Azt hiszem, gyr barátunk tökéletesen elmagyarázta a fúvó szerepét és szükségességét. Amit még hozzátennék az az, hogy elsősorban a gőzmozdonyok esetében kérdés a kérdés, mivel ezeknél relatíve kis méretben kell biztosítani a nagy teljesítményt, ráadásul úgy, hogy közben a szerkezet mozog (és viszi magával a szükséges tüzelőanyagot + a tápvizet). Következésképpen a hatásfok a lokomotívoknál sokkal fontosabb (volt), mint a stabil gépeknél.
Magának a huzatnak a kérdése azért fontos, mert ha kicsi, akkor nem megfelelő az égés, nem fejlődik elég hő (ráadásul még szénmonoxid is keletkezik, ami nem túl egészséges). Ha viszont nagy, akkor túl sok plusz levegőt szívunk be az égéstérbe, amitől ugyan az égés hevesebb lesz, de a keletkezett hő jelentős része a kéményen szalad ki, ahelyett hogy a kazánban levő vizet fűtené. Ezért próbálnak valami optimumot találni a tervezők.
No, de igyekszem nem elugrani a kapott feladat elől!
Átfutottam a gyula találta referenciákat, nagyjából a következőkről van szó bennük:
A fúvóval kapcsolatos (blast nozzle) eszmefuttatás kiindulásként azt mondja, hogy tervezéskor nem olyan izgalmas a méret, mert a gyakorlatban később egyszerű módosítani. Mindenestre ad egy táblázatot kiindulásként, ahol a hengerfurat, ill. hengerszám függvényében javasol fúvóka keresztmetszeteket. A cél egy olyan kompromisszum elérése, ami egyrészt elég (de nem túl nagy) huzatot csinál, másrészt nem kell hozzá annyira leszűkíteni a fúvóka keresztmetszetét, hogy ellennyomást okozzon a hengerekben. Pont ezért azt javasolja, hogy a fúvókákból készitsünk többet, ami szükség esetén a megfelelő méretű furattal ellátva rátehető a fúvócső végére. Lényeges, hogy a fúvóka a kémény tengelyében legyen és hogy a fúvóka által létrehozott gőzsugár kúpja kitöltse a kémény belsejét.
Bár alapvetően jó közelítésnek érzi a srác a fent elmondottakat, meghivatkozza egy holland cimbora irományát (ez a második cikk), ami alapján még tovább növelhető a hatásfok. No, ebben a cikkben a hollandus szépen és tudományosan elmagyarázza, hogy miért nem jók egyes ökölszabályok.
Ahogy kifejti, a tüzelés során keletkezett gőz és füstgázok mennyisége összefüg. Feltételezve, hogy az égés során keletkezett hőnek - jó esetben - a fele melegíti csak a kazánban levő vizet, egy kiló szén elégése szükséges 4 kiló gőz termeléséhez. Egy kiló szén elégetéséhez elvben 11.5 kiló levegőre van szükség, így összesen 12.5 kiló füstgáz keletkezik. Viszont a szénmonoxid fejlődés elkerüléséhez extra levegőre van szükség (kb. 20%), így mindösszesen kb. 19 kiló füstgáz/gőz keverék távozik a kéményen.
A kéménynek képesnek kell lennie arra, hogy kiengedje ezt a keveréket, méghozzá a gőzfúvócsőn kiáramló gőz sebességének 4/19-énél. Következésképpen a kémény keresztmetszete és a fúvőcső keresztmetszete között elvben hasonló aránynak kell lennie, bár rögtön hozzáteszi, hogy a valóságban ez az arány 1:3-hoz.
Ezután felhoz néhány rossz példát a gyakorlatból: A "Speedy" modellmodonynál a fúvókaátmérő 6.35 mm, a kéménytoroké 34.84mm, ami 1:1.55 arányt ad. Így jóval több fölösleges levegőt szív át a tűztéren, mint amennyi valóságban szükséges. A "Modell Enginnering" újságban pont ezért szerepelt egy javaslat, hogy csökkentsék a kéménykeresztmetszetet 26.2 mm-re, ami jóval közelebb van valós életben használt arányhoz.
Amit én még hozzátennék, hogy szerintem egy egyszerű (hogy ne mondjam: játék) gőzgépnél nem igazán érzem jelentőségét a kérdésnek - a hatásfok számunkra azt hiszem csak másodlagos. Felteszem, hogy az elején leírt ökölszabályok alapján nagyot nem lehet tévedni.
Még egy gondolat: valóban használnak sok modellnél a begyújtás idejére szívó ventillátort a kémény tetejére rakva, de rögtön hozzáteszem, hogy elsősorban széntüzelésű kazánoknál. A gáz- és a spritusztüzelés esetén erre ritkán van szükség.
Remélem tudtam egy picit segíteni!