Történelmi földrajza

Eredetmondája

Története

Nevezetessége

Neves személyisége

Elhelyezkedése

A szigetközi főút és kerékpárút mellett található Darnózseli és Halászi községek között félúton. A település mindenkor Moson megyéhez tartozott.

Történelmi földrajza

Később a Duna medret változtatott és eltávolodott a falutól. A Szigetközön végighúzódó ér maradt belőle, mely Máriamajornál, Novákpuszta mellett torkollik a Mosoni-Dunába. Egyházmegyei határ is volt az esztergomi érseki és a győri püspöki egyházmegye között. Gyakorlatilag a mai egyházmegyei határ is ez a vonal.

A falu határában a kálnoki Duna-ág mellett, de a szántóföldek között találjuk a Malomszer-dűlőt, a Duna malmaitól származik a terület neve. Ugyancsak az Arak és Darnózseli között lévő Halastói rét elnevezés is a Duna ágából kialakult morotvától ered.

A Zsidódomb a falu belterületén található, feltehetően egy zsidó lakos tulajdonában volt, melyre házát építette.

Eredetmondája

„Itt nálunk azt tartják az öregek, hogy Arak neve abból az árokból keletkezett, ami itt látható a határunkban és Tatárároknak hívják. Azt mondják, hogy amikor ott voltak nálunk a tatárok, akkor éppen itt a falunk helyén ütöttek tábort. Nagy víz volt akkor, olyan tavaszi jegesár. Megijedtek a tatárok, hogy őket is elönti a Duna. Hát összeterelték a szomszéd falukból az embereket és egy nagy árkot ásattak velük a tábor körül. Az árok földjét fölkupacolták töltésnek a víz ellen. A Duna azért csak betört a töltésen át és kimosta a tatárokat. Azóta a nagy ároknak csak a darabjai maradtak meg. A nép pedig ideköltözött és így lett az árok a falu megett. Tatárároknak hívták és így lett belőle Arak.”(1)

lap teteje

Története 

A magyar királyság 1552. évi jegyzéke szerint Arak községet 1552-ben Bakich Péter birtokolta. 2 és fél kapuja és 2 zsellértelepe volt, hozzávetőlegesen 60 fő lakta. Urbéres település volt. 1816-ban már a hédervári birtokos gróf Viczay-család uradalmához tartozott, ők voltak az utolsó földesurai. Ekkor a házak száma 21, lakosainak száma 230 katolikus magyar, köztük 15 jobbágy.(2)

Mivel a falu Szigetköz főútvonalába esik, a háborús időszakokban sok ellenséges had keresztülgázolt rajta. Az Arak és Darnózseli közötti kis jellegtelen halomról a néphagyomány azt tartja, magyar és francia katonák csontjai pihennek alatta. A magyar katonák a nógrádi lovasezred vitézei voltak, akiknek két százada Stipsics András vezetésével 1809. június 2-án hősies küzdelmet folytatott a túlerőben lévő 1500 fős francia sereggel.

1848-49-ben Jellasich csapata kifosztotta és felperzselte a falut.

Az újraéledő Arak a 19. század elején virágzó háziiparáról - kosárfonás, vesszőfonás és házsövényfonás - volt nevezetes, a házépítéstől a lakás berendezéséig szinte minden használati tárgyat maguk készítettek. Az 1851-ben megjelent Fényes Elek Magyarország geographiai szótára szerint Araknak „14 telkes gazdája van, 304 hold negyedik osztálybeli szántóföldje, 100 embervágó rétje, káposztásai. Földesurai a Viczay grófok. Nemes udvarokat bírnak a Nagy és Sebő-családok. Nyelve magyar. 188 katolikus, 6 zsidó lakója van a községnek. A faluban 19 nemes személy él. 10 negyedrendű telke van.”

Az önkéntes tűzoltó egyesület 1889-ben alakult meg 17 fővel.

A 19. század végén, a 20. század elején jó hírneve volt az araki Schlesinger-féle méntelep és versenyló istállónak. Római katolikus elemi népiskolája a századforduló után jött létre, tanítói sorrendben: Vámossy Nagy Dénes, Zsasskovszky Endre Károly, Molár Alajos, Tarr János voltak. 1930-ban a község lakossága 272 fő volt, 269 katolikus, 1 evangélikus és 2 izraelita vallású. Legnagyobb földterülettel, 180 holddal a budapesti Geleta István rendelkezett, földjét a helybeli Szél Gyula bérelte, akinek már cséplőgépe is volt. Nagyobb birtokkal rendelkezett még az araki Adrigán János, Dobos Pál, Kertész József és Klena Mátyás. Működött a településen vendéglő, fűszer- és vegyeskereskedés, valamint kovács, kőműves és biztosítási ügynök is.(3)

Kis templomát közadakozásból, közmunkával építette fel a lakosság 1937-ben.

Arak 1934. január 1-ig önálló kisközség volt, ekkor csatolták Halászihoz. Egyházmegyeileg a győri püspökséghez tartozik, a halászi plébánia filiája.

A falut rendkívül összetartó közösség lakja. 1995-ben 188 lelket számlált, ebből 180 fő katolikus. 1999-ben 182-en lakták, a visszatérő fiatalok jó néhány új házat építettek. Iskolája nincs, a gyerekek Halásziba járnak iskolába.

A településen lovarda, bolt, kocsma és vendéglő üzemel, bizonyítva, hogy a település él és fejlődik.

lap teteje

Nevezetessége

Neves személyisége