Szextörténet keresése:
Szextörténet keresése:
Délutáni kávé
A konyhában ültem a délelőtti kávém fölött. Fél kézzel fogtam a bögrét, de nem ittam belőle, csak bámultam kifele valahova a fejemből. A napom szokásosan indult, elláttam az állatokat, begyűjtöttem a tojást a fészkekből. Odakint langyos eső szitált, tökéletes idő a palánták megkapaszkodásához. A konyhában már melegedtek a vízfürdőn az olívaolajos edénykék, kimértem hozzájuk a gyógynövényeket.
Ebből éltem, gyógynövényeket neveltem a kertben, teakeverékeket gyártottam belőlük, krémeket főztem, hajápoló szereket, illatos olajokat, parfümöket és hetente kétszer főztem szappant. Hétvégén elvittem az árumat a piacra, megtoldva a fölösleges zöldségeimmel és tojásokkal. Most éppen körömvirág krémet készültem gyártani illetve levendulás masszázsolajat.
Az éjszaka eseményei nem mentek ki a fejemből. Olyan volt, mintha álmodtam volna, de az álom túlságosan is valóságos volt. Ha fölidéztem bármelyik pillanatát a Szomszédom látogatásának, bizsergett, szinte zsibbadt minden tagom. Volt már sokféle szexuális kalandban részem, a férjem igencsak képzett a témában. Nem titkolta előlem, hogy a kamionjába sokszor bekopogtattak profik és ha kedvére valók voltak, akkor elszórakozott velük. Tudta, mit kell tenni, hogy kielégítsen, de ahhoz foghatót, amit az éjjel átéltem, még nem tapasztaltam. Ez egy másik szint volt, új dimenzió.
Megittam a kávét és amint a bögrét letettem, eszembe jutott valami. Földerültem, remélem a szomszédom nem tervezett még ma éjszakára semmit!
Este sokáig fésülködtem mezítelenül a kivilágított fürdőszobában. A mandulatejes testápolómmal tusolás után gondosan átkentem a testem a lámpa alatt állva. Juttattam belőle mindenhova, gondosan ügyelve arra, hogy a „közönség” jól lássa, melyik csepp tejet hova simogatom be. Alig voltam képes leküzdeni a rámtörő mosolyoghatnékot, nehogy belelásson a tervembe.
Leoltottam a villanyt, beléptem a hálóba és magamra kaptam a könnyű, fehér tunikát, amit délután előkészítettem. Kisiettem a konyhába és fölvettem az üvegcsét, amibe masszázsolajat töltöttem, a legutóbbi, már jól beérett főzetből. Levendula volt benne, csipetnyi citrus és kevés fenyő kivonat. Nyugtató, férfias illat. Nyakamba kanyarítottam az esőköpenyem és mezítlábasan belebújtam egy magasszárú cipőbe. Így indultam át az esőben Hozzá.
Pizsamanadrágban nyitott ajtót, fogkefével a kezében.
-Te meg…?
-Én is át tudok mászni a kerítésen – mondtam. – Hoztam neked valamit, beengedsz?
Félreállt, egy szót nem szólt. Valószínűsítettem, hogy meglepődött. Kiléptem a bakancsból, az ajtó előtt hagytam és mezítláb mentem be. Levettem a szétázott esőkabátot, leráztam róla a vizet és felakasztottam. Ő becsukta utánam az ajtót. Még mindig nem szólt, csak bámult rám. Fölmérte az alakomat a ruhámban. Míg körbepillantottam a házban, a szemem sarkából figyeltem, láttam a szájszögletében mosolyog, tehát tetszik neki a helyzet. A ház puritán volt, egyszerű, férfias. Törekedett a „minimál” berendezésre, de inkább volt egyszerűen kopár.
-Mit hoztál? – kérdezte.
-Egy kellemes, enyhe illatú, nyugtató masszázsolajat – megmutattam neki az üveget. – Cserébe a tegnap esti élményért azt is megmutatom, hogyan kell használni.
-Nem tartozol nekem érte semmivel – nézett mélyen a szemembe.
Ekkor már nem tudtam leküzdeni a hamis mosolyt, ami mindenáron ki akart csücsülni az arcomra.
-És ha a magam örömére akarom? – kérdeztem kihívóan.
-Abban már benne vagyok, királynőm.
Megfogta a kezem és megcsókolta.
-Mit kell tennem?
-Hol az ágyad? – kérdeztem ezúttal én. A kezem el sem engedte, úgy vezetett oda.
Széles, jókora ágy volt, stabil keret, masszív lábak, a legjobb matrac. Az ágynemű sötétszürke, szatén. A szobában polcokon, ablakban, mindenütt sok-sok gyertya, porosan, látszott rajtuk, hogy nem voltak meggyújtva soha. Az egyik falnál szekrény, rajta hifi, mellette rengeteg CD.
-Menj, fejezd be a fogmosást, azután gyere vissza és hozz ide két nagy fürdőlepedőt – utasítottam.
Amint eltűnt, visszamentem a konyhájába, hoztam egy doboz gyufát, lefújtam a gyertyákról a port és sorra meggyújtogattam őket. Mire jött vissza, már a lemezek közt keresgéltem. Jórészt jazz és egy halom keleti zene. Találtam egy alkalmasnak tűnőt.
-Ezt indítsd el, kérlek – utasítottam ismét, miközben kivettem a kezéből a törölközőket. Míg a lejátszót állította be, eligazítottam az ágyat.
-Gyere, feküdj el itt – folytattam -, de előtte vedd le a nadrágodat.
-Ne vegyek föl helyette egy...
-Ne! Ha zavar, elfordulok míg lehasalsz.
-Nem zavar – mondta, de én a biztonság kedvéért elfordultam. Mire visszanéztem, már feküdt és lassan elhelyezkedett. Szemrevételeztem a testét, közelről, minden szegletet. Kedvemre való volt, alig vártam, hogy hozzányúljak. A zene halkan szólt, én leültem mellé az ágyra. A nyakamhoz érintve ellenőriztem az ujjaimat, nehogy hidegek legyenek.
-Most meg foglak masszírozni – mondtam. – Engedd el magad, légy nyitott, bármi megtörténhet.
Megsimogattam a haját és egy kicsit az arcát. Aztán fogtam az olajos üveget és kinyitottam. Kezembe vettem egy kevés olajat és a két tenyerem közt fölmelegítettem. Hozzáértem a vállához, nem rándult össze az izma, tehát rendben, mehet tovább.
Lassan haladtam, teljesen átadtam magam a zenének, légzésemmel fölvettem a zene ritmusát, mindkét kezemmel elkezdtem dolgozni a testén. Lágyan megszólítottam az összes izmot sorban a hátán, majd egyenként kezdtem munkálkodni rajtuk. Ellazítottam őket sorban, gondosan figyelve, nehogy a derekánál lejjebb csússzon a kezem. Végül újra átsimogattam a hátát és akkor föltérdeltem mellé az ágyra.
Újabb adag olajat vettem a kezembe és melengettem, elkezdtem deréktól lefele kenni rá. Kezeim egyre lejjebb és lejjebb csúsztak a medencéjére, majd tovább a combtövére. Le-föl simogattam, majd elkezdtem köröket leírni, és a kezemet a feszes fenekén keresztül visszacsúsztatni. Megmoccant, bár egyelőre nem tettem semmit, hogy felizgassam, csak egyre nagyobb élvezetet találtam abban, hogy farizmait bekalandozták az ujjaim.
Pozíciót váltottam és áttérdeltem a háta fölött, hogy jobban hozzáférjek. Egyre határozottabban kalandoztam le a combjára, majd a combjai belső oldalán fölfele. Puha, kényeztető ujjaim kikerülték az intimebb tájakat, Ő azonban egyre többet mocorgott, meg-megemelte a fenekét, igazgatta a medencéjét, egyre kényelmetlenebbnek találta, hogy legnemesebb testrésze alá van szorítva. Lejjebb ereszkedtem és finoman ráültem, meghagyva neki, hogy maga döbbenjen rá, a ruha alatt nincs rajtam bugyi és csupasz, forró puncim teljesen hozzásimul. A légzése mélyebbé és gyorsabbá vált, ideje volt komolyabbra fordítani a masszírozást. Kezeimmel kifejezetten a fenekére és a combjai belső oldalára koncentráltam, simogattam, köröztem rajta, újabb adag olajjal, majd amikor már egyre jobban fészkelődött, előrehajoltam, kezeimmel óvatosan széthúztam a farpofákat és a nyelvemmel először alig érezhetően megérintettem a gátat. Egy mozdulat erejéig éreztem a meglepetését, de nem hagytam abba, egyre határozottabban nyalogattam nyelvemmel. Az élvezet fokát a fojtottan feltörő nyögésekből tudhattam. Bőséges nyállal estem neki egyre elmélyültebben az anus és a gát tájékainak, át-át kalandozva röpke pillanatokra a zacsira. Ő addigra már egyre nehezebben tudott feküdni, combizmai feszültek, medencéje hullámzott. És akkor kegyelmeztem, lemásztam róla és irányítottam, hogy megforduljon.
Újabb adag olajért nyúltam és mire visszanéztem, már a hátán feküdt. Elakadt a lélegzetem. A férjem szerszáma sem volt éppen kicsi, de ilyet élőben még nem láttam. Napközben is csinosan domborodott a nadrágja, de a harcrakész állapotáról ösztönösen az villant belém: ez nem fehér nőnek való. Látta a meglepetésemet és valószínűleg tisztában volt vele, hogyan hat a nőkre, biztatóan simogatta meg a térdemet:
-Nagyon kérlek, folytasd!
Elkezdtem hát a lábakat, a hasi területet, a combokat, a mellkast és a mellbimbókat finoman simogatni, hogy az egész test ellazulhasson és felkészülhessen. Először a herezacskót, illetve a heréket kezdtem nagyon óvatosan masszírozni, majd fokozatosan áttétem a szeméremcsontra és vissza a gátra. Jobb kezemmel a tövénél megfogtam a péniszét, óvatosan összenyomtam, felfele húztam, majd lecsúsztattam rajta a kezem, és megismételtem ugyanezt a bal kezemmel is. Majd újra és újra és újra... Aztán megfordítottam az irányt csúcsától indulva egészen a farka tövéig lecsúsztattam kezem, majd kézváltás, és kezdődött újra az egész. Miután ezt is jó párszor megismételtem, kezdődhetett a makk „narancs facsarása”.
A farka ekkor szinte lüktetni kezdett, éreztem, egy mozdulat és elélvez, zihálva kapkodott levegő után. Rövid időre abbahagytam a kényeztetést és hátrahajtottam a farkát, hogy egy kicsit ellazuljon, aztán folytattam. Masszíroztam végig a farkát, körben a makkot, majd amikor megint az elélvezés közelébe került, ismét hátrahajtottam gyönyörű vesszejét. Kétségbeesetten lihegve bámult rám, mint kínzójára, miért nem engedem szabadjára az ösztönét.
És akkor megnyaltam a makkját, puhán, izgatóan vittem körbe a peremén a nyelvem, kezemmel folytattam a masszázst, fölfele, a szám irányába, amivel közben ajkaimmal teljesen eltüntettem a makkját. Mostmár nem kíméltem, simogattam a heréit, egyre hevesebben masszíroztam és szívtam, nyalogattam egyszerre, amikor éreztem, megfeszül, elveszti a kontrollt. Elkapta a hajamat, belemarkolt és erősen húzta maga felé, a következő pillanatban már éreztem spermájának vadító ízét, ahogy eltölti a szám minden szegletét.\"
Családi kör 5.
Ahogy végigsétáltunk a hosszú folyosón az ebédlő felé, Daniel szinte megállás nélkül beszélt. Kissé nehezemre esett eldönteni, hogy vajon a bortól ennyire felszabadult, vagy jól érzi magát itt, a házamban, esetleg mindig ilyen oldott a hangulata, ha társalgásra nyílik lehetőség. Mindenesetre szertelenül csapongott a különféle témák között, és az én részemről nem is igazán várt ebben közreműködést. Úgy éreztem, kissé túlságosan is magától értetődőnek tartja mások érdeklődését, mintha mindenki feltétlenül az ő véleményére volna kíváncsi, és azt tekintené mérvadónak. Egyik kezét otthonosan zsebre vágta, másikban a félig teli borospoharat tartotta, de beszéd közben úgy gesztikulált láthatatlan köröket leírva a levegőben, hogy folyamatosan azt figyeltem, mikor lötyögteti a szőnyegre a tartalmát. Igen, alighanem már becsípett egy kicsit a délután folyamán, állapítottam meg.
– A globalizmus jelenleg nem tesz mást, minthogy az egész világra kiterjeszti a nyugati kultúra hanyatlását. Lassan letörik mindenütt az ösztönös ellenállás, és ahelyett, hogy fejlődő ellenpólusokként emelkednének ki a különféle hagyományos kulturális központok, inkább bedarálja őket egy populista, elsivárosodó, sekélyes eszmekör és ízlésvilág. Egyesek örvendeznek emiatt, hogy végre mindenki szerte a Földön ugyanannak lesz részese, ugyanazt érti, ugyanazt szereti; de mi, a bennszülött műértők már tudjuk, hogy a nyugat semmi újat nem tartogat többé, sőt ugyanazt ismételgeti egyre alpáribb és közönségesebb kifejezőeszközökkel. A nyugati művészetek jó negyven éve nem tudnak már semmi eredetivel előállni. És erre mi történik? Ahelyett, hogy asszimilálnánk az eltérő perspektívákat, egyfajta vérfrissítésként felhasználva a bennük rejlő értékeket, inkább minden a nyugati tömegek befogadóképességére degradálódik. Lenyomjuk a torkukon a saját véleményünket, és amikor önmagukat megtagadva, saját hagyományaikról megfeledkezve végre zabálni kezdik ugyanazt a szemetet, amit mi, örülünk, hogy megtörtént az elkerülhetetlen…
Danielt az élet minden területén lehengerlően magabiztos személyiségként ismerte, aki csak találkozott vele. Magas, izmos atlétatermete, dús fekete haja, karizmatikusnak is nevezhető arcéle külső megjelenését is alkalmassá tették arra, hogy bátran egy társaság középpontja legyen, ráadásul ehhez még kiemelkedő intelligencia is társult, amit kénytelen voltam elismerni tagadhatatlan érdemeként. A legtöbben nem tudták vele tartani a lépést, ha vitára került a sor, ám túlzás lenne kijelenteni, hogy azért, mert mindig mindenben igaza volt. Inkább mint egyéniség bírt túlságosan átütő és elbizonytalanító erővel. Én magam már folytattam vele hosszas vitát, amiből egyikünk sem került ki egyértelmű győztesként, és ezért tisztelt, éreztem rajta. Szerette, ha ellenfélre akad, ahogy én is. De ezen az estén nem volt kedvem komoly erőfeszítést igénylő küzdelemhez.
– Én nem látom ennyire végzetesen rossznak a helyzetet – vetettem ellene. – A világ mindig kiismerhetetlenül izgalmas, és ahogy az információtechnológia forradalmával kiszélesedik, egyre több zúdul ránk belőle. Mindenki megtalálhatja, ami érdekli, a saját szintjének megfelelően.
– Természetes, a lehetőség adott. De vajon hányan élnek ezzel, barátom? Ne magunkból induljunk ki. Az emberek többsége nem szomjazik az új benyomások után. Nem kívánja az elfogulatlan tájékozódást, a saját kézzel felszedett információt. Beéri csupán azzal, amit tálcán kínál neki a tömegmédia. Elégedett, ha nagyjából naprakész a leginkább közkézen forgó trendek terén. A médiumok pedig nem bánnak felelősségteljesen ezzel a hatalommal. Elég csak egy pillantást vetni a népszerű filmek, könyvek listájára, ugyan…
Volt egy olyan lappangó érzés bennem, hogy ma végképp felesleges volna vitába bocsátkoznom, így hát hagytam, hadd folytassa az előadást. Tökéletesen elegendőnek bizonyult, ha időnként hümmögtem egyet, vagy felvont szemöldökkel, érdeklődést színlelve ránéztem, Daniel az egyetértés jelének vette, és bátran folytatta. Jó házigazdaként leginkább vendégem szórakozását és kényelmét tartottam szem előtt.
Ahogy lassan sétáltunk, végeláthatatlan eszmefuttatása közben a folyosó falára aggatott képeket néztük. Én unalmamban, Daniel pedig mintegy ösztönösen, mintha mindent alaposan szemügyre venne, pedig szerintem annyira lefoglalták közben a saját gondolatai, hogy nem sokat tudatosított belőlük. De azért sorra megnézte őket, leginkább mert az embernek valahová nézni kell, ha épp nem hunyja be a szemét, és az amúgy sivár folyosón nem sok egyéb látnivaló akadt.
Egyszer régiben még büszke voltam erre a gyűjteményre. Na nem az ára miatt, ahogy sokan hinnék, hanem mert valódi értéket tudtam tulajdonítani a rajzok, festmények, metszetek mindegyikének, és gondos válogatás előzte meg ennek a folyosói gyűjteménynek a létrejöttét.
Az egyik darab előtt aztán Daniel megtorpant, mind séta, mind pedig beszéd közben, és homlokát ráncolva közelebb hajolt hozzá, mint aki elsőre nem hiszi el, amit lát.
– Ez eredeti? Vagy másolat esetleg?
– Mind eredeti – vontam vállat álszerényen, majdhogynem unottan, mint akinek ilyen kacatokkal van tele még a padlása is. – Tudom, ez a darab egy kissé merész. Akadt olyan, aki megbotránkozott rajta, hogy mit keres épp itt, ahol szinte mindenki láthatja. Tény, hogy néha én sem érzem valami jó ötletnek…
– Ugyan, barátom, dehogy. Miket beszélsz, ez egy igazi mestermunka. Ritka, kiváló színfolt. Tudom én, mire gondolsz – intett le egy kézmozdulattal, az orrát tudálékosan feljebb emelve – de hidd el, nincs ebben semmi kivetni való. Aki nem érti meg, hogy ilyen a világ és mindig is ilyen volt, aki szerint a valódi emberi érzelmeket örökké színfalak mögé kell rejteni, az nincs a tudatosság kellő fokán, és nem is érdemli meg, hogy igazi művészetre vesse a szemét. Amúgy Zichy, ugye? – kérdezte mintegy mellékesen, hogy ne legyen feltűnő a bizonytalansága.
– Igen, igen, Zichy – feleltem egy félmosoly kíséretében.
– Nos, roppant bátor és nagyon is helyes dolog tőled, hogy itt helyezted el – bólintott, miközben még egyszer alaposan megnézte. Amint tartottam tőle, helyeslő kézmozdulata közben kilöttyent egy korty vörösbor a szőnyegre. Mélyet sóhajtottam, de távol állt tőlem, hogy szóvá tegyem.
– Ha bátor volnék, a többit is kifüggesztettem volna. De talán még ez a legkevésbé zavaró a közízlés számára.
– Igazad van, túlzásba sem kell esni. Az úgy már puszta pornográfia lenne, lealacsonyítanák egymást, elveszne a hatás. Ez így éppen megfelelő, az eltérő hangvételű művek sorában. Megindító, valóban – lépett tovább, én pedig készségesen követtem.
110_k
Vacsora közben tovább folyt az egyre egyoldalúbb diskurzus. Daniel belelovalta magát kedvenc okfejtéseibe politikáról, irodalomról, a világ elkerülhetetlen és egyre gyorsuló hanyatlásáról, amivel szembekélve is már csak odázni lehet a végső összeomlást. A technológiai szingularitás exponenciális görbéjét vagy hatszor rajzolta fel ujjával egy képzeletbeli üvegtáblára közénk, mindezt egybevetve a túlnépesedés exponenciális görbéjével, és bevallom, kezdett fárasztani a társasága. Fellélegeztem, mikor az étkezés vége felé elérkeztünk látogatása valódi céljához, az üzleti megbeszéléshez, ám sajnos addigra már elfogyasztottunk két üveg erős portói bort, és ez mindkettőnk tiszta racionalitását kikezdte cseppet. Beszélgettünk nagy komolyan az együttműködés lehetőségeiről, több alternatív megállapodást is sikerült felvázolnunk, de éreztem egyre inkább, hogy döntés ma itt nem fog születni, és jobb lesz így mindenkinek. Azért örültem neki, hogy szemmel láthatóan jól érzi magát nálam, és kedvére való volt az étel is.
Már elmúlt kilenc óra, mikor belibbent Sophie, könnyed léptekkel, fehér nyári ruhában, akár egy angyal. Köszönt mindkettőnknek, aztán hozzám lépett, és egy csókot nyomott az arcomra.
– Szia, apu – súgta nekem külön, és elbűvölően mosolygott mellé, mint mindig.
– Szia, drágám. Nem eszel velünk valamit?
– Nem, köszönöm – ingatta a fejét kissé zavarban a vendég előtt, aki szintén nagy mosollyal bámult rá. – Beugrottunk hazafelé a csajokkal a McDonaldsba. Segítsek esetleg? Hozzak még egy üveg bort?
– Ne fáradj, majd elintézem – simogattam meg a karját. – Köszönjük.
– Akkor felmegyek. Érezzétek jól magatokat. Örültem – biccentett Daniel felé, aki szintén elköszönt tőle illedelmesen. Egy kicsit túlzónak éreztem a lelkesedését, amivel utána nézett, ahogy Sophie kiment az ebédlő ajtaján, de betudtam a bor hatásának.
– Igazán elragadó lány – mondta aztán elismerően. – Gyönyörű teremtés. Egyedül neveled?
– Igen, kilenc éves kora óta – mondtam nyugodtan, bár zavarhatott volna talán az indiszkréciója. Ám nem éreztem mögötte kellemetlenkedő szándékot, őszinte érdeklődésnek tűnt. – Mióta az exfeleségem úgy döntött, nem élte még ki magát, és elindult, hogy megkeresse a saját boldogságát…
– Hmm – bólintott Daniel jelentőségteljesen, mint aki egyből tisztában van mindennel. – Tudom, hogyan megy ez. Igazán sajnálatos. De amint látom, jól megvagytok ketten is.
– Igen, teljesen jól – mosolyogtam. – 17 éves már, okos lány, nem lehet okom panaszra. Még másfél év, és egyetemre megy.
Ilyen és hasonló dolgokról beszélgettünk még egy kicsit levezetésképpen, de nagyon már nem folytunk bele semmibe. Éreztem, hogy ennek lassan itt a vége. Mikor megkínáltam újra desszerttel, elfogadta ugyan másodszor is, de a társalgási kedve erősen alábbhagyott, mintha visszasüppedt volna gondolataiba.
Mikor aztán tíz óra felé felállt, hogy megköszönje a vendéglátást és elinduljon vissza a szállodába, megtántorodott és majdnem orra esett. Alighanem ő is csak ekkor eszmélt rá, hogy többet ivott a kelleténél. Hajszál híján magával rántotta a terítőt és az étkészletet is, elég kellemetlen helyzet lehetett volna, de végül tréfával agyoncsaptuk az egészet. Elviccelődtem vele tapintatosan, hogy milyen erős ez a bor, stb, de azért a végén hozzátettem komolyabban, hogy nem engedhetem így autóba ülni. Persze, nyilvánvaló, értett egyet ő is, mindjárt hív egy taxit.
Utólag ezerszer megbántam, hogy meggondolatlanul felajánlottam neki, aludja ki magát az egyik vendégszobában, és akkor reggel nyugodtan mehet kocsival, nem kell érte visszajönni. Van hely a házamban bőven, ez igaz, gyakran előfordult, hogy egy elhúzódó este után vendégeim éltek ezzel a lehetőséggel, nem szoktam bánni egyáltalán. Danielről ugyan nem gondoltam, hogy elfogadja, de meglepően kevés rágódás után kijelentette, hogy ha tényleg nem zavar, akkor élvezi még egy ideig a vendégszeretetemet. Dehogy zavar – mosolyogtam szívélyesen, és ezzel életem egyik legnagyobb hibáját követtem el.
Felmentem az emeletre, szóltam Sophie-nak, hogy legyen olyan kedves, segítsen a vendégnek berendezkedni, mutassa meg a szobáját, lássa el a szükséges dolgokkal, ha esetleg nem találna valamit. Ő persze szokás szerint ellenvetés nélkül, mosolyogva ment is, mint mindig, ha kértem tőle valamit. Egy igazi angyal ez a lány, gondoltam magamban boldogan és elégedetten. A saját részemről ezzel befejezettnek is tekintettem az estét. Mikor fél óra múlva visszanéztem, hogy elköszönjek Sophie-tól, megnyugtatott, hogy Daniel már alszik is, valószínűleg kiütötte magát kicsit. Fene se gondolta volna, hogy ennyire nem bírja az alkoholt, csóváltam a fejem. Reméltem, hogy nem fog neheztelni emiatt, vagy a szememre vetni, hogy leitattam.
Rossz alvó vagyok sajnos. Nem panaszkodom, én már megszoktam, de tény, hogy keveset alszom, gyakori hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Ilyen volt ez az éjszaka is.
Ha eleget forgolódtam már, általában olvasok valamit, vagy sétálok egyet a nagy, kihalt, sötét házban. Van egy különleges hangulata ilyenkor mindennek, egészen más, mint a nappali fényözönben. A tárgyakból csak a kontúr marad, a színeket és részleteket elmossa a kintről beszivárgó gyér fény, a csend pedig átható és mély. Szinte mámorító. Nem is szoktam villanyt kapcsolni, zajt csapni. Mezítláb sétálok, szinte osonok végig a házon, hogy megőrizzem a nyugalmat, és persze hogy Sophie álmát se zavarjam meg, aki biztosan békésen és ártatlanul alszik.
Gyakran kibámulok az ablakokon a szunnyadó városra, esetleg a békés kertre. Hallgatom a távoli zajokat az erkélyről, vagy nézem a medence vizének tükörsima felszínét. Ritkábban leülök a tévé vagy a számítógép elé, esetleg végignézem a biztonsági kamerarendszer mozdulatlan képeit. Udvar, felhajtó, garázs, bejáratok, nappali, folyosó… Így volt ez ezen az estén is. A kamerák éjjellátó módban üzemeltek, és szokás szerint nem mutattak semmi érdekeset, amíg hirtelen…
Valami mozgást láttam az egyik monitoron, a konyha felől. Kicsit későn néztem oda, és nem tudtam már pontosan megállapítani, hogy mi is volt az, de valaki átsuhant a képen. Talán Sophie ment le valamiért, esetleg Daniel ébredt fel, és keres valamit. Ahogy számítottam is rá, villany gyúlt a konyhában, de nem láthattam abból a szögből, hogy ki van ott.
Sebaj, gondoltam, ő dolga, aztán vissza is tértem egy érdekes cikk olvasásához, amit a neten találtam. Elég jól sikerült belemélyednem, mindenesetre álmosabb nem lettem tőle kicsit sem.
Vagy fél órát is elütöttem így, mikor valami csörömpölést hallottam a konyha irányából. Valami evőeszköz vagy esetleg pohár eshetett le. A kamera képére néztem, és azt láttam, hogy még mindig ég a villany. Arra jutottam, hogy jobb lesz, ha utánanézek, nehogy valaki esetleg rosszul legyen odalent.
Nem gondoltam igazából, hogy tényleg valami baj lenne, ezért elég kényelmesen sétáltam le az emeletről. Bár szokatlan volt nálunk ez a mozgás így hajnali fél négykor, de idegen nem jöhetett be, hiszen megszólalt volna a riasztó. Sophie úgyis szólna, ha kell neki valami, úgyhogy azt tartottam a legvalószínűbbnek, Daniel kezd kijózanodni, és keres valami hideg üdítőt, esetleg gyengélkedik kissé a gyomra.
De amint leértem a lépcsőn, és a nappali felől végre beláttam a konyhába, egy pillanat alatt meghűlt bennem a vér. A látványra egyáltalán nem voltam felkészülve.
Sophie állt a konyhapult előtt, rákönyökölve, fenekét kicsit kitolva, mögötte, hátulról hozzásimulva pedig Daniel. A lányomon csak egy szűk, fehér alvós póló volt, a bugyija a bokájáig letolva. Daniel teljesen meztelenül állt ott, mohón simogatta a testét, csókolta a nyakát, és mindketten olyan hangokat hallattak, olyan mozdulatokat tettek, amit nehéz lett volna félreérteni.
Első kétségbeesésemben azért megpróbáltam. Ez lehetetlen, morogtam magam elé kábán. Valami másról lehet szó. De ugyan miről? Aztán erőszakra gyanakodtam. Ez a szemét féreg épp erőszakot tesz a kislányomon, igen. Már el is indultam feléjük, hogy közbelépek, amikor meghallottam Sophie hangját. Az éjszaka csendjében minden szót, kettejük minden apró neszét tökéletesen hallottam és értettem.
– Ahh – nyögött. – Nyomd be mélyebbre…
– Olyan szűk vagy, kicsim – suttogta Daniel sóhajtva. – Biztos?
– Igen, akarom… Nyomd belém teljesen…
Daniel megfogta a csípőjét, és ütemesen mozogtak mindketten, egyre szorosabban összesimulva. Sophie nagyot nyögött, mire a férfi csitítani kezdte.
– Shh, még felébred apád…
Lassan visszahúzódtam a sötétségbe. Nem akartam, hogy meglássanak, mert fogalmam sem volt, mit mondhatnék. Már én éreztem magam kellemetlenül, hogy mindezt látom. Rendkívül szélsőséges és változatos érzések kavarogtak bennem, de a szememet képtelen voltam levenni róluk. Teljesen sokkos állapotban bámultam őket a lépcső korlátjába kapaszkodva, és miközben feszülten figyeltem, az agyam eredménytelenül próbált rendet vágni zilált gondolataim között.
Szörnyen festettek együtt. Daniel nagy, erős alakja, vele kontrasztban pedig Sophie vékony, fehér bőrű teste… És mégis, összepasszoltak, együtt mozogtak, egy ritmusra sóhajtottak és lélegeztek, a lehető legintimebb módon. Látszott, hogy Daniel nem tud betelni a fiatal lánnyal, falánkan simogatta, markolta és csókolta mindenét, fenekét, hasát, derekát, nyakát, tarkóját, benyúlt a pólója alá is, és a mellét simogatta… Hevesen zakatolt a szívem, valódi fizikai fájdalmat éreztem, és mégsem bírtam nem odanézni. Sőt, a farkam keményen állt anélkül, hogy észrevettem volna.
Sosem láttam még hasonlót, nem vagyok nagy pornórajongó, és amúgy is, Sophie még csak 17, ez illegális volna felvételen.
– Ahh – nyögött egyre kéjesebben, elborult tekintettel. – Bassz seggbe…
El sem akartam hinni, amit hallok.
– Igen, kicsim, imádom a popsid…
Daniel belemarkolt a lány hosszú hajába, és jobban előredöntötte a konyhapulton, én pedig egyszeriben minden apró részletet túl jól láttam. Egy apának sosem szabadna ilyet látni. Mit művelek én? – döbbentem rá. Mégsem volt bennem annyi lélekjelenlét, hogy elsétáljak.
Megpillantottam Daniel nagy farkát, ahogy lassan ki-be húzogatta Sophie fenekében, hosszú, komótos mozdulatokkal. Szürreálisan képtelennek tűnt, hogyan fért be neki ilyen könnyedén, és hogy-hogy nem sikítozik fájdalmában, sőt… Ahogy láttam, nagyon is élvezte. Szemét félig lehunyva, ajkát nyitva felejtve, a pultba kapaszkodva nagyokat nyögdécselt, mint egy igazán kéjsóvár, felnőtt nő, Daniel pedig szemmel láthatóan nem csinált belőle morális dilemmát, hogy megadja neki, amit kíván.
A mozgásuk gyorsult, egyre hevesebbek lettek mindketten. Összecsattantak tompa, halk zajjal, markolták és szorították egymást, az arcukat eltorzította a nemiség ösztönös élvezete, nekem pedig belefacsarodott a szívem a látványba.
Fogalmam sincs, meddig néztem így, ahogy dugnak. Öt perc vagy fél óra? Soknak tűnt, de ahogy később végiggondoltam, nem tarthatott túl sokáig. Sophie sikított egyet, Daniel pedig a szájára szorította a tenyerét, és lökött rajta még néhányat, aztán ráborulva belé élvezett. Apró levezető mozdulatokkal döfködte még egy darabig a fenekét, miközben halkan pusmogtak és becézgették egymást.
– Imádlak kicsim, isteni vagy – zihálta Daniel, Sophie pedig hátrafordult, hogy megcsókolja.
– Köszönöm – súgta mellé, és olyan cédán mosolygott, amilyet róla eddig el sem tudtam képzelni.
Hogy eléjük álljak, és kérdőre vonjam őket? Nem, ezt abban a pillanatban el sem tudtam képzelni. Gyakorlatilag menekültem onnan, sebesen fel az emeletre, mielőtt megneszelik, hogy bármit láttam. A szobámba érve aztán az ágyra vetettem magam, kimerülten, mint aki kilométereket rohant, és szinte álomba ájultam. Reméltem, hogy reggel majd kiderül, csak egy őrült agyszülemény volt az egész.
De nem. Másnap első dolgom volt, hogy visszanéztem a kamera felvételét, és láthattam, hogy előbb Daniel megy le a lépcsőn egy szál boxerben, a nappalin át a konyhába, aztán valamivel később Sophie. Bő egy óra múlva jelent meg Daniel ismét. Egyedül ment vissza, fel a szobájába, Sophie pedig némi idő elteltével követte. Várt néhány percet, gondolom, hogy véletlenül se lássam őket együtt, de ez nem sokat javított már a helyzeten. Minden, aminek tanúja voltam az éjszaka, beleégett a retinámba. Ha lehunytam a szemem, őket láttam, ha csend vett körül, őket hallottam. A gondolataim monomániás körpályán süvítve szülték a rosszabbnál-rosszabb kényszerképzeteket.
Daniellel nem találkoztam reggel, direkt elkerültem, és soha az életben nem akartam többé látni. Bár nem vagyok egy erőszakos ember, erős ingert éreztem magamban, hogy valami kemény tárggyal pépes masszává zúzzam a koponyáját, úgyhogy jobb lesz így, gondoltam. Úgysem tudnék rá soha ugyanúgy nézni még egyszer, ahogy sajnos a lányomra se.
Ez volt a nagyobbik gond. Hogyan tudtam volna ezt a traumát gyorsan és csendben feldolgozni?
Hozzátartozik az összképhez, hogy mindaddig valóban egy földre szállt angyalként tekintettem Sophie-ra, a naiv apák gyanútlanságával, és nem is feltételeztem, hogy egyáltalán érdekli a szex. Sosem beszéltem vele ilyesmiről, és kezdtem is magamat vádolni emiatt. Hogyan lehetséges, hogy ennyire nem ismerem?
De hiszen annyira fiatal még. Testileg a koránál valamivel fejletlenebbnek tartottam, vékony volt, alacsony, a melle sem valami nagy, bár persze, a feneke formás, nőies. És az arca sem olyan kislányos már, mint ahogy a bennem élő képen viszontláttam. Ezek után egészen más módon vettem szemügyre, mint addig. Rá kellett jönnöm, hogy sok új ruhája van, amit valahogy elmulasztottam észrevenni. Másként mozog már, másként beszél és mosolyog, mint néhány éve. De azért ez mégiscsak durva és helytelen, ami történt. Vagy bennem van a hiba, és egyszerűen csak olyat láttam, ami nem rám tartozik? Vívódások végeláthatatlan sora kezdődött bennem.
Miért pont popsiba engedte? És miért egy ennyivel idősebb férfinek? Hallottam már, hogy egyes tinilányok az orált és az anált preferálják a hagyományos aktus helyett, hogy szüzek maradjanak. Erről lehet szó, vagy a puncija sem szűz már? És vajon hány férfival történt már ez meg? Hányan kúrták seggbe az én ártatlannak hitt kislányomat? És miért pont a konyhában kellett csinálniuk, ilyen eszetlenül óvatlan módon? – Minduntalan csak kilátástalanul felhúztam magam.
Jóval behatóbban kezdtem rá figyelni, mint azelőtt. Követtem a házban a tekintetemmel, amerre csak járt. Néztem a kamerákon, hallgatóztam a szobája előtt. Amikor nem volt otthon, be is mentem és kutakodtam. A laptopján legnagyobb bánatomra nem ismertem a jelszót, kézzel írt naplót pedig nem találtam. Arra viszont rájöttem, hogy elég sokat maszturbál, naponta akár többször, ráadásul a legkülönfélébb segédeszközökkel, amik a kezébe akadnak. Hajkefe, üres alkoholos üveg nyaka, filcek, dezodor, zöldségek, uborka, banán… Hallottam a nyögéseit, és már tudtam, mit csinál. Végre rájöttem, milyen sokáig elmarad suli után, és hogy ez nem feltétlen a barátnőknek köszönhető, ahogy eddig állította.
A viselkedésem is elkerülhetetlenül megváltozott vele szemben, ami neki is hamar feltűnt. Eleinte még próbáltam úgy tenni, mintha mi sem történt volna, de az a kedves mosolya csak olaj volt a tűzre. Mogorva lettem és barátságtalan, faggatni próbáltam, de nem tudtam belőle kiszedni semmit. Előfordult párszor, ami azelőtt sosem, hogy rákiabáltam és nem engedtem el otthonról estére.
Fogalmam sem volt, mitévő legyek, képtelen voltam kiverni a fejemből ezt az egészet.
Egyik nap aztán ő tette meg, amit talán nekem kellett volna: odaállt elém, és nyíltan megkérdezte:
– Mi a baj? Annyira más vagy mostanában. Történt valami? A céggel talán?
Érdeklődése teljesen őszintének és ártatlannak tűnt, de felkészületlenül ért, nem is tudtam, mit feleljek rá. Eleinte hárítani akartam, de erősködött.
– Nekem elmondhatod. Szeretnék segíteni, ha tudok. Mindig azt mondtad, mi ketten vagyunk csak egymásnak… Rám számíthatsz bármiben, ahogy én is rád.
Nagy nehezen aztán kiböktem. Elmondtam, hogy láttam őket azon az estén. Hogy akaratlanul tanúja voltam, ahogy ők ketten… Egy idő után, ahogy átszakadt bennem a gát, megállíthatatlanul ömlött belőlem a szó, és elmondtam mindent, részletesen.
Az arca elkomorodott, a szemében sértett sötétség gyúlt.
– Te kilestél minket? – kérdezte megdöbbenve.
– Nem voltatok valami elővigyázatosak, meg kell hagyni. Abszolút nem állt ilyesmi a szándékomban, és ha kitörölhetném az agyamból, megtenném, elhiheted.
– Te jó ég… – temette a kezébe az arcát. – Ez szörnyen gáz.
– Igen – bólintottam gúnyosan. – Szörnyen és elfogadhatatlanul gáz. Mégis, el tudod nekem mondani, hogy mit képzeltél? Vagy meg tudod magyarázni, hogyan történt ez az egész?
Könnyes szemmel nézett fel rám, dühösen vigyorogva.
– Nincs mit megmagyaráznom. Szeretkeztük, mert kívántam és jól esett.
– Ezt nem nevezném éppen szeretkezésnek… – szóltam közbe.
– Nem érdekel! Akkor basztunk! Mégis mi közöd van neked ehhez? Hogy mertél kilesni?! És még te duzzogsz ezek után?
– Ne beszélj így velem. Egy idős férfival enyelegsz, egy üzlettársammal, ennél sokkal okosabbnak, de legalábbis igényesebbnek hittelek. Hogy voltál erre képes? Mit gondolsz, milyen képet fest ez rólam előtte? – estem neki egyre dühösebben.
– Nem fogok tőled engedélyt kérni, hogy kivel dughatok! – kiáltott vissza sírva.
– Több is volt? Sok volt már, ugye? Mesélj csak nekem, hány pasival volt eddig ilyen komolytalan kis kalandod?
– Sem-mi kö-zöd hoz-zá – sziszegte szótagoltan. – Úristen, ez nem a 19. század. Azt gondoltam, te felvilágosult vagy… Nem ilyen gyöpös öregember.
– De minek hazudtál? Hogy mertél ennyire félrevezetni?
Kezdtem végképp elveszteni a fejemet.
– Nem hazudtam. Sosem kérdeztél ilyenekről. És te sem számolsz be róla, kivel hogyan szexelsz.
– Akkor ezután másképp lesz.
– Ugyan, mi lesz másképp?
– Miért nem tudsz egy hozzád való, rendes, fiatal fiút keresni legalább? Ha már mindenáron…
– Gyűlöllek – mondta halkan, és szipogva faképnél hagyott, felment a lépcsőn.
– Ezután nem mehetsz el itthonról az engedélyem nélkül! – harsogtam utána, magamon kívül. Szörnyen felbosszantott.
Ám amint kicsit megnyugodtam, magam elé révülten elgondolkodva, be kellett ismernem magamnak, hogy ez az egész nagyon el van rontva.
Vagy két hétig egyáltalán nem beszéltünk egymással. Került engem, és én is őt. Akármennyit gondolkodtam, nem tudtam eldönteni, kinek van igaza, és részemről mi lenne a helyes magatartás ebben a helyzetben. Legyek durva és szigorú? Kérjek esetleg bocsánatot? Az képtelenség, nem tudom megtenni. Szörnyű szülő lehetek, ostoroztam magam. Elrontottam valamit valahol, és nem hozhatom már helyre. Nem beszélhetek Sophie-val már azelőtt, hogy ez az egész megtörtént volna.
Egyik este a nappaliban olvastam, elmúlt már nyolc óra is, amikor Sophie sétált le a lépcsőn kicsípve, miniszoknyásan, az ízlésesnél egy kicsit erősebb sminkkel az arcán. A parfümje illata felhőként követte, méterekről megcsapta az orromat. Fekete harisnya volt rajta combfixszel, magassarkúval, meglehetősen kihívóan. A fehér felső alatt nem hordott melltartót, tökéletesen látszott szép kis mellének formája. Megállt előttem, csípőre tette a kezét, és szemtelenül kijelentette:
– Elmegyek egy buliba, későn jövök.
– Így? – néztem végig rajta meghökkenve. – Gondolod, elég kurvás?
– Nem is tudom, neked tetszik? – fordult körbe előttem. Éreztem, hogy direkt provokálni akar.
– Komolyan azt hiszed, hogy elengedlek így éjszakára?
– Miért ne? – bámult rám értetlenkedést színlelve. – Holnap szombat, nem kelek korán. Itthon unatkozom.
Letettem a könyvet és felálltam, hogy közelről nézzek a szemébe. Dühös volt a tekintete és vad.
– Ha neked az a szórakozás, hogy felszedsz valami ismeretlen tahót és megdugatod magad vele…
– És ha nem is egyet? Kettő jobban hangzik, nem? Vagy három? – nézett rám bátran.
– Az uborkánál biztos jobb.
– Féltékeny vagy? Arról nem tehetek, hogy neked csak a kezed marad estére.
– Gondolod, hogy én nem tudnék összeszedni valami hozzád hasonló ribancot, ha erre volna szükségem?
– Szerintem nem. Nem szeretjük a besavanyodott vén faszokat.
– Pont olyan vagy, mint az anyád.
– Meg is értem őt, hogy unatkozott melletted. Csak azt nem tudom, miért nem hagyott itt előbb.
– Velem együtt téged is elhagyott, emlékezz.
– Mert csapnivaló férj voltál. Ahogy apának is szar vagy. És ha velem baj van, az a te hibád is.
– Nem fogod rám hárítani.
– Dögölj meg – vágta rá, és itt fogyott el végképp a türelmem. Reflexből adtam neki egy jókora pofont, amitől egyből az asztalra esett. Tény, hogy elborult az agyam, sosem éreztem azelőtt ilyesmit. Úgy éreztem, ölni tudnék dühömben. Elsősorban Danielt, ha itt lenne.
Belemarkoltam Sophie hajába és annál fogva állítottam talpra. Ahogy rám nézett, a szeme könnyes volt ugyan, de a tekintete továbbra is vad és gátlástalan. A szája sarkából vér serkent. Hirtelen hihetetlenül szexinek éreztem így.
Mintha a vesémbe látott volna, kárörvendőn elmosolyodott.
– Úgy tudtam, hogy erről van szó. Féltékeny vagy. Te szerettél volna seggbe baszni, és csak az zavar, hogy más tette meg. Kimondhatatlanul kívánod a szűk popsimat, mindennél jobban szeretnéd a farkad körül érezni. Ugye, apu? – nevetett.
– Hogy te milyen egy mocskos kis ribanc vagy – mondtam, mire felelet helyett csak vigyorogva megnyalta véres felsőajkát.
Ennyi. Itt teljesen ledobta az agyam a láncot. Nem tudnék mentséget találni rá, olyannyira kilátástalan, hogy nem is próbálom többé.
Lenyomtam magam elé térdre, ő pedig nem igazán ellenkezett. Csendben nézte, majdhogynem diadalmasan, ahogy kigomboltam a nadrágomat és lehúztam a sliccemet. A farkam kőkemény volt, amikor elővettem.
– Most szopni fogsz drágám, ugye tudod? – mondtam neki az izgalomtól félőrülten, ő pedig szinte közönyösen egy vállrándítással válaszolt. Mozdulatlanul térdelt előttem, könnyes szemekkel felnézve rám, és hagyta, hogy az arcába toljam a farkamat.
– Nyisd ki a szád – parancsoltam rá, mire szó nélkül engedelmeskedett. Végig a szemembe nézett, miközben a szájába nyomtam a duzzadó farkam, és készségesen kapta be, mintha mi sem lenne természetesebb.
– Szopj, te kis ribanc – sóhajtottam magamon kívül. Szót fogadott, cuppogva, rendesen szívni és szopni kezdte a farkam, miközben a nyelvével simogatta mellé. Megfogtam a fejét, belesimítottam a hajába, és miközben a szemkontaktust végig megtartottuk, ütemesen dugni kezdtem a száját. – Ez kell neked, ugye? Egy fasz a szádba, hogy végre jól érezd magad – mondtam reszketve, ő pedig cuppogva szopott.
Annyira izgatott voltam már, és olyan régen voltam nővel, hogy éreztem, nem fog sokáig tartani. Teljesen maga alá gyűrt a vágy, megrészegültem a látványtól, az érzéstől, és hogy mennyire perverz, undorító dolgot teszek. Már nem tudtam magamnak parancsolni. Sophie tarkójára tettem a kezem és egészen a torkáig nyomtam a farkam, amíg levegőért nem kezdett kapkodni. Láttam, hogy könny folyik végig az arcán, és teljesen elkenődik a szemfestéke.
– Ezt szereted? Hm? Így most jó? – kérdeztem tőle, még mindig végtelenül dühösen. Kivettem a farkamat a szájából és összesimogattam vele az arcát. Paskoltam a szép, angyali pofiját, és ő szemérmetlen mosollyal tűrte, sőt, direkt tartotta nekem. Képtelen voltam kiolvasni a szeméből, hogy mi játszódik le benne.
Visszanyomtam a szájába, puha ajkai közé, mire felszólítás nélkül is szopta tovább. Ügyesen csinálta, túlságosan is ügyesen. Biztos, hogy nem én vagyok ebben sem az első, gondoltam, és a felismerés fájt, de egyszersmind még jobban felizgatott.
– Egy igazi kis szopós ribanc, apu kis kurvája – nyögtem a szemébe, ő pedig ártatlan tekintettel bólogatott a nyálától csillogó farkamon. – Ügyes kislány… Szopj csak… Ez az…
Végül kivettem a szájából, húztam rajta párat, és nagyokat sóhajtva az arcára spricceltem. Emiatt sem ellenkezett, csak csendben lehunyta a szemét, hogy ne menjen bele, és hagyta, hogy ráélvezzek, ahogy akarok. Bőven folyt végig az arcán a sperma, jutott mindenhová, a hajába is, a gyönyörű ajkaira, az állára, a ruhájára. Rávertem mindet, és önkívületi állapotban néztem le rá. Mikor kinyitotta a szemeit, elmosolyodott gúnyosan, de továbbra sem szólt semmit. Csak térdelt ott előttem, spermától csepegő arccal, elkenődött rúzzsal és szemfestékkel, összekócolt hajjal, a szája sarkában még mindig némi vérrel.
– Most már tetszel – suttogtam keserűen. – Mehetsz, ahová akarsz.
Végre megmozdult, a táskájáért nyúlt. Zsebkendőt keresett, hogy letörölgesse magát, miközben feltápászkodott.
– Utállak – válaszolta. – Tönkretetted a sminkemet, te fasz.
Teljesen kiürülve omlottam vissza a fotelba, ahol az imént még olyan nyugodtan olvastam. Ez nem lehet igaz, gondoltam. Ez az egész csak egy szörnyű álom.
Sophie elhasznált vagy három zsebkendőt, mire úgy-ahogy megtisztogatta magát, aztán a negyedikkel a könnyeit törölgetve, szipogva elbaktatott, fel a lépcsőn, vissza a szobájába.
A feleségem dugatnám
Nem tudom mennyire illik ide az én esetem. Nagy szerelemben házasodtunk (legalábbis én biztosan), annyira, hogy a szex szinte bűnnek tűnt abban a szent állapotban (tudom hogy ez nem normális, vagy legalábbis nem jellemző, de nálam így volt). Ennek az elején meg is volt a problémája (\"én is szeretlek, szeretlek, de dugj már meg rendesen\") de aztán eljött az első felszabadult együttlét és utána már könnyen ment. Aztán eltelt 15 év és tulajdonképpen visszanézve rájöttem, hogy a feleségem sosem volt \"szexőrült\" már abban az értelemben, hogy együttléteinket inkább az evéshez hasonlítanám, ha éhesek voltunk, ettünk, de nem erről szólt a kapcsolatunk. Nem volt egész napos felvezetés, pajkosság, ami este az ágyban beteljesült. vagy pld. nekem mindig is voltak fantáziáim és szerettem (volna) beszélni róluk de neki ez kifejezetten tabu téma volt, nemigen lehetett szóba hozni a szexet csak úgy, pláne tapizni a konyhában vagy ilyesmi. Maradt az \"itt az este, itt a szex ideje, vágjunk bele\". Ettől függetlenül jó volt és nedvesen már nem volt visszafogott se. Működött ez a dolog 15 évig de ahogy anno, most is eljött az a pont, csak másik előjellel, hogy ez nekem már kevés lett az izgalomhoz. Elkezdtem végiggondolni, hogy mennyire kell, hogy az ember vágyjon a másik testére. Én bármelyik percben, bármikor hajlandó voltam és vagyok kinyalni, akkor is, ha éppen nem áll fel, mert imádok örömet okozni vagy leegyszerűsítve imádom a pinát. Ellenben ő sosem akart például leszopni csak ha már benne voltunk a közepén, akkor volt 69, de csak úgy nem vágyta a faszt. Ugyan ez zavart valamennyire, de elfogadtam hogy van ilyen nő. Most viszont úgy gondolom (tudom) hogy imádja ő is a faszt, csak ez az elfojtás, és vajon én vagyok az oka, vagy alapból ilyen...lényegtelen, mert gyakorlatilag szenvedek, nem tudom azóta olyan állapotba hozni magam, hogy gyere dugjunk. Imádom nyalni a puncit és néha ez átmegy klasszikus dugásba de inkább az a jellemző, hogy nem. Viszont őrülten izgat a gondolat, hogy mással látom szeretkezni vagy hármasban nyomjuk.
Azt nem lehet kizárni, hogy bennem van a hiba, nem voltam elég izgalmas neki. De ez már mindegy is mert 15 év az 15 év, ő nem mondta, hogy ilyen gond lenne, és szerintem ez inkább neveltetés vagy ő amolyan elfojtó típus. Én meg ahogy öregszem szeretem, szeretném látni, hogy a feleségem imádja a faszt, hogy egy \"ribanc\". Ezt érzi, beszéltünk is róla, és sokkal nyitottabb lett. De ez kevés, pld. ha azt mondja most, hogy engem akar, az én faszomat imádja, az nem elég izgató már nekem mert egyszerűen nem hihető, más a tapasztalat.
Azt látom, hogy a hármas őt is izgatja. Nemrég előhoztam a témát, és nem mondta, hogy beteg vagyok, attól kapott kisebb \"sokkot\", hogy én ilyen nyíltan beszélek róla. De szerintem belenedvesedett a gondolatba mert amikor legközelebb szóba hoztam, leírtam egy lehetséges felállást, hirtelen a farkamra ült és 8 másodperc alatt elélvezett. De azóta megint befékezett :)
Szóval ezen még dolgoznom kell de persze attól is félek, hogy átesik a ló túloldalára és az új fasz után megy ha nekem mondjuk nem hoz áttörést a dolog csak átmenetileg.
A Mester farka sm
Ennek már pár napja azóta, hogy a Mester szana szétkefélt engem.
Ezt a napot írom most le, nektek.
Éppen reggel volt és a Mester előttem kelt fel, mikor kinyitottam szememet a Mester engem nézett.
- Mester… kérem, dugjon meg engem. - Ezzel levette magáról a takarót én meg beleültem a szerszámába.
- AHHHH!!! -
Testem csak úgy remegni kezdett a hatalmas fasztól, ami tódúlt a Méhembe.
Elkezdtem rajta ugrálni gyorsabban és gyorsabban mikor már nem bírtam magammal hevesebben csináltam és olyan orgazmus tőrt rám, amit eddig nem éltem át.
- UÁÁÁÁÁÁ!!!! –
Kielégülten dőltem a Mester mellkasára mikor lekapott magáról és megfordított tudtam mit akar ezért kézzel a Seggemhez irányítottam majd elengedett és a fenekem csak úgy sajgott a szerszámán.
- ARHHH!!! – Elkezdett a derekával olyan lökéseket leadni nekem, amik felülmúlták a vágyaimat is.
Egyre mélyebben lökte belém mikor már alig bírtam magammal ezért hátra dőltem, kezeivel ingerelni kezdte a csiklómat, nem telt bele sok idő és sikítva élveztem el.
- AHHHHRGG!!! – Adagolni kezdte a fenekembe sűrű folyékony gecit.
. Mikor letett magáról elfektetett engem ball oldalra és felemelte a lábamat és odaillesztette a farkát a kiéhezett puncimhoz.
- Nyomd… be… kérlek…. Érezni akarom. – Teljesítette kérésem és olyan mélyre nyomta belém, hogy azt hittem a gyönyörtől fogom magam összepisilni, ennél jobb biztos, hogy soha nem volt.
Elkezdett mozogni, hallani lehetett a lucskos puncim bűnös hangját.
Egyre hangosak kezdtem lenni, amikor befogta a számat, elfektetett és úgy fojtatta tovább.
Mámorító érzés volt, ahogy bennem mozgott annak a férfinak a szemszáma mélyen a puncimba, aki pár napja minden kínos helyzetben élvezte tele a lukaimat.
Ahogy lökte egyre jobban farkát a nedves puncimba úgy éreztem, hogy el fogom veszteni az eszemet, ha tovább, folytatódik ez a dugás.
Nem is tudom meg mondani mikorra tenyerén folyt már végig a nyálam egyre jobban vesztettem el a fejemet az percek múlásával mikor hála égnek elélvezett
- ARRRR!!! – Tövig nyomta belém és elkezdett remegni a farka.
Csak úgy öntötte magából a gecit.
Hála mikor kiadott mindent magából kivette a tág puncimból felállt és elment lefürödni.
De előtte még megsimogatta a fenekemet és súgott nekem egy mondatot.
- Mikor majd visszajövök. Még le fogok veled zavarni pár menetet kedves. –
Ezzel ott feküdtem teljesen kielégülten csurog, ki a két lukamból a geci mikor testem rángatózni kezd kicsi mozzanatokat téve.
Csak bámultam előre a semmibe, 10 perc után visszatért és csak egy törölköző volt a testén, de így is kivehető volt a farka, ahogy ágaskodik szépen.
Ahogy odapillantottam éreztem azt a vágyat, hogy oda kell mennem a farkához, odakúsztam és benyúltam a törölköző alá.
- Csak nem bírod megállni. Igaz? – Kérdezett rá és kezét a fejemre tette simogatni kezdett.
- Igen… Mesternek van a legjobb farka a világon. – Ezzel behajoltam a törölköző alá és elkezdtem szájjal kényeztetni mester farkát.
Ahogy a torkomba lecsúszott a mester farka éreztem, ahogy újra tér belém vissza az élet.
Egyre jobban szoptam a farkát mikor is kivette a számból szerszámát kezével megfogta a z államat és lenézett rám, nézte az üres szememet.
- Imádod szopni a Mester farkát? –
- Igen. A mester farka számomra az élet. –
- Jól van. – Ezzel felállított és megcsókolt engem eleredtek a könnyeim a csóktól. Kezével simogatni kezdte fenekemet.
Anyám és apám közti dugás
Mint minden nyár elején, most is a katalógust nézegettük, hová menjünk nyaralni. Anya idén hegyes területekre szeretett volna menni, nekem mindegy volt, apám viszont ragaszkodott egy görög tengerparthoz.
- Ha már nyár, élvezzük ki! És amúgy is, sí cuccban nem látni dögös nőket...
Megforgattam a szemeim, de már hozzászoktam; apám minden jó nőt megstírölt, és néha rajtakaptam, ahogy mocskos szavakat motyog, miközben egy női hátsót vagy mellet néz.
- Téged csak ez érdekel! - püfögött anya viccesen.
- Vagy talán nem vagyok elég jó neked?
Apa meglendítette a kezét a fotelből, és megmarkolta anya fenekének a belső zugát. Szinte mindennapos látvány volt, épp ezért nem is éreztem magam kellemetlenül, sőt, felajzottabb napjaimon furcsa izgalom kerített hatalmába.
Egyszerűen betudtam annak, hogy tizenhét éves lányként érdekelnek a szexuális megmozdulások.
- Na de Nick! Itt a gyerek is!
- És? - rám kacsintott.
- Felnőtt csaj már.
- Rendben! Legyen Athén - tartotta fel a kezeit anya, én pedig abban a pillanatban nekiálltam csomagolni.
A szüleim nem voltak átlagos házaspár, az már szent. Míg másoknál szorosan tabu volt egymás megérintése, apa gond nélkül anya lábára tette a kezét, miközben veszélyes területeken simogatta a hüvelykujjával (amiről azt gondolta, én nem látom a hátsó ülésen), vagy nyelves csókot adott neki reggelente egy szál meredező alsónadrágban, amit izgatóan igyekezett elnyomni a kezével. Nem hibáztattam érte: anyám szőke volt, kicsi derékkel, jó mellekkel és olyan formás nagy fenékkel, amilyen csak a brazil tengerpartokon van. Nem szóltam rájuk, ha csókolóztak vagy hasonlók, mert őszintén szólva szerettem nézni. Talán magam is vágytam rá, de nem egy olyan esetlen kisgyerektől, mint amilyen a korosztályom többsége.
Szinte rögtön a megérkezésünk után a tengerpartra mentünk; anyámon egy piros kis bikini, ami szépen kiemelte az idomait és nagyon vonzóvá tette, én pedig egy rövid mártózás után szándékosan közel ültem apa napágyához, hogy hallgatózzam.
- Na, ezért éri meg eljönni ide! - mondta hangosan, és ebben a percben elhaladt előtte egy fekete hajú, egész fiatal lány falatnyi fürdőruciban. Én, mint aki csak egy koktélért indul, elhaladtam mellette, hogy hallassam a mormogását.
- De beléd verném... Az egész tested úszna a gecimben...
Éreztem, hogy végigfut rajtam egyfajta remegés a vágytól, de a semlegest tettetve visszaültem az ágyamba. Anya egy mozdulattal lekapta a bikinijét, szabaddá téve telt, fehér melleit, miközben szétrázta a haját.
- Ezt síléccel a kezedben nem tudtad volna megtenni - mormogta apa neki kajánul, mire anya elmosolyodott. Mivel egy kietlenebb partszakaszon voltunk, ahol csak néhány fürdőző volt a távolban, s azok nem figyeltek minket, el tudtam képzelni, apám mire készül, ezért gyorsan úgy tettem, mint akit nagyon foglalkoztat az a helyi újság. Közben persze felpillantottam, és láttam, hogy apa anya mellét markolássza, másikkal pedig a törölköző alatt, egészen láthatatlanul ugyan, de ütemesen verte a farkát.
Ez szinte elviselhetetlen kéjt robbantott szét bennem, ezért két ujjamat a bugyimhoz tettem, s fel-le kezdtem simogatni magam, vonaglottam az ágyamon - izgatott, hogy akár észre is vehetnek, családi vonás. Elképzeltem, ahogy hevesen kefélnek, ahogy apám és anyám állatiasan nyögnek, nekem pedig nem kellett több, percek alatt buzdító orgazmusban volt részem. Miközben a robbanásom hullámokban szaladt végig rajtam, láttam, hogy apa enyhén megremeg, nyilván elment, anyám pedig zavartalanul a hasára fordul. Hogy elrejtsem a bugyimon keletkező nedvességet, a tengerbe vetettem magam.
Hajnalban arra keltem, hogy rettentően kell pisilnem, ezért a sötétben botladozva ugyan, de halkan a fürdőszobához sétáltam.
Legalábbis oda tartottam volna, ha nem hallom meg az ajtó elől érkező furcsa, cuppogó hangokat.
Persze azonnal transzba estem, és lassan, észrevétlenül az ajtófélfához álltam, hogy belessek a félig nyitott ajtón.
Apám a kádban ült derékig érő vízben, anya pedig rajta vizes hajjal, neki háttal, és kecses, baromi izgató, körkörös mozdulatokkal ugrált rajta a gyertyafényben. Atya ég, még soha nem láttam, ahogy a szüleim dugnak!
- Ahhh, Joan, még mélyebben - fogta anya derekát, és teljesen tövig magára húzta, mire ő türtőztetve magát felsikkantott és apa kezeit a melleire kényszerítette. Lihegtek és nyögdécseltek, az én légzésem is szaporábbá vált, ezért egy mozdulattal lekaptam magamról a hálóingem, és kényeztettem magam. A puncimba csúsztattam mind a három ujjam, miközben őket néztem, majd a mellbimbóimat izgattam csutakos kezemmel, miközben hátamat a falnak nyomtam.
Pozíciót váltottak; anya a mosógépre könyökölt, és mikor apa végre kicsúszott belőle, láthattam vastag, meredező férfiasságát. Nemhiába fájt anyának annyira! Apa a nagy seggére csapott, miközben durván beverte a feleségének, és rekordtempóban kezdte kúrni. Elképzeltem, ahogy az a gyönyörű keménység bennem jár, ujjaimat annyira feltoltam, hogy sikoltani lett volna kedvem, és nagyjából akkor mentem el én is, mikor apám mély morgást és nyögést hallatott, hosszú másodpercekig anyámban állva.
Aztán tolt rajta még egyet, majd enyhén gecis farokkal kiszállt belőle, és szájon csókolta. Farka a punciját simogatta, és bár én már elélveztem, legszívesebben közéjük szálltam volna, vagy kértem volna egy újabb akciót. Én gyorsan elbújtam a fal mentén, miközben meztelenül bementek, és csak eztán indultam el pisilni. Egész este arra gondoltam, hogy bár apám mackós alkat, mennyire szexis.
A harmadik napon egy eredeti görög étterembe mentünk vacsorázni: anyám haja egy laza kontyban, magas sarkút és az alakjára feszülő farmert viselt piros toppal. Éppen semleges témákról beszélgettünk, amikor a másik asztalhoz két nő jött vendégül; az egyikük kitűnően festett, egyidős lehetett anyámmal, kreolos bőre volt és nagyon csinos alakja, ajka feltöltetve.
- Az én desszertemet most tálalták - mondta cinkosan mosolyogva apa, miközben a nőt nézegette, aki ragyogó mosollyal és feltűnő mozdulatokkal nézett rá.
- Tényleg vonzó - ismerte el anya, miközben megigazította a toppját. Kedvem lett volna apa farkát közéjük tenni.
Egész vacsora alatt apa hol anyámhoz nyúlkált, hol a borozó nőt nézegette, aki láthatóan szimpatikusnak találta őt. Egy óra múlva aztán felállt, riszálta citromsárga mini ruhába bújtatott testét mellettünk, ezzel teljesen magára vonva apa figyelmét. Hirtelen összeakadt a tekintetünk, és nem is tudom, talán meglátta a szememben az izgalmat, mert megnyalta a száját és kitolta a széket.
- Bemegyek a mosdóba, mindjárt jövök - csókot nyomott anya arcára, aztán eltűnt. Mi ketten beszélgettünk a tájról, magáról a nyaralásról, és szinte észrevétlenül telt el húsz perc, mire észrevettük, hogy apa még mindig sehol. Az előző asztalnál a nő már elment.
- Hol van apád? - méltatlankodott anya.
- Nem igaz, hogy ennyi időt nem áldoz ránk!
- Mindjárt megnézem.
Gyorsan, izgatottan az étterem mosdójába iszkoltam, megvártam, míg egy nő elmegy, aztán halkan, nagyon halkan belestem. A piszoárok üresek voltak, csak a végében láttam meg a mosdóknál, hogy a sárga ruhás nő rajta ül, ruhája mellette, apa pedig letolt nadrággal döngette.
Egy percig fel sem fogtam, hogy megcsalja anyámat. Anyámat, azt a szexbombát! Legszívesebben kiszaladtam volna, hogy értesítsem, ám a látvány és apám lihegése annyira lekötött, hogy megbabonázva figyeltem a szexelésüket. A nő combja rezgett az erős lökésektől, és biztosra vettem, hogy fájni is fog neki, mert apa nagyon ellátta a baját.
Aztán megláttak.
Először a nő, majd apa fordult hátra, még mindig a nő lábát feszítette, mikor is aprón eltátódott a szája, mint egy halé. A nő kajánul elmosolyodott, miközben közelebb fészkelődött, apám pedig megremegett.
- Lily, bármit megkaphatsz, amit akarsz, ha nem árulsz el - kicsusszant, nadrágját gyorsan felkapta.
- Tudod, hogy mennyire imádom a nőket, és Olivia...
- Nem, apa - becsuktam az ajtót, és kigomboltam a nadrágom.
- Tovább fogod dugni. Annyira, mint anyát pár napja.
A nyaka vöröses színben játszott, halántékán lüktetett egy ér, de láttam rajta a megadást, és azt, hogy semmire sem vágyik jobban.
- Oké. Ha ezt akarod látni, hát legyen.
Olivia lekászálódott, és olyan közel jött hozzám, hogy éreztem a parfümjének illatát. Fantasztikus alakja volt, egyik mellbimbójában egy piercing.
- Ezt nem felejted el, édesem - mondta búgó hangon, és leszedte a nadrágomat, a bugyimmal együtt, aztán a felsőm és a melltartóm következett. Lüktetett a puncim, és mintha Olivia ezt megérezhette, ujjaival keményen belém hatolt, és a falnak nyomott. Gyakorlott mozdulatokkal izgatta a csiklóm, kipattant szemekkel, vad kéjjel nyögtem, és aztán megláttam, hogy apa transzban veri a farkát, már az ingje sem volt rajta. Mintha csak érezte volna, hogy nemsokára robbanok, kihúzta az ujjait, és a melleimet kezdte simogatni, nyomogatni. Apám véreres, kőkemény farokkal Olivia mögé jött, fogta a pináját, és keményen a seggébe hatolt. Komoly, gyakorlott mozdulatokkal kezdte el dugni, én pedig hihetetlen önbizalommal melléjük mentem, és apa golyóit kezdtem el nyomkodni.
Vadul felnyögött, miközben egy másodpercre lehunyta a szemét gyönyörében, aztán úgy helyezkedett, hogy egyik golyóját a puncimhoz tudjam verni, miközben Oliviát adagolja. A gyönyör és a kéj olyannyira elvakított, hogy nem fogtam vissza a hangom, csak töcsköltem és töcsköltem magam vele, egészen addig, míg brutális orgazmus nem hullámzott végig a testemen. A golyóit továbbra is simogattam, mialatt néztem vad szeretkezésüket, és testközelből láttam, ahogy apa tövig járatja tökéletes faszát a nőben. Egy másodperc alatt élvezett Olivia hasára, aki gyors, erős mozdulatokkal spriccelt ki belőle mindent. Apám lihegve hagyta, hogy Olivia a makkját nyalogassa, aztán erősen belemarkolt a seggébe. Ott, a férfi mosdóban állva teljesen meztelenül úgy éreztem, ez életem legszebb estéje.
A nyaralásunk következő egy hetében már társ voltam néhány anyám és apám közti dugásban. Anyám láthatóan élvezte, ha van társasága, apa meg imádta, ha a golyói más pinát is érnek, ezért délután például a tengerben nyomtuk.
Anyám a matracon hasalt, segge a vízben; apa mögötte, a melleit markolva kefélte, bebizonyítva, mennyire imádja a jó nőket és a szexet. Olyan állatiasan és izgatóan csinálta, hogy nem bírtam ki, időről időre a hátára kulcsolódtam, talpammal izgattam a golyóit, miközben magam felé fordítva a fejét szenvedélyes csókokat váltottunk. Apa engem nem dugott meg, de már kettejük látványával is beértem, és másnap este anya melleit simogattam szexelésük közben. Olyan izgató szüleim voltak, mint senki másnak.