Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a lovaglás. A mindennapi életben számtalan pozitív hatása van, egyre többen űzik ezt a sportot hobbi és versenyszinten is. Bár kevesen tudják, hogy Magyarország igen büszke lovas nemzet, rengeteg kiemelkedő lovasunk van. A dolgozatban ezért is tértem a történelmi múlt hátterére, részletezésére és a legnagyobb magyar versenyzők felsorolására. Fontosnak tartottam megemlíteni a gazdasági és élettani hatások is, és a mára egyre népszerűbb díjugratást is.
A magyar nemzet szerencsésnek mondhatja magát, hiszen nagyon szerteágazó lovas múlttal rendelkezünk. A magyarság a keleti lovas népek nagy családjába tartozott, a szkíta, a hun, a türk és az avar elnevezésű népekkel együtt. A nomád pásztorélet, a hosszú vándorlások és a honfoglalás utáni lovas életmód általánossá tette a ló sokoldalú használatát.
Meg kell említeni a magyar huszárokat is, akik a világtörténelem egyik legismertebb katonái. Már a 15. században a török fenyegetettség idején ezen magyar lovasok voltak azok, akik elsőként megállították, sőt csapást mértek a benyomuló török hódítok ellen. Nem csoda, hogy hamar megismerték a magyar haderő e részét.
Számos próbálkozás volt a lótenyésztés fejlesztésére hazánkban, de a legsikeresebb periódusnak mégis az 1869 és 1914 közé eső időszakot tartjuk, hiszen az volt a lótenyésztés aranykora. Az aranykornak köszönhetően rengeteg működési elvet, tartási módot, és speciális eljárással ismerkedtek meg, amelyből levonhatóak olyan következtetések és tapasztalatok, melyek megoldást adhatnak a jelenlegi lótenyésztés kérdéseire, problémáira.
Beláthatjuk, hogy őseink nagyállattartó lovas népek voltak, háziállataiknak megismerése azért fontos, mert azokból életmódjukra és kultúrájukra tudunk következtetni. A háziállatokkal szorosan összefügg területi mozgásuk, és keveredésük, a tenyésztési formák kialakulása, használati tárgyaik, tehát az egész életmódjuk és életvitelük.
Jeles képviselői voltak a dualizmus korából jól ismert Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi. Sikereiknek hátterében a közös célok, érdekek és az egységes program állt. Ennek köszönhetően nagy fejlődést értek el a korban, hiszen a program alapjaiban változtatta meg a magyarok hozzáállását a lovaglás iránt, felkeltette az egész nemzet érdeklődését.
A magyar lovak nagy népszerűségnek örvendenek nemzetközi szinten is. A vásárokon, a hazai lovakon nagyon jó áron adnak túl, és komoly versenyek folynak a beszerzésüket illetőleg. Fontos megemlíteni a leghíresebb lófajtákat ilyen például a magyar hidegvérű ló, a muraközi, a hucult, a lipicai, és a nóniusz. Napjainkban a legnépszerűbb magyar lónak Overdose számít, de meg kell említeni Kincsemet, Imperialt, és Aranyost is.
Ha a magyar lovas történelemről beszélünk, feltétlenül ki kell emelni a Nemzeti Lovarda történelmi jelentőségét is. Pestem új lovardát hoztak létre a Nemzeti Lovas Egylet elnökének javaslatára, melyet Ybl Miklós tervei alapján építettek. Az csodálatos kivitelezésű Nemzeti Lovarda 1857-ben került átadásra. A II. Világháború során, Budapest ostromát követően számos épülete megsérült, és nagyon sok ló elpusztult, de sikerült újjáépíteni a romokat. Meghatározó volt a lovarda életében az is, hogy 1999. év őszén kiadott új alapító okirat értelmében a lovarda Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlen felügyelete alá.
A legismertebb magyar lovasok listája:
Túri József volt a díjugrató szakág egyik legeredményesebb versenyzője. A fiatalon meghalt lovas sok érdemben részesült. Munkásságának csúcspontja a 1988-as részvétel az angol csapat tagjaként a Szöuli olimpián, ahol egyéniben a 12. helyen végzett, csapatban pedig 6. lett.
Platthy József 1900-ban született, aki különleges és kiemelkedő alakja volt a díjugrató-sportnak. Platthy József az egyetlen olimpiai érmes díjugratónkként vonult be a történelembe. Bronzérmét az 1936-os berlini olimpián érte el Sellővel, a telivér kancával.
Dallos Gyula egyedülálló jelenség a magyar lovasok, és az egész magyar sport világában is. A magyar bajnokságban 25 alkalommal volt első, 11 világkupa forduló győzelme, 1991-ben Európa bajnokság egyéni 7. helyezés, 1993-ban Európa bajnokság egyéni bronzérem, 1994-ben világbajnokság egyéni 7. helyezés, amely egyedülálló teljesítmény a hazai díjlovaglás eddigi történetében. A Magyar Lovassport örökös bajnokának tekintik, Dunakeszi díszpolgára, Széchenyi Emlékérem és az Ádám Zoltán Emlékérem birtokosa is.
Némethy Bertalan 1938-tól tagja volt a magyar díjugrató válogatottnak. Lovaglótanárként és lovastisztként egyaránt szerették, tisztelték, és elismerték tanítványai. A későbbiekben gróf Széchenyi István Lovas Emlékéremmel tüntette ki, majd 1995-ben a Pannon Egyetem díszdoktora lett.
Lázár Zoltán és Vilmos sokszoros fogathajtó-világbajnokok, több lovas parkot üzemeltetnek, ráadásul a CBA társtulajdonosaiként elismert üzletemberek is.
Dolgozatunkban kitérünk a díjugratás bemutatására is. Hiszen ez a sportág egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és a magyar versenyzők is sikeresen képviselik hazánkat a különböző versenyeken.
A díjugratás történelme nem nyúlik olyan mélyre, hiszen az első díjugrató versenyekre a 19. század második felében került sor. A Royal Dublin Society Show, a verseny ma is világhírű. Kezdetben, Párizsban, Bécsben és Londonban rendezték meg. Ebben az időben kizárólag a lovas stílusát értékelték a versenyeken, de a szabályok az idővel úgy alakultak, hogy egyre hangsúlyosabbá vált az ugróképesség is.
1912-ben olimpiai versenyszám lett a díjugratás, a szabályok még meglehetősen bonyolultak voltak, de a későbbiekben megtörtént a szabályok egységesítése, és megkezdődött a modern, megújult díjugrató versenyforma kialakulása.
A díjugratás volt az első a lovassportok közöl, ami a televíziós közvetítéseknek és a szponzori szerződéseknek köszönhetően profi sportággá vált. A sportágnak sikeréhez hozzájárult a világkupa bevezetése, amivel a díjugrató versenyek egész évben folytathatók lettek, és a korábban hagyományosan csak szabadtérben folytatott versenyek télen is elérhetőek voltak a sportcsarnok építésének köszönhetően, végezetül eljutottak a világ legnagyobb városaiba, és versenyei a mai napig nagy létszámmal vesznek részt.
Számos internetes forrást megnéztem, hogy az esszében a lehető legpontosabb adatokat, és információkat tudjam közzé tenni, de elengedhetetlen volt az utána olvasás a lovas szaklapokban, más újságokban, régi történelemkönyvekben.
• Internetes források: Lovasok-Lovasok.hu, Lovas Nemzeti online
• Szaklapok, könyvek: National Geograpich, Mimicsoda- Lovak, Clarissa L. Busch:
Ló és lovas összhangja: A segítségek