Elfogadva a MÍSZ 2001. december 14-én tartott elnökségi ülésén.

Módosítva a MÍSZ 2002. május 31-én tartott elnökségi ülésén.

Módosítva a MÍSZ 2002. február 14-én tartott elnökségi ülésén.

Módosítva a TÍB 2003. október 18-án tartott  ülésén.

Tartalma: 1. – 17. oldal

                 1. – 8. fejezet

Tartalomjegyzék

1.     Alapfogalmak. 3

1.1.  MÍSZ történelmi versenyíjászat 3

1.2.  Korosztályok. 3

1.3.  Kategóriák. 3

1.4.  Magyar,  egyéb pusztai íj valamint történelmi hosszú íj 3

1.5.  Történelmi íjász megmérettetés. 4

2. A Történelmi Íjászmegmérettetésen Használatos Célok És Távolságok. 5

2.1.   Alapfogalmak. 5

2.2.   Alaprendelkezések. 5

2.3.   A célok formája, mérete és távolsága. 6

3.     MÍSZ Történelmi Íjászmegmérettetés rendezése. 7

3.1.   Általános rendelkezések. 7

3.2.   A Történelmi Íjászmegmérettetés. 7

3.3.   A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetés értékelése, díjazása. 9

3.4. A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetésen a holtverseny eldöntése. 9

3.5.   Történelmi Versenysorozat (VS) 10

4.       Mísz csúcsok és minősítések. 11

4.3.    Országos csúcs és a minősítési szint elérésének feltétele. 11

5.       A céllövés általános szabályai 12

6.       Találatok kiértékelése. 13

7.       A versenyzők felszerelése. 14

8.       A megmérettetésen közreműködő személyek és bizottságok. 15

8.1.    Vezető döntnök. 15

8.2.    Megmérettetésdöntnök. 15

8.3.     A Megmérettetésdöntnöki Bizottság. 16

8.4.     Rendező Bizottság. 16

8.5.     A nézők. 17

1.                  Alapfogalmak

1.1.      MÍSZ történelmi versenyíjászat

Ide tartoznak a versenyíjászat alábbiakban felsorolt változatai, amelyek a Magyar Íjász Szakszövetség (MÍSZ) által elfogadott versenyszabályok alapján kerülnek megrendezésre:

-   történelmi íjász megmérettetés

-   (a későbbiekben igény szerint a történelmi lovasíjász megmérettetés)

1.2.      Korosztályok

A versenyzők neme és életkora alapján az alábbi korosztályokat különböztetjük meg:

•  gyermek               (-12)        pulya

•  serdülő             (13-14)        lurkó

•  ifjúsági leány     (15-18)        hajadon

•  ifjúsági fiú         (15-18)        surbankó

•  felnőtt női         (18-49)        harcos nő

•  felnőtt férfi        (18-49)        vitéz

•  senior                   (50-)        tiszteletre méltó

A gyermek korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 12. életévüket vagy ennél fiatalabbak. A gyermek korosztályba sorolt versenyzők a serdülő korosztályban megrendezett megmérettetéseken is indulhatnak. A gyermek és a serdülő korosztályba tartozó versenyzők a megmérettetéseken csak felnőtt kíséretével vehetnek részt.

A serdülő korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 14. életévüket vagy ennél fiatalabbak.

Az ifjúsági korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 18. életévüket vagy ennél fiatalabbak. Az ifjúsági korosztályba sorolt versenyzők a felnőtt korosztályban megrendezett megmérettetéseken is indulhatnak.

1.3.      Kategóriák

A MÍSZ a következő kategóriákat ismeri el a versenyzők által használt íjak típusai alapján:

•  Történelmi íjász megmérettetés:

-   magyar, egyéb pusztai íj

-   történelmi hosszú íj

 1.4.      Magyar,  egyéb pusztai íj valamint történelmi hosszú íj

1.4.1.   Magyar,  egyéb pusztai íj

Magyar és egyéb pusztai íjnak tekintendő az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

•  Merevszarvú, visszahajló reflexíj. Merev, nem hajló szarva az íj dinamikus munkájában nem vesz részt.

•  A merev szarv hossza a könyöktől a húrbeakasztására szolgáló horonyig mérve nem kevesebb 8 cm-nél.

•  Ideghossza felajzott állapotban nem több 160 cm-nél.

•  Az idegnek az íj teljes hosszában az íj középvonalában kell futnia.

•  Markolata oldalirányban nem aszimmetrikus, oldalirányú szélessége nem kevesebb, mint 15 mm, ablakos kiképzéssel nem rendelkezhet .

•  Az íjon a göb kivételével más segédeszköz nem lehet.

•  Az íjhoz tartozó nyílvessző alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét.

•  A nyílvesszőt olyan esztergált fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a vesszőfogóban.

•  Az íj szétszerelhető nem lehet.

•  A markolaton a védőréteg (vékony bőr, vagy bandázs, mely a vessző alátámasztására nem alkalmas) a vessző kifutási középpontjától felfelé maximum 2,5 cm lehet.

•  Az íj felső reflexén semminemű célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem alkalmazható.

•  Az íjon a bandázs csak egyszínű lehet.

 1.4.2.   Történelmi hosszú íj

Történelmi hosszú íjnak tekintendő az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

•  A vessző palástja a markolat középvonalától legkevesebb 3,1 mm-re kell lennie.

•  A markolaton megengedett a vessző megvezetésére szolgáló kis magasságú (max. 3,5 cm magas) polc kialakítása.

•  Az ideg kizárólag a beakasztási pontokon érhet hozzá az íjhoz és ettől a ponttól az íj közepéig folyamatosan távolodnia kell az íjtól.

•  Az idegnek az íj teljes hosszában az íj középvonalában kell futnia.

•  Az íjon a kis magasságú (max.: 3,5 cm magas) faragott polc és a göb kivételével más segédeszköz nem lehet.

•  Az íjhoz tartozó nyílvessző alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét.

•  A nyílvesszőt olyan esztergált fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a vesszőfogóban.

•  Az íj felső reflexén semminemű célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem alkalmazható.

•  Az íjon nem alkalmazható az ún. pisztolymarkolat kialakítása.

1.5.      Történelmi íjász megmérettetés

A MÍSZ szabályok alapján megrendezett történelmi íjászmegmérettetések, bajnokságok előírt formája.

2.         A Történelmi Íjászmegmérettetésen Használatos Célok És Távolságok

2.1.      Alapfogalmak

2.1.1.   A találati felület

Az a(z) (fekete színtől jól elkülönülő) éles kontúrral, a tábla többi részétől jól elkülönülő a későbbiekben meghatározott formájú és méretű felület, melyet az íjásznak el kell találni az értékelhető lövéshez.

(a fekete színtől való eltérés lényege: ha pl. a találati felület a tűréshatárnál nagyobbra sikeredett, a döntnök a helyszínen, a sablon használatával, fekete alkoholos filccel korrigálni és hitelesíteni tudja a találati felületet a céllal együtt és nem kényszerül az esetleg több napon keresztül rajzolt, festett célt kizárni a megmérettetésből, ezzel is veszélyeztetve a megmérettetés minősíthetőségét (ha például nincs tartalék cél)).

2.1.2.   A cél

Az a történelmi hangulatot idéző felület, mely a találati felületet magában foglalja.

2.2.      Alaprendelkezések

2.2.1.      a történelmi íjászmegmérettetéseken a rendezők kötelesek olyan történelmi hangulatú és/vagy jellegű célokat kialakítani, amelyek már a középkorban is létezhettek.

2.2.2.      a célok mérete és minősége teljesen a szervezők fantáziájára van bízva, de rajta kötelező a meghatározott méretű és formájú találati felületek elhelyezése.

2.2.3.      a céloknak illetve a találati felületeknek meg kell felelni néhány alapnormának:

• anyaga nem tehet kárt egy az 1.4. alapfogalmakban meghatározott nyílvesszőben.

• ugyanezt a nyílvesszőt egy 60#-os az 1.4. alapfogalmakban meghatározott íjból kilőve is meg kell fognia

2.2.4.      a találati felület színének jól el kell különülnie a háttértől. Éles, minimum 2mm vastag kontúrral kell rendelkeznie.

2.2.5.      a kör, háromszög és a fekvő téglalap alakú találati felületekből 4 db-ot kell kialakítani egy-egy célon.

2.2.6.      A négyzet és álló téglalap alakú találati felületekből 1, 2 vagy 4 darabot kell kialakítani egy-egy célon.

2.3.         A célok formája, mérete és távolsága

2.3.1.      a találati felületek formája minden esetben jól mérhető és ellenőrizhető, szabályos geometriai alakzatok:

   • kör

   • négyzet

   •  egyenlő oldalú háromszög

   • álló téglalap

   • fekvő téglalap

2.3.2.      Mind az öt féle találati felületből a megmérettetés folyamán 4-4 cél alakítandó ki.

2.3.3.      Minden formához tartozik:

   • 1 db fix távolság,

   • 2 db métertől-méterig megadott távolság

    • 1 db lövésenként változó távolság.

2.3.4.      a táblázat tartalmazza a találati felületek formához kötött méreteit és méretenként a távolságait (a találati felületek mérete cm-ben a távolságok méterben vannak megadva). A távolságoktól való eltérés maximum ±50 cm lehet, de csak abban az esetben, ha e nélkül nem lehet a megadott távon kialakítani a célokat.

találati felületek formája, mérete, távolsága a kék karóhoz

(férfi, női és ifjúsági kategória)

találati felületek formája, mérete, távolsága a fehér karóhoz

(serdülő és gyermek kategória)

3.         MÍSZ Történelmi Íjászmegmérettetés rendezése

3.1.      Általános rendelkezések

3.1.1.      Történelmi Országos Bajnokságot csak a Történelmi Szakmai Bizottság jóváhagyásával és a MÍSZ engedélyével lehet rendezni 

3.1.2.      Az Országos Bajnokságon a Történelmi Szakmai Bizottságot az elnöknek vagy valamely megbízott tagnak képviselni kell. A képviselőnek a bizottság és az MÍSz felé írásos értékelést kell benyújtani a megmérettetésről. A megmérettetés folyamán a képviselőnek a megmérettetés helyszínén szakmai segítséget kell nyújtani a rendezőknek.

3.1.3.      A versenyzőket irányított sorsolással, egy nappal a megmérettetés kezdete előtt kell külön választani, csoportbeosztásukat elkészíteni, ezt a beosztást a megmérettetés napján mindenki számára elérhető helyen ki kell függeszteni.

               (Irányított sorsolás alatt értjük, hogy az azonos egyesületből érkező versenyzőket lehetőség szerint külön csoportba osztják be)

3.1.4. Korosztályokat és kategóriákat az eredményhirdetés szempontjából nem lehet összevonni.

3.1.5.      A megmérettetéseken két beírólapos pontvezetést kell alkalmazni.

3.1.6.      Országos bajnokságon csak előnevezéssel és az előírt feltételekkel lehet részt venni.

3.1.7.      A versenypálya kialakítását minden esetben a hely szelleme határozza meg, de a rendezőknek törekedni kell a történelmi hangulat kialakításához.

3.1.8.      A versenyzők kötelesek a megmérettetés szellemének megfelelő viselkedésre. A rendbontó és nem megfelelő viselkedést tanúsító versenyzőt a döntnökség azonnali hatállyal kizárja, ez ellen óvásnak helye nincs.

3.2.      A Történelmi Íjászmegmérettetés

3.2.1.      A történelmi íjászmegmérettetéseken 20 db célt kell kialakítani, melyek kialakítását a 2. fejezet (A Történelmi Íjászmegmérettetésen használatos célok és távolságok) tárgyalja

3.2.2.      A versenyzők 4-8 fős csapatokban egyszerre, kezdik meg a megmérettetést a megadott időben a számukra kijelölt célnál.

3.2.3.      A lőtávolságok szintén a 2. fejezetben vannak rögzítve.

3.2.4.      A versenyzők minden egyes célra 4 lövést adnak le.

3.2.5.      A fix távolságú céloknál a kategóriának megfelelő színű karótól 4 lövést adnak le az íjászok.

3.2.6.            A közelítéses céloknál minden célhoz 4 kék és 4 fehér karó tartozik. Minden íjász az első lövést a legtávolabbi karótól adja le, majd (ha minden íjász leadta az első lövését) a másodikat az utolsó előttitől, a harmadikat a második, az utolsó lövést pedig a célhoz legközelebb eső karótól adják le, közelítve a cél felé. (Vagyis az íjászok nem egymás után adják le a 4 lövésüket!)

3.2.7.            A lőállásban minden esetben (kivétel a páratlan létszámú csapat utolsó versenyzőjét) két versenyzőnek kell beállni, és onnan a lövéseket együtt kell leadniuk. A rendelkezésre álló 2 perc mindkettőjüknek ugyanakkor kezdődik (amikor lehetőség nyílik a lőállás elfoglalására) és ugyanakkor ér véget. Ez alól kivételt csak a rendezők külön utasításában (pl. egy extrém helyen (várfal, magasles) elhelyezett lőállás, ahol nem megoldható a páros lövészet) megadott lőállás képezhet, melyet jól hallhatóan és érthetően a verseny előtti eligazításkor tudomására kell hozni a versenyzőknek. A lövési sorrend a FITA AB-CD-E, stb. szabálya szerint történik.

4 fő esetén: AB-CD, CD-AB, stb.

5 fő esetén: AB-CD-E, E-AB-CD, stb.

6 fő esetén: AB-CD-EF, EF-AB-CD, stb.

7 fő esetén: AB-CD-EF-G, G-AB-CD-EF-GH, stb.

8 fő esetén: AB-CD-EF-GH, GH-CD-EF-GH, stb. 

(Mindig az a páros kezdi lövészetet, amelyik az előző lőállásnál utolsóként lőtt)

3.2.8.      Lövést leadni csak a lőállásból lehet. Az íjászoknak a számukra meghatározott színű karó vonala mögül kell a lövéseket elvégezni.

3.2.9.      Technikai hiba esetén az íjász jelzi a hibát egy döntnöknek. A döntnök a megmérettetést a csapat részére a hiba kiküszöbölésének idejére – maximum öt percre – leállítja. Az íjász szükség esetén a tartalék vagy kölcsön felszerelést vehet igénybe, amennyiben azokat a használatba vétel előtt technikai ellenőrzés céljából a döntnöknek bemutatta és az jóváhagyta. Amennyiben a technikai hibát a rendelkezésre álló öt perc alatt az íjász nem tudja elhárítani, a csapat tovább megy az íjásznak pedig további 25 perce van a hiba elhárítására. Ha ez idő alatt sikerül a hibát kiküszöbölnie visszaáll a csapatba és az elmaradt lövéseit a megmérettetés után döntnök vezetésével pótolhatja. Ha a megadott időnél tovább tart a hibaelhárítás, a csapatba akkor is visszaállhat és folytathatja a megmérettetést, de az elmaradt lövéseket nem pótolhatja.

3.2.10.    Ha egy versenyzőnek valamely okból elfogy a rendelkezésére álló nyílvesszője (pl. sok mellélövés) a megmérettetést nem folytathatja.

3.2.11.    A versenyzőt a döntnök szabálytalanság esetén szóbeli figyelmeztetésben vagy intésben súlyosabb esetben azonnali kizárásban részesítheti. Második döntnöki intés az azonnali kizárást vonja maga után. A döntnöki intézkedést (szóbeli figyelmeztetést kivéve) a beírólapon rögzíteni kell.

3.2.12.    A mellé lőtt vesszők keresésére a csapatnak maximum 3 perc áll rendelkezésére célonként.

3.2.13.    A versenyző a célhoz csak a csapattal együtt az utolsó csapattag lövésének befejezése után vonulhat ki.

3.2.14.    A célhoz és a belelőtt vesszőkhöz csak a csapat találatainak beírása után szabad hozzáérni. Aki ez ellen vét annak az íjásznak azon a célon a találatait érvénytelennek kell tekinteni.

3.2.15.    A megmérettetés megnyitóját ünnepélyes keretek közt kell megtartani, ezt a történelmi íjászok rendezett bevonulásával (mely távolsága minimum 20m) kell kezdeni melyről a megmérettetés forgatókönyvében a szervezőnek kell rendelkeznie.

3.2.16.    Magyar Történelmi íjászmegmérettetést a történelmi hagyományokhoz méltó színvonalon köteles megrendezni a szervező.

3.3.      A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetés értékelése, díjazása

3.3.1.      A történelmi íjászmegmérettetés végeredményét a találatok száma adja meg.

3.3.2.      Holtverseny esetén az 1-2-3. helyezésért küzdő íjászoknak döntőt kell vívni, melynek lebonyolítását külön rész szabályozza a 3.4.-es fejezetben

3.3.3.      A megmérettetés díjazása:

                        1-3. helyezés: serleg, érem és oklevél.

                        4-6. helyezés:   oklevél

3.3.4.      A megmérettetés minden résztvevőjének kötelezően adandó a megmérettetés szelleméhez méltó részvételi emléklap vagy emlékérem.

3.4.      A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetésen a holtverseny eldöntése

3.4.1.      Azonos találati szám esetén, ha a versenyzők bármely helyezésért küzdenek (1-3. helyezés) külön versenyszámként szétlövést kell rendezni részükre

3.4.2.      A szétlövésnél használatos találati felület formája a négyzet, az élek hosszúsága 40 cm. Ez lehet a már a megmérettetésben is szereplő cél, de a rendezők használhatnak új eddig nem használt célt is ezzel a találati felülettel.

3.4.3.      A holtversenyben azonos helyezésért küzdő versenyzők a lövéseket egymás után adják le a célokra. A sorrendet a döntnökök határozzák meg.

3.4.4.      A szétlövés fordítottja a közelítő lövéseknek. A versenyzők a kategóriájuknak megfelelő célhoz legközelebbi karótól adják le az első lövést, értékelhető találat esetén egy karóval hátrébb mennek. Ha valamely karónál a lövése nem volt értékelhető egyik íjásznak sem, akkor a következő körben ismét attól a karótól lőnek, ahonnan a sikertelen lövést leadták, egészen addig, ameddig az egyik íjász találatot ér el, míg a másik nem. Így akár egyetlen sikeres vagy sikertelen lövés is dönthet a végső sorrendről.

3.4.5.      Ha több íjász küzd azonos helyezésért szétlövéssel, akkor amelyikük először ront a többiekhez képest, az kiesik, míg a többi folytatja addig, amíg el nem dől a végső sorrend. 

3.4.6.      Ha a szétlövés nem hoz eredményt 4 lövésből, akkor addig kell folytatni a küzdelmet ezentúl egyes lövésenként, amíg a sorrend meg nem állapítható.

3.4.7.      A lövések távolságai:

               • kék karó

                        15m (ha szükséges, mindig +5 méterrel kell növelni a távot)

               • fehér karó:

                        5m       (ha szükséges, mindig +5 méterrel kell növelni a távot)

3.4.8.      A szétlövést minden esetben döntnöknek kell levezetni. A találatok értékelésénél minden esetben jól látható függőlegesen felemelt kézzel (vagy kézben tartott kis zászlóval) kell jelezni a sikeres találatot és oldalirányú, vízszintesen tartott kézzel kell jelezni a sikertelen találatot. Egy második döntnök figyeli ezt és ennek megfelelően engedi egy karóval hátrébb a versenyzőt, vagy tartja helyben.

3.4.9.      A versenyző minden sorozatban köteles megvárni a döntnök egyértelmű engedélyét a lövésre, melyre ezután 1 perc áll a rendelkezésére.

3.5.      Történelmi Versenysorozat (VS)

3.5.1.      Amennyiben a szezonban 3 vagy több minősítő megmérettetés zajlik VS rendszerű éves megmérettetés is folyik.

3.5.2.      A VS végeredményébe minden egyes versenyzőnek a 2 legjobb VS + az OB-n elért eredménye számít bele. Ezek összpontszáma adja a versenysorozat sorrendjét.

3.5.3.      A VS-n kategóriák csak nemek és korosztályok (ld. 1.2-es pont) szerint vannak. Íjtípus szerint nincs megkülönböztetés.

3.5.4.      A VS végeredményében holtverseny esetén a sorrendet az OB-n elért eredmény határozza meg.

3.5.5.      Amennyiben az OB-n is egyenlő pontszáma van a holtversenyben álló versenyzőknek, akkor a GP végeredményében holtversenyt kell kihirdetni. (pl. két első helyezettet).

3.5.6.      A versenysorozatban résztvevő megmérettetések rendezői, úgy kell megállapítsák a nevezési díjakat, hogy abból minden induló után 300,- Ft-ot az utolsó megmérettetést rendezőnek a verseny hivatalos jegyzőkönyvének másolatával együtt, a versenysorozat díjázása céljából eljuttatnak. Erről az éppen illetékes rendező köteles a TÍB felé be- és elszámolni.

3.5.7.      A versenysorozat díjazását intéző rendezőknek időben gondoskodni kell, arról, hogy a 2003-ban alapított Mergen vándorkupák még a verseny megkezdése előtt visszakerüljenek hozzá, és azok újból ki legyenek osztva a legjobb felnőtt és a legjobb serdülő kategóriában.

4.         Mísz csúcsok és minősítések

4.1.         A MÍSZ által elismert tradicionális megmérettetéseken kategóriánként és korosztályonként a következő országos csúcsokat lehet elérni:

4.1.1.      Egyéni országos csúcsok.

4.2.         A MÍSZ által elismert tradicionális megmérettetéseken kategóriánként és korosztályonként a következő minősítéseket lehet elérni:

4.1.1.            Első-, másod- és harmadkorosztályú minősítés történelmi íjászatban.

A minősítési szinteket külön bizottsági rendelet szabályozza. Évről évre felülvizsgálva azt év végén, az aktuális éves eredmények ismeretében.

4.3.      Országos csúcs és a minősítési szint elérésének feltétele

Országos csúcsot és minősítést csak a MÍSZ hivatalos versenynaptárában szereplő megmérettetésen lehet elérni, amelyet a MÍSZ előírásainak megfelelően rendeztek meg.

5.         A céllövés általános szabályai

5.1.         Lövés közben a lőállásban csak a lövő versenyzők tartózkodhat, a többieknek felszerelésükkel együtt a várakozási vonal (háromlépésnyi távolság) mögött kell maradnia.

5.2.         A versenyző és edzője között a megmérettetés közben a kommunikáció nem megengedett a technikai hiba elhárításának esete kivételével.

5.3.         A versenyző a megmérettetés egész tartama alatt csak a számára kijelölt cél irányába lőhet.

5.4.         A megmérettetéseken a lövést leadó íjásznak kötelessége meggyőződni arról, hogy lövésével embert vagy haszonállatot, egyéb értéket nem veszélyeztet.

5.5.         Minden kilőtt vesszőt érvényesnek kell tekinteni, kivéve:

               ha a vessző valamilyen rendellenesség következtében úgy esik a földre, hogy azt az íjász a lőállás elhagyása nélkül íjával elérheti, vagy a cél a lövés közben eldől.

5.6.                  Vesszőt kilőni csak akkor lehet, ha már a csapat minden tagja a lőállásnál tartózkodik.

5.7.         A találati felületeknél, ha abból a célon:

-  1 db van, mind a 4 nyílvesszőt oda lövi a versenyző (1 találati felületen maximum 4 pont érhető el)

-  2 db van, 2-2 nyílvesszőt lő a versenyző mind a két találati felületbe. (1 találati felületen maximum 2 pont érhető el.)

-  4 db van, 1-1 nyílvesszőt lő a versenyző mind a 4 találati felületbe. (1 találati felületen maximum 1 pont érhető el.)

5.8.         A lövések időtartama:

               egy sorozat (4 vessző) lövésére 2 perc.

5.9.         A versenyző az íjat még vessző nélkül sem húzhatja ki, ha nem áll a lőállásban.

5.10.       A versenyzőknek szigorúan tilos társaik felszerelését engedély nélkül megérinteni.

5.11.       Ha a versenyző a megmérettetés megkezdése után érkezik, nem pótolhatja elmaradt lövéseit, kivéve, ha késése a Rendező Bizottságnak felróható okból történt, csapatvezetője vagy csapatkapitánya ez okból írásban óvást nyújtott be a döntnöki Bizottságnak, s az döntésében engedélyezte az elmaradt lövések pótlását.

5.12.       Gyakorló lövéseket is kizárólag a rendezőbizottság által ezzel megbízott személy felügyeletével lehet leadni.

5.13.       Rossz időjárás vagy baleset esetén a döntnök a megmérettetésdöntnökkel  egyetértésben a megmérettetést megszakíthatja.

5.14.       A Magyar Íjász Szövetség hivatalos versenynaptárában szereplő megmérettetéseken a megmérettetés előtt és közben az íjászok számára az alkohol fogyasztása tilos.

5.15.       A terepen zajló megmérettetéseken az íjászok számára kötelező a természetvédelemmel kapcsolatos szabályok messzemenő betartása, akkor is, ha a megmérettetés nem természetvédelmi területen zajlik.

5.16.              A terepen zajló megmérettetéseken a célok kijelölésénél, a megközelítési útvonalak meghatározásánál a rendező szerv is köteles figyelembe venni a természetvédelmi szempontokat.

5.17.              A megmérettetés alatt minden versenyző a számára kijelölt csapattal együtt mozog. Aki komoly és jogos indok nélkül elhagyja a csapatot az kizáródik a versengésből.

6.         Találatok kiértékelése

6.1.         A megmérettetéseken a találatok értékelését és feljegyzését a 2 beírólapon a csapattagok közül (a megmérettetés kezdete előtt) kiválasztott két ember végzi el.

6.2.         A találatokat a versenyzők számára jól hallható módon bemondják, majd feljegyzik annak a versenyzőnek az eredménylapjára, akié a vessző. A versenyző a vesszőt csak a után érintheti meg és húzhatja ki, ha a csapat összes találata rögzítve van a beírólapon. Amennyiben ezt korábban megteszi, azon a célon az összes találata érvénytelen.

6.3.         Ha a versenyző vitatja a találat értékét akkor a vessző valamint a cél és találati felület érintése nélkül, a találat bejegyzése előtt a csapatnak kell szavazni arról. Ennek lefolyása: a szavazást a csapat minden tagja egyszerre végzi el, ökölbe szorított kézen a hüvelykujj felfelé (találat megadása) vagy a hüvelykujj lefelé (találat meg nem adása) irányuló jelzésével. Egyhangú szavazás esetén fellebbezésnek helye nincs. Nem egyhangú szavazat esetén döntnökt kell hívni. Ez esetben az ő döntése a mérvadó, mely ellen szintén nincs helye fellebbezésnek.

6.4.         Amennyiben az íjász a megengedettnél több vesszőt lő ki, az (5.7. alapján)  értékelhető találatok számaiból le kell vonni a pluszként kilőtt vessző(k) számát.

6.5.         Minden vesszőt a célban elfoglalt helyzetének megfelelően kell értékelni. A találatot tehát a vesszőnek a találati felületben elfoglalt helye határozza meg és nem az a rés, amit a lőlapon ütött.

6.6.         Ha a vessző palástja a találati felület élesen meghatározott kontúrvonalát kívülről érinti, akkor a találatot meg kell adni.

6.7.                  Ha a találati felület megsérül és annak a kontúrvonala hiányzik, a találat megállapításához a kontúrvonalat képzeletben meg kell hosszabbítani.

6.8.         A beírólapra tévesen bejegyzett eredményeket csak a vesszők kihúzása előtt lehet javítani. A javítást a döntnöknek vagy az összes versenyzőknek a vesszők kihúzása előtt kézjegyével kell ellátni.

6.9.         A megmérettetés befejezése után a beírólapot mind a beírónak, mind a versenyzőnek alá kell írni. A versenyző az aláírásával csak a beírólapon feltüntetett találatok hitelességét ismeri el.

6.10.       Ha a két beírólapon a találatok száma nem egyezik, akkor az alacsonyabb pontszámot kell figyelembe venni.

7.         A versenyzők felszerelése

7.1.         A versenyzők által használt íjakat és vesszőket az Alapfogalmak című fejezet szabályozza.

7.2.         Az íjat tartó kézen kesztyű, vagy más kézvédő megengedett, de ez nem lehet az íjhoz erősítve.

7.3.         Lövés közben bármilyen látást korrigáló szemüveg, kesztyű, ujjvédő, karvédő, mellvédő használata megengedett. Ujjvédőn vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés vagy szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását vagy a célzást elősegíti.

7.4.         A történelmi megmérettetéseken a résztvevő íjászok számára kötelező az íj típusának megfelelő történelmi viselet, amelynek a régészeti, történelmi kutatásoknak megfelelően törekednie kell a korhűségre. Magyar és egyéb pusztai íj kategóriában kötelező az öv és a süveg ajánlott.

7.5.         A magyar és egyéb pusztai íj kategória íjászai vesszőiket háti tegezben nem tárolhatják.

7.6.         A történelmi jelleg erősítése érdekében megengedett egyéb, az íjászathoz közvetlenül nem kapcsolódó történelmi eszközök viselése. (Kard, szablya, kés, tőr, kürt, tarsoly, iszák, stb.)

7.7.         A részvétel szempontjából kizáró ok egyértelműen jelenkori ruhadarab (pl. edzőcipő, „baseball”-sapka, stb.) és eszköz (pl. mobil telefon) jól látható viselése. A versenyzőknek a mobiltelefon használata (vészhelyzet, baleset kivételével) a megmérettetés folyamán tilos. A megmérettetés előtt a versenyzők felszerelésének ellenőrzésekor a Megmérettetésdöntnöki Bizottság bírálja el a versenyzők viseletét, felhívja a figyelmet a kizárás lehetőségére, szükség esetén kizárja a versenyzőt.

7.8.         A kizárás okáról és tényéről a Megmérettetésdöntnöki Bizottság a megmérettetést követően írásban tájékoztatja a MÍSZ elnökségét a versenyző egyesületét, a történelmi íjászmegmérettetéseket rendező valamennyi egyesületet.

7.9.         A történelmi viselet a döntnökök számára is kötelező.

8.         A megmérettetésen közreműködő személyek és bizottságok

8.1.      Vezető döntnök

8.1.1.      A rendezőség a megmérettetés irányítására tapasztalt döntnökt bíz meg, aki mellé további személyek (helyettesek) tartozhatnak.

8.1.2.      A döntnök feladatai:

               •  Ellenőrzi a megmérettetés időbeosztását, a lövések időtartamát, a versenyzők sorrendjét, gondoskodik arról, hogy a sorra kerülő versenyzők, csapatok lőállásaikat időben elfoglalják.

               •  A megmérettetésdöntnöki bizottság tagjaként intézkedési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amely a megmérettetés folyamatos lebonyolítását és biztonságát szolgálja.

               •  Vészhelyzetben vagy más indokolt esetben a lövéseket leállítja, és megfelelő intézkedéseket tesz a megmérettetés folytatása érdekében.

               •  Dönt a kétes találatok értékéről.

               •  A megmérettetés megkezdése előtti napon részt vesz a sorsoláson, később a csoportbeosztások készítésében, a versenyzők felszerelésének ellenőrzésében.

               •  A megmérettetés főrendezőjével és a megmérettetésdöntnökval együtt tagja a Megmérettetésdöntnöki Bizottságnak.

               •  Személyét a rendező egyesület saját nem versenyző tagjai közül is felkérheti.

               •  A megmérettetés közben szabálytalanság esetén szóbeli figyelmeztetést, intést illetve azonnali kizárást alkalmazhat. Az intést és kizárást azonnal fel kell jegyezni a versenyző beírólapjára. A megmérettetés után pedig a jegyzőkönyvben írásban köteles jelenteni intézkedéseit indoklással együtt a MÍSZ és a Történelmi Szakmai Bizottság felé.

8.2.      Megmérettetésdöntnök

8.2.1.      Személyét a Tradicionális Bizottság javaslata alapján a MÍSZ Döntnöki Bizottsága jelöli ki. Tevékenységéért ennek megfelelően a Döntnöki Bizottságnak tartozik felelősséggel.

8.2.2.      Feladatai:

               •  A versenyzők védelmében minden olyan szabály betartása, amely az elért eredményt befolyásolhatja. A versenyzőknek joguk van a döntnök döntése ellen személyesen vagy megbízottjuk útján nála óvást emelni. Ez alól csak a találatok értékelése kivétel, ahol a egyhangúlag hozott döntést megóvni nem lehet.

               •  A mindenkor érvényes szabályok és előírások maradéktalan ismerete. Ezeket úgy kell alkalmaznia, hogy előre ki nem számítható helyzetek esetén is egyenlő feltételeket biztosítson minden versenyző számára.

               •  A versenypálya és a pályákhoz tartozó felszerelések felülvizsgálata. Különös figyelemmel kell ellenőriznie a távolságokat, a célokat, és minden olyan tényezőt, melyek az eredményeket befolyásolhatják.

               •  A megmérettetés, a versenyzők, valamint azok felszerelésének ellenőrzése.

8.2.3.      A döntnökkel együttműködve intézkedési joggal rendelkezik minden olyan ügyben, amely a megmérettetés levezetésével kapcsolatos.

8.3.      A Megmérettetésdöntnöki Bizottság

8.3.1.      A Megmérettetésdöntnöki Bizottság tagjai:

               • A Megmérettetésdöntnök, mint elnök

               • A döntnök(k)

               • A főrendező

               • A TSzB képviselője

8.3.2.      A Megmérettetésdöntnöki Bizottság feladatai:

               •  A megmérettetés megkezdése előtt technikai ellenőrzést tart, amelynek során megvizsgálja a felszereléseket, elbírálja a viseleteket. (A résztvevő csapatok felszerelésének és viseletének ellenőrzése betűrendes sorrendben történik.)

               •  Elbírálja a megmérettetés folytatásával összefüggő, írásban benyújtott óvásokat, gondoskodik az óvások elbírálását követően a megmérettetés folytatásáról. A Megmérettetésdöntnöki Bizottság döntését véglegesnek kell tekinteni, az ellen jogorvoslatnak helye nincs.

               • A szabályokat tudatosan megszegő versenyzőket azonnali hatállyal kizárhatja a megmérettetésből. A kizárt versenyző a megmérettetés folyamán elért minden eredményét automatikusan elveszti. Erről jegyzőkönyvben kell értesíteni a MÍSZ-t és a Történelmi Szakmai Bizottságot.

               •  Ha a megmérettetésen a fennálló csúcsnál jobbat értek el, a Megmérettetésdöntnöki Bizottság köteles a pályát újból kimérni. A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben igazolni kell, hogy a pálya, a versenyző felszerelése és a megmérettetés lebonyolítása mindenben megfelelt a versenyszabályoknak.

               •  A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet az eredeti beírólappal együtt csatolja a megmérettetésjegyzőkönyvhöz.

8.4.      Rendező Bizottság

8.4.1.      A Rendező Bizottságot a megmérettetést rendező egyesület állítja fel. Felelős vezetőjének (főrendező) nevét a megmérettetéskiírásban fel kell tüntetni.

8.4.2.      Feladata:

               • A megmérettetés engedélyeztetése

               • A pálya biztosítása

               • A forgatókönyv elkészítése

               • A megmérettetéskiírás elkészítése

               • A megmérettetéskiírás bemutatása a MÍSZ Tradicionális Bizottságának

               • Orvosi felügyelet biztosítása

               • A jóváhagyott megmérettetéskiírás szétküldése

               • A beérkezett nevezések feldolgozása

               • A sorsolás levezetése, a csoportbeosztások elkészítése

               • A megmérettetés rendezési anyagok beszerzése

               • A díjak beszerzése

               • A segédszemélyzet biztosítása

               • A benevezett versenyzők, csapatok kihirdetése

               • A versenyzők szállás- és étkezési lehetőségének biztosítása

               • A megnyitó ünnepség megszervezése

               • A díjkiosztás megszervezése és levezetése

               • Zárójelentés készítése, elszámolás

8.4.3.      A bizottság vezetője (főrendező) a rendező egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy.

               • Személyesen felelős a bizottság munkájáért, ő képviseli a bizottságot a hatóságokkal, egyesületekkel, a MÍSZ-szel és más szervezetekkel szemben.

               • Gondoskodik a bizottság működéséről, a megmérettetés zökkenőmentes, előírásszerű lebonyolításáról.

               • Gondoskodik a megmérettetés pontos megkezdéséről és a nézők elhelyezéséről.

               • A megmérettetés teljes és hiteles eredményjegyzékét, valamint a zárójelentést megküldi a MÍSZ titkárságának.

               • Felelősöket nevez ki az alábbi feladatok elvégzésére:

                  - Összeköttetés a sajtóval

                  - A segédszemélyzet irányítása

               • Biztonsági őröket alkalmaz (korhű viseletbe öltöztetve), ha a lövések által veszélyeztetett terület nincs megnyugtatóan elzárva.

8.5.      A nézők

8.5.1.      Az íjászat népszerűsítésének érdekében kívánatos, hogy a megmérettetések minél nagyobb mértékben látogatottak legyenek. Ennek érdekében a rendező szerv köteles a nézők részére nézőteret kijelölni, a megmérettetésről tudósító média számára a megfelelő helyet biztosítani.

Vissza