Dolgozatomban Magyarország Európai Uniós szerepét mutatom be három témakörön keresztül. Témaköreim szerint kitérek Magyarország Unióba történő belépésének feltételeire, a csatlakozásra, valamint Magyarország 2011. év első félévi soros elnöki szerepére. Véleményem szerint az Európai Uniós tagság több előnnyel bír, mint hátránnyal, de a hátrányok sem elhanyagolhatók. A dolgozat végén pedig egy-két saját gondolatot is szeretnék megosztani az olvasóval.
A csatlakozás feltételeiA csatlakozni kívánó tagállamoknak, így Magyarországnak is bizonyos gazdasági és politikai feltételeknek kell megfelelniük (ezeket nevezzük koppenhágai kritériumoknak), valamint minden tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási kérelmet. Koppenhágában az EU először határozta meg a csatlakozni kívánó államok számára a belépés feltételeit. Új jelenség volt, hogy a csatlakozás feltételei között gazdasági szempontok is megjelentek. E kritériumrendszer mentén kezdték el a kelet-európai országok az EU-csatlakozásra való felkészülést. A koppenhágai kritériumok kifejezés azt a feltételrendszert jelöli, amelyet az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabott a közösséghez csatlakozni kívánó kelet-európai államok számára. A csatlakozás feltételei a következők: Politikai feltétel a stabil demokratikus intézményrendszer; az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, védelme. Gazdasági kritérium az uniós versenyt kiállni képes működő piacgazdaság. Illetve a jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére. Ebben benne foglaltatik a jogi, intézményi, politikai háttér megteremtése és a monetáris unió. Az Unió kinyilvánította, hogy a jelöltek felkészültségét a kritériumok mentén, de szubjektív mércéje szerint vizsgálja.
Magyarország csatlakozásának fontosabb momentumaiMagyarország és az Európai Unió kapcsolata 1988-ban kezdődött, amikor hazánk a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. Az Európai Bizottságot képviselő delegáció 1990-ben nyílt meg Budapest, és aktív szerepet játszott a csatlakozásra való felkészülésben. A csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban, s Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió teljes jogú tagja. Az Európai Unió részéről a csatlakozásra való felkészülés 1994-ben, az esseni csúcsértekezleten elfogadott ún. előcsatlakozási (pre-accession) stratégia létrehozásával kezdődött, majd az Európai Tanács cannes-i értekezletén elfogadott, a belső piaci szabályozás felzárkózását elősegítő fehér könyv, rendelkezésre bocsátásával folytatódott. Az Agenda 2000, amely az EU Közép-Kelet-Európai országokkal kapcsolatos új stratégiáját fogalmazza meg, koherens programot tartalmaz az előcsatlakozási időszakra. A feladat nemcsak a közösségi jogszabályok átvétele, hanem mindazoknak az intézményi és emberi feltételeknek a létrehozása, amelyek a jogszabályokban foglaltak megvalósulásához, érvényre jutásához szükségesek. Minden csatlakozni kívánó ország számára a “Csatlakozási Partnerség” (Accession Partnership) című dokumentumban kerülnek megfogalmazásra a célok és a feladatok a hozzájuk tartozó eszközökkel együtt. A dokumentum két részből áll: a Közösség súlyponti tennivalóiból (prioritások), és az ezek teljesítéséhez nyújtandó pénzügyi segítséget (EU-támogatás) tartalmazó fejezetből. A csatlakozást elősegítő stratégia megvalósulását a Bizottság folyamatosan vizsgálja, és erről valamennyi tagjelölt esetében jelentést készít az Európai Tanácsnak. Ez lehetővé teszi, hogy az EU legfőbb politikai fóruma folyamatosan és összehasonlítható módon kövesse az egyes jelöltek előrehaladásának mértékét, jellegét és eredményességét.
Néhány tényszerű adat a csatlakozásról2002. december 13-án, Koppenhágában a magyar delegáció lezárta a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
2002. december 17-én, a magyar Országgyűlés a képviselők több mint kétharmadának igenlő szavazatával döntött a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról.
2003. április 12-én ügydöntő népszavazás zajlott hazánkban, amelyen arra a kérdésre lehet igennel vagy nemmel felelni, hogy “Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”.
2003. április 16-án, az athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter, magyar miniszterelnök aláírja a csatlakozási szerződést. Az ezt követő egy évben az EU minden jelenlegi tagállamának ratifikálnia kell a bővítést, többségében parlamenti szavazással.
2004. május 1-től Magyarország az Európai Unió tagja.
A magyar EU elnökség2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kormány feladata volt. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva elnökölt az Európai Unió Tanácsában. Ezt a szervezetet az Európai Tanácstól, az Unió fő politikai szervezetétől a lisszaboni szerződés különböztette meg. A kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban azonban már nem a magyar miniszterelnök, hanem az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy látja el az elnöki teendőket a 2010-es spanyol elnökség óta. A soros elnökséget első alkalommal ellátó Magyarország nem csak a trió tagjaival, hanem a következő triót elkezdő lengyel elnökséggel is igyekezett összehangolni a munkáját. Az elnökségre való felkészülést és az elnökséggel kapcsolatos teendőket a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkársága irányította, melyet Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője vezetett. A magyar elnökség három szóvivője Bakos Piroska, Polner Gergely és Hajdú Márton. Az elnökség kezdete előtt fél évvel úgy tűnt, kormányzati érdektelenség és az átláthatóság hiánya jellemzi az ország nemzetközi tekintélyét befolyásoló 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülést. Az uniós elnökség kezdete előtt elfogadott, éppen 2011. január 1-jével hatályba lépő új médiatörvény belföldön és külföldön is heves tiltakozásokat váltott ki, ami felvetette, Magyarország alkalmas-e a soros uniós elnöki tisztség ellátására, de mindenképpen rossz fényt vetett az elnöki periódusra. Amikor Orbán Viktor az Európai Parlamentben (EP) ismertette a magyar elnökségi programot, a parlamenti vitában elsősorban a médiatörvény kapcsán a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét vitatták, illetve méltatták a különböző pártállású politikusok. A magyar elnökség a rossz indulás ellenére alapjában véve sikeresnek mondható. Programjainak lebonyolítása a 2007 óta tartó felkészüléssel együtt körülbelül 22 milliárd forintba került. A magyar EU-elnökség Európai Bizottsággal egyeztetett, mintegy 50 oldalas hivatalos programját 2011. január 10-én hozták nyilvánosságra. Az elnökségi program jelmondata „Erős Európa” lett.
Az elnökség fő prioritásai négy csoportra oszthatók: • a munkahelyteremtés kérdése, a romastratégia, illetve az EU2020, az Európai Unió versenyképességről szóló tervezete • az uniós politikák megerősítése: a belső kohézió megerősítése, az energiabiztonság megteremtése, a vízpolitika és a Duna-stratégia • a polgár közeli Európa gondolata: a schengeni övezet bővítése (2011 márciusában Románia és Bulgária schengeni csatlakozását vitatják meg), a kulturális sokszínűség támogatása • az EU felelősségteljes bővítése (Horvátország esetleges csatlakozása, az izlandi tárgyalások megkezdése) és a globális felelősségvállalás. A horvát EU-csatlakozás tárgyalásai lezárultak, de a schengeni zóna Romániával és Bulgáriával való bővítése megbukott. Bár magyar kezdeményezésre júniusban elfogadták az EU Duna- régió-stratégiáját, de forrásokat nem rendeltek hozzá. Sikerült elfogadni a Járóka Lívia által előkészített romastratégiát, ami azonban csak keretprogram, a tagállamokra vár az ország szintű intézkedéscsomagok elkészítése. Az integrált energiapolitika megvalósításáról politikai döntés született. Magyarország 2011. július 1-jén adta át a soros elnökséget Lengyelországnak. Varsóban Orbán Viktor magyar kormányfő átnyújtotta lengyel partnerének, Donald Tusknak az EU zászlaját és az elnökséget szimbolizáló stafétabotot, valamint egy kis hordó tokaji bort ajándékozott Tusknak, amit a lengyel kormányfő egy karddal viszonzott. Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség alatti munkaebédeken „elsősorban magyar borokat fognak felszolgálni”.
Manapság, különösen Magyarországon nagyon nehéz az Európai Unió megítéléséről beszélni. Rengeteg és igen sokoldalú véleményt lehet hallani, olvasni. Egyre inkább előtérbe kerülnek azok a nézetek, melyek az Unió szétbomlásáról, az igazságtalan elosztásokról valamint rossz gazdaságpolitikáról szólnak. Az utóbbi években megjelenő és egyre mélyülő gazdasági világválság óriási kihívások elé állította nemcsak az Uniót, hanem szinte az egész világot az Egyesült Államoktól Kínáig. Ez a világválság az EU hírnevét is rendkívül megtépázta, hiszen mindezidáig nem tudott megfelelő megoldást felmutatni. Rengeteg a belső viszály, melyek mellett a külső támadásoktól is retteghetnek az Unió tagállamai, pontosabban az euro zóna tagállamai. Soros György nemzetközileg is elismert közgazdász a minap beszélt arról, hogy egy egyszerű spekulációs hullám romba döntheti az euro zónát. Szóval nem könnyű a helyzet, de én személy szerint nagyon remélem, hogy mihamarabb megoldódnak ezek a politikai, illetve gazdasági problémák. Nem szeretném, hogy szétessen az Eu vagy az euro zóna, mert egy mérhetetlenül jó kezdeményezésnek tartom. Amellett, hogy megszilárdítja a békét az egyes tagállamok között, rengeteg pályázati forrást is meg lehet szerezni, ami különösen Magyarország és az ehhez hasonló kisebb országoknak óriási segítséget jelent. Ha ezeket a szempontokat ésszerűen ki tudják élvezni az egyes országok, akkor igen sokat léphetünk előre.
ForrásokKÜM Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság, EU csatlakozás 2004, Budapest, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2003. 7—13.
ISMERETLEN, Az Európai Unió bővítése, Wikipédia, URL ISMERETLEN, Koppenhágai kritériumok, Wikipédia, URL ISMERETLEN, Romacentrum.hu, URL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE, Europa.eu, URL ISMERETLEN, Magyar EU elnökság (2011), Wikipédia, URL