SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Kedves Manópapa, Kedves Géza!

Nagy a csend a Temesvár vonalon! A rajzomat továbbra sem találom, ezért kezdek ideges lenni. Viszont tegnap a postás meghozta Margitay-Bech András "A Leitha monitor és a többiek" című kissé rendhagyó hajózástörténeti könyvét. Van benne egy kép, az amely a topic első oldalán is látható és a Magyar hajóregiszterben is, és erre utaltam az előző hozzászólásomban. A könyvből kiderül, hogy ez egy képeslap. A felvétel Nagybecskereken készült, és a kerékdob házon a lányom nagyító nélkül kiolvasta a "Temesvár" feliratot. Tehát, legömbölyített kerékdob házzal magyar tulajdonban is hajózott. A képen jól látható, hogy a ház eleje olyan szögletes, mint a múzeumi modellé. A hátsó két sarkot pedig mintha valamilyen oknál fogva legömbölyítették volna. Most már az a kérdés, hogy eredetileg szögletes volt, és utólag gömbölyítettek, vagy már így épült?

Kedves Manópapa, Géza, és Temesvár rajongók!

Úgy látszik, lecsengett a Temesvár láz, mert nem nagyon reagáltatok az előbbi hozzászólásomra. Ennek ellenére nem kedvetlenedtem el, és szívós kutatással megtaláltam Varró Józsefet, aki az Óbudai Hajógyár mérnöke, és történésze volt. Beszélgetésünk lényege a következő:
A Közlekedési Múzeumban lévő rekonstrukciós rajzot valóban ő késztette, és ez alapján épült a kiállításon látható makett. Közel ötven éve még megvoltak a gyár rajztárában a hajó építéséhez használt eredeti rajzok. (Ma már a gyár sincs meg.) Ezek alapján készült a múzeumban őrzött rajzdokumentáció. A hajó eredeti kerékháza a maketten is ábrázolt szögletes volt. A gőzgép teljesítménye kb 120-150 Le volt, amely kevésnek bizonyult, és még magyar tulajdonban többször módosították, és cserélték. Egy ilyen csere alkalmával alakították át a házat. A két hátsó sarkát legömbölyítették. Az eredeti lapátkerék nem volt önbeálló, hanem merev volt! Ez igen fontos információ! Egy gépcsere alkalmával kapta a beálló lapátokat. Egy lapátkereke volt, nem olyan mint a Boka-n látható.A gépcserékről, és az átalakításról nincsenek adatok. A hajó rajzdokumentációja a gép típusára ,kivitelére nem utalt. Számára - és ezt mi is elfogadhatjuk- támpontot jelentett, hogy ebben az időszakban Óbudán angol és amerikai gépeket építettek be, vagy ezek alapján szerkesztett magyarokat. A megrendelő D.D S.G-nek is hasonló irányultsága volt. Azt már csak én írom, hogy a merev lapátos farkerekes megoldás valóban utalhat némi amerikai kapcsolatra.

Szervusz Józsi

Ez egy nagyon jó hír.
Amennyiben a múzeum rajza tényleg Varró úr alkotása, és az alapján épült a kiállítási modell, akkor a modell hibás.
Ezek után én elfogadom azt a rajzot hitelesnek, amit Géza szerzett be.
Az, hogy az eredeti lapátkerék nem önbeálló volt, nagy megkönnyebbülés, és valóban az amerikai kapcsolatra utalhat.
A kerékszekrény (itt most hajós barátaim biztos dobnak egy hátast)* szögletes volta azért is valószínűbb mint a legömbölyített, mert a kormányrudazat áttételműve a sík tetőn könnyebben kezelhető.
Az, hogy kinek melyik változat tetszik jobban, az első sorban ízlés dolga, de a Temesvár, az legyen TEMESVÁR.
A maga puritán egyszerűségével is egy szép hajó.
A Boka, a maga "kerékállásával"* nekem jobban tetszik, de az már a Boka.

A * = kormánykerék szekrénye, ez lehet maga a pult is, "kerékszekrény".
Ugyan úgy a kerékállás is a kormányállás.

Üdv Szilveszter

Kedves Manópapa!

Azt reméltem, hogy az eredeti rajzok hollétéről is kapok információt, és azokkal is sikerül találkozni, hogy még biztosabbak legyünk a dolgunkban. Sajnos a rajzok zömét -amikor látható volt, hogy az Óbudai Hajógyárnak vége,- elvitte a DDSG. Ez is több mint húsz éve történt. Sajnos ottani kontakt személyt nem tudott mondani. Az ő dolgait pedig szép apránként szétosztogatta. Kaptam még ötletet, hogy hol lehet fényképeket találni esetleg a hajóról. Ezt még meglépem, csak idő igényes.
A lapátkerék ház két hátsó sarkának legömbölyítése nem tudom, hogy mi célt szolgált. Talán a felhordott víz terelésében volt szerepe? A kormánylapátot mozgató kötélzetet továbbra is a tetején kellett megoldani. Bizonyára valami funkciója lehetett ennek, hiszen csupán esztétikai szempontokból nem tették volna ezt.

Sziasztok!

A gyár jogutódja a Ganz Danubius Vitla Kft. http://www.gdvitla.hu/
Sajnos a velük folytatott levelezés nem hozott értékelhető eredményt, idézet egyik levélből:

"Cégünk ügyvezetője, Szabó Endre (akkoriban a gyáregység főméröke volt) a felszámolás során megvásárolta a kormánykerekes Ganz embléma használati jogát, továbbá az Angyalföldi rajzdokumentációt. Ezek a rajzok ma is rendelkezésünkre állnak (körülbelül a negyvenes évek közepétől, anyakönyvek 1874-től).
Az Óbudai Gyáregység felszámolása korábban történt, az ott örzőtt rajzok sajnos soha sem voltak a birtokunkban.
Beszéltem volt óbudai tervező kollégával, tőle tudom, hogy a rajzokat helyben elégették, amit néhányan meg tudtak menteni az a Közlekedési Múzeumba került ill. néhány rajz a MAHART-nál van (az üzemelő hajóké)."

No Comment.

Géza

Kedves rgform!

Varró úrnál a részletekre nem akartam rákérdezni. A DDSG dolgot ő említette, amikor a Temesvár eredeti -egyébként már akkor is hiányos- rajzainak hollétére rákérdeztem. Az osztrákokhoz valószínű, hogy az őket érintő hajók megmaradt dokumentációja került, és esetleg csemegéztek ezt-azt még. Esetünkben ez már mindegy. Stílszerűen ez a hajó elment. Ennek ellenére azt hiszem, hogy a télen lehet indítani a Temesvár projekteket! Nagyon játszom a gondolattal én is.

Kedves Manópapa!

A honlapodon látom, hogy egy Temesvár projektet elindítottál. Ha jól látom az Ezermesterben megjelent dokumentációt használod.Ez egy egyszerűsített hajó, de a Varró-féle rajzok segítségével fel lehet javítani. A lapátkerék kérdésnél szerintem van egy sokkal fontosabb: Hogy fog működni a kormánylapát? Ezt már látod, vagy még gondolkozol rajta? Sajnos sok csalásra nincs lehetőség. A kormánynak pedig, ha működő hajót szeretnénk üzembiztosnak kell lenni.

Szervusz Józsi

A kormánymű nálam az eredeti megoldást fogja követni, mert az 1:20 méretaránynál van hely hozzá bőven.
Ha jobban megnézed akár az Ezermester, akár a Múzeum modelljét, mindkettőn látszik, hogy a fedélzeten egy csőben fut a kormánymű mozgató kötele.
Ugyan ezt a megoldást lehet követni szervóval, ahogy a vitorlások behúzó kötelét mozgatják. Zsinórnak ebben az esetben a DEVLON cérna a legjobb.
Ez egy nagy szakítószilárdságú gépi varró fonal, bőrdíszművesek, cipészek illetve ponyvakészítők használják.

Üdv Szilveszter.

u.i: A honlapomon lévő Temesvár projekt játéknak készült a Péntek Esti Korzó rendezvénysorozatra, ami itt nálunk hagyomány már a nyári időszakban.
Ott a lapátkerék szabadfonfutó, mert a meghajtása töf-töf, vagy pöf-pöf, ki hogy ismeri, de a hivatalos, nemzetközi neve a put put boat.

Kedves Manópapa!

Én még nem döntöttem el a méretarányt. Továbbra is a rajzokat keresem, és most már kezdek aggódni, mert egyre fogynak a lehetséges helyek. Mindenképpen egy méter alatti modellt szeretnék. Észre vettem, hogy a fedélzeten egy védőcsőben fut a kötél. Nyilván a botlásveszély és egyéb szempontok miatt. A lapátkerék házra már vezető csigákon keresztül fut fel, és a lényeg a ház tetején van. A csigáknak szorulás mentesen precízen működni kellene, és a zsinórnak nem szabadna csúszni, sőt az állandó feszességét is biztosítani kellene. Nem egy egyszerű mechanika ilyen kis méretben. Te ezt átlátod, átgondoltad már? Nekem most hirtelen a Petrik féle hajómodellezés című könyv van meg, ahol részletesen foglalkozik a hajóval. Az ott közölt kötélvezetés számomra képzavaros,

Petrik Ottó képe nekem sajnos nincs meg, pedig megvolt, de sok költözködés ...

A dolog lényege a kötél fix rögzítésével kezdődik a kormánylapát tengelyén lévő fél kötéldobon.
Innen a csigákon elvezetve a szemben lévő másik féldob és tovább a lefelé menő csigák vonala gondolom világos.
Az érdekesebb része a kormányállás alatti részen van, ahol a testbe levezetve csatlakozik a szervóhoz a kötél két vége.
Biztos hogy emlékszel a régi csöves rádiók skála mutatójának mozgató mechanikájára, ahol a zsinór feszítését, és feszesen tartását rugóval oldották meg.
Itt is erre a megoldásra van szükség.
A szervó karjának egyik végén fixen csatlakozik a zsinór, a másik végén pedig egy húzórugóhoz.
Így állandóan feszes marad.
Holnap lerajzolom a teljes rendszert, és felteszem ide.

Üdv Szilveszter

u.i: Zsolt honlapján van vázlat a kormány mozgatásáról, és az hibátlan.

Kedves Manópapa!

Zsolt honlapján a kormánykötélzet a Petrik-könyv egyik ábrája. A működés elve érthető. Ami nem világos az a lapátkerék ház tetején van. A két íves himba -nem tudom, hogy mi a szakszerű nevük- közül az első ívére rásimul, ráfeszül a kötél. Ez érthető, az így fellépő súrlódási erő mozgatja a himbát. A hátsó ívet -amely a kormánylapát tengelyén van-a rajz szerint csak érinti.Szerintem itt is úgy lenne helyes, ha a kötél az ívbe befeszülne. Nagyon várom az ábrát.

Szervusz Józsi

Most már értem mi a gondod.
A Petrik féle rajz jó, csak nem derül ki belőle, hogy a kötél a kormánytengelyhez csatlakozik közvetlenül, onnan kerüli körbe a fél dobot, ergo, rá is simul a dobra, és onnan megy tovább a két szélső csigára.
Ez lényegében a már kormánykerékkel rendelkező vitorláshajók kormányműve. A XVII. századtól alkalmazott technológia, ami a mai napig megmaradt mint alap elv, hiszen miért vetnének el egy jó koncepciót?
Érdekes módon, még a KOSSUTH lapátkerekes kormányműve is ilyen, csak ott nem kötél, hanem lánc fut végig a karzat alján, és a kormányszerkezet gőzgépes rásegítéses, mint ha szervokormány lenne.
Van róla néhány fényképem.

Üdv Szilveszter

Sziasztok!

Úgy gondolom ez a téma:



Az első elem csak "segédterelő", a tényleges kormányzás a hátsó dolga. Működik a dolog ha a kötél csak egyszerűen "körül van csavarva" rajta, ezért érinti egy pontban.

Hasonló elvű kormányzást még a versenycsónakok némelyikénél is használtak...

Üdv, Géza

Kedves Manópapa!

Így érthető a dolog. Vagy is a kormány tengelyhez rögzített. a kötél.Hát igen, ez nem derül ki a rajzból. Ennek ellenére legyél szíves a modell kormányának általad elképzelt mozgatási vázlatát tegyed fel. Hátha nem csak én leszek tőle okosabb, hiszen sokan olvassák ezt a fórumot, és ez a módszer más hasonló esetben is az egyetlen üdvözítő megoldás lehet.
Rgform a legjobb pillanatban másolta be a képet a hajó kormánymozgatásáról! A múzeumi maketten látható, hogy a kormánylapát tengelyén lévő ívre is rásimul a kötél. Ez életszerűbb. A Petrik könyvben csak érinti a kötél az ívet. (Ha valaki ért hozzá, nagy segítség lenne ha ezt az ábrát is felmásolná ide, és akkor a külső szemlélőnek is lesz fogalma, hogy miről beszélünk.)

Sziasztok!

Painttal, bekötött ujjal egy szabadkézi skicc:



A kormánytengelyre kötött madzag, körbevezetve a himba testen. Utána már csak húzni kell jobbra, meg balra...

Üdv, Géza