SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Szia Attila!

A CO2 motorok működésének és néha furcsának tűnő viselkedésének
megértéséhez alaposan ismerni kell a berendezés működésének és a
munkaközegnek a fizikáját.
Amikor csak egy kis gáz van a tartályban akkor annak nyomása a járat
során fokozatosan csökken. Eleve nincs akkora nyomáson mint a
patronban volt, mert amikor átengeded a tartályba akkor kitágul. Tehát
ha a patronban volt 57 BAR nyomás (kb. ennyi a töltőnyomása),
akkor a tartályban már csak 30-40 BAR nyomás lesz. A folyadéktöltésnél
viszont a folyadékával érintkező gőzről, az az telített gőzről van szó,
aminek a nyomása egy adott hőfokon fizikai állandó. Tehát ha folyadékot
töltessz akkor a tartályban 57 BAR nyomás van. Ezért "vadul meg" a
motor folyadéktöltés alatt. A lassan növekvő fordulatszámnak egyetlen
oka van, az pedig az, hogy kopik be a motorod. Az új, vagy ritkán
járatott moci szorul, nagyok s súrlódási veszteségek. Ahogy jár lassan
összecsiszolódnak az elemek és felgyorsul a járása. Az az igazi amikor
már annyira badolgozza magát, hogy a légcsavart kézzel megpordítve
(üres tartály esetén) két-három vagy akár több fordulatot is tesz, akkor
már alig szorul a motor. Erre utalt Antikos kolléga fentebb.

A hosszú motorjárat is a folyadék és telített gözének köszönhető, hiszen
a tartályból eltávozó gőzt, a folyadék párolgásával azonnal pótolja.
Ezért is fagy le a tartály (na meg néha a motor is ) mert a CO2
folyadék párolgáshője igen nagy (572,78 KJ/Kg) és ezért nagyon sok
hőt von el a környezetéből. Erre jön még a gőz hirtelen tágulásából
adódó hőfelvétel, de ez lényegesen kissebb értékű. Egyébként a CO2
párolgáshője az egyik legmagasabb a gázok között, csak az olyan
speciális hűtőtechnikában is alkalmazott gázoké magasabb nála mint az
Ammónia, vagy Acetilén.

Üdv.: SRY

II. rész

A motor beállítására idézném Dr. Benedek Györgyöt, mivel az általad
felvetett kérdésre ennél kimunkáltabb, jobb válasz nem létezik:



Folyik az olaj? Ez ennek a motornak a sajátossága, ha rendesen
bekopik, akkor nem csak olaj fog jönni, hanem valami rusnya sötétszürke
lé. Ez van....törölgetni kell a motort és a tűzfalat is. Én le szoktam kenni
a tűzfalat 2 réteg nitrolakkal és akkor könnyen letakarítható. Viszont az
nagyon nem mindegy milyen olajat használsz !!! Csakis extrafinom
műszerolaj a jó, vagy annál is minőségibb, alacsony viszkozitású anyag.

üdv.:SRY

Sry, Tamásbá, köszönöm az összes intenciókat, megnyugodtam

Nagyon finom műszerolajat használok, viszont korábbi tanításotoknak megfelelően nem sajnáltam az anyagot a motorból Gondolom, nehéz túlkenni? Vagy olyan is van?

Azt mindenesetre megtanultam, hogy a propellert jól be kell csavarozni, mert egyszer folyadéktöltésnél úgy ellőtte, hogy azt hittem, leesek a székről ijedtemben...

Szerencsére azt már korábban is megtanultam, hogy a pisztoly mindig töltve van, úgyhogy csak a szőnyegbe csapódott

Jah, még két kérdés.

1, Valami olyasmit olvastam a német nyelvű használati utasításban (már amennyire szerény német tudásom megengedi), hogy a sima bolti szódáspatrontól gyorsabban korrodál, rendeljek a Conrad-tól jó drágáér eredeti patront. Ez igaz, vagy csak a Conrad jövedelemszerzési próbálkozása? (Továbbra is Modela 0.27-ről beszélünk.)

2,

A modell kerekének forognia kell, vagy nem muszáj neki? (Lehet, hogy ez a fórum leghülyébb kérdése, de nézzétek el egy kezdőnek...)

Igazuk van, de ezért nem kell venni más fajta patront!

A motort minden 8.start után lehet leolajozni.

Az mit jelent, mennyit fog kibírni egy ilyen moci sima bolti szódásszifonnal?

Kb. 1 percet fog menni modellben a Modella motor!

Az teljesen jó... Viszont mennyivel fog hamarabb tönkremenni háztartási szódásszifonnal, mint "profi" CO2 patronnal?

Garantálva semmivel, különben a magyar patron minősége Világhirű!

Akkor jó, sajnálnám ha hamar tönkremenne...

Tamásbá írta, h egy ilyen szódásszifonnal kb 1 percet fog menni a gép. A kérdés, hogy "gyári" CO2 patronnal mennyit menne? és mi a különbség a kettő között? (márminthogy mér jobb az egyik mint a másik?) és lehet valahol kapni "profi" patront?

A motor tartálya miatt nem megy többet, meg a töltés módjától is függ!
Olvasd el a régebbi CO hozzászólásokat és a SRY honlapján lévő a töltésre vonatkozó iránymutatásokat.
Ezért kell elmenni CO versenyre, hogy ezt lássad!
A lényeg::::::: A CO2 folyadék és annál több megy a tartályba, mennél hidegebb a tartály és a bele töltött folyadék is!
A motort 3 szor a végleges töltés elött le kell járatni, igy lehül a tartály.
Az utolsó töltésnél már maximális mennyiség megy bele!
DE ELÖBB A REPCSINEK REPŰLNIE KELLENE! Mert hűtéssel való tankolásnál a modell világá fog menni!

A tartály-töltés-karbantartás- patron kérdéshez szeretnék hozzászólni!
Akármilyen patront használunk sajnos ezek anyaga acél, és belülről korrodálnak. Miért? Mert becsületes mennyiségű vizet is tartalmaz a betöltött CO2 gáz. Ez a víz a CO2 gázzal elegyedve szénsavat alkot, ami még inkább korrodálja a patron belső falát. Ez a jelenség a nagy patronoknál igen sok kellemetlenséget okoz. Például a kis rozsda darab bekerül a patron szelepe alá, és a töltőfej lecsavarása után szép csendben elillan a nyomás. Nagyobb baj, hogy a rozsda és a víz a motorunk tartályába is bekerül. A kis rozsda szemcse ha a motor szelepéhez kerül, akkor jó esély van egy szelep cserére, mert képes beágyazódni a púha műanyagba. Az alumínium tartályban maradt víz segítségével itt is szénsav keletkezik, ami szép csendesen "fogyasztja" a tartályt. Repítés után a CO2 gázt ki kell jártani a motorból. A tartály fedelét meglazítva a maradékot is ki kell engedni. (Ha a modellbe építésnél erre van mód.) Az üzemnap után célszerű a tartályt levenni, és bele nézni. A finom barna "szmrötyin" túl -vizes híg rozsdát-, ha szerencsénk van apró rozsda darabokat is találunk. A tartályt ki kell tisztítani, kiszárítani. Célszerű a leszerelt csöveket is átfújni, átöblíteni. Ha megnézzük a motor szelepülését, akkor egy idő után egy körkörös barna rozsda gyűrű keletkezik ott, ahol a golyó felfekszik a szelepülésen. Ez egy idő után tömítetlenséget okoz. A szelepek kiszereljük, és eszterga tokmányba fogjuk. Egy kúpos balsafa darabra japán papírt tekerünk és lassú fordulatszámon "áttörüljük" a szelepülést. Természetesen az eszterga szabályozható fordulatszámú fúrógéppel is helyettesíthető. Csak a motorhoz adott golyókat használjuk a szelepekben, mert ezek körkörösség szempontjából válogatott golyók. Összetört golyóscsapágyból kibányászott golyókkal ne is kísérletezzünk. Csak a gyárilag alkalmazott méretű golyókat építsük be!

A folydék töltés és veszélyei

Azon szerencsés "egyedek" közé tartozom, akik láthatták Benedek Gyuri bácsi átlátszó falú tartályát, és élvezhette az ezzel tartott bemutatóját. A patronban folyadék van. Nekünk célszerű ezt a folyadékot betölteni, tehát a patront fejjel lefelé tartva töltjük a gázt a motor tartályába. Azt gondolnánk, hogy az a jó, ha jó csapig van a tartály, sőt még a csőben is folyékony CO2 gáz van a motor indítása előtt. Az átlátszó tartályos kísérletek mutattak rá, hogy a motor beindításának pillanatában a tartályban lévő folyadék a víz forrásához hasonlóan mozogni kezd, és kitágul. Nyilván csak a cső felé a motor irányába tud. Ha átjut a folyadék a szelephez, amotor abban a pillanatban menthetetlenül lefagy. Hogy míért van az, hogy egy adott henger állásnál beindított motor egy idő után fordulatszámot vált? Ennek az az oka, hogy a motor beindításakor a párolgás hőt von el. Ezért a motor e lefagyás felé kacsingat, de ha jó a töltés és a beállítás, akkor ezt elkerülhetjük. Néhány tíz másodperc járás után a tartály már kellő hőt vesz fel a környezetből, és ekkor már nincs lefagyás veszély. Sőt a tartály nyomása megemelkedik, amitől a motor fordulatszáma is emelkedni kezd. Az F1-K modellezők általában ebben a határhelyzetben engedik el a modellt. Ez a "fűnyíró" stílus, mert a motor csak annyit energiát szolgáltat, hogy a fű felett a modell szép lassan köröz. Majd később, amikor az említett jelenség bekövetkezik, akkor a megemelkedett fordulatszámnak köszönhetően gyorsulni és emelkedni kezd. A CO2 maketteknél szerencsére nem ilyen kihegyezett a helyzet. Még egy tanács! A megtöltött tartálllyal a modellt úgy tartsuk, hogy a tartályból ne folyhasson át folyékony gáz a motorhoz, mert ismételten csak egy lefagyás lesz az eredmény ha a motort beindítjuk. Ha egy kicsit átenged a szelepgólyó, akkor a motor már indítás előtt is lefagy.

A CO2 makett az ősi kategória!

Amikor a második világháború után a CO2 motorok az Egyesült Államokban, majd Európában terjedni kezdtek, a motorokhoz népített modellek az igazi repülőket utánozták. A belső égésű motorok rohamos terjedése egy időre háttérbe szorította ezeket az erőforrásokat. Az 1970-es évek elején kezdődött újra felfedezésük, ami egyértelműen a makettek révén történt. Ne felejtsük, hogy a mai FAI F1-K kategória csak az 1980-as években kezdett erőre kapni. No és a makettekhez nem szükséges "csúcsmotor", ami az F1-K-ra nem mondható el. Ennek ellenére nem kell lenézni a makettek építőit. Aki már készített ilyet, tudja, hogy milyen hosszadalmas folyamat egy repülőképes makett megalkotása. No és még meg kell tanítani repülni, ami az F1-K-nál szinte magától adódik. Talán e macerás volta miatt nem terjedt el nálunk e szép kategória.
Tegyün azért, hogy ne haljon ki, sőt új erőre kapjon!

Gyr, igen nagyon köszönjük mi, kezdők ezeket a tanácsokat!

Ez elvezet egy régi kérdésemhez, amit már többször fel akartam tenni, de sose mertem:)

- nincs valakinek F1K tervrajza? Ami a tudásomat illeti, vitorlázókat (A/1) építettem, bonyolultabbakat is. És most mindjárt kész az első CO2 makettmodellem. Szóval olyan gép tervrajza (és esetleg építési leírása) Kéne, ami ennyi tudással megépíthető...