13. RÉSZMOKI / 1.E sorozat nem lenne teljes, ha nem foglalkoznánk a MOKI motorokkal, amelyekhez a magyar modellezésnek oly sok sikere fűződik.
A Modellkísérleti intézet 1957-ben azzal a céllal alakult, hogy versenyzőinket ellássa korszerű motorokkal. Először Benedek György irányításával indult a munka és már 1948-ban a
MOKI S-1 motor megjelenésével megalapozta világhírét, amikor Tóth Imre Brüsszelben az Európa bajnokságon első, Beck Rezső második lett és a magyar csapat is Európa bajnoki címet szerzett. Ezt az eseményt 12 éves sikersorozat követte úgy, hogy a MOKI újabb konstrukciókkal követte a fejlődést.
1960-tól Krizsma Gyula vette át a MOKI irányítását és közel 40 éven keresztül kibocsátott számtalan motor konstrukció jelzi sikeres tevékenységét. Krizsma Gyula már a Rekord motorok gyártási tapasztalataival érkezett a MOKI-ba és az egyedi gyártás után a kisebb sorozatok munkaidejét sikerült jelentősen csökkenteni. Nagy előnye volt, hogy nem csak tervezett, hanem nagyon eredményesen versenyezett is és az így szerzett tapasztalatokat a tervezésben és a gyártásban hasznosította. Két munkatársa Tóth Imre és Azor László is hasznosították ötleteikkel a versenyeken szerzett tapasztalataikat és egyes típusjelzéseken láthatók a nevük kezdőbetűi.
Természetesen a legyártott sok kísérleti és sorozatmotor mindegyikét nem ismertetem, de amelyekhez jelentős siker vagy sikersorozat fűződik, igyekszem bemutatni.
A MOKI S-1 nem csak az addig gyártott magyar motorok közül, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedett. A 2,5 cm3 -es izzógyertyás motor forgószelepes vezérlésű, tengelye két golyóscsapágyban ágyazott, a csapágyház, valamint a forgószelepet és a porlasztót magában foglaló hátsó zárófedél, négy csavarral vannak a forgattyúházhoz rögzítve. A motor hengerében öntöttvas dugattyú fut és a hengert lezáró hengerfejet hat csavar szorítja a forgattyúházhoz. Külső megjelenésére jellemző a Dooling motorhoz hasonló, a forgattyúházból kidomborodó öblös átömlő csatorna. A MOKI S-1-ből mindössze 10 darab készült, de számos kiemelkedő versenyeredmény fűződik nevéhez. Így pl. Tóth Imre Európa bajnoki címe 1961-ben Belgiumban, vagy szintén az évben az NSZK-ban rendezett világbajnokságon Frigyes Ernő e motorral szerzett ezüstérmet.
A következő típusból a
MOKI S-2-ből már 400 darabos sorozat készült abból a célból, hogy versenyzőink szélesebb köre jusson korszerű motorhoz. A 2,5 cm3 -es izzógyertyás motor egyszerűbb szerkezeti kivitelű. Vezérlése tengelyszívású, a tengely két golyóscsapágyban van ágyazva. A csapágyház a szívótorokkal, a forgattyúházzal egybe van öntve és a hátsó zárófedél menettel csatlakozik az öntvényhez. Az acél hengerperselyben öntöttvas dugattyú fut és a hengerfejet négy csavar szorítja a forgattyúházhoz. A motorral nemzetközi szinten nem született kiemelkedő eredmény, de hazai versenyeken eredményesen szerepelt.
Nagyobb ugrást jelentett a
MOKI S-3 típus. A motorból 1962-ben először 20, majd ugyanebben az évben további 200 darab készült. A 2,5 cm3 -es izzógyertyás motornál visszatértek a forgószelepes vezérléshez. A ház öntvény eltérő az S-1 változattól. Az átömlő csatorna jobban hozzá simul a házhoz. A hátsó zárólap is könnyűfém öntvény , ráöntött szívócső csonkkal, melyhez a megmunkált porlasztótartó és venturi cső csatlakozik. A csapágyház bordázattal erősített. A mozgó alkatrészeknél nem történt nagy módosítás, de kisebb változtatásokkal sikerült a motor teljesítményét az S-1-hez képest növelni.
A MOKI S-3 első kiugró sikere 1962-ben Kievben volt, ahol Krizsma Gyula világbajnoki címet szerzett 218 km/óra sebességgel és a magyar csapat is világbajnok lett. 1963-ban Genkben a magyar csapat Európa bajnokságot nyert, 1965-ben Belgiumban az Európa bajnokságon mind egyéniben, mind csapatban a magyarok szerezték meg az első helyet és Tóth Imre 226 km/óra sebességgel lett Európa bajnok MOKI S-3 motorral.
A fotókat Horváth István gyűjteményéből közlöm.
Somi