SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Az én variációm működik, mert kipróbáltam.

Megcsináltam kétdimenziós "demonstrációs tábla" változatban vastag kartonból, és meglepően jó.
Azért kellenek az ovális furatok a siklócsapágy ágyazatának aljába, mert ha nem pontos a beállítás, akkor túlbillen a lapát.
Egyszerűbb az excentritáson állítani, mint a rudazatok hosszán.
Abból 14 db van, míg a csapágyból csak kettő.

Üdv

A lapátkerekeseknél már eszmét cseréltünk a témáról, mennyire stabil vagy instabil a test, de szerintem jó ha itt megismétlem:

Találtam egy másik képet az ex Temesvár, Boka lapátkerekéről.
Érdekes módon, itt jól láthatóan két egymástól független lapátkerék van.
Vagy tévednék?



Minden esetre, elgondolkodtató.
(Maradok az én megoldásomnál )

Üdv Szilveszter

Sziasztok!

A Temesvár önbeálló lapátkerekének elemzéséhez egy rajzrészlet. A forgáspontok vizsgálata közelebb vihet a jó ( eredeti) megoldáshoz...

Érdemes figyelni a rajzon lévő segédvonalakra is!



Üdv, Géza

Szervusz Géza

Valamiért eltűnt a gépemről a kép amit tegnap feltettél, de emlékszem rá annyira, hogy elmondjam, ez így nem működik.
A vezérlő tárcsa,"gyűrű" egy tengelyen fut a lapátkerék vázával (nincs excentritása) tehát csak akkor billenhetnének a lapátok, ha szabadon futó szerkezet.
A vezérlő tárcsa bütykein, ahol a lapátokhoz csatlakozik, ovális furatok kellenének ahhoz, hogy szabadon futhasson.
Az ovális furatok hossza, valamint a tengelytől mért távolság aránya adja a billenés mértékét.
Ez idáig, mint elv, működne, csakhogy ....
1, Egyszerre legalább 2 lapát van a vízben, ergo, a mérleghinta elv alapján kiegyensúlyozzák egymást, vagyis nem billen a szerkezet.
2, Nagyon tapasztalatlan, mondhatni szakbarbár mérnök lehet az, aki ilyen helyre ovális furatot, ráadásul sikló tengelyfelfűzéssel tervezne, mert lehet hogy hetente kellene cserélni a főbb darabokat, ugyanis kikopik.
Nagy valószínűséggel, ez a rajz, csak egyfajta jelzés egy múzeumi kiállítási modell elkészítéséhez.
Magyarán, nagy vonalaiban hasonlít a szerkezet az eredetihez, de ennél többet nem is tud.
A múzeumi modell képein jól látni, hogy nem is volt cél az hogy működjön, ( a lapátok össze-vissza állása ezért van ) csak kellet valamiféle jelzés, hogy ez egy önbeálló lapátkerék.
A mi megoldásunk, ha nem is az eredeti másolata, de szerintem még egy F 2 kategória tűréshatárain belül lenne.
Gőzgépes kategóriában pedig nincs F 2 szerencsénkre.


Üdv Szilveszter

Szia Szilveszter!

No, no. Nézzünk kicsit a rajz mögé. Mi nincs a rajzon, ami ha lenne még működhetne is, akár egy fordulat erejéig?

Mindenesetre egy kis lazítás, másutt is építettek igen hasonló hajót mint a Temesvár:







Meg lehetne kérdezni Ők, hogy csinálták....

Ezt a móricka ábrát meg úgyis ismered



Üdv, Géza

Ez az ábra a helyes megoldás.
A rajzodon, ( érdekes módon időnként visszajön ) más megoldás van, ami viszont nem jó.
Becsapós a dolog így ránézésre, de tényleg hibás.
Az a hajó viszont nagyon szép.
Visszatérve a rajzra.
A sematikus " Móricka " rajz, egy oldallapátkerekes hajó sémája ahol a külső oldalon az excenteres vezérlés, a belsőoldalon a meghajtás van.
A Temesvár lapátkerekének mindkét oldalán a meghajtás van, így a vezérlő tárcsa vagy középre kerül, mint a modell képén, vagy marad az a siklócsapágyas megoldás, aminek a vázlatát megrajzoltam.
A Boka lapátkerekéről feltett képemen jól látszik, hogy két önálló lapátkerék van, így középen feltehető az excenteres vezérlés.
Ez is egy helyes megoldás lehet, de mint írtam, az enyém elegánsabb.
Most egy kicsit hazabeszéltem.

Megjegyzem, a két "fél lapátkerék" hatásfoka szerintem kisebb, mint az egy kerék meghajtva két hengerrel.
Nem tudok rá számítást, de az ösztöneim ezt súgják, és én hiszek a megérzéseimben.

Üdv Szilveszter

Sziasztok!

Ez a jó a modellezésben, hogy ki-ki a saját megközelítésében, saját megelégedésére dolgozhat ki megoldásokat egyes technikai elemek megvalósítására. Persze azért felelősséggel is tartozunk egyes esetekben munkánkért. Hiszen amit leírunk, azt egyesek úgy vehetik mint kész tényt, holott az adott időszakban nem is használtak még ilyen technikai megoldásokat.

Szilveszter korrekt, frappáns skiccei sokat segítenek, de elgondolkodtam, hol lehetne kézzel fogható részleteket megmutatni a lapátkerekek rejtelmeiről az érdeklődőknek.

Egyes fórumokon elhangzik hogy ilyen megoldások kellenek oldallapátkerékhez, meg mások farlapátkerékhez, meg...

Annak idején egyik diplomamunkámhoz vettem kölcsön egy mondást, amit itt ismét idéznék:

"Az emberek nagy többségével nem az a baj, hogy valamit nem tud, hanem az, hogy amit tud, az nem úgy van!"

A topic témája a Temesvár, közelítsünk a Temesvár lapátkereke felöl Mivel pontos rajzot eddig nem tudtunk szerezni, abból kell kiindulni, hogy a hajó 1894-es építésénél, az akkor általánosan elfogadott műszaki gyakorlat szerint építettek. Vagyis minél közelebbi időpontból tudunk technikai megoldásokat szerezni, annál autentikusabbak leszünk. Egy 1925-ös megoldásnál jobb egy 1910-es, és így tovább.

Második lépésként kénytelenek leszünk a józan eszünket és némi alapvető műszaki látásmódot bevetni. Ha nem találunk megfelelő farlapátkerék mechanikát mit tehetünk? A farlapátkerék két végén csapágyazott, átmenő tengelye teljesen hasonló viszonyokat mutat olyan oldal lapátkerékkel, amely a külső végén is csapágyazva van az oldal baldachinon.

Szerencsére egy ilyen példány ki van állítva a Városligetben. Jól láthatóan a hajtótengely két végén van csapágyazva:



A "hajtásoldal" felöl a "beállító mechanizmus"



Az "excenter"



És az "ovális luk"




Remélem legalább kedvcsinálónak jó ahhoz, hogy egy séta keretében "megtapogassuk" a részleteket a Ligetben.

Nem célom a konstrukció előnyeinek és hátrányainak elemzése jelen helyzetben, mindössze "gondolatébresztő" és "inspiratív" jelleggel dobtam fel a képeket. Nem célom jelenleg olyan egyszerü kérdést sem kielemezni mint - "elfér ez egyáltalán a Temesvár dobozában ?"

Üdv, Géza

Szervusz Géza

Fején találtad a szöget, de ami az érdekesebb, engem igazolsz a képekkel.
Ha jobban megnézed, a tengely talpcsapágyai, az excenterhez fixen csatlakoznak.
A lapátok vezérlő rudazata egyik vége ugye a billentő szerkezethez, és a lapátokhoz csatlakozik, a másik vége egy gyűrűhöz, ami nem más, mint egy szabadon futó siklócsapágy. (Itt biztonsági okokból körbe van hegesztve.)
Az ovális furat a finom beállításhoz való.
Gyakorlatilag ugyan az az elv, mint az én skiccem, csak annál a siklócsapágy fix, és benne a koszorú szabadonfutó.
Azért elegánsabb, mert az a szerkezet kényelmesen elfér a Temesvár lapátkerékházán belül.
A Közlekedési múzeum előtt kiállított lapátkerék ha jól emlékszem a Szécheni lapátkereke volt, ergo, lényegesen modernebb szerkezet mint ami a Temesvár korában létezhetett.
Minden esetre, egy nagyon jó megoldás, és tanulságos végignézni a képeket.

Üdv Szilveszter

Szervusz Szilveszter!

Alapvetően az volt a célom, hogy téged igazoljalak, meg látványossabbá és egyértelműbbé tegyek egy-két dolgot. Írtam is "Szilveszter korrekt, frappáns skiccei sokat segítenek..."

Modernebb, nem is fa lapátos de az elv a lényeg, ami "visszaegyszerűsíthető". Mindenesetre még utoljára egy megoldás, utána ígérem már a "valódi Temesvárkerék" jön.



Ráadásnak egy "skicc" a mi alkapján a "viszonyok" szerkeszthetőek:



Üdv, Géza

Szervusz Géza

Ez már majdnem
Ez a lapátkerék, már sokkal közelebb áll Temesvár megoldásához.
A lapátok számát leszámítva, a billentő mechanizmus megegyezik.
A pontosság érdekében, kifejezetten a topik olvasóknak jegyzem meg, hogy az én skiccem azért lett fix siklócsapágyas, mert modell méretben sokkal egyszerűbben kivitelezhető, mint a fix excentertárcsára felszerelt siklócsapágyas koszorú.
Az érdeklődők számára még egy nagyon fontos momentum, hogy mind B.Laci önbeálló lapátkerekének a fényképén, mind pedig Géza Közlekedési Múzeum előtti fényképén jól látni, hogy a vezérlő rudazatok közül egy, azaz 1 db, fixen rögzített.
Ha ez nem így lenne, nem működne a szerkezet.
A másik fontos dolog, hogy az excenter tengelyközpontja mindig vízszintes irányban van eltolva a lapátkerék tengelyközepéhez képest.
A legutolsó képen, a Margit körút mögötti udvaron álló lapátkerék, rosszul lett leállítva a földre.
De attól még szép.

Üdv Szilveszter

Géza

Ez a rajz nagyon jó.
Szinte majdnem 1:1 ben használható.
Megjegyzem, használni is fogom, persze azokkal a módosításokkal, amire nekünk szükségünk van.
A Temesváron nagy valószínűséggel tényleg csak hét lapát volt.
Ez kényelmesebbé teszi a munkát.
A változtatás lényege, a vezérlő rudak hosszának a csökkentése annyira, hogy a koszorúban elférjen az eltolt főtengely.
Ez csak egyszerű szerkesztési feladat.

Üdv Szilveszter

Szervusz Géza

Átméreteztem a rajzodat 140 mm átmérőre, így a lapátkerék alkatrészeinek jórészét nem kell külön megrajzolgatni.
A vezérlőtárcsa gyűrűjének belső átmérője viszont egy kicsit megnőtt.
Most, biztonsági ráhagyással a belső átmérőm 30 mm lett.
Az eredeti rajzod kilenc ágú lapátkereke hét lapátosra csökkentve, elég érdekes és mutatós szerkezet lesz.
Lassan el kezdem összegyűjteni hozzá az anyagokat, és ha időm engedi, el is kezdem.

Üdv Szilveszter

Sziasztok!

Multkor már céloztam arra hogy sikerült egy elég biztató kapcsolatot találni a Temesvár lehetséges adatgyüjtéséhez. Egyelőre két rövid részlet a levélváltásból:

...you inquired information about Hungarian ships, specifically about steam tugboat Boka, ex Temisvar, ex Sibenik.

As steam tugboat Boka is concerned, we have a couple of dozens of postcards and photos, as well as drawings that we created based on the collected material before the ship was chopped down.

Tehát az ügy folyamatba tétetett...

Üdv, Géza

Szervusz Géza

Ez valóban biztató, főleg, hogy ha jól értelmezem, vagy megvannak az eredeti rajzai, vagy ők csináltak rajzokat a hajó szétbontása előtt.
Bármelyik is igaz, mindenféleképpen pontosabb mint amihez mi egyéb forrásokból hozzájuthatunk.
A hajótest megépítéséhez elegendő az a bordarajz ami Zsolt lapján van, de tovább már nem igazán használható.
Így addig is, amíg megkapjuk volt Jugoszláviából
a rajzokat, képeket, van mit csinálni.

Üdv Szilveszter