A távoktatás csodái

A távoktatás kezdetei (1990 előtti időszak)

Bevezető

A távoktatásról sokakban az a megszokott kép rögzült, mely szerint az oktató és a tanuló között hatalmas távolság van, vagy a tanítás valamilyen telekommunikációs eszközön keresztül zajlik. A távoktatás lényege azonban elsősorban az, hogy a tanárt egy kimondottan erre a célra megírt tankönyv vagy program váltja fel. Hans Günter Haagman definíciója a következő: „A távoktatás tudás, jártasságok és készségek tervszerű közvetítésének folyamata térbeli távolságon keresztül. Mint minden más iskolai oktatásnak, ennek is megismerésre, mérlegelésre, gondolkodásra stb. irányuló jellege van. A következőkben a távoktatás korai szakaszát mutatom be egészen a ’90-es évekig bezárólag (főként Magyarországon).

Kezdeményezések külföldön

A távoktatás nem teljesen új keletű dolog, csak a felnőttoktatásban kevésbé tájékozottak gondolhatják annak. Kezdetei az 1840-es évekre tehető, amikor az angol Isaac Pitman levelezőlapok segítségével gyorsírás tanfolyamot szervezett. Az elkövetkező években hamar elterjedt az Egyesült Államokban és a tengeren túl. Már tananyagokat is rádión közvetítettek 1926-ban. 1939-től a telefonon továbbított oktató adások is elterjedtek. A nagy áttörést a televíziózás megjelenése hozta az 1960-as években. A „távoktatás” elnevezés is ekkor kezdett terjedni, azonos időben a korszerű didaktikai elvekkel, melyek szerint a tanítási-tanulási folyamatban a tanulás a meghatározó. Létre jöttek a német „Fernstudium” vagy „Fernunterricht”, a „zaocsnoja prepadavanyie” orosz és a „télé-enseignement” „enseignement à distance” francia értelmezések a távoktatásra. Amit ma távmunka alatt értünk, az a fogalom is az Amerikai Egyesült Államokból származik 1973-ból. Ebben az időben már Európa számos országában ismertek voltak a különféle távoktatási formák, melyek egyre jobban terjedtek. Az infokommunikációs technológiák megjelenésével jelentőségük egyre csak növekedett.

Open University

Nem kimondottan közismertek, de a világ országaiban léteznek távoktatási egyetemek. Számuk már az 1980-as évek elején meghaladta a 150-et. Nagyobb részük az 1960-as és 1970-es években alakultak, és ezek már konkrétan országosan vagy regionálisan távoktatást folytattak. A mára már méltán híres angliai Nyílt Egyetem (Open University) megalapítására a munkáspárt tett javaslatot 1963-ban. Aprólékos előkészületeket követően kezdte meg munkáját 1971-ben és az óta is hatalmas tekintélynek örvend. 1971-ben több mint 70 000 fő iratkozott be. A Nyílt Egyetem célkitűzéseit, felépítését, és az oktatott tárgyak anyagát megfelelőnek tartják a spanyol, a japán, a kanadai és az amerikai távoktatási rendszerek szakértői egyaránt. Az előzetes iskolai végzettséget nem veszi figyelembe, hallgatóit nem ez alapján választja meg. Nyitottsága elsősorban ebben rejlik. Didaktikai elemeit tekintve viszont zárt rendszerűnek mondható távoktatást képvisel. Azért is mondható ez el róla, mert szintben fölülmúlta a hagyományos levelező oktatás módszereit az irányítottság és multi-média rendszer tekintetében is. Újragondolta, és rekonstruálta az egyetemeken már jól bevált tutori rendszert. A visszacsatolásért felelős eszközöket is megfelelő módon alkalmazza. Napokig tartó bentlakásos tanfolyamokból áll össze a teljes tanmenet. A hagyományos egyetemekével egyenértékű diploma megszerzését kínálja az 1969-es alapító okirat szerint. Didaktikai definíciója teljesen lefedi a képzések tartalmát.

Távoktatás Magyarországon

Magyarországon az esti és levelező képzés terjedt el. A felnőttoktatással foglalkozók szakmai köreiben alakult ki az elnevezés : távoktatás. A továbbtanulást és a munka melletti tanulást hatalmas átalakulások követték a kezdetektől Magyarországon. A második világháború előtt kizárólag a jogászképzésben volt elterjedt a távoktatási forma. A tekintélye 1945-től kezdve azonban töretlen, ráadásul mostanában ismét kezd a figyelem középpontjába kerülni. Az alsó és középfokú oktatásban van a legnagyobb érdekeltség, de a felsőoktatásban sem mellékes a lelkesedés iránta. Maga a távoktatás fogalma az 1970-es években jutott el Magyarországra. Akkoriban viszont nem tekintették atipikusnak ezt a formát, viszont oktatási körökben igen népszerű volt. A szakmában jártasok ezt az időszakot nevezik a klasszikus távoktatás korának. Elsőként Tihanyi Távoktatási Konferencián határozták meg jelentőségét, melyet 1974-ben FPK, az OPI és a Népművelési Intézet vitt véghez. Ezt követte a Távoktatási Szakértői Tanácskozás Sopronban. A koncepciókat és a közös álláspontot itt sikerül kidolgozni. A munka mellett zajló felsőfokú oktatás fontosságát az 1970-es években az alábbi szempontok szerint fogalmazták meg:

Pécsett távoktatási módszertani kísérleteket folytattak 1973-tól 1980-ig. Az elemzésekben a Magyar Rádió és Televízió, valamint a TIT is részt vett. 1980-tól pedig már a magánszférában is terjedni kezd a fogalom. 1989-től válik igazán népszerűvé, ekkor már egyre több felsőoktatási intézmény használ távoktatási formát. Itt kerülhet előtérbe a főiskolai vagy egyetemi szintű oktatás azon résztvevői, akik nem vettek részt nappali képzésben, vagy valamilyen egyéb oknál fogva kimaradtak belőle. A tanfolyamoknak széles skálája ismert, az ismeretterjesztőtől egészen a tanító továbbképzésig.

Levelező oktatás itthon felsőfokon

A felszabadulásig Magyarországon a felsőoktatásban a nappali tagozatos forma volt az elfogadott. Az azután következő kulturális forradalom révén új oktatási formák kezdtek terjedni levelező és esti tagozatos oktatáson belül. Az esti tagozatos felsőfokú oktatás 1947-ben kezdődött meg, míg a levelező csak 1951-ben. Természetesen nem pontosak az évszámok mivel ezek a tagozatok nem átmenet nélkül jöttek létre, hanem 1945-től szintenként épültek ki. Megvalósulásuk egységét képezi a felszabadulás után realizálódott művelődéspolitikának. 1945-ben a Szakszervezeti Tanács elrendelte a Munkásoktatási Bizottság megalapítását, és egyúttal azt a feladatot adta neki, hogy támogassa a dolgozók képzését szakmai, közép, és felsőfokon. A Bizottságot alapvetően két cél elérése motiválta: elsősorban a dolgozók mellé állva segítetni őket korszerű munkájuk végzésében, valamint bevezetni a munkásokat az értelmiségi pálya rejtelmeibe. Az 1947 októberében megjelent Szakszervezeti Közlöny kimondja, hogy a Minisztertanács tárgyalja a felsőfokú esti tagozatok felállításáról szóló rendeletet. A felsőoktatásban a levelező oktatás bevezetése a 128/1951. MT. sz. rendelethez köthető. Eszerint az 1951/52-es tanévben már gondoskodni kell levelező szakok beiktatásáról a felsőoktatási intézményekben. Innentől kezdődően a következő tanévekben már levelező szakon is lehetett tanulmányokat kezdeni a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Pedagógiai Főiskolán. Az 1952/53-as tanévben már a Gazdasági és Műszaki Akadémiára, az Agrártudományi Egyetem erdőmérnöki, kert- és szőlő gazdaságtudományi karára, illetve több főiskolára is folytatott levelező oktatást. Az esti tagozatok nagyon magas óraszámban kezdtek működni, számuk már a nappali oktatást is kezdték közelíteni. Néhány éven belül a szabadabb és kevesebb kötöttséggel élő, levelező tagozat lett népszerűbb. Ezek kezdetben a már létező nappali tagozatos felsősoktatási intézmények részeként működtek, és nem voltak autonóm iskolák. Az 1950-es évek végétől azonban a levelező tagozatok szerepe is megváltozott. A jelentkezőknél összetételi és életkori változások mutatkoztak meg. A fiatalok között leginkább azok jelentkeztek a levelező tagozatokra, akiknek az érettségit követően nem volt lehetőségük a nappali tagozatra bejutni, vagy éppen nem is állt szándékukban és csak munkájuk melletti tanulással próbálnak diplomát szerezni.

Összegzés

Ma a távmunka már kifejezetten a számítástechnikai eszközökkel történő, infokommunikációs technológiákkal szponzorált flexibilis munkaformát jelenti. Kezdetben hátrányos társadalmi csoportok tanulást segítő módszerének tartották. Később azonban bebizonyosodott, hogy a jövőben olyan változásokat képes produkálni, melyek átalakítják az eddigi munkafolyamatokat.