Bankpánik
Egy kereskedelmi bank betéteseinek rohama a bankban elhelyezett megtakarításaik, betéteik azonnali felvételére. A bankpánik kiváltó oka az a vélt vagy valós félelem, hogy a bank rövid időn belül csődbe megy és nem lesz képes betéteseinek követeléseit (betéteit) visszafizetni.
BAR lista
A bankok a késedelmesen fizeto rossz adósaik (kezesek is) adatait megküldik egy központi nyilvántartásba (Központi Hitelinformációs Rendszer=KHR, régebben BAR). A késedelem kritériuma, ha az adós min. 3 hónapig nem fizeti a törlesztését, illetve a ki nem fizetett tartozás meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Aki egyszer bekerült az adósnyilvántartásba, csak akkor kerül ki onnan, ha a hitel törlesztésétol számítva 5 év eltelt. A kezesek akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha a bank felszólította oket az adós helyetti fizetésre és ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Befektetési alap
A közvetett tőkeáramlás fontos intézménye, melynek lényege, hogy a megtakarítók erre az intézményre bízzák pénzüket, és az alap szakemberei hozzák meg a konkrét befektetési döntéseket.
Befektetési alapkezelő
A befektetési alapokat menedzselő szervezet, melynek szakemberei az alapkezelési szabályzatban foglalt elvek alapján és annak megfelelően végzi a befektetők vagyonának kezelését.
Befektetési bank
Kizárólag befektetési szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézmény. Jellemzően az angolszász országokban (USA, Nagy Britannia) találhatóak meg, ahol a klasszikus kereskedelmi banki tevékenység (betétgyűjtés-hitelnyújtás) és a befektetési tevékenység elválik egymástól.
Befektetési jegy
A befektetési alap vagyonának egységnyi részére vonatkozó követelés, melynek megvásárlásával a megtakarító a vagyon adott hányadára jogosult. Általában a befektetési jegyek névértéke 1 forint, mivel így tetszőleges összegű befektetésre nyílik mód.
Befektetési kockázat
Egy adott eszköz megvásárlásával kapcsolatos kockázat, melynek lényege, hogy az eszköz értéke esetleg nem a befektető várakozásainak megfelelően alakul és ezzel árfolyamveszteséget szenvedhet el
Befektetési politika
A befektetési alap létrehozásakor megfogalmazott, a vagyon működtetésére vonatkozó alapelvek összessége, melynek alapján és figyelembe vételével hozzák meg befektetési döntéseiket az alapkezelő szakemberei. A befektetési politika legfontosabb elemei a vásárolható eszközök és ezek összvagyonon belüli arányainak, a várható hozamok és kockázatok meghatározása.
Befektető-védelmi Alap (BEVA)
A Befektető-védelmi Alap azt a kockázatot kezeli, mely abból adódik, hogy nem közvetlenül végezzük értékpapírügyleteinket, hanem egy befektetési szolgáltató, egy brókercég közreműködésével. A BEVA akkor kártalanítja a befektetőket, ha a befektetési szolgáltató nem tudja teljesíteni az ügyféllel szembeni kötelezettségét, az ügyfél kérésére annak pénzét, értékpapírjait nem tudja kiadni.
Bemutatóra szóló részvény
Tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír, az ezzel kapcsolatos jogokkal a papírt birtokló, bemutató személy vagy szervezet élhet.
BÉT
Budapesti Értéktőzsde. Alapítás éve: 1990.
Betét
A kereskedelmi bankok klasszikus tevékenységéhez (betétgyűjtés-hitelnyújtás) kapcsolódó instrumentum. A bank a betétet elhelyező betétesnek kamatot és a betétösszeg visszafizetését ígéri, az így szerzett forrást hitelezésre fordítja. Két legfontosabb fajtája a látra szóló és a lekötött betét.
Biztosító
Pénzügyi közvetítő intézmény, melynek klasszikus tevékenysége a kockázatok kezelése, díj ellenében kockázatok átvállalása. Napjainkban a biztosítók a klasszikus tevékenységen túlmutatóan a befektetésekhez kapcsolódó instrumentumokat is kínálnak.
Bróker
Értékpapír-kereskedő, akinek segítségével a befektetők végrehajtják adásvételi megbízásaikat.
Birtokba adás
Lakásvásárlás esetén általában a teljes vételár kiegyenlítésének idopontjával azonos idopontban kerül sor a lakás birtokba adására.
Fontos figyelni arra, hogy a birtokba adáskor az eladónak nem lehet közüzemi díj tartozása, társasház esetén pedig közös költség hátraléka. A lakásból az eladónak ki kell jelentkeznie az önkormányzatnál, ott senki más sem maradhat bejelentve.
Ilyenkor jegyzokönyvet érdemes készíteni a mérőórák állásáról is.
A vevo a birtokbavételtol kezdve jogosult arra, hogy az ingatlant használhassa, viszont a lakás terheinek viselése (közüzemi díjak, közös költség stb.) is az o feladata lesz ezentúl.
Dematerializáció
Az a folyamat, amelynek végén már nem öltenek fizikai formát az értékpapírok és egyre inkább számítógépes jelként, könyvelési tételként jelennek meg.
Deviza árfolyam
Valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ára (pl. 1 euró = 270 forint.)
Devizabelföldi
Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). Ide tartozik továbbá a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, a külföldi székhelyu vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató).
Forrás: 2001. évi XCIII. Tv. 2. §.
Devizahitel
Olyan hitel típus, amelynek a nyilvántartása valamilyen külföldi devizában történik.
Diszkont kincstárjegy
Rövid lejáratú, állammal szembeni követelést, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet névérték alatti árfolyamon bocsátanak ki. A befektető által elért hozam a vételár és névérték különbségéből adódik.
Diszkontálás
Adott jövedelmi elem jelenre vetített értékének kiszámítása.
Diverzifikáció A befektetések kockázatának csökkentése oly módon, hogy a rendelkezésre álló összeget több befektetési lehetőség között osztják meg.
Dologi adós
(Zálogkötelezett)
Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képezo ingatlant ajánlja fel biztosítékként.
Az ingatlanra jelzálogjog lesz ez alapján bejegyezve.
Jelentése megegyezik a zálogkötelezett jelentésével.
EBKM
Az Egységes Banki Kamatmutatót a bankok egységes számítási mód alapján kötelesek megállapítani, így ebből tudjuk meg egy-egy betét nettó hozamát, és ezek segítségével hasonlíthatjuk össze a bankok kamatígéreteit egymással is. Az EBKM-et kötelező feltüntetni minden betét esetén függetlenül attól, hogy forintbetétről vagy devizabetétről van-e szó.
Egészségpénztár
Az állami egészségügy mellett működő intézményi kör, mely az öngondoskodás elvén működik, a tagok saját számlájukra gyűjtik megtakarításaikat. Az egészségpénztárak fő célja és feladata, hogy az egészség védelmét szolgáló programok szervezését és finanszírozását végezze, egészségügyi szolgáltatásokat vásároljon a tagok számára.
Elektronikus kereskedés
A tőzsdei kereskedés napjainkban kialakult módja, mikor a brókerek már nem a tőzsdeteremben összegyűlve, nyílt kikiáltással teszik közzé adásvételi ajánlataikat, hanem irodájukban ülve, számítógépes rendszeren keresztül hozzák össze az ajánlatokat.
Életkor
Fontos fogalom, részben meghatározza a hitel maximális futamidejét, részben a támogatások igénybevételénél kitétel bizonyos életkori megkötés. Pl. Megelolegezett szocpolt 40 év alatti házaspárok vehetik igénybe, az otthonteremtési támogatást 35 év alatti gyermekes házaspárok, élettársak, gyermeküket egyedül nevelo szülok, stb.
Elsődleges piac
Az értékpapírok kibocsátásának színtere. A már kibocsátott, piacon lévő papírok adásvételének színtere az un. másodlagos piac.
Építési költség
a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:
- a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
- a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építményeknek és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei,
- a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
- a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
- a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
- távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
- a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
- az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
- az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint
- a telek ára.
Értékbecslés
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlan(ok) vizsgálata, amely helyszíni szemléből áll, és amelynek végeredményeképpen a hivatalos értékbecslő írásos elemzést készít, megindokolva az általa meghatározott értéket.
Értékpapír kibocsátás
Egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait
Elidegenítési és terhelési tilalom
Ilyen tilalom esetén a tulajdonjog másra nem ruházható át és az ingatlan nem adható biztosítékul sem (pl. jelzálog tárgyaként).
Alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton és szerzodésen is.
A tilalom jogosultjának hozzájárulásával azonban utólag köthető pl. adásvételi szerzodés.
Első ranghelyű zálogjog
Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (pl. bankkal kötött kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre a zálogjogok.
Ennek a sorrendnek (ún. ranghely) azért van jelentősége, mert ezen rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak (lakáshitel esetén a bankok) az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz abban az esetben, ha az adós ügyfél nem fizeti meg a tartozását.
Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin pl. nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül.
Elvi építési engedély
Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezheto.
Ha az engedély jogosultja egy éven belül építési engedély iránti kérelmet nyújt be, az elvi építési engedély köti a hatóságot, azokban a kérdésekben, amiben korábban már döntött, a döntést nem változtathatja meg.
Előleg
A foglalóval ellentétben az eloleg nem szerzodést biztosító mellékkötelezettség, hanem előre fizetés, kvázi vételár-részlet.
Bizonyos súlya ennek is van, de mivel nem tartozik hozzá szankció, ez inkább jelképes értéku.
A szerzodés meghiúsulása esetén az eloleg teljes összege visszajár.
Előtörlesztés
A Ptk. megengedi, hogy a hitelfelvevok minden külön díjazás nélkül a futamido alatt bármikor visszafizessék az általuk felvett hitel hátralékos tokerészét. A jelzáloghiteleknél viszont a hitelek és a jelzáloglevelek futamidejének szinkronban kell lenniük, ezért csak a jelzálogbank hozzájárulásával, rendszerint meghatározott ido leteltével és különdíj felszámolásával fizetheti vissza az adós korábban a kölcsönt.
Elővásárlási jog
Amennyiben az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a lakást el kívánja adni, az eladás előtt meg kell kérdeznie az elővásárlási jog jogosultját, hogy a leendő vevővel kötendő szerződés feltételei szerint (pl. ár, fizetési feltételek stb.) meg kívánja-e vásárolni a lakást.
Amennyiben a jogosult elővásárlási jogával él, az adásvételi szerződést az eladó nem a vevővel, hanem a jogosulttal köti meg ugyanolyan feltételekkel.
Amennyiben az elővásárlásra jogosult nem él ezzel a jogával vagy 8-15 napon belül nem nyilatkozik az ajánlatról, az eladó köteles olyan feltételekkel megkötni a szerződést a vevővel, mint amilyen feltételeket a jogosulttal közölt.
Az elővásárlási jog adásvételi szerződésbe foglalt kikötésen vagy jogszabályon alapul.
Jogszabályon alapul pl. az az eset, ha a föld és a rajta lévő épület tulajdonosai különböző személyek: ebben az esetben a föld tulajdonosát az épületre, az épület tulajdonosát a földre illeti meg elővásárlási jog.
Emelet ráépítés
Meglévo épület - belso falsíkon mért legalább 1,90 métert eléro - épületmagasítással járó, függoleges irányú bovítése új építményszint létesítése érdekében.
Fedezeti ügylet (hedge)
A fedezeti ügylet alapelve, hogy a meglévő, kockázatnak kitett pozíciónkkal ellentétes ügyletet kötünk, így megszabadulunk a kockázattól.
Félszoba
Hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.
Fészekrakó
Fiatalok lakáshoz jutását segíto támogatási rendszer.
Fedezet
Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség stb.)melyekből a bank nem szerződésszerű adósi/adóstársi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz kinnlévősége megtérülhet.
Fedezeti limit
A fedezetként felajánlott ingatlanok hitelbiztosítéki értéke alapján maximálisan nyújtható kölcsön nagysága.
A fedezeti limit csak jogszabályi előírások alapján számítható ki.
Foglaló
A foglaló a szerzodést biztosító mellékkötelezettség, amely a szerzodés teljesítését szolgálja azzal, hogy a szerzodést megszego felet valamilyen anyagi hátránnyal sújtja, tehát visszatart a szerzodésszegéstol.
Folyószámlahitel
A kereskedelmi bank által, a banknál vezetett folyószámlához kapcsolódó hi-telkeretet, melynek terhére, a biztosított összeghatár erejéig az ügyfél "mínuszba mehet", majd ha pénzhez jut, visszafizeti a hitelt és a hitelkeret újra rendelkezésre áll.
Használatbavételi engedély
A használatbavételi engedélyt az építtetonek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszeru és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel elott - kell kérnie.
Jogeros használatbavételi engedély hiányában nem szabad használni az építményt.
Haszonélvezeti jog
Jogosultja valaki más személy tulajdonában levő ingatlant rendeltetésének megfelelően birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja.
Leggyakoribb fajtája az özvegyi jog, amelynek esetén a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, valamint az az eset, amikor családtagok úgy ajándékoznak egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó a saját részére haszonélvezetet biztosít az ingatlanon.
Házastársi vagyonközösség
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.
Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs különvagyonához tartozik:
- a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
- a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
- a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
- a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
Hedge
A hedge (fedezeti ügylet) alapelve, hogy a meglévő, kockázatnak kitett pozíciónkkal ellentétes ügyletet kötünk, így megszabadulunk a kockázattól.
Hitelbírálat
Összetett banki kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a bank által folyósítható hitel nagyságát. A bank saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni - jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét.
Hitelbiztosítéki érték
Az értékbecslő által megadott érték, ami nem az értékelt ingatlan forgalmi értéke, hanem az az érték, amelyen a bank figyelembe veszi fedezetként az ingatlan. Összege a hitelintézet által meghatározott forgalmi értéknél kb. 10-20 %-kal alacsonyabb érték.
Értéke egyedi, függ a vizsgált ingatlan állagától, elhelyezkedésétől, típusától, értékesíthetőségétől, minőségétől, műszaki állapotától, fekvésétől stb.
Ez a bank által adható hitel alapja.
Hozam
Egy adott befektetéssel elért, a kezdeti befektetés összegére vetített eredmény, mely magában foglalja a befektetés által biztosított folyó jövedelmeket (kamat, osztalék), az árfolyamnyereséget, veszteséget és az esetleges devizaárfolyam-változásból adódó nyereséget, veszteséget is.
Hozzátartozó
Hozzátartozónak minősül (de már nem közeli hozzátartozónak) az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa is.
