A 18 és 59 év közötti lakosság harmada saját bevallása szerint sehogyan sem készül nyugdíjas korára. Harminc százalék tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak vagy rendelkezik egyéb nyugdíjcélú megtakarítással, és ugyanennyien tervezik, hogy nyugdíj mellett dolgozni fognak. 35 százalék takarékoskodik, pénzt tesz félre, 8 százalék pedig a gyerekei segítségére is számít. Az életkor emelkedésével és a jövedelem növekedésével együtt nõ azok aránya, akik készülnek valamilyen formában idõskorukra. Kétmillióan viszont semmit nem tesznek, és csak kevesen készülnek érdemi, befektetést jelentõ megtakarítási formákkal az öregkorra.

A lakosság nem kellõen tájékozott a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban – állapítja meg a Volksbank megbízásából az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzõ Intézet által készített felmérés. Tóth István János, a GVI ügyvezetõje szerint az adatok meglehetõsen drámai képet mutatnak arról, mennyire nem tájékozott és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében. A felmérés alapján kijelenthetõ, hogy az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia. Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítõ nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkezik.

A legmarkánsabb - és egyben legnagyobb veszélyt hordozó - jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára, vagy éppen zsebbe kapják ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. Õk azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószínûleg jelentõs anyagi problémákkal kell majd szembe nézniük.

A korhatár sem tiszta

A munkavállalók körében végzett, reprezentatív kérdõíves kutatás eredménye szerint a válaszadóknak csak 40 százaléka ismerte pontosan a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és azzal is csak a kérdezettek fele volt tisztában, hogy a munkáltató magasabb járulékkulcs mellett fizet nyugdíjjárulékot a munkavállalónál. A legtöbb, a tájékozottságra vonatkozó kérdésnél megfigyelhetõ, hogy a válaszadók jelenõs hányada "körülbelüli" ismeretekkel rendelkezik. Például a munkavállalói nyugdíjjárulék mértékét egészen pontosan csupán 10 százalék tudta, de 7 és 10 százalék közé már háromnegyedük el tudta helyezni az egyébként 8,5 százalékos kulcsot. A munkáltatói nyugdíjjárulék mértékét jóval kevesebben ismerik. A tájékozottságot mérõ kérdésekre általában az idõsebbek, a magasabb jövedelmûek és magasabb szintû iskolai végzettséggel rendelkezõk válaszoltak nagyobb arányban helyesen.

A Gyurcsány-csomag is elvitt a megtakarításból

Csak minden ötödik háztartás tudott megtakarítani az elmúlt évben, ami alacsonyabb arány a korábbi évekéhez képest és a kiigazító kormányzati csomag jóléti hatásaival, valamint a felerõsödõ inflációval magyarázható. Megfigyelhetõ az is, hogy a megtakarítás léte erõsen függ a háztartás jövedelmi helyzetétõl. A legjobb helyzetû háztartások körében csaknem hatszoros a megtakarítók aránya a legrosszabb helyzetûekhez képest.

Ezzel szemben a háztartások több mint felének van tartozása. A háztartások leggyakrabban lakáshitelt vesznek fel, és 40 százalékuk a teljes háztartási jövedelemnek legalább ötödét fordítja törlesztésre. A magasabb jövedelmûek és a magasabb végzettségûek gyakrabban rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, mint az alacsonyabb jövedelmûek és alacsonyabb iskolai végzettségûek. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság ezen kívül függ a munkahely típusától is: a közalkalmazottak, az állami vállalatok dolgozói és a külföldi tulajdonú munkahelyen dolgozók nagyobb arányban tagjai önkéntes nyugdíjpénztárnak, mint a más jellegû munkahelyeken dolgozók.

A fekete gazdaság a nyugdíjat is elviszi

Szignifikáns fordított irányú összefüggés mutatkozik meg a nem regisztrált jövedelemszerzés léte és aránya, valamint a nyugdíjjal kapcsolatos megtakarítások, illetve a nyugdíjas életre való felkészülési stratégiák választása között. A jövedelmüket zsebbe vagy számlára kapó dolgozóknak ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai, és általában kevésbé igyekeznek felkészülni a nyugdíjas korra, mint a rejtett gazdasággal kapcsolatban nem álló társaik, így nyugdíjba vonulásukkor valószínûleg anyagi problémákkal kell majd szembenézniük. Eszerint a munkavállalók rejtett gazdaságban való részvétele kihat az egyén hosszú távú stratégiáira is, és együtt jár az életpálya tudatos tervezésének hiányával.

Nézzük meg egy kicsit részletesebben, hogy ha a mi nyugdíj-tanácsadási szolgáltatásunkat választja, akkor milyen előnyökhöz jut majd:

• Olyan nyugdíjcsomagot biztosítunk az Ön számára, mely igényeinek és lehetőségeinek maximálisan megfelel.
  
  
• Nem fogjuk belehajszolni olyan megtakarítási lehetőségekbe, mely munkavállalóként nagy anyagi terhet róna Önre.
  
  
• Szabadságot kínálunk Önnek. Mindenről Ön dönthet, amiről csak szeretne. Arról, hogy mennyit szeretne megtakarítani nyugdíjas korára, mennyi időre szeretné befektetni pénzét, hogy mikor és mennyit szeretne kivenni befektetéseiből.
  
  
• Nem utolsó sorban pedig, tanácsadásunk díjmentes, így kockázatok nélkül kérhet személyes találkozót tanácsadónktól, aki az Ön kényelmét előtérbe helyezve akár házhoz is megy.

Ha igénybe veszi szolgáltatásunkat, akkor tanácsadónk mindig értesíteni fogja arról, ha jobb nyugdíj előtakarékossági program indul a piacon, így biztos lehet benne, hogy pénze mindig a legjobb helyen lesz, és a lehető legnagyobb nyugdíj kiegészítést biztosíthatja majd Önnek!

Név:
E-mail:
Telefon:
Kérdés/megjegyzés:

Forrás:www.index.hu