Repülőmodellezés
Haladók Számára
Általános Iskolai Szakköri Füzetek
Tankönyvkiadó Budapest 1950
Írta és rajzolta
Winkler László
A Magyar Repülő Szövetség
modellező oktatója
A „PAJTÁS” vitorlázó-modell törzsének és
vezér-síkjának építése
(2. foglalkozás)
Ellenállások a levegőben.
Vizsgáljuk meg, hogy a levegő hogyan hat a benne mozgó testre. A levegő
mozgását, „áramlását” megfigyelhetjük a lakásban is, ha por vagy füst van a
szoba levegőjében. Érezzük a levegő áramlását akkor is, ha erős széllel megyünk
szembe. A levegő (szél) visszafelé nyomja testünket, és csak nagyobb erőkifejtéssel
tudunk előre haladni. A következőkben a levegőnek ezt a visszatartó hatását
vizsgáljuk.
A levegőnek azt a hatását, hogy a benne mozgó testeket visszatartja
„ellenállásnak” nevezzük Nézzük meg, hogy mi okozza
ezt az ellenállást. A gyalogló ember arra kényszeríti a levegő részecskéit,
hogy kitérjenek. Ezt a jelenséget megfigyelhetjük a fürdőben is, amikor egy
sűrűbb folyadékban, a vízben haladunk előre. A víz nem torlódik fel előttünk,
hanem oldalunk mellett, a hátunk mögé folyik, azaz kikerül bennünket. A levegő
és a víz nyugalmának megzavarását azonban meg kell fizetnünk. Erőt kell
kifejtenünk ahhoz, hogy a levegőt, illetve a vizet magunk előtt szét tudjuk
nyomni. Az előttünk levő víz vagy levegő tehát elől nyomást gyakorol a
testünkre, mögöttünk pedig (ha a vízben hátra nézünk, láthatjuk) szabálytalanul
kavarog, örvénylik és szinte szívja visszafelé testünket. A levegőnek ez a
hatása minden benne mozgó testen így nyilvánul meg. A repülő-modelljeinket
szintén megkerülik a levegő részecskéi,
és elöl nyomást, hátul pedig szívóhatást keltve
fékezik azok mozgását. Hogy egy repülő-modell jól repüljön, ellenállását a
lehető legkisebbre kell csökkentenünk. Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy mitől
függ az ellenállás? Az ellenállás nagysága elsősorban attól függ, hogy milyen
könnyen tudják a levegő részecskéi kikerülni a testet. Vannak szögletes testek
(pl. az ábrán látható gépkocsi), amelyeket nehezen kerül meg a levegő. Ezeknek
nagy az ellenállásuk Ha testeket olyan alakúra készítjük, hogy a levegő könnyen
megkerülheti, akkor azoknak kicsi lesz az ellenállásuk. Ezeket „áramvonalas”
testeknek nevezzük. A korszerű gépkocsik és repülőgépek mind ilyen áramvonalas
alakúak.
A levegő áramlása nagy ellenállású gépkocsi
körül.
Áramlás áramvonalas, kis ellenállású gépkocsi
körül.
Az ellenállás nagysága attól is
függ, hogy milyen nagy test (felület) mozog a levegőben. Ezt tapasztalhatjuk
akkor is, ha egy nagy táblát akarunk erős szélben vinni.
Végül függ az ellenállás nagysága még attól is, hogy milyen gyorsan
mozog a test a levegőben. A sétáló emberek talán észre sem veszik azt az enyhe
szellőt, ami a gyorsan haladó motorkerékpárost erősen nyomja visszafelé.
A vezér-sík elkészítése.
Először ellenőrizzük a rajz szerint mégegyszer a
törzs hosszúságát. Azután csiszoljuk meg a 3x4-es fenyőlécet, és szabjuk le
belőle a vezér-sík léceit. A vezér-sík vázát ragasztópapírral állítjuk össze.
Ez a megoldás csak akkor szép, ha a ragasztópapírt előre kiszabjuk a kívánt
alakúra és azután fogjuk közéje az összeragasztandó lécet.
A ragasztópapír helyes alakját és illesztését ábrán is bemutatjuk.
Sokszor előfordul, hogy a ragasztópapíron nem elegendő a ragasztóanyag.
Ilyenkor kenjük meg hidegenyvvel, és így fogjuk közéje a lécet.
Lécillesztés ragasztós papírral
Ha a vezér-sík vázát, kivéve a lekerekítést, elkészítjük, kötözzük be a
megfelelő helyre, a törzs hosszanti lécei közé.
Ezután az 5x5-ös lécekből szabjuk ki a törzs keresztléceit és ragasszuk
be a helyükre.
Most már csak a súlykamrát kell két oldalról beborítani 1 mm-es réteges
lemezzel, és ezzel kész a törzs szerkezet. A súlykamra beborítására szolgáló 1
mm-es réteges lemez rajzát a tervrajzon megtaláljuk. Ennek lemásolása és
kifűrészelése az orr-részhez hasonlóan történik. Az 1 mm-es lemez olyan vékony,
hogy ollóval is lehetne vágni, azonban ezt soha ne tegyük, mert az ollóval
vágott lemez a nyíróerő hatására elcsavarodik, és rétegei elválnak egymástól.
Lelapolásnál az egész érintkező felületet kenjük be hidegenyvvel és
száradás alatt jól szorítsuk össze a lemezeket. A kész
orr-rész csak felül maradjon nyitva, hogy itt a szükséges orrsúlyt (sörétet)
majd a gép berepítésénél bedobálhassuk.
Így tegyük el száradni az összeállított
törzset.
Szerszám – és anyagjegyzék: Fonalfűrész, enyvesedény, csiszoló papír, olló, cérna, másoló papírok, 1 mm-es réteges
lemez, 3x4-es és 3x5-ös fenyőléc, hidegenyv, ragasztópapír, kötözőcérna.
♣ Archiválta SRY 2006 május
26. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft
Word ♣ SRY MODELL 2006