Üdv. Mindenkinek!
Lassan-lassan de azért haladok a hordszárnyas-hajók modelljeinek elméleti feldolgozásával, a számítási , méretezési metódusok kialakításával. Ennek egyik eleme a hajósebesség. A dolog egyrészt egyszerű, mert nem túl bonyolult módszerekkel számítható a hajó (hajóodell) sebessége, de bonyolult is, mert van néhány nehezen becsülhető tag az egyenletekben, és ami még rosszabb mérési eredmények, táblázatok, segédanyagok nem állnak rendelkezésre.
Így először irodalmi adatokra támazkodva próbálok valami használható adathalmazt kialakítani.
A hajó elméleti sebessége a hajócsavar fordulat (n) és a hajócsavar emelkedés (H) szorzata. Természetesen a hajó ennél szükségszerűen lasabban halad, hiszen ennél a sebességnél nem lenne ahajócsavar lapátoknak állásszöge az áramláshoz képest tehát nem ébredne tolóerő.
Amennyivel lasabban halad a hajó, mint az elméleti abszolut sebessége az a hajócsavar slip-je (s). Itt látható, hogy a számítás egyszerű, de nem tudjuk mennyi a hajócsavar slip-je adott viszonyok mellett, és erre nincs is gyári adat, mert függ a hajó sebességétől, a hajótest alatt kialakuló hajósodortól, meg még néhány tényezőtől, így ugyanaz a hajócsavar , ugyanazon az üzemi fordulaton, de más hajóra szerelve eltérő slip értéket fog produkálni.
Először vizsgáljunk meg egy létező hajó-hajócsavar rendszert:
Az alanyunk a POLESJE típusú belvizi hordszárnyas hajó lesz, ami mifelénk "BÍBIC" néven fut.
(
http://users.atw.hu/sry/szarnyasok/polesje.pdf )
Hajócsavar adatok:
Átmérő D= 0,7 m
H = 0,89 m (r=0,7 sugáron. ez egy helyettesítő átlagértéknek tekinthető, mivel a hajócsavar változó emelkedésű)
A hajó főgépe egy M 401A-1 típusú 12 hengeres V-elrendezésű diesel motor. A főgép és a hajócsavar egy reverzáló tengelykapcsolóval van összekötve, ami előremenetben direkt hajtást biztosít, hátramenetben 1:0,8 redukcióval rendelkezik
( M400-as modellszámú motor kezelési és javítási utasítás 20. oldal., nyilvános archívumban jelenleg nem elérhető). Tehát a gépkönyvben megadott előremeneti fordulatszámok azonosak a hajócsavar fordulattal.
Jellemző gépkönyvi adatok:
Sebesség merült menetben:n=800...900 1/perc , v=10...15 km/h
Itt a Slip értéke: velm=n x H = 15 x 0,89 = 13,35 m/sec = 48 km/h
A 48 km/h elméleti sebességgel szemben a hajó csak vvalós=15 km/h sebességgel halad, tehát a slip értéke
s=68,7% . Mint látható egy nagy sebességre méretezett , nagy emelkedésű hajócsavar kis sebességű hajón igen rosszul teljesít a valós sebesség az elméleti sebességnek csak 31,3%-a.
Legnagyobb sebességn=1500 1/perc , V= 65 km/h
Itt a slip értéke: velm=n x H = 25 x 0,89 = 22,25 m/sec = 80,1 km/h
A 80,1 km/h elméleti sebességgel szemben a hajó valós sebessége vvalós= 65 km/h, tehát a slip értéka
s=18,9 % . Tehát a hajó méretezett sebességével haladva az elméleti sebességének 81,1%-át éri el.
Ez az adat egybevág az irodalomban közöltekkel :"...Egy körülfordulás alatt a csavar folyadékban nem tesz meg H utat, hanem biszonyos csúszása, idegen szóval szlipje van. Ennek értékét átlagosan 20%-ra vehetjük,....."
(Petrik Ottó: Hajómodellek tervezése és építése, 196. old)Viszont a példa arra is rámutat, hogy ha egy adott propulziós rendszert a éretezettől lényegesen eltérő módon üzemeltetünk (mint esetünkben a hordszárnyas hajó lassú, merült menete) akkor a slip értéke igen nagy is lehet, és lehetetlanné teszi a hajó sebességének jó közelítésű számítását. ez modellre is igaz! Ha egy lassú merüléses hajóra nagy fordulatú és nagy sebességű csavart szerelünk , akkor a slip értéke nagyon magas lesz. Ezért (is) fontos a hajó jellegének, menetsebességének megfelelő hajócsavar, és csavarfordulat megválasztása.
Üdv.: SRY