Története
Közélete
Fekvése
A település a Szigetközben, Győr és Mosonmagyaróvár között nagyjából félúton fekszik. A szomszédos települések – mint az a Szigetközben gyakori – nagyon közel vannak egymáshoz: Ásványráró másfél, Darnózseli kettő, Lipót három, Kimle három és fél, a legtávolabbi szomszéd, Mecsér pedig közúton nyolc, földúton három kilométer távolságra helyezkedik el a községtől.
Közlekedés
Hédervár főútja a Szigetköz egyik legfontosabb útvonalának számító, Győr és Mosonmagyaróvár között húzódó 1401-es út. Ez utóbbiból ágazik ki a község belterületén az 1403-as számú út Kimle és az M1-es autópálya felé, valamint az 1411-es út Lipót (majd onnan tovább már 1405-ös számozással Dunaremete, Püski és Halászi) irányába. A Szlovákia és Ausztria felől érkező kerékpárosok átvezető útjainak csomópontja a község.
A falun vasútvonal nem halad át, a legközelebbi vasútállomás Károlyházán és Lébény-Mosonszentmiklóson van.
lap teteje
Története
Ez a település volt a középkorban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával. Első írásos említése 1210-ből való oklevélben jelenik meg, a hédervári római katolikus egyházközség pecsétje a hagyomány szerinti a.d 1031 évet (Szigetköz népének megkeresztelése Héderváron) tartalmazza.
A környék már a bronzkorban is lakott volt. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Duna Győr melletti szigetét, az akkor egybefüggő Csallóköz-Szigetközt kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.
Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.
A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összeesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban (ld. Garay István Kont c. verse). Emlékét őrzi a Kont-fa. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.
1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Fa˙z (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét.
A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Az igaz is, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, és Moson vármegye is a közelben volt határos. A hagyomány onnan is eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak.
Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. 1532 előtt a Bakics család, 1544 előtt a Héderváryak áttértek az evangélikus hitre, Héderváron székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Evangélikus templom épült a faluban, az 1561-es katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a katolikus templomot istállóként használták a falu evangélikus földesurai.
Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, az 1630-as évek elején rekatolizált és a környéket visszatérítette a katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopi püspökkel kihalt a Héderváry család.
Héderváry István leányát, Katalint, loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. 1746-ban Győr vármegye nemesi közgyűlésének határozata alapján lerombolták az evangélikus templomot. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni.
1845-ben a nemesi összeíráskor az Angyal, Agg, Bély, Henyey, Hegyi, Józan, Katona, Kulats, Károly, Lengyel, Miksó, Pintér, Siska, Sághy, Takáts, gróf Viczay, Vízkelety, Závory családok igazolták a nemességüket Héderváron.
1873-ban Viczay Héder meghalt, gyűjteményének egy részét már korábban elárverezték. Örököse, gróf Khuen-Héderváry Károly- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső.
1891-ben Hédervár „kisközség” Győr vármegye tósziget-csilizközi járásában, 928 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral.
A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. Később iskolaként üzemeltették. A felújított épület ma a MANK tulajdona.
1947-ben a hagyomány szerint itt találtak először az országban burgonyabogarat. Emlékét ma egy szobor is őrzi.
1960-ban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család utolsó tagja.
lap teteje
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Göndöcs László (független)
1994–1998: Göndöcs László (független)
1998–2002: Göndöcs László (független)
2002–2006: Juhász József (független)
2006–2010: Juhász József (független)
2010–2014: Juhász József (független)
2014–2019: Szabóné Németh Ágnes (független)
2019-től: Juhász József (független)
lap teteje
forrás
