SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Teljesen temészetes jelenség. Kis kormányfelület az orrba, és máris kezesbárány lesz (lásd Csongrádnál). Vagy szép nagy bárka az elejére.

tudnál készíteni egy fotót az aljáról? Amin látszik a kormányszerkezet és
a hajócsavar is.

Amikor csak "körbe-körbe2 megy az előrementben vagy hátramenetben van?

Üdv.: SRY

Hátra menetben,előre menetben tőkéletes.

Este csinálok pár fotot.

És a fotok:

Üdv.

Köszi a képeket!

A tapasztalt problémád általánosnak tekinthető. A hajók fizikájából
következik. Tehát nem te rontottál el semmit. Hátramenetben szinte minden
hajó rosszul teljesít. Normál menetben a hajócsavarról leáramló "gyors
víz" éri a kormányfelületet ami nagy kormányerőket eredményez.
Hátrázva csak a hajó körül áramló víz éri a kormánylapátot, ami a
mozgás elején annyira lassú, hogy gyakorlatilag semmilyen kormányerő
nem lép fel.

A masik probléma, hogy a fordított irányban forgó hajócsavar is
másként működik, mint amikor normál irányban forog. Hátramenetben
sokkal kisebb a vonóerő, viszont lényegesen megnő a káros nyomaték.
Ez abban nyilvánul meg, hogy felerősödik a "kerékhatás", és a hajó fara
elindul oldalirányban.

Mivel a hajó még alig mozog kormányerő nem lép fel és a hajó lassan
elindul oldalra és hátra, és akármit csinálsz a kormánnyal nem tudod ezt
meggátolni.

A tolóhajóknál ez az egész különösen látványos, mert a hajó nagyon
rövid, így minden ilyen jellegű kormányzási jelenség hatványozottan
jelentkezik. Az az agilitás, intenzív kormányozhatóság, ami normál
menetben annyira hasznos, az most visszájára fordul.

Mi a megoldás ?

1.) Aktív kormányzás. 3-as kormánylapát, vagy Kort-gyűrű beépítése.
ezzel hátrázva is lenne kormányerő már a mozgás kezdetén is, és
a hajó irányítható lenne.

2.) A hajó orr részére és részben az aljára kiegészítő kormányfelületeket
szerelve elérhető, hogy a hátrázás kezdeti szakaszán, amikor negyon
kicsiny a sebesség a hajó egyenes vonalban "tolasson" és amikor már
gyorsult kicsit, elkezd fogni a kormány és irányítható lesz a hajó.

Én a kort-gyűrűs kormányt javasolnám, nekem az van semmi gond vele,
ugyanúgy megy hátra a hajó, mint előre, csak lasabban mert a
hajócsavar vonóereje hátrázva sokkal kisebb, mint normál menetben.

Üdv.: SRY

Köszönöm a választ.

Akkor marad a szép nagy bárka,ugy akkartam csinálni egyet .
Annak azért örülök,hogy nem nagyon szurtam el.

A gyűrű leszedése is sokat segíthet.

Hogyan? A hajócsavar körüli gyűrű vagy nem csinál semmit (alatalában
modelleken ez a helyzet) vagy javítja a hatásfokot a radiális áramlás
elterelésével. Hogy javulnak a hátrameneti jellemzők, ha levesszük a
gyűrűt?

Üdv.: SRY

Üdv.

Az nem fog menni,biztonság technikai okok miatt lett felrakva.Mindig eggyel több a lurkó akire figyelni kell!!!

A gyűrű csak akkor segít, ha hozzávaló a hajócsavar ( a gyűrűkbe más kialakítású csavar való), és ha a gyűrű hátrafelé szűkülő keresztmetszetű. Minden más esetben rontja a hatásfokot.

A gondosan tervezett gyűrűk is rontják a tolatást, sőt tolatáskor felléphet egy olyan jelenség (neve is van), hogy csak oldalirányú erőt termel a hajó.

Sajnios nem találom a linket a gyűrű hatásáról, pedig biztos, hogy itt valamelyik topickban megvolt. Úgy emlékszem, hogy vagy az Érsekcsanád kormányánál jött elő (de most ott nem találom), vagy a kavitáció kapcsán (de hol?).

Pedig jó lenne, mert tényleg érdekelne!

Egyébként a gyűrűknek több szerepe is van.

Amire te gondolsz azok a profilozott gyűrűk, ezeknek nem feltétlen kell
szűkülniük, de a megfelelő állásszög miatt általában szűkülnek. Ez
lényegében egy kör alakú szárny, amiben a keletkező felhajtóerő Y
irányú komponensei kioltják egymást Summa Y=0 az X irányúak
viszont összeadódnak summa X=Xmax és plusz vonóerő keletkezik. Mivel
adott teljesytményfelvétel mellett nagyobb vonóerő keletkezik így javul az
effektív hatásfok.

A másik megoldás amikor a gyűrű egy teljesen egyszerű hengerpalást.
Minden hajócsavaron vannak radiális iránú áramlások, ezeket gátolja a
gyűrű, és csökken a hajócsavar felvett nyomatéka azonos
teljesítmény mellett. Ezt használja ki a szánylapátos szivattyú is, és
igen extrém formája a vízsugárhajtás.

A hajócsavar természetesen hozzáalakítható a gyűrűhőz, de ennek
feltétele, hogy a gyűrű fala és a csavarszárny között a lehető legkisebb
rés legyen. Ha a rés nagyobb 0,1 átmérő százaléknál teljesen mindegy
milyen csavar forog a gyűrűban, sőt a hagyományos csavarok jobban
teljesítenek, mint a 4 tollú vágott végű "gyűrűba-való" hajócsavarok.

Üdv.: SRY

Nekem a gyürü belső átmérője 30,7mm kb, a hajó csavar átmérője 30mm.Igy a lapát és a gyürü közzöt 0,35mm van.Szivtam is vele rendesen.

A hajó súlypontjának hátrébb helyezése, a mélyebben lévő csavar is segít, hogy tolatáskor nagyobb fordulatot is elbírjon a hajó. Érdemes a távon korlátozni (EPA) a tolatást (a fordulatszámot).

Sokat javítana az is, ha a csavar előtti függőleges izét a tengely fölött és alatt is elvékonyítanád (drehlerrel néhány perc, na meg a festés

Ez pl jól tolat:

Üdv.

A sulypont lehető leghátul van már igy is,a tönkcső merevitőből talán érdemes lefaragni.

Találtam valamit:

A hajók elmélete (Tankönyvkiadó Vállalat 1988) könyvben írják, hogy hátramenetben a gyűrű hátsó éles részén szabálytalan leválások keletkeznek, amik oldalirányú erőt termelnek, rontják a kormányozhatóságot, ezért gyűrűs hajtásoknál külön tolató kormánylapok szükségesek (lásd Érsekcsanád).

Továbbá a (szűkölő) gyűrű max 10-12 fokot szűkülhet, és csak olyan esetben éri meg, ahol hajó haladási sebessége lényegsen kisebb, mint a csavar sebesség (toló és vontatóhajók).

Más forrásból: nagyhajóknál 15km/h alatti tartományban lehet csak gazdaságos a gyűrű.