Bill Gates a Techonomy 2010-es konferencián kijelentette, hogy “5 éven belül a web alapú oktatás lesz a legjobb oktatási forma. Véleményem szerint a tankönyvek ideje hamarosan le fog járni s helyettük az e-learning fogja
átvenni az uralmat, mely elsősorban a felsőoktatásban fogja érezteti hatását. 5 éven belül az Interneten fellelhetőek lesznek a világ legjobb előadásai
ingyen. Ez bármelyik egyetem képzésénél jobb lesz. A tudást el kell ismerni, attól függetlenül, hogy honnan tanulta meg az ember. Teljesen mindegy, hogy egyetemi diplomáról van-e szó vagy az internetre feltöltött előadások elsajátításáról.”[1] Hipotézisemként elfogadom az ő véleményét, tehát 2015-re valóban az e-learning lesz a legjobb oktatási forma.
Az e-learning, az elektronikus tanulás világszintű elterjedését az internet használatba vételétől, 94/95-től számítjuk. Az elnevezés azonban csak a ‘90-es évek végén honosodott meg Európában. 2000 után, az e-learning irányába látványos elmozdulás történt.[2] Az új információtechnikák és az általuk létrejött oktatástechnológiák fejlődésének hatására a távoktatás kilépett a korábbi érdeklődés szűk köréből, és politikai és gazdasági kérdéssé is vált mindenütt. A távoktatás fejlődése egyre szükségszerűbb lett, az internet és a számítógépek térnyerésének köszönhetően bekövetkezett az oktatás-tanulás terén az áttörés, az e-learning. Lehetővé téve további embereknek, hogy csatlakozhassanak az élethosszig tartó tanulás folyamatába. Természetesen eddig is csatlakozhattak a távoktatás által ehhez a folyamathoz az emberek, de az új formájú tanulás sok olyan előnnyel rendelkezik, ami a távoktatás által nem lehetséges, ezáltal nagyobb motivációval is kezdhették el. Tudták, hogy sokkal hatékonyabb lehet az e-learning, annak ellenére, hogy akkoriban még csak gyerekcipőben járt. Az elektronikus tanulás a távoktatás kiteljesedésének mondható, azonban évtizedek múlva, valószínű, hogy ez is régimódinak fog tűnni a folyamatos fejlődés hatására. Az e-learning rövid idő alatt hatalmasat fejlődőtt. Napjainkban az oktatásra fordított költségek körülbelül 13%-át e-learningre fordítják.
A kezdetekben virtuális képzésről, virtuális oktatásról, és virtuális egyetemekről beszéltek. Az új technológiák nyújtotta lehetőség miatt, képviselői a fizikai jelenlétet megszüntetve, az interneten kívánták megvalósítani a képzést. Az e-learning fejlődése és terjedése folyamatos. Alkalmazása ma még sokaknak beláthatatlan. Jelenleg is sokfelé párhuzamosan fut a hagyományos távoktatással. Sokan azonosítják a távoktatást az e-learninggel tévesen. Az elektronikus eszközök alkalmazása nem változtat a rendszer külső jellegén, ez lehet a megtévesztő az embereknek. Az e-learning, téren és időn átívelő eszközt jelent gépek, internet segítségével, így kitágítva és sokkal hatékonyabbá téve a távoktatást. Az e-learning tehát elsősorban technológiai jellegű, a távoktatás pedig a tanulási folyamat kialakítása és támogatása, amibe integrálhatók az e-learning eszközei.[3]
Jelenleg kifejezetten a felnőttképzésben-oktatásban alkalmazzák . A fiatalok oktatásában még mindig a hagyományos jelenléti, frontális forma érvényesül, hiszen ők még nem küzdenek az idő hiányával, tankötelezettek is, miközben a szülők munkában eltöltött ideje alatt mindenkinek jó, ha lekötik a gyerekeket az iskolákban.
A tanulás fogalma is megváltozni látszik az e-learning révén. Sokáig az iskolarendszerű tanulás leszűkített domináns formájával azonosítottuk, nem nézve az informális tanulást sem. Fontos önképző eszköz is, ami a belső motivációt, igaz érdeklődést kihasználva hatékony tanulást biztosít. Nemcsak online, internetkapcsolati e-learningről beszélhetünk. Offline ismerethordozók is ide értendők például a CD-rom, a letölthető e-könyvek.
Az e-learning által végzett önálló tanulás feltételei, ha az eszközök már rendelkezésre állnak:
· a számítógépkezelés és a digitális írástudás,
· önirányítás és az önállóság megfelelő szintje,
· a tanulási munka iránti felelősség.
A tanulás történhet otthon, a munkahelyen vagy bármilyen intézményben, ahol az eszközhasználat megfelelő lehetőséget biztosít a tanuló számára a tanulásra.
A tanulás során – az ember természetét nézve – külső segítségre is szükség van. A tanulás külső támogatása ma már többféleképpen történhet meg: „…egyrészt az elektronikus tananyagba beépített interaktív kommunikációs kapcsolat révén, a multimédia tananyaggyártás ún. előre gyártott tanulást támogató eszköztárával (ami egyenlő a gépi interaktivitással, ahol az élő ember a géppel lép kapcsolatba!), másrészt élő tanító/tanár/oktató, azaz tutor válaszolhat kérdéseinkre, adhat személyre szóló magyarázatot ha elakadunk, bátoríthat a további munkára, de ... még mindig a gép közbeiktatásával! Ez is kétféleképpen történhet:
1. valós időben,
2. vagy késleltetve, vagyis aszinkron módon, amikor problémáinkra és kérdéseinkre csak bizonyos idő elteltével, késleltetve kapunk választ.” [4]
Ez megvilágítja előttünk az e-learning egyik nagy hátrányát. Sajnos sok esetben a segítség nem tud azonnal reagálni a kérdésre. Így hajlamosak vagyunk inkább meg sem kérdezni azt, ami az elakadás problémája, vagy feledésbe merül, vagy az időkiesés miatt már nem épül be úgy a gondolatok elágazó rendszerébe, ahogy kéne. Az e-learning úgy lehet igazán hatékony, ha a külső segítség valós időben áll a tanuló rendelkezésére. Ez sajnos ritkábban valósul meg, mert alkalmazkodni kell egymás szabadidejéhez. Ugyanakkor fontos említeni, hogy épp ez a valós idejű lehetőség teszi sokkal hatékonyabbá elődjéhez képest. Másik hatékonysági tényező a jobb nyomonkövetési-ellenőrzési folyamat.
Az elméleti tananyag e-learning formájú átadása több szempontból is előnyös hasonlóan elődjéhez a hagyományos távokatáshoz.
Földrajzi határoktól mentes, ez által az utazási időt is meg lehet spórolni, valamint az utazás költségét is. Bárhol, bármikor lehetséges a tanulás. [5] Kényelmesen otthonról történhet a tanulás, a tanuló időbeli igényeihez igazodva. Ez leginkább a dolgozóknak előnyös, mert ők kevesebb szabadidővel rendelkeznek, és így nagyobb motivációval is kezdenek hozzá a tanuláshoz. Könnyen és gyorsan frissíthető. Önálló tanulásra serkent. Egyik legfontosabb előny a kötséghatékonyságban rejlik, nem csak az utazási költség megtakarítása jelentős. Nem szükséges költséges intézményt üzemeltetni hozzá, hiszen a tanár otthonról is oktathat.
Természetesen csak az elméleti oktatást nézve oldható meg ilyen formában az oktatás-tanulás együttese. Legjobb, ha az e-learninget és a hagyományos oktatási formát vegyítjük. Ez a blended learning. Gyakorlat szempontjából nem mindegy, ha pl. egy ápolónő csak elektronikus formában tanulta meg a vérvételt, vagy valós időben ugyanazon a helyszínen meg is mutatták neki. Senki sem menne szívesen ilyen e-ápolónőhöz vérvételre. Az ilyen jellegű gyakorlathoz szintén nem fontos saját oktatási intézmény, mert megtanulható kórházakban, és egyéb már korábban létrehozott egészségügyi intézményekben is.
Hangsúlyozom, hogy a gyakorlati képzés jelenleg nem kielégítő hazánkban e-learningtől függetlenül. Sokkal több időt kéne erre szentelni, az elméleti anyag százalékos arányából át kéne adni a gyakorlat számára. Legalább 50-50% arány lenne a megfelelő. A tanulók úgy kerülnek ki az iskolákból, hogy jó esetben tisztában vannak az elmélettel, de ha gyakorlati alkalmazásra kerülne sor nem tudnák mit csináljanak. Nem véletlen, hogy pályakezdőket nem szívesen alkalmazna a munkáltatók. Sokat számít a gyakorlati évek száma az elhelyezkedésnél. Könyvekből sajnos nem szerezhető meg a gyakorlati tudás.
A szimpla könyvekkel ellentétben az e-learning-es tananyag tartalmazhat videókat, dinamikus ábrákat, animációkat, interaktív feladatokat és több hatékonyságot fokozó csatornát. Ez, és a folyamatos fejlesztések is igazolják Gates véleményét. Ironikus, hogy épp a legnagyobb konkurencia, az Apple rukkolt elő egy tankönyveket reformálni látszó eszközzel, az iTunes University-vel és a hozzá kapcsolódó iBooks Author alkalmazással.[6] Mára az iTunes University felületén keresztül már több mint 50 millió tananyag letöltést regisztráltak. Például a Stanford Egyetem számos interjúját, előadását, kurzusát tette itt közkinccsé.
Gates leginkább a felsőoktatásra értette jóslatait. Ezt pontosabban inkább felnőttoktatásként fogalmaznám. Ugyan a digitális középiskola fogalma kevéssé él a köztudatban, de ma már hazánkban 22 intézményben is működik olyan program, ami e-learning segítségével juttatja érettségihez a 18 éven felüli felnőtteket.[7] Bánhegyesi Zoltán a Leövey Klára Gimnázium igazgatójának elmondása szerint ezek a diákok heti egyszer öt-hat tanórán tanulnak az iskolában, a tananyag nagyobbik részét pedig heti 10-12 órában digitális tanórákon sajátítják el.
Az e-learning által rengetegen kapcsolódhatnak be a lemaradás ellen a tanulásba, így növelve az ország életszínvonalát is. Ebből is látszik, hogy egyre nagyobb szerepet kap az e-learning. Egyre elfogadottabbá, megszokottabbá válik, miközben az idő haladásával még tovább fejlődik és terjed. 2015-re nagy eséllyel valóban a leghatékonyabb oktatási forma lesz.
Annotált bibliográfia:
- Bill Gates, Techonomy konferencia, 2010
Bill Gates az e-learning jövőjéről beszélt ezen a híres konferencián.
- Kovács Ilma: Távoktatástól távoktatásig, Budapest, 2006.
A szerző számos publikációval rendelkezik a távoktatás és e-learning témán belül. Ebben a publilációban kifejti a távoktatás és e-learning múltját, az előnyöket, hátrányokat és a további jellemzőiket.
- Fodorné Tóth Krisztina – Haraszty Gábor: Távoktatás és e-learning. In: Tudásmenedzsment, 2009. (10.évf.) 1.sz. 19-26.p.
A távoktatás és e-learning viszonya kerül bemutatásra. Kitérnek a magyarországi relevanciára, az üzleti e-vállalkozásokra.
- Tóth-Daru Zita: E-learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében, Budapest, 2003. 19. p.
Tóth-Daru Zita szakdolgozata jól összegzi az e-learninget. Sok-sok előnyt elemez, valamint a hátrányokat is leírja.
- http://www.hrportal.hu/hr/e-learning-mit-jelent-az-e-betu-20120416.html
Bill Gates híressé vált feltételezéséről írnak, az iTunes University-ről, általánosságban az e-learningről, annak előnyeit és hátrányait is szem előtt tartva.
- http://www.oh.gov.hu/felnotteketsegit
Az oktatási hivatal weboldalán található cikk, ami a Digitális Középiskolákról, mint felzárkózást segítő e-learnig lehetőségről számol be. Láthatjuk, hogy az e-learningre építenek, van benne jövő.
[1] Bill Gates, Techonomy konferencia, 2010
[2] Kovács Ilma: Távoktatástól távoktatásig, Budapest, 2006. 227. p.
[3] Fodorné Tóth Krisztina – Haraszty Gábor: Távoktatás és e-learning. In: Tudásmenedzsment, 2009. (10.évf.) 1.sz. 19-26.p.
[4] Kovács Ilma: Távoktatástól – távoktatásig, Budapest, 2006. 282. p.
[5] Tóth-Daru Zita: E-learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében, Budapest, 2003. 19. p.
[6] http://www.hrportal.hu/hr/e-learning-mit-jelent-az-e-betu-20120416.html
[7] http://www.oh.gov.hu/felnotteketsegit