SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Nekem tetszik, a felső, amin a háttérben hajó van.

Nekem is a felső tetszik!

Van tehát 3 szavazat mellette ( egy az alkotóé!), ellene nulla.

https://www.facebook.com/groups/255635547290/

https://www.facebook.com/groups/270783482975350/

" Sajnálom Uraim, de ez van!"

Tamásbá

Ez az élet rendje!

Üdvözletem Tamásbá!

Ez az üzenet van az említett helyen:

A melléklet nem érhető el.
A mellékletet törölték, vagy a megosztónak nincs engedélye, hogy veled is megossza.

Szia Mec!

Elküldenéd kép formátumban az rg65-hu@gmail pont hu-ra a logót?

RG 65 GORDIUS
2012-ben szinte véletlenül találtam rá az interneten az RC vitorlázás valamelyik honlapjára, s régi vitorlás múltam emlékeire, s barkácsoló kedvemre alapozva szereztem be egy micromagic hajót s azt összerakva kezdtem el versenyekre járni. A „mozdony füstje megcsapott”, s azóta igyekszem minél több versenyen részt venni. Volt egy sikeres játékom a Lágymányosi öbölben egy háromárbocos szkunerrel, s egy totális kudarcom Orfűn egy katamaránnal. Idén már egy méteres hajóm is lett, s amikor meghirdette Belo az I. RG 65-ös bajnokságot elhatároztam, hogy lesz egy ilyen hajóm is. Mi sem egyszerűbb, építek egyet. Sok hajó tervét átböngészve, végül is a Viperfish tervét választottam, mert ennek a terveit be lehetett szerezni. Kivágtam lombfűrésszel a bordákat, felszereltem azokat egy gerincre, s a közöket kemény habbal kitöltöttem, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Aztán jött a kudarc, akármilyen óvatosan is csiszoltam a testet, a kemény bordák közti puha hab azt eredményezte, hogy egy szabályos ív helyett a bordák közt egyenesek alakultak ki, s a hajó olyan lett, mint egy régi alumínium vitorlás, azaz kívülről látszott minden borda helye. Eldobtam, s megrendeltem egy kész Banquish hajó héjat Németországból, s azt reméltem beépíteni. A májusi rendelésemet két hétre vállalták. Egy hónap múlva elkezdtem érdeklődni, hogy mikor érkezik, s a válasz mindig olyan volt, hogy már kész, csak még meg kell keményednie, már fel is adták, stb, de a lényeg, hogy a hajó a mai napig nem érkezett meg. Ennyit a német precizitásról.
Várva a félkész hajótestet közben már elkészítettem a vitorlákat, a rudazatot, csináltam kormányt egy micromagic uszonyból, s beszereztem minden hozzávalót, csak a testre volt már szükség, de az nem érkezett. Augusztus 20-án döntöttem el, hogy nem várok tovább, még is csak nekem kell megépítenem a hajótestet is, ha indulni akarok a bajnokságon, s belekezdtem első igazi hajóépítésembe. Két és fél hét alatt kellett a hajót összehozni, ami szinte reménytelennek tűnt, de végül is sikerült, s a hajó egy nappal a verseny előtt lett kész, s a bajnokságon minden várokozásomon felül jól szerepelt.
(A következő részben ezt a hajót, - a GORDIUS-t - szeretném bemutatni, a tervezését és az építését, talán másoknak is ad tanulságot, amit felhasználhatnak.)

Schulek János
HUN 147

Szia János!


Kiváncsian várom a GORDIUS tervezésének és építésének bemutatását.

Üdv. feco 1.

RG 65 GORDIUS (második rész)
Az első kérdés az volt, milyen legyen a hajó. Az internet nagyon sok ismeretet nyújt, de gyorsan rájöttem, hogy a legújabb fejlesztésű hajók tervei nem lelhetők fel szabadon, azt a kísérletező modellezők igyekeznek titokban tartani, védeni. Legkomolyabb fejlesztések az IOM hajókon történnek, s ott jól leírható trendek vannak a hajók fejlődésében, de ezek sem publikusak, s vajon a méteres tulajdonságok, hogyan hozhatók át egy 65 cm-es hajóra. Valaha sokat foglalkoztam a modelltörvényekkel, a diplomamunkám a Deák téri aluljáró födémlemezének modellstatikai vizsgálata volt. Egy méretarányos plexi lemez arányos leterheléséből mért lehajlásaiból, szögforgásaiból, nyúlásaiból határoztam meg a statikai igénybevételeket, s megtanultam, hogy a méretarány nem fejezi ki önmagában a keletkező igénybevételek, feszültségek, deformációk arányát, a modelltörvények sokkal bonyolultabbak, összetettebbek. Az aluljáró végül is sikeresen megépült, de a statikáját a valóságban nem a modell alapján számoltam, hanem klasszikus statikai-matematikai módszerekkel. Az RG 65 előírásai teljesen szabad kezet adnak a hajó formáját illetően, tehát az IOM fejlesztési trendjeit, itt még szabadabban lehet érvényesíteni. Sok hajó képeken való vizsgálata alapján néhány axiómát lerögzítettem saját számomra.
- Keskeny legyen a hajó,
- A hajó gerince legyen erősen ívelt,
- Elől viszonylag gyorsan szélesedjen a test,
- A vízvonal felett különlegesen legyen széles elől a test,
- Elől magas legyen a hajó,
- A vízvonal a hátsó tükör alá fusson,
- Minden víz alá kerülő keresztmetszet lekerekített legyen,
- A fedélzet is felfelé íveljen előre felé,
- A teljes hajó hosszán lekerekített legyen az oldalpalánk és a fedélzet csatlakozása,
- A mozgató kötélzet, rudazat minden eleme legyen benne a hajótestben,
- A fedélzet legyen teljesen üres, csak a két vitorla behúzó kötele bújhat ki a fedélzet fölé,
- Minél nagyobb része legyen a fedélzetnek csak fóliával fedett,
- Az árboc helyén és dőlésszögén egyszerűen lehessen állítani,
- Ne legyen vantni a hajón,
- S természetesen minden a lehető legkönnyebb legyen.
Az is nyilvánvaló volt számomra, hogy nincs idő egy negatív sablon előállítására, hanem pozitívban kell a hajót megépíteni, ami azt jelenti, hogy nem annyira terv szerint, hanem inkább szem alapján alakul ki a forma.
Magnak 8 cm vtg. kemény lábazati szigetelő táblát használtam, oly módon, hogy két kivágott hasábot epoxi ragasztóval összeragasztottam, a ragasztás adta a hajó hossztengelyi síkját. A ragasztót csak olyan részre kentem fel, ami végig a hajó belsejében marad, s ne érjem el a forma kivágásakor, mert keménysége zavarná a hab megmunkálását. Az illesztés mindig jól látszott, s ez sokat segített a hajó szimmetriájának megtartásában.

Folytatása következik

Schulek János
HUN 147

RG 65 GORDIUS (harmadik rész)
Elkészítettem a hajó oldalnézetét,
- a gerinc íveltsége ~ 55mm,
- az orrnál a hajó magassága ~ 90mm
- az első negyedben a hajó a legmagasabb ~100mm
- középen ~ 90mm
- a végen ~ 45mm
majd a felülnézetét,
- legnagyobb szélesség ~120mm
- az első negyedben ~100mm
- tatnál ~ 80mm
A rajzokat kivágtam a kontúr mentén, így egyszerű körülrajzolással át lehetett jelölni a habhasáb oldalára és tetejére. Mivel szalagfűrészem nincs, és a dekopír nem éri át a hasáb méretét, maradt a jó öreg rókafarkú fűrész, persze egy kis gyávasági ráhagyással. A fedélzetbe fúrt lyukakba ezek után két csapot ragasztottam, hogy be lehessen fogni az asztalos munkapadba, s két kézzel lehessen a formázást végezni. Nehéz rész következett ezek után, a hajó formájának kialakítása. A keresztmetszetre csak egyetlen negatív sablont készítettem a legszélesebb helyre, a többi helyen a szememre bíztam a formát. A durva faragást késsel készítettem, mint ahogy a bognárok a vonókésükkel dolgoznak, hosszú vékony szeleteket lefejtve a habmagról. A következő lépésben egy 30 cm-es falécre hajlított – a parkettacsiszoláshoz használt – durva csiszolóvászonnal munkáltam a habot, s lényegében ezzel alakítottam ki az alakot. A felület simaságát 300-as vászonnal értem el, ennél finomabbra nincs szükség, mivel a habot is be kívántam vonni epoxival, üvegszövettel. A habot nem is lehet tökéletesen simára dolgozni, mivel minden egyes csiszoló húzásnál a kemény hab is benyomódik valamelyest, s kitér az erőhatás elől.
A forma alakításánál végig törekedtem arra, hogy minden lépést szimmetrikusan végezzek, s ne haladjak ez egyik oldalon jobban előre, mint a másikon, mert utólag nagyon nehéz igazodni a lemaradt oldallal a már elkészült oldalhoz. Azt hiszem, hogy nagyobb bajt okozok akkor, ha nem lesz szimmetrikus a forma, mintha nem sikerül az alakot pont olyanra készíteni, mint amilyet szeretnék, de szimmetrikus lesz. Csiszolás közben vagy százszor vettem ki a habot a satuból, s néztem mindenféle fény viszony közepette elölről, hátulról, oldalról, felülről, hogy vajon honnan és mennyit csiszoljak még le, folyamatos tépelődéssel és bizonytalankodással, mert ha valahol túlcsiszolom, azon már nem lehet segíteni.
A habmagot elől és hátul is hosszabbra készítettem, mint a tervezett hajóméret, mivel a végek laminálása nehezen végezhető, s egyszerűbb a már kész testet a szabályos méretre leszabni. Ezt persze az tette lehetővé, hogy sem tükör, sem orr nem készíthető el ekkor még, mert különben nem lehetne lefejteni a habmagról a héjat.
A habmagot epoxival és egy réteg üvegszövettel vontam be, s keményedés után sokat csiszoltam egyre finomabb csiszolóvászonnal, s ahol mélyedés maradt ott még egyszer rávittem epoxi réteget, s szükség volt egy harmadik felvitelre is, ami után végre kimondhattam, hogy kész a pozitív sablon.

Folytatása következik

Schulek János
HUN 147

Javaslom, hogy nyiss egy külön témát ennek a hajónak. Megérdemli. És fényképeket is jó lenne látni (jut eszembe nálam is vannak képek, majd felteszem).

OB eredményekkel bővített lista:

RG 65 GORDIUS (negyedik rész)

A következő kérdés az volt, hogy a hajó héjazatát milyen rétegekből készítsem, hisz ez meghatározó a súly és a merevség szempontjából. Az interneten talált példák általában három réteg üvegszövettel készültek, és a profi készítők vákuum fólia alatt készítették a hajókat. Juhász Jenőtől tudtam, hogy Ő két réteg szénszövetet használt a Jiff 2 készítésekor, s ezzel nagyon merev hajót kapott. Műanyaglapra készítettem néhány próba laminálást, s a néhány próbadarab alapján végül azt döntöttem, hogy egy 80 grammos üvegszövet réteget és egy réteg 200 grammos szén szövetet fogok használni, ez utóbbit a külső oldalon. A sablont négy rétegben kentem be formaleválasztóval, figyelve, hogy mindenhová egyenletesen jusson anyag, majd egy puha ronggyal egyenletesre dörzsöltem, simogattam. Az üvegszövetet előre leszabtam és a hajóra gondosan rápróbáltam, a sűrű 80 grammos anyag ezt egyszerűen lehetővé tette a szálak kihúzódása nélkül. A szénszövet szálai azonban nagyon könnyen kihúzódnak a széleken, mert az elemi szálak nagyon szélesek és egymáson könnyen csúsznak. A kivágandó részt ezért körbe ragasztottam egy keskeny ragasztós papír csíkkal, hogy a szálak kihúzódását, kirojtozódását megelőzzem, s csak ezután vágtam ki az anyagot, a ragasztó csík középvonalában. A formaleválasztót, a szövetet és a gyantát a sylka modellnél vásároltam, az áruk viszonylag kedvező volt.
A laminálásban sincs komoly rutinom, így reszkető kézzel végeztem, hisz itt sem lehet utólag javítani a dolgokon, tehát nem szabad rontani. Gyanta, egy réteg üvegszövet, hosszas simogatás, gyanta, szénszövet, simogatás. A gyantához nem adtam semmilyen sűrítőt, így aztán, hogy elkerüljem a lefolyásokat, a szénszövetre nagyon sovány réteget kentem fel, nem is fedte el a gyanta a szövetet teljesen, de azért jól átitatódott a szövet szerkezete. A hajó orránál csipesszel fogtam össze a szöveteket, hogy ne nyíljon el a habmagtól, míg a fedélzetre ráhajtott szövetet tűző gombostűkkel rögzítettem. Ekkor is jó szolgálatot tettek a fedélzetbe fúrt csapok, hiszen így kézbe lehetett venni a testet és egyszerre lehetett kenni a hajó fenekét, oldalát és a fedélzetre ráhajló mintegy 2 cm-es csíkot is. A keményedés alatt persze a hajó a fenekével felfelé állt, s szerencsére komolyabb lefolyás nem alakult ki, néhány kisebb cseppet kellet csak letörölni az alul lévő fedélzet széléről. A gyanta megkötése után, de a megkeményedése előtt még egy réteg gyantát vittem fel a testre, hogy a szénszövet is teljes egészében bevont legyen a gyantával. Ezután már csak türelemmel kellett kivárni a kötést, keményedést, ami ugyancsak próbára teszi az embert, hogy ne nyúljon túl korán hozzá a héjhoz. Itt is lehet jó nagyot hibázni, amit nem lehet rendesen javítani.

Folytatása következik

Schulek János
HUN 147

RG 65 GORDIUS (ötödik rész)
A héj készítésének szüneteiben előre készítettem elemeket, melyek a beépítéshez, merevítéshez szükségesek. Szükségem volt sík üvegszövet lapra, a fedélzeti összekötő elemekhez, az orrhoz, és a tükörhöz. Egyszerű műanyag dossziéra kentem fel a gyantát és a zsebkendőnyi üvegszövet darabokat, majd felülről is lefedtem egy műanyag lappal és könyvek alatt préseltem a lemezeket. Készítettem három, illetve négy réteg szövettel lapokat, melyek keményedés után ollóval vághatóak voltak, s a célra jól megfeleltek. A merevítendő, erőátviteli helyekre,- kormány, árboc, fock bekötés, nagyvitorla behúzópont – azonban nem tartottam elegendőnek a sík lemez beépítését a fedélzet két széle közé, ezért ide bordákat készítettem. A bordákhoz is egyszerű módszert választottam. Egy ovális keresztmetszetű fa rudat körbe tekertem szilikonos papírral, majd erre csévéltem fel üvegszövetet, tekerés közben folyamatosan átitatva gyantával. Megkeményedés után a fa rudat egyszerűen kinyomtam a helyéről, s az ovális keresztmetszetű csövet hosszában kettévágtam, s ezzel két U keresztmetszetű bordát kaptam. Az árboc beépítendő hüvelyét is ovális keresztmetszettel készítettem el, hogy lehetőség legyen az árboc helyének és dőlésszögének változtatására. Az árboc talpának rögzítésére egy dugót ragasztottam a hüvely aljába két furattal, melybe beleillik az árboc talpába ragasztott csap, s ezzel a talp helyzetét két alapállásban is lehet változtatni, míg a fedélzet síkjában lévő lemezzel lehet a dőlésszöget szabályozni. A szabályozó lemezt az uszony rögzítő csavarja szorítja le, s ezzel egyszerű szabályozást tesz lehetővé.
Eredetileg rendeltem egy alumínium uszonyt és 550 grammos bulbát is a hajó héjjal együtt, s természetesen ezek sem érkeztek meg. Az idő szorítása nem engedte meg, hogy magam kísérletezzek ezek gyártásával, így az a megoldás maradt, hogy modellboltban beszereztem egy helikopter rotort amely karbon anyagból készült, s nagyon jó profillal és merevséggel bírt. Szélessége 45 mm ami egy kicsit kevés, de most nem találtam nagyobbat. Elvileg létezik nagyobb, rendelni lehetne, de ezek az anyagok nagyon drágák, nem reális a használatuk, de az idő szorított, s 50 üveg sör ára elúszott. A kiel háza természetesen magára a kielre tekercselt gyantába itatott üvegszövetből készült, a leválasztást szilikonos papír biztosította. Meg kellett oldani a bulbát is, akkor, amikor már csak három nap volt hátra a bajnokságig, s ez a kevés idő mind a hajótest befejezéséhez volt szükséges. Egy megoldás maradt, levágtam a tavalyi Öbölkerülő versenyre készült szkuner bulbáját az uszonyról, s a 750 grammos ólmot addig reszeltem, amíg 550 grammos nem lett, s ezt rögzítettem a helikopter rotor aljára. Szegény háromárbocost, hogyan fogom rendbe tenni még nem tudom, de már a LÖK is közeledik.
Folytatása következik.
Schulek János
HUN 147

Köszönjük a leírást, érdekes és hasznos olvasmány. Két műszaki megoldást honosítok belőle (egyiket a kép alapján, ami fennt van).