Legutóbbi hozzászólások:
Kolett - Izgalmas ízek, hmmm hat migrans adott korbe | Szilvi - Nekem tetszet. Töbször olvastam, a folytatását is, de valamiért most azt nem találom. | Lilla - Ha a cipzáras garbómat összezárnám, akkor felizgulnál? | Alezjobbdrs - Nye nye nye nye nyenyere ny | nyalóka - szuper izgat az ijen történet | nyalóka - tetszett nagyon izgató volt | Gyászbi és Söndi - Mi megbaszunk mindenkit | Zsófi - Neken is apám volt az elsö, de gyerek korom óta játszottam a farkával,engem meg nyalt. | melleg - jó volt a történet én nyáron az úton fel is veszem a lószart és megszoktam enni | faszpuka - Ez nagyon zsír de nem szex sztori | faszpuka - jól meg kurelták a gecitt | Atis - Nagyon szeretem, ha egy nö nyakán bezáródik a cipzár. | Takacs Tibor - OK a tortenet | Lord Szájkül - enzós niki, fétis, fing, kaka, kakiszex, perverz, pisi | Lord Szájkül - imádom ha basszák a nejem | Isti - Szerintem csiska egy ember vagy! Hagyod, hogy a feleséged így szorakozzon veled! | Louis - &*200;rdekes | Koppany Kartal - Nagyon tetszik .És a pasik hogyan dugják meg a kutyusukat ? | Summi - Izgató | boy75 - Nagyon jó kis történet ! |


Szextörténet keresése:









 

Szadomazo domina



Kapkodsz. Izgatottan készülődsz. A torkodban dobog a szíved, mert tudod, hogy mindennek tökéletesnek kell lennie. Azt akarod, hogy minden tökéletes legyen és örömét lelje Benned. Meg akarsz felelni neki, Neki, akinek a tekintete teljesen a emlékezetedbe vésődött. Még mindig tisztán él benned a kép, ahogy odalépett hozzád azon az estén tánc közben. A tekintete és minden, ami utána történt. De olyan hamar vége lett, pedig mennyire élveztél a karjaiban lenni. Mióta hazakísért már csak azt az egy-két üzenetet olvasod naponta többször amiket a napokban írt.

De hisz mindjárt itt lesz. Alig maradt pár perced készülődni, pedig... Mennyi mindent szeretnél még rendbe szedni magadon és a lakáson is. Nincs idő. Azt mondta pontban 8-kor csenget és készen kell állnod. Mindent olyan utasításszerűen mondd... sose kér, mindig csak kijelent... pedig alig ismer.
Na lássuk. Fordulsz az ágy felé. Annyira gyönyörű ez a ruha. Gyönyörködve nézegeted a ruhát, amit tegnap küldött egy kis borítékkal együtt. Sietned kell. Kapkodva bújsz a fekete miniruhába. Bárcsak egy órával korábban végeztél volna a munkában. Így alig volt időd végigmenni a pontokon amit a levélben írt.
Megfordulsz. Meglepetten állsz szemben a tükörrel, méregeted magad és büszkeség tölt el. Tetszel magadnak. Ebben biztos tetszeni fogok neki - gondolod boldogan. Végigsimítasz az anyagon, olyan finoman feszül rád, tökéletesen formálja meg az alakodat.
Nem nézegetheted tovább magadat, előkapod a levelet. Olyan szép a kézírása... Igen ezeket a pontokat már végigvetted, tusolás, gyanta, ruha...
Az utolsó ponthoz érsz:
\"Amíg nálad leszek, végig néma csendben kell lenned. Csak ha kérdezlek, akkor nyithatod válaszra a szád.\" Ezen a ponton megakad a szemed. Az eszeddel tudod, hogy te mentél ebbe bele, rábólintottál, hogy teljesen aláveted magad neki. Hogyisne bólintottál volna, amikor úgy érezted ott akkor azon az estén, hogy bármire képes vagy érte... Csak szeressen... vagy legalább csak foglalkozzon veled... bármi csak veled legyen...
Ez a pont mégis aggodalomba ejt. Nem leszek rá képes, hiszen mindig sokat beszélek, meg különben is ez olyan megalázó. Hát persze, hogy megalázó, hiszen mi minden lesz még amikre rábólintottál, pedig... sosem csináltál ilyet... gondolod magadban, de ahogy ezek a gondolatok futnak át az agyadon:

Megszólal a csengő.

Nem fogok tudni beleszólni, nem fog kijönni egy hang sem a torkomon. Ha mégis, akkor meg remegni fog. Sietve lépsz a kaputelefonhoz. Biztos, hogy Ő az? Egyáltalán beleszólhatok?
Felemeled a kagylót. Nem bírsz megszólalni, nem is mersz igazából csak állsz ott...
- Szia! Én vagyok az.
Ez Ő. Tudod felismered a hangját. Ha eddig a torkodban dobogott a szíved most már úgy érzed mindjárt elájulsz. Úristen mi lesz ha feljön és szó nélkül megerőszakol. De hiszen... erre is rábólintottam... bármit megtehet velem mindenre igent mondtam. Jó, volt pár kikötés de...

Megnyomod az ajtónyitó gombot.

Nem bírtál beleszólni, de talán nem is kell. Mindent tud, emelet, ajtó... Ez hirtelen megnyugtat. Ha ki akarna rabolni már többször megtehette volna a héten. Hiszen tudta mikor nem vagyok itthon. Mikor eszem. Mikor dolgozom. Még azt is, hogy mikor megyek ki mosdóra. Mindent folyamatosan meg kellett neki írnom, miközben én 3 sort kaptam összesen meg azt a levelet.
Nem tépelődhetsz tovább, most kell felérnie. Ennyi idő a lift. Hirtelen kinyitod az ajtót, magad sem tudod miért és ott áll.

Ott áll az ajtóban. Milyen magas. Akkor is elvarázsolt de most. Alig bírsz a szemébe nézni. És... Mit mondjak? Nem. Csöndben kell maradnom. De szép öltöny. Jézusom szólaljon már meg. Milyen finom az illata. Történjen már valami. Úgy érzed elájulsz. Egy pillanat telt csak el mióta az ajtót kinyitottad, de vagy száz gondolat cikázott végig a fejeden. Zavarban vagy és nem tudsz mihez kezdeni, de közben észreveszed, hogy ő teljesen nyugodt és magabiztos. Ez megnyugtat. Ha bántani akarna, biztos nem lenne ilyen nyugodt. Bántani? De hisz bántani fog, pontosan elmondta, hogyan fogja elverni a fenekem a tenyerével. Mit elmondta akkor is néma volt és nekem kellett elmesélnem, hogyan fogok előre hajolni és...

-Szia! Bejöhetek? - szólal meg végre.

Bejöhetek? Meglep ez a kérdés. Meglep, hogy kérdez. Mi történt? Azt vártad kinyitod az ajtót, belép és... neked esik. Bevágja mögöttetek az ajtót és már az előszobában magáévá tesz és...

-Persze, gyere be! - Nyögöd ki hirtelen.

Ennyi. Nem mondasz többet. Ő is olyan röviden kérdezett, nem mersz hosszabb választ adni. Nem is tudod mit mondanál, az egész hét ami eltelt mióta először... először és utoljára láttad, az egész hét ott kavarog a fejedben. Főleg a szerda este. Az kegyetlen volt. 1000 guggolás. Másnap minden pillanatban fájt a feneked, a combod a lábad. Nem bírtál se ülni se állni, kínszenvedés volt. És mostantól minden szerdán ez vár... meg az a sok mindent amit még...

-Gyere, ülj ide! Mondja és kihúzza a vacsoraasztalnál az egyik széket.

Mit csinál? Kihúzza nekem a széket az én lakásomban, mintha ő lenne itthon. De legalább kihúzza nekem a széket. Akkor is ilyen illedelmes volt. Nem érted. Mi történt. Azt hittem nem ilyen lesz. Most jut eszedbe, hogy alig volt időd végiggondolni mi lesz ma. Egy heted, volt de milyen gyorsan eltelt. A munka, meg az a rengeteg feladat amit adott... és állandóan írni kellet. Minden apróságot is. De szerettem. Részese volt a hetemnek, még ha nem is volt velem.

Leülsz. Betolja alád a széket, majd átsétál a másik oldalra és leül veled szemben. Furcsa eredetileg oda akartam ülni, de most mégis olyan jó így. Szemben az ablakkal. Mikor vette le a cipőjét? Észre se vettem. Pedig emlékszem, hogy szép cipője van. Szeretem az olyan bőrcipőket.

-Jó étvágyat Bella! Mondja és már el is kezdi enni a levest amit már előre kiszedtél ahogy kérte. Nem hűlt ki. De miért nem beszél? Miért nem mesél, hogy mi történt vele. Ő mindent tud de én semmit.

-Egyél Bella! Bellának szólított. Ő ragaszkodott hozzá, hogy becenevet találjak ki, ahogyan cs Ő hívhat. Mindig tetszett a Bella.

Enni kezdesz. Máskor sosem tudsz enni, ha ilyen izgatott vagy, de most mégis megjött az étvágyad. Látod, rajta, hogy mennyire ízlik neki amit főztél és ez örömmel tölt el. De ez a csend... nem kínos, nem olyan mint, amikor nincs mit mondani, nem is váratlan. Tudtad, hogy keveset beszél. A tekintetében mindig annyi kifejezés ott van. Most mégis olyan jól esne hallani a hangját, tudni mire gondol, mit érez.

- Finom volt, köszönöm.

Megköszöni. Olyan illedelmes ma, semmi durvaság pedig... Nem erre számítottál. Miért hat mégis ennyire rád. Alig mond valamit. Nem mersz a szemébe nézni, de amikor igen az olyan izgalmas. Nagyon magabiztos a tekintete. Megnyugtató. Megnyugtató, de nagyon izgalmas is. Minden pillanatban vad fantáziák cikáznak át az agyadon. Kéz kézzel túr a hajamba és teljes hosszában ráhúz a...

Fel kell állnom és idehozni a második fogást. Vajon felállhatok most? Ránézel. Igen. Erre vágyik. Vagy talán... valamire nagyon vágyik most... látom rajta.
Csak nem? Tudom, hogy szereti ha kényeztetik miközben eszik. Fenébe, annyira kezdő vagyok, sosem csináltam még ilyet. Lehet nem is akar enni és azt várja, hogy nem is tudom... Odamásszak négykézláb? Ilyenek szoktak csinálni úgy tudom. Nem, inkább idehozom a másodikat.

Felállsz, megfordulsz és elindulsz a konyhába. Biztos a fenekemet nézi. Remélem tetszik neki. Talán kicsit már kíván is. Nagyon szép ez a ruha. Biztos tetszem neki, akkor este, nem voltam ilyen szép ruhában mégis teljesen odavolt értem. Bárcsak most is olyan hevesen csókolóznánk mint akkor, és olyan hévvel nyúlna hozzám. Istenem, hogy kívánt... éreztem...kár, hogy nem jutottunk tovább... biztosan nagyobb van neki mint bármelyik eddigi pasimnak. Éreztem mikor lopva odanyúltam.

Kiveszed a sütőből a húst és kiteszed a tálcára. Elindulsz vissza. Mit néz? Á az egyik rajzom a falon. Talán tetszik neki... pedig, nem az a legjobb, az a hálóban van. Leteszed a tálcát az asztalra és szedsz mindkettőtöknek a húsból.

A vacsora alatt végig csendben ültök. Feszített a hangulat. Már úgy érzed nem bírod tovább és mondasz valamit. Akármit. Bármit. Csak ne legyen ez a csönd és az evőeszközök halk zajai. Mondjon már valamit. Olyan szépeket mesélt az életéről a múltkor. Az útjairól, hogy merre járt kikkel találkozott, milyen munkái voltak. A képek amiket a telefonján mutatott az amerikai motoros túrájáról. És a kis házról amit Ausztriában kibérel néha. Azt mondta egyszer mindenképp el akar oda vinni magával... Ezekről meséljen. Vagy arról, hogy mit fog ma csinálni velem. Sőt már az sem érdekel ha feláll bevisz a hálóba és megcsinál. Oda se figyel rám csak megfog és kedvére kiéli magát rajtam. Bármit tenne velem az jól esne most. Annyira izgatott vagyok és olyan lassan történik most minden. De ő nyugodt azt látom. Ő nem izgul, persze ő tudja, mire készül. Biztos élvezi ezt az egészet. Tudja, hogy teljesen készen vagyok. Hát persze hogy készen vagyok. Minden este. Minden este mióta elváltunk lefekvés előbb hosszan izgatnom kellett magam, de nem engedte hogy át is éljem a gyönyört. Na és azok után aludjon az ember. Néha órákig forgolódtam és arra gondoltam minek engedelmeskedem neki? Könnyítek magamon aztán alszom. De nem én mindent úgy csinálok, ahogy azt ő megparancsolja. Nem ismerek magamra. Én nem ilyen voltam eddig. Én a nagyszájú, magabiztos lány, akármelyik pasit megkapom, hányan loholnak utánam. Játszok a pasikkal. És akkor most hirtelen minden megfordul és csak lesem a kívánságát. És élvezem. Teljesen kihasznál. De ez is tetszik... csak... Csak állna már fel és... dobna a kanapéra... vagy tépné le rólam itt a ruhát... Ha nem teszi én mindjárt odamegyek és megcsókolom. Annyira tetszik a borostája a széles válla, istenem milyen izmos lehet...

Ekkor ő is befejezi. Azt mondta desszertet nem kér. Az én leszek. Most mi lesz?
Ott ülsz és izgatottan várod, mi fog történni. Nincs több fogás, nincs további vacsorázgatás, némán evés. Most már lépnie kell. Ha eddig húzta is az agyam most elkezdődik az este. Összeszorul picit a gyomrod ha rágondolsz mi mindenbe egyeztél bele és ki tudja mit tartogat már mos az első estén.

-Most pedig állj fel Bella! - hmm ezt most sokkal mélyebb hangon mondta. Keményen csengett a hangja, azonnal felállsz.

-Gyere! Mondja ahogy odalép hozzád és megragadja a kezed. Milyen kellemes meleg a tenyere. És nagyon szép keze van ezt már múltkor is észrevettem. De miért visz az erkélyajtóhoz? Mi a fenét akar csinálni velem?

Kinyitja az ajtót. Kilép és a kezdet fogva segít kilépni neked is. Ott álltok. Nincs hideg május vége van már. Kellemes az idő, de már megy le a nap. Jólesik, hogy fogja a kezed. Egész héten az érintésére vártál. Bárcsak soha nem engedné el.

-Bújj ki a cipődből Bella! Máris engedelmesen leveszed, de már szinte zavar, hogy egy pillanatig se hezitálsz semmin amit kér. Elhatározod, hogy legközelebb ellenkezni fogsz vele. Nem érdekel akár mit is csinál utána. Meg akarod mutatni, hogy erős vagy te is. De hirtelen megérzed, hogy egyáltalán nem vagy gyenge mellette. Úgy érzed, egyenlőek vagytok. De akkor mégis miért mindig az van amit ő mondd, és én miért bólogatok mint egy kiskutya. Nem értem, de nagyon egyértelmű ez a helyzet. Egyértelmű és ez tetszik. Az van amit ő mond. Így sokkal egyszerűbb.

-És most állj fel ide a korlát aljára! Odanézel és a vaskorlát alján van két kis luk ahova pont befér a lábfejed vége. Miért állj oda? Kérdezed magadban ennek semmi értelme. Eszedbe jut, hogy ellenkezned kellene. De miért hiszen csak megkért, hogy álljak 10 centi magasan rá a korlátra. Ebben aztán nincs semmi, se kiesni nem fogok, se fájni nem fog. Odaállsz.

-Helyes! És most feszítsd meg a vádlid és állj lábujjhegyre. Rájössz, hogy ez mégsem, biztos, hogy olyan egyszerű feladat lesz, de könnyedén spiccelni kezdesz és lábujjhegyre emelkedsz. Így vagytok pont egy magasak. Talán egy centivel még így is magasabb, de nincs akkora különbség mint mikor csak a földön álltok.

-És most várj így egy kicsit!

Micsoda? Most hova akar menni? Gondolod magadban, és mintha észrevette volna a hezitálásod rögtön rákérdez.

-Rendben? Nagyon fenyegető a hangja, de nem félelmetes, inkább parancsoló. Mintha ezzel is csak egy utasítást adott volna. Inkább azt érzed, hogy ebben a rendben az volt, hogy maradjon végig nyújtva a lábad és ne csinálj semmit, amíg vissza nem jövök. Kihúzod hát magad és egy egész határozottra sikeredő Igennel válaszolsz. Ezzel meg is fordul és visszamegy a lakásba.

Ott állsz és nézed a kilátást. Szerencsére az erkély messze van a legtöbb háztól, de azért a messziből láthatnának ha távcsővel néznének, és akár fel is ismerhetnek, főleg aki tudja hogy ott laksz. De szerencsére az erkély alatt nincs utca. Elég nevetségesen állsz ott, kislányok állnak így, hogy magasabbnak tűnjenek. Ekkor eszedbe jut, hogy vajon mit akarhat ezután. Érzed, hogy most már valami komolyabb készül, de ötleted sincs, hogy mi. Illetve talán a fenekelés. Arról sokat beszéltetek...

Nem tart soká, mire visszatér és megáll mögötted. Odaáll teljesen mögéd, a mellkasa a hátadhoz ér. Kicsit levesz a súlyodból, ahogy nekitámaszkodsz, ez már jól esik, mert picit már fárad a vádlid.

-Két mécsest hoztam és egy öngyújtót. Szólal meg egészen a füledhez közel tartva a száját. Nem beszél hangosan de nem is suttog. De minek a két mécses?

-Ezeket most oda fogom tenni a talpad alá. Ott fognak égni és kellemesen melegítik a lábfejed. De... Ajaj, ez a de az ami elbizonytalanít kicsit.

-Ha nem tartod lábujjhegyen magad. Ha elernyedsz és lejjebb engeded magad. Olyan tűzforró égető érzést fogsz a sarkadban érezni, hogy az maga lesz a pokol. Biztos ismered az érzést...

Ebben az utolsó mondatban mintha már egy kis gonoszság lett volna.

Úristen. Én ebben nem vagyok jó. Nagyon gyenge a lábam, nem fogom sokáig bírni. Meddig akar vajon itt tartani? Ezek a kérdések kavarognak benned, mikor megérzed az a lángok simogató melegségét a talpadon. Nagyon kellemes. Kipróbálod, hogy lejjebb viszed kicsit a sarkad. Azonnal megcsap a forró égető érzés nagyon rossz, hirtelen visszamagasodsz. De hirtelen más is történik. Egy elképesztő erős csattanást érzel a fenekeden.

-Maradj lábujjhegyen! Nem engedheted el magad! Igen. Nagyon figyel. Azonnal rávágott a fenekemre amint megszegtem amit parancsolt. A fenébe de erőset csapot, hogy tud ennyire csípni, egyetlen ütés??

-És most figyelj rám! Mondja és szinte a füledhez ér az ajka annyira közel hajol hozzád. Isteni érzés ahogy a füledbe suttog és ahogy néha hozzád ér az arca. Teljesen feloldódsz és élvezni kezded a helyzetet, pedig elég bizarr szituáció, hogy égő gyertyák felett magasodsz és... és egyre jobban fáj a vádlid...

-Mondd csak! Szólal meg ismét. Minden este megcsináltad a feladatot amit kiszabtam?

-Igen kényeztettem magam, ahogy kérted. ÉS most hozzád érnek az ajkai. Miközben beszélsz a füleden megérzed, ahogy az alsó ajka a fülcimpáddal játszik. Beleborzongsz. Végig fut a hideg a hátadon. Eszméletlenül jól esik. Nagyon érzékeny a füled.

-Ma este... - szólal meg ismét. Sőt a combodba markol. De milyen erősen. Fogdos, simogat, érzed hogy élvezi. Pont a miniruha alatt. Méreget, markolássza, simogatja a combod egész közel a popsidhoz. A miniruha ugyanis éppen csak eltakarja a popsid.

-Ma este meg kell ismételned. Itt. Most. Előttem. De ma is abba kell hagynod mielőtt bekövetkezne a gyönyör.

Nem igaz. Azt hitted ma végre egy óriási orgazmussal jutalmazza az egész heti engedelmességed. Egy pillanatra elszomorodsz. De aztán eszedbe jut, hogy délelőtt még azt hitted, ma az egész este arról fog szólni, hogy mondjuk hanyatt fekszik az ágyon és neked kell őt kényeztetni. Ehhez képest... De miért nem ő csinálja, olyan jól esne már érezni ott a tenyerét. azokat a szép ujjakat... vagy még inkább...

Felrántja a miniruha alját, kibukkan a popsid, és a tanga... Direkt erre az estére vetted. Le akartad nyűgözni. Egy falatnyi fekete csipkés darab. Nagyon szexinek érzed magad benne, bárcsak neki is tetszene.

-Hmm... milyen finom darab. Mondja és egyszer csak érzed, hogy a tenyere a fenekedet simogatja és kicsit a tangával is játszik, húzogatja, nézegeti és... végigsimít a puncidon. Ah ezt miért hagyta abba? Gondolod magadban. Látod, hogy az arcához emeli a kezét.

-Hmm... finom az illata. Helyes. Örülök, hogy máris nedves vagy. Most már érzed hogy van némi vágyakozás a hangjában. De ekkor nagyon erősen elkezd fájni a vádlid. Nem bírod úgy érzed, de erősen kapaszkodsz a kezeddel a korlátba és próbálod tartani magad.

-Láss hozzá. Hadd lássam, hogyan csináltad minden este, múlthét péntek óta.

Most tényleg maszturbálnom kell előtte? Mondjuk nagyon vágyom rá, és ha erre vágyik szívesen, de azt hittem ennél valami többet tartogat. Bár még akármi történhet... De akkor el kell engednem a korlátot az egyik kézzel. Már így se bírom tartani magam. Ekkora belemarkol a melleidbe. Határozottan, szenvedélyesen, de nagyon kellemesen masszírozva. És mögéd áll. Megkönnyebbülsz. Rengeteg súlyt levesz így a lábadról. Így még bírsz állni egy kicsit.

Lassan elengeded a korlátot, de nem veszted el az egyensúlyt mert a legnagyobb része a súlyodnak Ő rá nehezedik. Tart a kezeivel a mellednél fogva és az egész teste biztosan áll mögötted.

Nekikezdesz. Lehunyod a szemed és eldöntöd nem érdekel semmi. Megpróbálod minél jobban élvezni és szexi látványt nyújtani. Hamar rájössz, hogy nem esik nehezedre. Újra a karjai közt vagy, végre a bizsergő puncid is kényeztetéshez jut egy kicsit. Félrehúzod a tangát kicsit és lassan nekilátsz.

-Pontosan úgy csináld, ahogy esténként csináltad! Szólal meg de nagyon hevesen. Hallod a hangján, hogy elég lelkes. Meglepődsz. Nagyon tetszik, hogy így megkívánt, de meglep, hogy ilyen hamar.

Ez lendületet ad és gyorsítani kezdesz, egyre jobban elengeded magad, egyáltalán nem kell a mécsesekre figyelned, ő teljesen megtart téged, és az egész heti izgalom, plusz a vacsora feszültsége most mind kezd eloszlani és egy kellemes érzéssé formálódik. Hirtelen azt veszed észre, hogy lihegve ujjazod magad. Gyorsan mélyen járnak az ujjaid, ő pedig még mindig markol simogat, de... de a csókjai a nyakadat izgatják. Ez nagyon feltüzel. Elbizonytalanodsz. Mit gondolhat most rólad. DE hisz csókol. Vágyik rám. Megnyugszol és mélyről felsóhajtasz. Folytatod, és élvezed ahogy a nyelve, az ajkai a válladon és a nyakadon játszanak. Nagyon kellemes, de hirtelen újra belenyilall a fájdalom a lábadba. Már így is nehéz állni, hogy hátulról támasztanak.

-Ez az Bella élvezd! Imádod ahogy ezt a füledbe súgja. Végre érzed az érzelmeket a vágyat a hangjában. De már istentelenül fáj a vádlid.
Ekkor hirtelen óriási csattanást hallasz és mérhetetlen fájdalmat érzel a fenekeden.

Megint rácsapott. Azt hitted az előzőnél erősebben nem lehet, de most így, hogy nem védi a ruha. Kegyetlen. És a sajgó vádlid. Olyan érzés mintha kővé dermedt volna. Nem érzed már szinte a fájdalmat, csak erős félelmet, hogy egyszer csak összecsuklasz.

-Ne a fájdalomra figyelj, hanem a gyönyörre Bella! Könnyű azt mondani, gondolod magadra, de érzed, hogy a fájdalom mellett most tényleg hihetetlenül jó érzés minden ami történik.

Az egyik pillanatban elenged és kilép mögüled. Majdnem leesel, a lábad megroggyan, és hirtelen megérzed a lángok égető erejét, és a fájdalom belenyilall a talpadba, a vádlid is majd szétszakad, és még mindig sajog a feneked az ütéstől. Felszisszensz. Ezt miért csinálta? Nehezen szeded össze magad de felegyenesedsz. Muszáj megint lábujjhegyre állnod azonnal, különben szétég a sarkad. Erőt veszel magadon. Büszke vagy, hogy nem estél le a földre. Úgy érzed még egy nagyon kicsi erő maradt benned. Ekkor nagyon erős érzés önti el az egész tested, de főleg a puncid. A hüvelyed bizseregni kezd és úgy érzed mindjárt útólér a gyönyör.

-Ne feledd nem csinálhatod élvezésig ma sem! - szól rád szigorúan. Nem bírsz magaddal, borzasztóan fáj mindened de közben olyan gyönyörű érzés lenne elélvezni.

-Ahh, de miért nem? Bukik ki belőled, de azonnal összerezzensz, mert tudod, hogy nem szabadott volna megszólalnod. Hirtelen amennyire tudod kihúzod magad, erősen próbálsz még magasabbra állni lábujjhegyen és a félelemtől a a puncid simogatását is abbahagyod és az ajkadba harapva várod a csattanást. Úgy érzed már nem lehet fájdalmasabb bármi történik.

Ekkor hirtelen megérzed a lélegzetét a füleden. Fújtat mint egy bika. Úristen mire készülhet. Most nem fog elfenekelni. Rosszabb következik érzed.

Megragadja a nyakad, hátraszegi a fejed és az arcához húzza. Ott áll mögötted és érzed, hogy nagyon fel van hevülve tele indulatokkal. Megérzed az erejét abban, ahogy a nyakadra szorít. Érzed, hogy bármit megtehet most veled, esélyed sem lenne. Jézusom meg akar fojtani? Nagyon erősen szorít. Érzed, hogy zsibbadni kezd a fejed, lelassul minden. De nem ájulsz el. Még nem. Nem tudod, hogyan, de valahogy még bírod. Szerencsére megint tartja a súlyod.

Belemarkol. Bele a puncidba. Úgy masszírozza mint még senki soha, erősen, nem annyira gyönyört keltően, inkább ahogy neki jól esik. Micsoda? Nem ver agyon? Nem csap olyanokat a fenekemre, hogy vérvörössé váljon? Mit csinál? Eszméletlenül jó. Úgy érzed, sokkal hevesebb érzéseket kelt benned, ahogy ő hozzád ér, mint amit magadnak okoztál. Úgy érzed menten elélvezel, de nem. Lelassít egy kicsit. Majd azonnal végigszánt a lucskos ajkaid közt két nagyon vastag ujja. Felsóhajtasz. Ahh, másnak a farka ekkora... Beindul. Elkezd ujjazni és a szája kérlelhetetlenül csókolja a nyakad. Nem csókol szájon. Miért nem. Nem bírsz ezen egy másodpercnél tovább gondolkozni, mert érzed, hogy nincs tovább. De nem megint a gyönyör előtti pillanatban leáll. Letépi a ruhát a melledről. Ráhajol és beleszív a mellbimbódba. Úgy érzed, már ettől is majdnem felrobbansz annyira, élvezed. És igen. Újra beindulnak az ujjai. Magához húz. Hatalmas merevséget érzel meg hirtelen a nadrágjában a fenekeddel. Ahogy odanyomódik érzed, hogy kőkemény. Nem bírsz ennyi mindenre figyelni, úgy érzed, menten elájulsz és elélvezel egyszerre. Érzed, hogy a nedveid patakokban folynak az ujjain, és a combodon, végig a lábadon.

-Nem csinálhatod magadnak élvezésig. Mert én foglak csúcsra vinni! Mondja és megremegsz. Hátraszegeződik a fejed, minden izmos megfeszül. Átjár a kéj és megborzongsz. Eszméletlen érzés amit művel veled. a karjaiba rogysz és remegve élvezel. Hosszan. Ő csak tart, és segít végigszaladni a menny lépcsőin. Tart erősen amíg lassan nagyon lassan lenyugszol. Előredőlsz picit, ő magához ölel.

Lenézel. Az egyik lábadon egy csepp a puncidtól egész a sarkadig csordogált. Egyszer csak lecsöppen a talpadról. Pont a mécses lángjára. A mécses elalszik.

A másik viszont még égve marad...
 

Ma van a szülinapom



Születésnapi buli volt a hétvégén. Mindig nálunk szoktunk összejönni,de a Simonné idén nem engedte,annyit idegesítettük,meg állandóan a bíróságra járkálnak a buzi vasútas miatt,mert mindenért feljelent. Múltkor éppen ott volt Jóska bácsi,mikor gondolkodtunk,hol legyen a bulim megtartva, aztán megengedte,hogy a pincéjében legyen. Felmentünk szombaton : Petigeci,Öcskös,Kriszta,Kacagó is megtalált sajnos:)))) Mondta a Jóska bácsi,hogy hozott nekünk fel bort,de azért a Kacagó féle piából is vittünk fel két szatyorral,az apja azóta is keresi,kik lophatták el:)))) Elkezdtünk szürni reggel kilenckor már, Jóska bácsi is felnézett, hozott a Jóska 5 kiló húst,hogy bográcsozzuk meg nyugodtan. Ki is mentünk fözni az esöbe:)))) Szürünk ott nagyban,meg fözünk Petigecivel,egyszer csak jön apám,az is hozott piát,felköszöntött,azt mondja,jönnek majd a növéredék,már ott vannak nálunk. Mondom Petigeci, jön a Piranha,lesz tánc megint?:))))))) Azt mondja,lesz hát Simonka,haza kéne mennem kiöltözni:)))) És elkezdett tornázni :))))) Volt már a fejembe egy légkör,eszembe jutott,hogy késöbb meg kéne szopatni a fasztalicskát,így hát elküldtem érte az öcsköst,de az nem akart menni,mert félt töle:)))) Kriszta elindult haza,mondta majd beszól neki,de mondtam neki,hogy a Kaci kéri hogy jöjjön. Petigeci is mondta,Simonka,ma megbaszunk valakit az biztos:)))) Nagyon benne lett volna már,vagy egy hónapja nem látott pinát,én meg talán több ideje is. Megérkezett a másik növérem,a Piranha borgulya geci is:))))) Benne is volt már egy légkör,ahogy jött közelebb,lehetett benne három is,az öcsköst köszöntötte fel,összekevrete velem:)))) Petigecinek meg magyarázott,hogy te vagy a Simon Kriszta barátja,emlékszek rád:))))) Jött oda,olyan büdös volt,hogy azt elmondani nem lehet. Még a mai napig is hányingerem van ha eszembe jut az a szag. Képzeljétek el, hagyma,bor,és mintha erre az egészre rágyújtottak volna egy dohánygyárat,és bezárták volna,elmondani nem lehetett :))))) Ott hagytuk a Kacagóval kint, egész jól elbeszélgettek:)) Mondom Petigeci,gyere elmondom a tervet, a kacagót leköti a növérem, addig meg tudjuk reszelni a fasztalicskát a pincében ha eljön. Azt monjda Petigeci,neki mindegy csak menjünk arrébb,mert nem bírja ezt a szagot:)))) Mondom te mondod Petigeci? Hát a Téglás Gabi,a legutóbbi csajod milyen büdös volt? Csípte a szemem a szag mikor mellém állt:))))) Azt mondja Petigeci,ne is mondd Simonka. Sokszor befogtam az orrom mikor hátulrók keféltünk,hogy ne lássa. Egyszer azt akarta, hogy nyaljam ki,mondtam neki,hogy azt nem,csak ha szerez egy búvár szemüveget, azt mondja ott ment tönkre a kapcsolatunk:))))))))))) Úgy nevettem folytak a könnyeim:)))) Jóska bácsi meg meghallota,szaladt oda,ki az nö Peti?:)))) Miért nem mutattál be neki?:)))) Meg volt örülve a Jóska teljesen,az erre indult,ha büdös egy nö:))))) Egész este baszogatta a Petigecit,mondta neki,menjünk most hozzá,meg ad neki fizetésemelést ha bemutatja neki:))))) Kérdezte Jóska bácsi, milyen büdös?:))) Mondja Petigeci,nagyon:)))) De milyen büdös? Kérdi jóska bá:)))) Mondja Petigeci hát nagyon:)))) De milyen szaga van,kérdi jóska bácsi,ilyen állott pina szaga van?:))))) Azt mondja Petigeci,igen mint ami három éve áll mosás nélkül:)))))) Még vitatkoztak egy órát,de végül úgy leitta magát jóska bá,hogy elaludt az asztalra borulva. Megyünk kifele Petigeci elkezd röhögni,azt mondja,nédd a simonka mondtam én, hogy lesz tánc:))) Kinéztem,a Kacagó meg a növérem táncoltak ott a bogrács mellett:))))) A Kacagónak fent volt a keze a feje fölött és rángatózott,úgy nézett ki,mintha egy kaktuszt bedugnál a 420 voltos áramba:))) A piranha meg tapsolta körbe:))))) Édes istenem,mondom, meg vagyunk áldva a születésnapomon,mindenki szórakozik , csak mi nem :))) Reggelig szürtünk,felkelt Jóska bácsi, reméltük elfelejti a téglás gabit,de nem. az elsö kérdése az volt, mikor indulunk hozzá:)))))) Kipihentük magunkat,és másnap útnak indultunk,de az már egy másik blog lesz.
 

Hétvégi túra



Azóta nem sikerült még mindig nöt találnunk,úgyhogy a fogadalmunkat nem sikerült teljesíteni. Ezért úgy döntöttünk,eltekerünk megint horgászi,aztán jól bepiázunk,és elbeszélgetünk,meg sütünk kolbászt. De nem így sikerült. Elindultunk bringával, esett az esö is, de nekünk ez nem számít soha. Tekerünk ki az utcából, egyszer csak eszembe jut, hogy a horogkészlet otthon maradt, mondom Petigeci forduljunk vissza. Elöttem ment,visszafordult. Fékeztem én is fordulnék meg,erre eszembe jut,hogy hát beraktam az oldalzsebbe a másikat,ne menjünk vissza, fütyülök a petigecinek, elengedtem a kormányt,erre sikít valaki a hátam mögött : NE KACSÁZZ!!!!!!! hátrafordultam úgy megijedtem,és akkorát estem, hogy aki jött mögöttem öregasszony ráment a bringám hátuljára,elesett és csúsztunk az öregasszonnyal vagy három métert a betonon:))))))) Petigeci meg ugy látta az egészet,az úgy nevetett fogta a fejét,leszállt a bringáról oda se tudott jönni,mert guggolt és fogta a fajét,minden baja volt:)))))))))) Mindkét könyököm vérzett a biciglik meg össze voltak akadva,ahogy az öregasszony belémjött, szedtem ki a pedált a küllök közül,mondom meneküljünk innen:)))) Lesett a pedál,nem is birtam volna továbbmenni, botok össze vissza törtek:))) Öregasszony meg a földön jajjjj jajjjj,ez a Petigeci meg röhögött nem tudott odajönni. Látom nyílik a kapu szemben,jön az öreg Kapusi Gyuszibácsi, ordít ám, segítsetek a néninek !!! Petigeci az el is tekert egyböl a sarokig,és onnan lehetett hallani hogy röhög:))))) Szalad oda a Gyuszibá, aztán látja valami folyik a szatyorból,azt mondja néni mi van a szatyorban ? boooooor :)) így sikitott az öregasszony:)))) Gyorsan összeszedte a bringát mindent,én meg felkaptam a biciglit a vállamra úgy futottam,mert nem volt pedál,de úgy fájtak a térdeim, hogy alig bírtam szaladni:))) Láttam ott támogatták egymást az öregasszonnyal mondom baj nem lehet,belekapaszkodtam a Petigeci vállába,és tekert, elhúzott hazáig kerülöúton,de végig üvöltött a fülembe,NE KACSÁZZ,és folytak a könnyei a röhögéstöl szó szerint. Hazaértünk, bekötöttem a könyökömet,meg a térdeim bekentem mert behugyoztam majdnem úgy fájtak,de röhögtem közbe és még szarabb volt,a Petigeci meg már ordított a röhögéstöl,hogy az öregasszonnyal csúsztam a betonon:))))) Elmesélte a balesetet,kontrázott volna az öregasszony,csak elszakadt neki a lánc és azért szaladt belém:)))))))) Hegyröl lefelé jöhetett vagy 25el biztos :)))))) Mindegy,indulni már nem tudtunk, mondom üljünk le szürni, de csak úgy köpködtük ki,mert minden töltésnél a petigeci kérdezte,mi van az üvegben,boooooor?:))))))))))))) Ittunk úgy éjfélig,erre mondom menjünk ki a kútra cigiért, mert elfogyott, de pénzünk sem volt. Mondja Petigeci, ö látta egy filmben, hogy kell a telefonfülkéböl a pénzt kiszedni, majd kirámoljuk a fülkét a malmi boltnál. Ha nem akkor majd apámat lehuzzuk. Lenyultam apám birngáját,és elindultunk,kimentünk még csavarhúzóért meg reszelöért a kamrába. Odaértünk,elkezdte ütni ököllel meg rugdosni,dehát nem adott ki az pénzt:D Betolta a reszelöt alul,elkezdte fürészelni,hogy majd kiesik a kassza, de nem ment,elkezdte megint rugdosni, jött ki a malomtól az éjjeliör,azt mondta takarodjatok,vagy kihívom a rendörséget, Petigeci meg orított vissza,hogy ezen már biztos nem,és leszakította a kagylót,aztán hozzábaszta a lemezkapuhoz,csattant olyat,hogy még a szomszéd falu is biztos felébredt:)))) Na megint menekülés haza,apámat lenyultuk,aztán mondom Petigeci tekerj vissza , mert nekem már nagyon fáj mindenem:)))))))))))
 

Andrea blowjob



Eltelt pár hát és Andrea egyre jobban kezdett mindennap felizgulni, ami nem is meglepő.
Azóta az eset óta.
Hétfő reggel Andrea elment Andráshoz aki éppen akkor lépett ki a kapun.
- Szia András. -
Szólt oda neki kipirult arccal fehér szoknyában, ami vékony anyaga miatt lehetett látni hogy nem volt rajta bugyi.
Bimbói rendesen láthatóak voltak a testére izzadt ruhától.
András mosolyogva odament eléje.
- szia Andrea. Mi szél hozott téged ide? - Kérdezett rá mosolyogva.
Andrea letérdelt papucsban szoknyáját felemelte hogy András lássa mit is akar.
Nedves puncival arcán mosollyal ennyit mondott.
- Basszál meg kérlek. -
András meghökkenve nem akart hinni a szavaknak.
- Micsoda? -
Andrea ekkor megfordult majd kinyújtotta fenekét.
- Légyszíves... amióta szex-eltűnt nem bírok magammal... mindennap faszt kívánok magamba, nincs perc hogy ne arra gondolnék. -
András némán hallgatta Andrea szavait.
- Kérlek... basszál meg... és adjál nekem spermát. -
Andrea kérlelni kezdett gyötrelmes izgatottsággal puncija nedvtől csöpögni kezdett.
András felszólalt mosolyogva.
- Rendben van. De csak is délután. -

Andrea rá tekintett kissé zavartan.
- Miért pont akkor? -
kérdezett rá.
De András nem mondta el.

- Akkor szia. -
Ezzel elment Andrea mellett aki felállt majd elsétált.

Andrea is felállt szoknyáját megigazította majd elindult haza felé, ahogy papucsába sétálgatott agya faszokkal volt tele csak.
- Istenem... ezt nem fogom sokáig kibírni. - Nyöszörögte halkan, majd egyszer csak meglátott egy 40 év körüli férfit.
- Nyami... farok. - szólalt fel izgatottan halkan majd odasétált a férfi elé.
A férfinak körszakálja volt ami kiemelte szemei világát.
- Elnézést... - Szólalt fel udvariasan Andrea a férfi mögött.
Férfi megfordulva arcára tekintett.
- Igen... tudok valamiben segíteni? -
- Igen... szeretném ha boldoggá tenné a puncimat. -
Férfin látszott hogy meglepődött.
- Parancsol? -
Nem akarta elhinni hogy a lány komolyan gondolja.
Andrea ekkor megfogta a férfi kezét majd mosolyogva mélyen a szemébe nézett.


- Tessék követni. -
Majd elindultak a férfi kíváncsi volt vajon komolyan gondolja e a lány azt amit mondott.
Sietve mentek majd elértek egy épülethez ami üresen egyben romosan állt.
Andrea behúzta a férfit egy mögé majd neki lökte a falnak.
- Kérem... -
De mielőtt bármit is mondhatott volna letérdelt elé majd kezeivel kivette a farmerban raboskodó szerszámot.
- Mekkora... biztos oda vannak magáért a lányok. -
Kezébe vette a jól megtermett szerszámot majd lassan hátra húzta a bőrt rajta amitől előbukkant vöröses feketés makkja.
- Megjutalmazom magát. -
Elkezdte fel-alá nyalogatni merev eres szerszámát, majd szépen lassan elkezdte nyalogatni a makkját.
Egyszerre bekapta a férfi szerszámát majd vadul elkezdte szopni, kezével masszírozni kezdte a tökeit.

- AHH... istenem.-
Tört ki belőle a hatalmas sóhaj.

Andrea egyre vadabbul mozgatni kezdte a fejét, a férfi ekkor egyik kezét a lány fejére tette majd erősen rá tolta rendesen.
Andrea köhögni kezdett, szemei könnybe lábadtak majd hátra vette gyorsan fejét ahogy a szerszám kicsusszant a szájából kicsit köhögött.
Mélyen kapkodva a levegőt felszólalt.
- bassz meg. -

Megfordulva fel libbentette szoknyáját így láthatóvá vált Andrea nedvtől átázott puncija.
A férfi köpni nyelni nem tudott a bizarr és egyben izgató látványtól.
- Istenem. -
Andrea egyik kezével hátra nyúlt és széthúzta fenekét.
- Gyere csődöröm töltsél meg finom tejjel. -
Több se kellett a férfinak gyorsan letérdelt mögéje.
- Meg baszlak. -
Egy mozdulattal tövig nyomta Andrea puncijában szerszámát elérve a méhszájat.
Andrea szemei fent akadtak.
- ARRRHHHHH!!!! -
Mélyen lüktető fasz törte be az amúgy is egyenesen őrületben tartott Andreát.
- Ez... egyenesen... isteni. -
Kimondta remegő hangon Andrea teste szűnni nem akaró remegés fogta el.
Elkezdett a férfi mély és erős lökéseket leadni.
Minden lökésre hangos sikolyt hangoztatott.
- Igen!!! igen!!!! -
Hangos sikításai egyre jobban vadította meg partnerét.

Ahogy egyre jobban lendültek bele Andrea egyre nyitottabb személyisége is kezdett kibontakozni.
- BASSZÁL MEG ALAPOSAN!!!! -

Ekkor kivette szerszámát Andreából majd megfogta az egyik csuklóját majd felállította Neki nyomta a falnak.
- Igen bánjál velem úgy mint egy szajhával. -
Férfi erre felkapta az egyik lábát, majd mélyen vissza nyomta farkát.
- AHHH... AHHH... -
Fülébe hallatszó nyögésektől egyre jobban kapcsolt rá.
- Igen... ez az!!!-
- Ez ugye egy álom. -
nyögte is zihálva.
farka egyre jobban feszült, lassan elérkezett az orgazmus pillanata.
- Élvezzél belém... tegyed meg. -
- Rendben. -
Férfi ezzel rá kapcsolt még nyomott párat majd hangosan felnyögött.
- IGEN!!!!!! -
- AHHHHHHHHH!!!! -
Andreának eljött a megváltó orgazmus.
- Érzem... ahogy gecid elönti a méhemet. -
Még pár lökés után kihúzta farkát.
Amin még pár csepp sperma volt, megfogta Andrea fejét és rá nyomta.
- Nyaljad le... nagyon jó. -
Még pár csepp kifojt makkjából utána kivette.
Andrea lihegve mosolygott.
- Ez mennyei volt. -
Férfi mosolyogva bólintott.
- Igen. -

Elrakta szerszámát, akkor lépett be három férfi.
- Itt meg mi folyik? - Kérdezett rá az egyik férfi.
Mind a hárman 40 év körüli lehetett.
- Ez egy ribanc megbaszhatjátok ha szeretnétek de csak is 2000 forintért. -
Mind a hárman meglepődött Andrea nem figyelt csak ennyit mondott.
- Jöjjenek uraim. -
Kifizették mind a hárman a pénz és elment.

Andreát 4 órán keresztül dugták meg.

amint eljött az este a három férfi dicsekedve távoztak a helyszínről.
- Láttátok mekkorát élvezett... öcsém ekkora egy ribancot. -
- Jaj hagyjad már magadat én úgy megbasztam a seggét hogy nem fog egy ideig leülni. -
Majd mind hárman nevetve elmentek onnan.

Andrea haza indulva feje kóválygott, amint belépett az ajtón meglátta magát a tükörben.
- Mi történt velem? -
Kérdezgette rémülten ahogy végig nézett egész testén amit sperma borított szoknyáját is, fellibbentette azt és látta hogy a puncijából csordogáló sperma folyik le a combján és még a fenekéből is.
- Hogy történt ez? -

9 hónap után meg is lett a szexuális kicsapongásának eredménye.

Rá pár hét után derült ki hogy a virág ereje az hogy felszínre hozza a valódi énjét hozza a felszínre.

Ezzel itt ér véget Andrea története.
 

Csak egy rövid sztori



– Nincs kedved sétálni? – jött a telefon késő délután, és Linda elgondolkodott egy pilanatra.
Nem volt semmi értelmes programja estére, az elmúlt hetek egyéb történései miatt dolgozott benne a kiábrándultság, és bár kétségei voltak afelől, hogy jó ötlet-e, némi habozás után igent mondott.
Miközben felöltözött és gondosan kisminkelte magát, azon tűnődött, mit jelent neki ez a férfi, de hiába vágyakozott egy mélyebb érzés után, nem tudott magában felfedezni ilyet vele kapcsolatban. Élvezte a társaságát, mert kedves volt és időnként szívet melengetően szellemes, de az első néhány találkozás után sejtette már, hogy a leghelyesebb az lenne, ha inkább nem találkoznának többet. Ám amíg felvette a combközépig érő miniszoknyát, a magassarkút, a mély dekoltázsú, pántos ujjatlan felsőt, és kihúzta a szemét, mégis egyfajta jóleső izgalmat érzett, és nem talált rá indokot, hogy ezt elfojtsa magában. Végül a “miért ne?” győzött a dilemmájában; ahogy a tükörbe nézett, és a diszkrét szájfény által kiemelt ajkaival elmosolyodott, szépnek érezte magát, és tetszeni akart.
Ó, tudta is, hogy tetszeni fog. A férfi már várta a megbeszélt helyen, elegáns ruhában, szívélyes mosollyal, és az arcán a már megszokott csodálat ült. Linda kedvesen visszamosolygott, de ennél jobban nem akarta bátorítani. Tudta, hogy az izgalom, ami a mellkasában dolgozik, nem feltétlenül a férfinak szól, és kár volna engedni a hívásának.
Sokáig sétáltak a parkban, és mosolyogva cseverésztek számtalan dologról, ami épp mindkettejüket érdekelte. Bár nem nyűgözte le lányt, azért tagadhatatlanul kellemes társaságnak tartotta a férfit, és jól érezte magát vele. Azt viszont nem akarta engedni, hogy séta közben megfogja a kezét, bár tett erre kísérletet. Óvatosan közelített hozzá az ujjaival, mintegy véletlenül, és enyhén megcirógatta, a lány pedig tapintatosan bár, de határozottan elutasította, tartva ezzel a távolságot. Úgy érezte, legutóbb már érthetően kifejezte magát, amikor elmondta, hogy nem akar többet, de titkon azért tetszett neki a férfi vágyakozása, és hogy érezte, ő mennyire szeretné ezt. “A korkülönbség zavar?” – kérdezte múltkor Zoltán, és Linda ráhagyta, nem akart más okot kifejteni. Nem mintha tényleg zavarta volna, de nehéz volna elmondani, ráadául feleslegesen bántaná meg azzal, hogy hiányzik belőle az a plusz izgalom, amivel felkelthetné a további érdeklődését.
– Egy barátomnál házibuli van – bökte ki végül Zoltán, kedves mosollyal, és Linda tudta, hogy ez a mai találkozásuk igazi célja, oda szerette volna kezdettől fogva elcsábítani. Kicsit kérette magát, de mivel nem volt kedve egyedül tölteni otthon az estét, némi szabatkozás után engedett a kérlelésnek.
Zoltán barátja meglepően szép és tágas házban lakott, és amikor beléptek, egyből megtetszett a lánynak a légkör. Kellemes társaság gyűlt össze, szimpatikus emberek, jó, csendes zene, megfelelő hangulat a beszélgetésekhez, és igényes környezet.
Nem párként gondolt magukra, és ahogy elvegyültek a társaságban, másoknak sem ez volt a benyomása velük kapcsolatban. Mindketten beszélgettek másokkal is, ittak néhány italt, jól érezték magukat, nevetgéltek, és csak időnként találkoztak össze újból.
Hamar eltelt az idő, és Linda icipicit többet ivott a kelleténél, úgy érezte. Nem ártott meg neki, mert arra odafigyelt, de az a bújkáló izgalom, amit egész délután és este érzett, fokozódott az alkoholtól, és egyre növelte a vágyát, hogy valamivel még tovább fokozza.
Mikor éjfél után nem sokkal ismét összeakadtak, Zoltán hamiskás mosolyára Linda csillogó szeme felelt. Hagyta, hogy a férfi lágyan belékaroljon, és elvezesse a nagy ház egyik félreeső zuga felé.
Miközben lassan sétáltak, kibeszélve az egyre zajosabb, jókedvű társaságot, jó volt érezni a férfi testének melegét, ahogy az övéhez simult. Jóképű, igen, ezt Linda sosem tagadta, és minden tekintetben kifogástalan időtöltés.
Mosolyogva botorkáltak az egyik sötétbe vesző folyosón, egészen addig, amíg a többiek beszélgetésének zaja elhalt, és kikerültek az utolsó lámpa közvetlen fényköréből is. Ott aztán megálltak, és a férfi a gyenge hangulatvilágításban mélyen a szemébe nézett.
– Gyönyörű vagy – súgta neki vágyakozó mosollyal, és a szemében eddig tőle szokatlan tűz lobbant. Ahogy egyre közelebb hajolt, Linda megérezte a leheletén az enyhe alkohol illatot, és értette már, honnan ez a bátorság, és az egyre izgalmasabb gátlástalanság, ami előtörni készült belőle. Azt is érezte, hogy elgyengülnek a térdei, és ahogy a férfi gyengéden megsimogatta az arcát, egyre közelebb vonva ajkait a sajátjához, nem állt többé ellen. Hagyta, hogy megcsókolja, behunyta a szemét, és átadta magát az izgalomnak.
Lassan csókolózni kezdtek, élvezve egymás puha, nedves ajkait, a nyelvek lágy, de egyre vadabb és gyorsuló játékát. A férfi kezei Linda arcáról a tarkójára csúsztak, amit gyengéden megmasszírozott, játszva kicsit a hajával, aztán a vállait simította végig, és végül a hátán kezdett kalandozni lassú, egyre határozottabb mozdulatokkal. Ahogy a derekát megmarkolta, és még közelebb vonta magához, miközben a csókjuk egy pillanatra sem szakadt meg, Linda már érezte, hogy nem akar ellenállni, akarja ezt a jóleső izgalmat, és ezen az estén semmi kedve kihagyni, amit a férfi neki tartogat. Hozzásimult egész testével, hagyta, hogy kezei a fenekére csússzanak, és simogatni, markolászni kezdjék. Egy halk sóhaj tört fel a torkából, és pontosan érezte a férfi csókján is, hogy mennyire izgatott. Kitolta kicsit a fenekét, mert tetszett neki a simogató tenyér, és a játékos ujjak útja, amik a szoknya szegélyét keresték.
Hosszú-hosszú percekig csókolóztak a falnak dőlve, ölelve, simogatva egymást. Az idő már jelentéktelenné vált. Szerencsére a partin senki sem kereste őket, hiszen éppolyan észrevétlenül távozhattak volna, ahogy megérkeztek, és úgy tűnt, a ház eme szegletében tényleg nem jár senki. Linda így egyre szabadabban adta át magát Zoltán csókjának, simogatásának, vágyának, hagyta, hogy a szoknyát feltűrve meztelen fenekébe markoljon, hogy végigsimítsa tangája vonalát. Mikor a férfi ujjai egyre közelebb értek a puncijához, felhúzta az egyik lábát, szabad utat engedve ezzel neki. Kicsit hátraejtette a fejét, amikor Zoltán a nyakába csókolt, és hangosan felsóhajtott, mikor ujjai a bugyi vékony anyagát lassan, gyengéden félrehúzva először érintették meg nedvességtől párás, lüktető punciját. A férfi is felnyögött, mikor megérezte, mennyire nedves a lány. Eleinte óvatosan simogatta, lassan fedezve fel a csupasz, forró puncit, amire már olyannyira vágyott. Körbesimította, játszva kicsit a lágy bőrön, aztán kívülről morzsolgatta, végül lassan, apró mozdulatokkal csúsztatta belé az egyik ujját.
Linda teste megfeszült, a csípője önkéntelenül is megmozdult, ahogy belécsusszant a férfi ujja, és hüvelyének forrósága szorosan magához ölelte. Igen, erre vágyott egész délután, egész este, egy játékos ujjra a puncijában, nedves, mohó csókokra a nyakán, és az újdonság izgalmára.
Zoltán lágyan ujjazta, egyre gyorsabban, kitartóan, türelmesen, mintha csak az volna a célja, hogy neki szerezzen örömet. Linda nagyokat sóhajtott, félig a falnak dőlve, félig a férfi izmos karjába, vállába kapaszkodva, és egyre jobban kitárolkozva tartotta oda figyelemre éhes punciját a kezének. Ügyesen csinálta, mitagadás, pontosan ott és úgy simogatta kívül-belül, ahogy vágyott rá, és így nem is kellett hozzá sok, hogy fojtott sikolyok kíséretében, enyhe vonaglással elélvezzen a férfi ujján, a karjaiban.
Mikor kicsit megnyugodott, újra csókolózni kezdtek, a férfi boldogan mosolygott, és Linda igazán hálás volt neki ezért a kellemes estéért. Úgy tűnt, Zoltán akár ennyivel is beérné, ami egyfelől imponáló volt, másfelől hamar újjáélesztette továbbra is ott lappangó izgalmát. Ahogy lassan csókolóztak, a lány keze a férfi nadrágjára csúszott, és igen, megérezte, mennyire izgatott már ő is. Keményen feszült a farka a vékony szövet alatt, ujjai könnyedén kitapintották a vonalát, és Linda érezte már, hogy nem tud, de nem is akar most ellenállni annak, ami ott lapul. Elhúzta ajkait a férfi szájától, kedvesen rámosolygott, és lassan, sokatmondó pillantások kíséretében letérdelt elé.
A férfi arca mindent elárult, rendkívül izgatta a helyzet, nem is mert erre számítani. Ahogy lenézett Linda arcába, tekintete elborult a vágytól, és hagyta, hadd tegye a lány, amit akar.
Linda simogatta kicsit a nadrágon keresztül a kemény, hosszúkás púpot, aztán csalafinta mosollyal látott hozzá, hogy kigombolja Zoltán nadrágját. A férfi minden mozdulatát jelentőségteljes sóhajokkal kísérte. A lány izgalma is nőttön nőtt, ahogy kényelmes, lassú mozdulattal lehúzta a cipzárt. Az alsónadrágon keresztül megint megsimogatta, és boldogan ismerte el, hogy nagyon kellemes a formája, a mérete pedig épp megfelelő. Remélte, nem túl hideg a keze, ahogy óvatosan benyúlt érte, és megmarkolta Zoltán lüktető férfiasságát. A férfi erre megint nagyot sóhajtott, és szemét egy pillanatra sem vette volna le arról, amit odalent Linda csinál.
Végre sikerült kiszabadítania Zoltán farkát, ami lüktetve ágaskodott előtte, egyelőre félkemény állapotában. Megfogta, megtapogatta, közel hajolva megszemlélte, és bár kicsit belepirult, kiszaladt a száján:
– Nagyon szép farkad van…
Az ajkába harapva nézte, ahogy keményedik, és ahogy az egyre nagyobb makkról lassan hátracsúszik a bőr.
– Tetszik? – nyögte Zoltán, és gyengéden megsimogatta a lány haját.
– Nagyon – vallotta be az ismét. – Csodálatos… – búgta, ahogy egyre közelebb hajolt hozzá, és kicsit megszimatolta, hogy érezze az illatát is.
Újra felnézett a férfira, és apró puszikat nyomott a farka oldalára, le egészen a tövéig, aztán a vége felé haladva, a sima, feszes, dagadó makkon időzött el. Kidugta a nyelve hegyét, és kacér mosollyal épp csak megnyalintotta, amitől a férfi izgatottan megremegett.
– És az íze is jó – húzta tovább, aztán nyelve vékony hegyével körbejárta a makk peremét.
A férfi bírta egy ideig, de már nagyon hajtotta a vágy, ezért gyengéden, de határozottan megsimogatta Linda arcát, és a tarkójára csúsztatott kezével meghúzta kicsit maga felé.
– Akkor kapd be szépen – súgta, a lány pedig izgatottan felsóhajtott a biztatástól, és kinyitotta puha ajkait, engedve, hogy a lüktető makk a szájába csússzon. Miközben lassan, kényelmesen ízlelgette, újra felnézett Zoltánra, aki nyitva felejtett szájjal figyelte, aztán rászorította a végre teljesen kemény farokra az ajkait, és beleszívott.
– Hmmm – sóhajtott teli szájjal, a férfi pedig kedvesen simogatta az arcát, és játszott a hajával, elégedettsége jeléül.
– Ah, nagyon ügyes – súgta. – Ez az, folytasd, kérlek.
Linda már semmi pénzért nem hagyta volna abba, rettentően felizgatta, ahogy a hideg kövön térdel felcsúszott miniszoknyában, nedves puncival, a szájában egy szép, lüktető, feszülően kemény farokkal, amin már megérezte az előnedv ízét is. Lassan szopni kezdte, miközben kezeivel Zoltán derekába kapaszkodott, és lehunyta a szemét. Apró szívó modulatokat tett a szájával, míg nyelve körbesimogatta a sima makkot, aztán a szájpadlásához szorította, hogy még nagyobb élvezetet okozzon. Ekkor már bőven beindult a nyálképződése is, imádta a farok ízét és formáját, és ahogy érezte rajta a férfi magával ragadó vágyait.
– Ah, istenien csinálod, kicsim – sóhajtott Zoltán, és megmozdult kicsit a csípője. Linda nem bánta, hagyta, hogy kezdje mozgatni a szájában, sőt bátorította is némi bólogatással. Ütemesen szopta a faszt, egyre szenvedélyesebben, hol lassan, szinte egészen megállva, hol kicsit gyorsulva. Hangosakat sóhajtott közben, és nem bánta, hogy a szopást cuppanó, érzéki hangok kísérik. Élvezte, hogy teljesen összenyálazza, és kicsi a szája szélére, az állára is folyik belőle, ettől még izgalmasabb lett az egész.
Zoltán elragadtatva nézte, és folyamatosan dícsérte, biztatta.
– Úgy, igen – simogatta meg a fasztól kidudorodó arcát. – Szopd, kicsim, ügyes vagy.
Linda nem is számított rá, hogy Zoltán ennyire izgató is tud lenni, ezért vágytól ittasan, boldogan szopta a faszát, nem csinálva többé titkot belőle, mennyire élvezi csinálni.
– Ah, imádom érezni a puha, meleg szádat.
A lány kivette kicsit a farkát, és pirulva a dícsérettől, mosolyogva mondta:
– Én pedig imádom érezni ezt a finom, vaskos faszt a számban…
A férfi megfogta a farkát, a másik kezével pedig a lány álla alá nyúlt, és megsimogatta a nedves makkal a puha, szájfényes ajkait. Mindketten élvezték, ahogy azt is, amikor az arcát kente össze kicsit a nyál és előnedv keverékével, sőt azt is, ahogy lágyan megpaskolgatta.
– Ah – sóhajtott Linda, és mohón bekapta megint, egyre gyorsabban szopva, cumizva az izgalomtól robbanásig feszült faszt. Felnézett újból a férfira, várva a végső jeleket, és megpróbálta annyira eltűntetni a szájában, amennyire csak bírta. A méretes makk egészen a torkáig csúszott. Aztán Zoltán megremegett, hangosat sóhajtott, a farka lüktetni kezdett, és csak ennyit tudott mondani.
– Oh, kicsim, mindjárt beleélvezek a pici szádba…
Linda nem bánta, várakozóan felnyögött, és eszébe sem jutott, hogy ne szopja tovább, még mohóbban. Nagyokat szívott a makkba, és egyik kezével a puncijához nyúlva simogatta magát.
Nem is tartott sokáig, Zoltán teste megfeszült, a csípőjével önkéntelenül lökött néhányat, és nagyokat nyögve telelőtte spermával Linda száját. A lány élvezte, ahogy a szájába spriccel, ízlelgette, játszott vele, és szívta tovább, hogy ne maradjon le semmiről.
Mikor aztán nem jött több, lassan kortyolva nyelte le, sokáig ízlelve, élvezve, és ajkaival, nyelvével gondosan letisztogatva Zoltán szerszámát.
Jópár percbe telt, míg mindketten megnyugodtak és magukhoz tértek. Rendbeszedték magukat, váltottak még néhány kacér pillantást, Linda megtörölte a száját és megigazította a haját, aztán csedben és észrevétlenül távoztak a partiról.
Kifelé menet Zoltán újra meg akarta fogni a lány kezét, de ő ezúttal sem engedte.