|
Először is köszönöm Tomi Bácsinak a kép beszerkesztését, Zsoltnak az elismerő szavakat!
Részben más tollával ékeskedem. A modellnek sokadik gazdája lehetek. ( De legalább a negyedik.) Többször is láttam eladóként az interneten, de különösen nem izgatott fel. A tavasszal került ismét a kezembe Jereb Gábor kitűnő könyve, a Magyar vitorlázó repülőgépek. Véletlen egybesés, hogy a modell ekkor lett ismét eladó. A könyvben olvasottak hatására most már "eszelősen" küzdöttem, hogy a Góbé az enyém legyen, bár tudtam, hogy nagy kereszt lesz. Mit kaptam: Egy üvegszálas műanyag törzset, ami igen szép színezést kapott, utólagos eleismerésem a készítőjének. Két szárnyat bevonva, és a két csillapítót részben bevonva, és a kabin tetőt. A korábbi építők elkövették azt a hibát, hogy nem tettek csövet a csesztetonnak sem a szárnyba, sem a csillapítóhoz. Ezért a borítást a szárnyon és a csillapítókon részeben fel kellett bontani. A szárnynál a cseszterton kettő darab 4 mm-es Graupner acél, amely 5/4,15 mm-es alumínium csőbe csúszik be . A vízszintes vezérsík elől 2mm-es, hátul 1,5 mm-es csesztertont kapott. Mindkettő csőbe bújik itt is. Ennek e tehermentesítés szempontjából van jelentősége, mert amúgy a vezésík a szárnnyal ellentétben nem levehető. A szárny főtartó kapott egy pótlólagos megerősítést is. Az eredeti gépen a csűrő kifut a szárny végéig, a modellen nem. Gondolkodtam, hogy módosítom, de végül is a jelentős munka igénye miatt maradt így. Az igazság az, hogy nagyon szerettem volna már megrepíteni, másrészt a terven felül bejött Góbé projekt az épülő versenymodellek elől vette el az értékes időt, és építési területet a műhenyként asztalán. A díszítésnél létezett gépet vettem alapul. Ez egy Dunakszin repült -azt hiszem hogy már kifutotta az repülési idejét, és jelenleg talán csak a szebb jövőre várva tárolt -Góbé. A szárny és a vezérsíkok Orecover bevonatot kaptak. Ezzel történt az oldalkormány, és a szárny festésének imitálása is. A számok feliratok -közeli képeken lehetne látni, hogy az apró figyelmeztető feliratok is elkészültek- lézer nyomtatóval készített vizes matrica a makettezésben használatos lakkal fixálva. A szárny profilja a hasonló méretű vitorlázó modelleken használatos, a Clark-y-hoz hasonló, csak laposabb az aló kontúrja, és kisebb a belépő élnél a görbülete. Húrhosszúsága 200 mm. A vízszintes vezérsík szimmetrikus profilú, nyújtott vízcseppre hasonlít. A szárny fesztávolsága 1940 mm. A modell amikor hozám került 850 gram volt. Sajnos a vízsintes csillapító kialakítása behatárolta a lehetőségeket. A súlypontnak a szárny húrhosszának első harmnada közelében kell lenni, ráadásul a hátsó rész alapból nehéz. A két kormányt 10x12 mm-es balsafából készült tolórúd mozgatja, mindkét végén 2 mm-es acél szárral. A szervóknál gömbcsukló, a kormányoknál M2-es snapper van. A két kormány szervó ECO-6, a csűrők HD-199 MG. Mindegyik fém fogaskerekes. A vevő Hitec HFS-06MT 40 MHz-es. A fedélzeti akkumulátor 5 cella 1900 mAh-s Enelop NiMh. A kerék gumi, az eredetileg alkalmaztott szivacs kereket erre kellett kicserélni, mert a szivacs maradandóan összenyomódott. Ez pedig a tömeg eredménye, ami 1650 gramm. Sajnos bármennyire is előre raktam a fedélzeti elektronikát, még egy súlykalmrát is ki kellett alakítani, hogy a megfelelő helyen legyen a súlypont. A modellnek a kerék mögött hagyományos startkampója van. Első repítés lejtőn történt, és a megfelelő beállítás után történt a gumiköteles start. A viszonylag nagy felületi terhelés miatt nem egy kimondott termikvadász, de ha van emelés benne marad. Amúgy igen jó indulatú modell. Kár hogy a klubunkban nincs olyan motoros modell, amely alkalmas lenne vonatásra, mert akkor átalakítanám erre az üzemmódra is. Így viszont marad a gumi. Bízom benne, hogy Georg67-nek is kimerítő választ adtam.
|
Belépés
Regisztráció
GyIK
Keresés
