Hőszigetelés elsődleges célja az energia megtakarítás. Kevesebb energia felhasználás kevesebb szennyezőanyag kibocsájtást eredményez. A hőszigetelő rendszerek megakadályozzák, hogy a belső meleg kiáramoljon az épületből.

Kellemes hőérzetet biztosít, nő a lakók komfortérzete. Megszünteti a hő hidakat, ezáltal nincs páralecsapódás penészedés. Nyáron védi a külső falakat a túlzott felmelegedéstől, növeli az épületszerkezet élettartamát, és kiegyensúlyozott belső hőmérsékletet, biztosit. A homlokzat élettartama jelentősen meghosszabbodik. Újszerű, esztétikus megjelenést biztosít, az épület értéke nő.

Milyen vastag szigetelést válasszak?

A hőszigetelő rendszerekben a hőszigetelő anyag egy centiméterének ára a hőszigetelés teljes költségéhez képest elhanyagolható, viszont a felhasznált hőszigetelő réteg vastagsága határozza meg a hőszigetelés hatékonyságát!
A munkadíjra, a ragasztáshoz és a felületképzésre használt anyagokra Ön pontosan ugyanannyit kénytelen költeni egy 4 centiméteres, mint akár egy 10 centiméter vastag hőszigetelés estén. Mindent összevetve, a legtöbbet úgy takaríthatja meg a hőszigetelő rendszere élettartama alatt, minél vastagabb hőszigetelő réteget választ és ezáltal háza jobb védelmet biztosít télen a hideggel és nyáron a hőséggel szemben. Tehát válasszon minél vastagabb hőszigetelést! Ne a hőszigetelés vastagságán spóroljon, hanem a fűtésszámláin!

1. Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében kb. U ? 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. U ? 0,25 W/m2K hőátbocsátási értéket jelent)

2. A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelőanyag nélküli épület energiafogyasztása akár 3 � 4 szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!

3. Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók ?húznak�, rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos mezitláb járni. A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 oC-al lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.

4. A rossz hőszigetelő -képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.

5. A nyirkos szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.

6. Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felöli polisztirol alá hűlő része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.

hőszigetelő anyag fontossága:

7. Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)

8. A penészes lakások egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések

9. A rossz szigetelő - képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.

10. Az ilyen épületeket erősebben kell fűteni, ez tovább növeli a káros anyagok kibocsátását, amely a globális méretekben általános felmelegedéshez vezet.

A felsoroltak csak a kockázatok és a szigetelések ,hőszigetelések elhagyásának, illetve alul méretezésének mellékei

Mérési adatok alapján, az épületek hőveszteségének jelentős része a külső falakon, födémeken, koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárokon és a tetőn (20-20%) keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják el az épületek külső falait utólagos hőszigeteléssel.

A hő-szigetelőanyagok alkalmazása jelentősen csökkentik a fűtési költségeket, megszünteti az épületfizikai károsodásokat (páralecsapódás, penészesedés) és kedvezően befolyásolja a lakóklímát. Ehhez járul még, hogy a kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken a károsanyag-kibocsátás, s ezáltal tisztább lesz a levegő és kellemesebb a környezet.
A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtája a hő-szigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és
� a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.

szigetelő rendszerek hőszigetelő anyag elemei:
A vakolt fedőrétegű szigetelések esetében a homlokzati falakra rögzített hő-szigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül.

Ez a módszer családi házak utólagos hőszigetelésére is alkalmasnak bizonyult.
A hő-szigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.

Néhány gyakorlati tanács

A homlokzati hőszigetelési módszerek új és felújításra kerülő régi épületek utólagos hőszigetelés- ére egyaránt alkalmasak. Hatásosságuk elsősorban a szigetelő réteg anyagától és vastagságától függ.
A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetel ő réteg vastagságának meghatározását szakemberre kell bízni.
A hőszigetelé s általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetel ő réteg és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet.
A homlokzati falak hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról kell hő szigetelni. A hőszigetelő anyag réteg vastagságának meghatározását ez esetben is szakemberre kell bízni.

Egy családi háznál általában a teljes hő veszteség 30 %.-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon keresztül veszíti el az épület. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez.

Télen hideg, nyáron a meleg - elégtelen hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg.

Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával, télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítanak a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat az átforrósodástól.