Sajnos a légpárnások sokkal összetettebb szerkezetek, mint aminek
elsőre látszanak. A különféle erőhatások és nyomatékok egy nagyon
bonyolult rendszert alkotnak, és mint ilyen könnyen megtréfálhatja az
embert.
A kormányzásnál leegyzserűsítve öt tényező játszik szerepet.
1.) A szerkezet tömegközéppontja
2.) A légpárna nyomásközéppontja
3.) A tolóerő vektor elhelyezkedése
4.) A toló légcsavar precessziója
5.) A kormányok elhelyezkedése és nagysága.
Na ha ezekben valami nem stimmel akkor van a baj. Pl. ha a
tömegközéppont egybe esik a légpárna nyomásközéppontjával, akkot a
tolóerővektor előre dönti a gépet és az felakad. Ilyenkor a kormányzás
furcsán viselkedik. Sokáig nem történik semmi a kormánymozdulatra
aztán hirtelen kitör valamerre.
Másik gyakori hiba a toló légcsavar precessziója és a kormánylapok
méretének helytelen viszonya. ekkor megtörténhet az, hogy kis gáznál
jobbra húzottkormánynál jobbra megy, aztán további gázadásra
egyenese, aztán meg balra, miközben a kormányon nem mozdítottunk
semmit.

Na ez aztán az igazi X akta.
Még lehetne sorolni a forcsaságokat százával. Valószínűleg ezér nincs
légpárnás modellezés, ami van az meg elég lagymatag poroszkálás csak,
nem az igazi légpárnásokra hasonló akciója van a modelleknek. Inkább
csak valami vérszegény kóricálás.
Nagyon sokat foglalkoztam a légpárnások elméletével és néhány
részkérdést sikerült is megoldani. Ezért építettem a mocsárjáró hajókat,
mert azokon egyszerűbb volt kikísérletezni a légcsavaros hajtás és
levegőben dolgozó kormánylapát helyes megoldását. Voltak ám
böbbenetek ebben is mire meglett a jó megoldás.
A te hajódhoz első körben javasolnék egy nagyobb kormályapát párt,
sokkal nagyobbat mint ami most van. Aztán ha az fenn van akkor kezd el
mozgatni az akkut a hajótesten, és figyeld, hogy mi történik. A súlypont
mindenképpen a szimmetria vonalban legyen. Ezzel kell addig játszani,
amíg a megfelelő eredményt el nem éred.
üdv.:SRY