TÖRTÉNELMI ÍJÁSZMEGMÉRETTETÉSEK
RENDEZÉSE, LEVEZETÉSE
Érvényes
2004. január 1-től.
Elfogadva a MÍSZ 2001. december
14-én tartott elnökségi ülésén.
Módosítva a MÍSZ 2002. május 31-én
tartott elnökségi ülésén.
Módosítva a MÍSZ 2002. február
14-én tartott elnökségi ülésén.
Módosítva a TÍB 2003. október
18-án tartott ülésén.
Tartalma: 1. – 17. oldal
1. – 8. fejezet
Tartalomjegyzék
1.
Alapfogalmak.
3
1.1.
MÍSZ történelmi versenyíjászat
3
1.2.
Korosztályok.
3
1.3.
Kategóriák.
3
1.4.
Magyar, egyéb pusztai íj valamint történelmi hosszú íj
3
1.5.
Történelmi íjász megmérettetés.
4
2.
A Történelmi Íjászmegmérettetésen Használatos Célok És
Távolságok.
5
2.1.
Alapfogalmak.
5
2.2.
Alaprendelkezések.
5
2.3.
A célok formája, mérete és távolsága.
6
3.
MÍSZ Történelmi Íjászmegmérettetés rendezése.
7
3.1.
Általános rendelkezések.
7
3.2.
A Történelmi Íjászmegmérettetés.
7
3.3.
A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetés értékelése, díjazása.
9
3.4.
A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetésen a holtverseny
eldöntése.
9
3.5.
Történelmi Versenysorozat (VS)
10
4.
Mísz csúcsok és minősítések.
11
4.3.
Országos csúcs és a minősítési szint elérésének feltétele.
11
5.
A céllövés általános szabályai
12
6.
Találatok kiértékelése.
13
7.
A versenyzők felszerelése.
14
8.
A megmérettetésen közreműködő személyek és bizottságok.
15
8.1.
Vezető döntnök.
15
8.2.
Megmérettetésdöntnök.
15
8.3. A Megmérettetésdöntnöki Bizottság.
16
8.4. Rendező Bizottság.
16
8.5. A nézők.
17
1.
Alapfogalmak
1.1. MÍSZ történelmi versenyíjászat
Ide tartoznak a versenyíjászat alábbiakban felsorolt változatai,
amelyek a Magyar Íjász Szakszövetség (MÍSZ) által elfogadott
versenyszabályok alapján kerülnek megrendezésre:
-
történelmi íjász megmérettetés
-
(a későbbiekben igény szerint a történelmi
lovasíjász megmérettetés)
1.2. Korosztályok
A
versenyzők neme és életkora alapján az alábbi korosztályokat
különböztetjük meg:
• gyermek (-12)
pulya
•
serdülő (13-14) lurkó
• ifjúsági
leány (15-18) hajadon
• ifjúsági
fiú (15-18) surbankó
• felnőtt
női (18-49) harcos nő
• felnőtt
férfi (18-49) vitéz
•
senior (50-) tiszteletre méltó
A gyermek korosztályba azok a versenyzők
tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be
12. életévüket vagy ennél fiatalabbak. A gyermek korosztályba
sorolt versenyzők a serdülő korosztályban megrendezett
megmérettetéseken is indulhatnak. A gyermek és a serdülő
korosztályba tartozó versenyzők a megmérettetéseken csak felnőtt
kíséretével vehetnek részt.
A serdülő korosztályba azok a versenyzők
tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be
14. életévüket vagy ennél fiatalabbak.
Az ifjúsági korosztályba azok a
versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének
évében töltik be 18. életévüket vagy ennél fiatalabbak. Az
ifjúsági korosztályba sorolt versenyzők a felnőtt korosztályban
megrendezett megmérettetéseken is indulhatnak.
1.3.
Kategóriák
A MÍSZ a következő kategóriákat ismeri
el a versenyzők által használt íjak típusai alapján:
• Történelmi íjász megmérettetés:
-
magyar, egyéb pusztai íj
-
történelmi hosszú íj
1.4.
Magyar, egyéb pusztai íj valamint történelmi hosszú íj
1.4.1.
Magyar, egyéb pusztai íj
Magyar és egyéb pusztai íjnak tekintendő
az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
• Merevszarvú, visszahajló reflexíj.
Merev, nem hajló szarva az íj dinamikus munkájában nem vesz
részt.
• A merev szarv hossza a könyöktől a
húrbeakasztására szolgáló horonyig mérve nem kevesebb 8 cm-nél.
• Ideghossza felajzott állapotban nem
több 160 cm-nél.
• Az idegnek az íj teljes hosszában
az íj középvonalában kell futnia.
• Markolata oldalirányban nem
aszimmetrikus, oldalirányú szélessége nem kevesebb, mint 15 mm,
ablakos kiképzéssel nem rendelkezhet .
• Az íjon a göb kivételével más
segédeszköz nem lehet.
• Az íjhoz tartozó nyílvessző
alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a
tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét.
• A nyílvesszőt olyan esztergált
fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a
vesszőfogóban.
• Az íj szétszerelhető nem lehet.
• A markolaton a védőréteg (vékony
bőr, vagy bandázs, mely a vessző alátámasztására nem alkalmas) a
vessző kifutási középpontjától felfelé maximum 2,5 cm lehet.
• Az íj felső reflexén semminemű
célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem
alkalmazható.
• Az íjon a bandázs csak egyszínű
lehet.
1.4.2. Történelmi hosszú
íj
Történelmi hosszú íjnak tekintendő az az
íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
• A vessző palástja a markolat
középvonalától legkevesebb 3,1 mm-re kell lennie.
• A markolaton megengedett a vessző
megvezetésére szolgáló kis magasságú (max. 3,5 cm magas) polc
kialakítása.
• Az ideg kizárólag a beakasztási
pontokon érhet hozzá az íjhoz és ettől a ponttól az íj közepéig
folyamatosan távolodnia kell az íjtól.
• Az idegnek az íj teljes hosszában
az íj középvonalában kell futnia.
• Az íjon a kis magasságú (max.: 3,5
cm magas) faragott polc és a göb kivételével más segédeszköz nem
lehet.
• Az íjhoz tartozó nyílvessző
alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a
tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét.
• A nyílvesszőt olyan esztergált
fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a
vesszőfogóban.
• Az íj felső reflexén semminemű
célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem
alkalmazható.
• Az íjon nem alkalmazható az ún.
pisztolymarkolat kialakítása.
1.5. Történelmi íjász megmérettetés
A MÍSZ szabályok alapján megrendezett
történelmi íjászmegmérettetések, bajnokságok előírt formája.
2. A Történelmi
Íjászmegmérettetésen Használatos Célok És Távolságok
2.1. Alapfogalmak
2.1.1. A
találati felület
Az a(z) (fekete színtől jól elkülönülő)
éles kontúrral, a tábla többi részétől jól elkülönülő a
későbbiekben meghatározott formájú és méretű felület, melyet az
íjásznak el kell találni az értékelhető lövéshez.
(a fekete színtől való eltérés
lényege: ha pl. a találati felület a tűréshatárnál nagyobbra
sikeredett, a döntnök a helyszínen, a sablon használatával,
fekete alkoholos filccel korrigálni és hitelesíteni tudja a
találati felületet a céllal együtt és nem kényszerül az esetleg
több napon keresztül rajzolt, festett célt kizárni a
megmérettetésből, ezzel is veszélyeztetve a megmérettetés
minősíthetőségét (ha például nincs tartalék cél)).
2.1.2. A
cél
Az a történelmi hangulatot idéző
felület, mely a találati felületet magában foglalja.
2.2. Alaprendelkezések
2.2.1.
a történelmi íjászmegmérettetéseken a rendezők kötelesek olyan
történelmi hangulatú és/vagy jellegű célokat kialakítani,
amelyek már a középkorban is létezhettek.
2.2.2.
a célok mérete és minősége teljesen a szervezők fantáziájára van
bízva, de rajta kötelező a meghatározott méretű és formájú
találati felületek elhelyezése.
2.2.3.
a céloknak illetve a találati felületeknek meg kell felelni
néhány alapnormának:
• anyaga nem
tehet kárt egy az 1.4. alapfogalmakban meghatározott
nyílvesszőben.
• ugyanezt a
nyílvesszőt egy 60#-os az 1.4. alapfogalmakban meghatározott
íjból kilőve is meg kell fognia
2.2.4.
a találati felület színének jól el kell különülnie a háttértől.
Éles, minimum 2mm vastag kontúrral kell rendelkeznie.
2.2.5.
a kör, háromszög és a fekvő téglalap alakú találati felületekből
4 db-ot kell kialakítani egy-egy célon.
2.2.6.
A négyzet és álló téglalap alakú találati felületekből 1, 2 vagy
4 darabot kell kialakítani egy-egy célon.
2.3. A célok formája, mérete és
távolsága
2.3.1.
a találati felületek formája minden esetben jól mérhető és
ellenőrizhető, szabályos geometriai alakzatok:
• kör
• négyzet
• egyenlő oldalú háromszög
• álló téglalap
• fekvő téglalap
2.3.2.
Mind az öt féle találati felületből a megmérettetés folyamán 4-4
cél alakítandó ki.
2.3.3.
Minden formához tartozik:
• 1 db fix távolság,
• 2 db métertől-méterig megadott
távolság
• 1 db lövésenként változó távolság.
2.3.4.
a táblázat tartalmazza a találati felületek formához kötött
méreteit és méretenként a távolságait (a találati felületek
mérete cm-ben a távolságok méterben vannak megadva). A
távolságoktól való eltérés maximum
±50 cm lehet, de csak
abban az esetben, ha e nélkül nem lehet a megadott távon
kialakítani a célokat.
találati felületek formája, mérete,
távolsága a kék karóhoz
(férfi, női és ifjúsági kategória)
|
Kör
Æ: 20 cm |
Négyzet
él: 40 cm |
Háromszög
él: 15 cm |
Állított téglalap
él: 15 x 40 cm |
Fekvő téglalap
él: 10 x 20 cm |
1. |
5-8m |
16-20m |
5-6m |
14-18m |
6-9m |
2. |
9-11m |
21-24m |
8-9m |
21m |
10-12m |
3. |
14m |
26m |
12m |
24-26m |
14m |
4. |
15-12-10-7m |
28-24-20-16m |
13-11-8-6m |
26-23-21-18m |
16-14-12-10m |
találati felületek formája, mérete,
távolsága a fehér karóhoz
(serdülő és gyermek kategória)
|
Kör
Æ: 20 cm |
Négyzet
él: 40 cm |
Háromszög
él: 15 cm |
Állított téglalap
él: 15 x 40 cm |
Fekvő téglalap
él: 10 x 20 cm |
1. |
3-4m |
7-8m |
3m |
6-8m |
3-5m |
2. |
5-6m |
9-11m |
4-5m |
10m |
6-7m |
3. |
8m |
12m |
6-7m |
11-13m |
9m |
4. |
10-7-5-3m |
14-12-10-8m |
7-6-4-3m |
14-11-9-7m |
9-7-5-3m |
3. MÍSZ Történelmi
Íjászmegmérettetés rendezése
3.1. Általános rendelkezések
3.1.1.
Történelmi Országos Bajnokságot csak a Történelmi Szakmai
Bizottság jóváhagyásával és a MÍSZ engedélyével lehet rendezni
3.1.2.
Az Országos Bajnokságon a Történelmi Szakmai Bizottságot az
elnöknek vagy valamely megbízott tagnak képviselni kell. A
képviselőnek a bizottság és az MÍSz felé írásos értékelést kell
benyújtani a megmérettetésről. A megmérettetés folyamán a
képviselőnek a megmérettetés helyszínén szakmai segítséget kell
nyújtani a rendezőknek.
3.1.3.
A versenyzőket irányított sorsolással, egy nappal a
megmérettetés kezdete előtt kell külön választani,
csoportbeosztásukat elkészíteni, ezt a beosztást a megmérettetés
napján mindenki számára elérhető helyen ki kell függeszteni.
(Irányított sorsolás alatt értjük, hogy az azonos
egyesületből érkező versenyzőket lehetőség szerint külön
csoportba osztják be)
3.1.4. Korosztályokat és kategóriákat az eredményhirdetés szempontjából
nem lehet összevonni.
3.1.5.
A megmérettetéseken két beírólapos pontvezetést kell alkalmazni.
3.1.6.
Országos bajnokságon csak előnevezéssel és az előírt
feltételekkel lehet részt venni.
3.1.7.
A versenypálya kialakítását minden esetben a hely szelleme
határozza meg, de a rendezőknek törekedni kell a történelmi
hangulat kialakításához.
3.1.8.
A versenyzők kötelesek a megmérettetés szellemének megfelelő
viselkedésre. A rendbontó és nem megfelelő viselkedést tanúsító
versenyzőt a döntnökség azonnali hatállyal kizárja, ez ellen
óvásnak helye nincs.
3.2. A Történelmi
Íjászmegmérettetés
3.2.1.
A történelmi íjászmegmérettetéseken 20 db célt kell kialakítani,
melyek kialakítását a 2. fejezet (A Történelmi
Íjászmegmérettetésen használatos célok és távolságok)
tárgyalja
3.2.2.
A versenyzők 4-8 fős csapatokban egyszerre, kezdik meg a
megmérettetést a megadott időben a számukra kijelölt célnál.
3.2.3.
A lőtávolságok szintén a 2. fejezetben vannak rögzítve.
3.2.4.
A versenyzők minden egyes célra 4 lövést adnak le.
3.2.5.
A fix távolságú céloknál a kategóriának megfelelő színű karótól
4 lövést adnak le az íjászok.
3.2.6.
A közelítéses céloknál minden célhoz 4
kék és 4 fehér karó tartozik. Minden íjász az első lövést a
legtávolabbi karótól adja le, majd (ha minden íjász leadta az
első lövését) a másodikat az utolsó előttitől, a harmadikat a
második, az utolsó lövést pedig a célhoz legközelebb eső karótól
adják le, közelítve a cél felé. (Vagyis az íjászok nem egymás
után adják le a 4 lövésüket!)
3.2.7.
A lőállásban minden esetben (kivétel a
páratlan létszámú csapat utolsó versenyzőjét) két
versenyzőnek kell beállni, és onnan a lövéseket együtt kell
leadniuk. A rendelkezésre álló 2 perc mindkettőjüknek ugyanakkor
kezdődik (amikor lehetőség nyílik a lőállás elfoglalására) és
ugyanakkor ér véget. Ez alól kivételt csak a rendezők külön
utasításában (pl. egy extrém helyen (várfal, magasles)
elhelyezett lőállás, ahol nem megoldható a páros lövészet)
megadott lőállás képezhet, melyet jól hallhatóan és érthetően a
verseny előtti eligazításkor tudomására kell hozni a
versenyzőknek. A lövési sorrend a FITA AB-CD-E, stb. szabálya
szerint történik.
4 fő esetén:
AB-CD, CD-AB, stb.
5 fő esetén:
AB-CD-E, E-AB-CD, stb.
6 fő esetén:
AB-CD-EF, EF-AB-CD, stb.
7 fő esetén:
AB-CD-EF-G, G-AB-CD-EF-GH, stb.
8 fő esetén:
AB-CD-EF-GH, GH-CD-EF-GH, stb.
(Mindig az
a páros kezdi lövészetet, amelyik az előző lőállásnál utolsóként
lőtt)
3.2.8.
Lövést leadni csak a lőállásból lehet. Az íjászoknak a számukra
meghatározott színű karó vonala mögül kell a lövéseket
elvégezni.
3.2.9.
Technikai hiba esetén az íjász jelzi a hibát egy döntnöknek. A
döntnök a megmérettetést a csapat részére a hiba
kiküszöbölésének idejére – maximum öt
percre – leállítja. Az
íjász szükség esetén a tartalék vagy kölcsön felszerelést vehet
igénybe, amennyiben azokat a használatba vétel előtt technikai
ellenőrzés céljából a döntnöknek bemutatta és az jóváhagyta.
Amennyiben a technikai hibát a rendelkezésre álló
öt perc alatt az íjász nem
tudja elhárítani, a csapat tovább
megy az íjásznak pedig további 25 perce van a hiba elhárítására.
Ha ez idő alatt sikerül a hibát kiküszöbölnie visszaáll a
csapatba és az elmaradt lövéseit a megmérettetés után döntnök
vezetésével pótolhatja. Ha a megadott időnél tovább tart a
hibaelhárítás, a csapatba akkor is visszaállhat és folytathatja
a megmérettetést, de az elmaradt lövéseket nem pótolhatja.
3.2.10.
Ha egy versenyzőnek valamely okból
elfogy a rendelkezésére álló nyílvesszője (pl. sok mellélövés) a
megmérettetést nem folytathatja.
3.2.11.
A versenyzőt a döntnök szabálytalanság esetén szóbeli
figyelmeztetésben vagy intésben súlyosabb esetben azonnali
kizárásban részesítheti. Második döntnöki intés az azonnali
kizárást vonja maga után. A döntnöki intézkedést (szóbeli
figyelmeztetést kivéve) a beírólapon rögzíteni kell.
3.2.12.
A mellé lőtt vesszők keresésére a csapatnak maximum 3 perc áll
rendelkezésére célonként.
3.2.13.
A versenyző a célhoz csak a csapattal együtt az utolsó csapattag
lövésének befejezése után vonulhat ki.
3.2.14.
A célhoz és a belelőtt vesszőkhöz csak a csapat találatainak
beírása után szabad hozzáérni. Aki ez ellen vét annak az
íjásznak azon a célon a találatait érvénytelennek kell
tekinteni.
3.2.15.
A megmérettetés megnyitóját ünnepélyes keretek közt kell
megtartani, ezt a történelmi íjászok rendezett bevonulásával
(mely távolsága minimum 20m) kell kezdeni melyről a
megmérettetés forgatókönyvében a szervezőnek kell rendelkeznie.
3.2.16.
Magyar Történelmi íjászmegmérettetést a történelmi
hagyományokhoz méltó színvonalon köteles megrendezni a szervező.
3.3. A MÍSZ történelmi
íjászmegmérettetés értékelése, díjazása
3.3.1.
A történelmi íjászmegmérettetés végeredményét a találatok száma
adja meg.
3.3.2.
Holtverseny esetén az 1-2-3. helyezésért küzdő íjászoknak döntőt
kell vívni, melynek lebonyolítását külön rész szabályozza a
3.4.-es fejezetben
3.3.3.
A megmérettetés díjazása:
1-3. helyezés: serleg, érem és oklevél.
4-6. helyezés: oklevél
3.3.4.
A megmérettetés minden résztvevőjének kötelezően adandó a
megmérettetés szelleméhez méltó részvételi emléklap vagy
emlékérem.
3.4. A MÍSZ történelmi
íjászmegmérettetésen a holtverseny eldöntése
3.4.1.
Azonos találati szám esetén, ha a versenyzők bármely helyezésért
küzdenek (1-3. helyezés) külön versenyszámként szétlövést kell
rendezni részükre
3.4.2. A szétlövésnél
használatos találati felület formája a négyzet, az élek
hosszúsága 40 cm. Ez lehet a már a megmérettetésben is szereplő
cél, de a rendezők használhatnak új eddig nem használt célt is
ezzel a találati felülettel.
3.4.3.
A holtversenyben azonos helyezésért küzdő versenyzők a lövéseket
egymás után adják le a célokra. A sorrendet a döntnökök
határozzák meg.
3.4.4.
A szétlövés fordítottja a közelítő lövéseknek. A versenyzők a
kategóriájuknak megfelelő célhoz legközelebbi karótól adják le
az első lövést, értékelhető találat esetén egy karóval hátrébb
mennek. Ha valamely karónál a lövése nem volt értékelhető egyik
íjásznak sem, akkor a következő körben ismét attól a karótól
lőnek, ahonnan a sikertelen lövést leadták, egészen addig,
ameddig az egyik íjász találatot ér el, míg a másik nem. Így
akár egyetlen sikeres vagy sikertelen lövés is dönthet a végső
sorrendről.
3.4.5.
Ha több íjász küzd azonos helyezésért szétlövéssel, akkor
amelyikük először ront a többiekhez képest, az kiesik, míg a
többi folytatja addig, amíg el nem dől a végső sorrend.
3.4.6.
Ha a szétlövés nem hoz eredményt 4 lövésből, akkor addig kell
folytatni a küzdelmet ezentúl egyes lövésenként, amíg a sorrend
meg nem állapítható.
3.4.7.
A lövések távolságai:
• kék karó
15m (ha szükséges, mindig +5 méterrel
kell növelni a távot)
• fehér karó:
5m (ha szükséges, mindig +5
méterrel kell növelni a távot)
3.4.8.
A szétlövést minden esetben döntnöknek kell levezetni. A
találatok értékelésénél minden esetben jól látható függőlegesen
felemelt kézzel (vagy kézben tartott kis zászlóval) kell jelezni
a sikeres találatot és oldalirányú, vízszintesen tartott kézzel
kell jelezni a sikertelen találatot. Egy második döntnök figyeli
ezt és ennek megfelelően engedi egy karóval hátrébb a
versenyzőt, vagy tartja helyben.
3.4.9.
A versenyző minden sorozatban köteles
megvárni a döntnök egyértelmű engedélyét a lövésre, melyre
ezután 1 perc áll a rendelkezésére.
3.5. Történelmi Versenysorozat (VS)
3.5.1.
Amennyiben a szezonban 3 vagy több minősítő
megmérettetés zajlik VS rendszerű éves megmérettetés is folyik.
3.5.2.
A VS végeredményébe minden egyes versenyzőnek a
2 legjobb VS + az OB-n elért eredménye számít bele. Ezek
összpontszáma adja a versenysorozat sorrendjét.
3.5.3.
A VS-n kategóriák csak nemek és korosztályok (ld.
1.2-es pont) szerint vannak. Íjtípus szerint nincs
megkülönböztetés.
3.5.4.
A VS végeredményében holtverseny esetén a
sorrendet az OB-n elért eredmény határozza meg.
3.5.5.
Amennyiben az OB-n is egyenlő pontszáma van a
holtversenyben álló versenyzőknek, akkor a GP végeredményében
holtversenyt kell kihirdetni. (pl. két első helyezettet).
3.5.6.
A versenysorozatban résztvevő megmérettetések
rendezői, úgy kell megállapítsák a nevezési díjakat, hogy abból
minden induló után 300,- Ft-ot az utolsó megmérettetést
rendezőnek a verseny hivatalos jegyzőkönyvének másolatával
együtt, a versenysorozat díjázása céljából eljuttatnak. Erről az
éppen illetékes rendező köteles a TÍB felé be- és elszámolni.
3.5.7.
A versenysorozat díjazását intéző rendezőknek
időben gondoskodni kell, arról, hogy a 2003-ban alapított Mergen
vándorkupák még a verseny megkezdése előtt visszakerüljenek
hozzá, és azok újból ki legyenek osztva a legjobb felnőtt és a
legjobb serdülő kategóriában.
4. Mísz csúcsok és minősítések
4.1.
A MÍSZ által elismert tradicionális megmérettetéseken
kategóriánként és korosztályonként a következő országos
csúcsokat lehet elérni:
4.1.1.
Egyéni országos csúcsok.
4.2.
A MÍSZ által elismert tradicionális megmérettetéseken
kategóriánként és korosztályonként a következő minősítéseket
lehet elérni:
4.1.1.
Első-, másod- és harmadkorosztályú
minősítés történelmi íjászatban.
A minősítési
szinteket külön bizottsági rendelet szabályozza. Évről évre
felülvizsgálva azt év végén, az aktuális éves eredmények
ismeretében.
4.3. Országos csúcs és a minősítési
szint elérésének feltétele
Országos csúcsot és minősítést csak a
MÍSZ hivatalos versenynaptárában szereplő megmérettetésen lehet
elérni, amelyet a MÍSZ előírásainak megfelelően rendeztek meg.
5. A céllövés általános
szabályai
5.1. Lövés közben a lőállásban csak a lövő versenyzők
tartózkodhat, a többieknek felszerelésükkel együtt a várakozási
vonal (háromlépésnyi távolság) mögött kell maradnia.
5.2. A versenyző és edzője között a megmérettetés közben
a kommunikáció nem megengedett a technikai hiba elhárításának
esete kivételével.
5.3. A versenyző a megmérettetés egész tartama alatt
csak a számára kijelölt cél irányába lőhet.
5.4. A megmérettetéseken a lövést leadó íjásznak
kötelessége meggyőződni arról, hogy lövésével embert vagy
haszonállatot, egyéb értéket nem veszélyeztet.
5.5. Minden kilőtt vesszőt
érvényesnek kell tekinteni, kivéve:
ha a vessző valamilyen rendellenesség
következtében úgy esik a földre, hogy azt az íjász a lőállás
elhagyása nélkül íjával elérheti, vagy a cél a lövés közben
eldől.
5.6.
Vesszőt kilőni csak akkor lehet, ha már a
csapat minden tagja a lőállásnál tartózkodik.
5.7. A találati felületeknél, ha abból a célon:
- 1 db van, mind a 4 nyílvesszőt oda lövi a versenyző (1
találati felületen maximum 4 pont érhető el)
- 2 db van, 2-2 nyílvesszőt lő a versenyző mind a két találati
felületbe. (1 találati felületen maximum 2 pont érhető el.)
- 4 db van, 1-1 nyílvesszőt lő a versenyző mind a 4 találati
felületbe. (1 találati felületen maximum 1 pont érhető el.)
5.8. A lövések időtartama:
egy sorozat (4 vessző) lövésére 2 perc.
5.9. A versenyző az íjat még vessző nélkül sem húzhatja
ki, ha nem áll a lőállásban.
5.10.
A versenyzőknek szigorúan tilos társaik felszerelését engedély
nélkül megérinteni.
5.11.
Ha a versenyző a megmérettetés megkezdése után érkezik, nem
pótolhatja elmaradt lövéseit, kivéve, ha késése a Rendező
Bizottságnak felróható okból történt, csapatvezetője vagy
csapatkapitánya ez okból írásban óvást nyújtott be a döntnöki
Bizottságnak, s az döntésében engedélyezte az elmaradt lövések
pótlását.
5.12.
Gyakorló lövéseket is kizárólag a rendezőbizottság által ezzel
megbízott személy felügyeletével lehet leadni.
5.13.
Rossz időjárás vagy baleset esetén a döntnök a
megmérettetésdöntnökkel egyetértésben a megmérettetést
megszakíthatja.
5.14.
A Magyar Íjász Szövetség hivatalos versenynaptárában szereplő
megmérettetéseken a megmérettetés előtt és közben az íjászok
számára az alkohol fogyasztása tilos.
5.15.
A terepen zajló megmérettetéseken az íjászok számára kötelező a
természetvédelemmel kapcsolatos szabályok messzemenő betartása,
akkor is, ha a megmérettetés nem természetvédelmi területen
zajlik.
5.16.
A terepen zajló megmérettetéseken a célok
kijelölésénél, a megközelítési útvonalak meghatározásánál a
rendező szerv is köteles figyelembe venni a természetvédelmi
szempontokat.
5.17.
A megmérettetés alatt minden versenyző a
számára kijelölt csapattal együtt mozog. Aki komoly és jogos
indok nélkül elhagyja a csapatot az kizáródik a versengésből.
6. Találatok kiértékelése
6.1. A megmérettetéseken a találatok értékelését és
feljegyzését a 2 beírólapon a csapattagok közül (a megmérettetés
kezdete előtt) kiválasztott két ember végzi el.
6.2. A találatokat a versenyzők számára jól hallható
módon bemondják, majd feljegyzik annak a versenyzőnek az
eredménylapjára, akié a vessző. A versenyző a vesszőt csak a
után érintheti meg és húzhatja ki, ha a csapat összes találata
rögzítve van a beírólapon. Amennyiben ezt korábban megteszi,
azon a célon az összes találata érvénytelen.
6.3. Ha a versenyző vitatja a találat értékét akkor a
vessző valamint a cél és találati felület érintése nélkül, a
találat bejegyzése előtt a csapatnak kell szavazni arról. Ennek
lefolyása: a szavazást a csapat minden tagja egyszerre végzi el,
ökölbe szorított kézen a hüvelykujj felfelé (találat megadása)
vagy a hüvelykujj lefelé (találat meg nem adása) irányuló
jelzésével. Egyhangú szavazás esetén fellebbezésnek helye nincs.
Nem egyhangú szavazat esetén döntnökt kell hívni. Ez esetben az
ő döntése a mérvadó, mely ellen szintén nincs helye
fellebbezésnek.
6.4. Amennyiben az íjász a megengedettnél több vesszőt
lő ki, az (5.7. alapján) értékelhető találatok számaiból le
kell vonni a pluszként kilőtt vessző(k) számát.
6.5. Minden vesszőt a célban elfoglalt helyzetének
megfelelően kell értékelni. A találatot tehát a vesszőnek a
találati felületben elfoglalt helye határozza meg és nem az a
rés, amit a lőlapon ütött.
6.6. Ha a vessző palástja a találati felület élesen
meghatározott kontúrvonalát kívülről érinti, akkor a találatot
meg kell adni.
6.7.
Ha a találati felület megsérül és annak a
kontúrvonala hiányzik, a találat megállapításához a
kontúrvonalat képzeletben meg kell hosszabbítani.
6.8. A beírólapra tévesen bejegyzett eredményeket csak a
vesszők kihúzása előtt lehet javítani. A javítást a döntnöknek
vagy az összes versenyzőknek a
vesszők kihúzása előtt kézjegyével kell ellátni.
6.9. A megmérettetés befejezése után a beírólapot mind a
beírónak, mind a versenyzőnek alá kell írni. A versenyző az
aláírásával csak a beírólapon feltüntetett találatok
hitelességét ismeri el.
6.10.
Ha a két beírólapon a találatok száma nem egyezik, akkor az
alacsonyabb pontszámot kell figyelembe venni.
7. A versenyzők felszerelése
7.1. A versenyzők által használt íjakat és vesszőket az
Alapfogalmak című fejezet szabályozza.
7.2. Az íjat tartó kézen kesztyű, vagy más kézvédő
megengedett, de ez nem lehet az íjhoz erősítve.
7.3. Lövés közben bármilyen látást korrigáló szemüveg,
kesztyű, ujjvédő, karvédő, mellvédő használata megengedett.
Ujjvédőn vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés vagy
szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását vagy a célzást
elősegíti.
7.4. A történelmi megmérettetéseken a résztvevő íjászok
számára kötelező az íj típusának megfelelő történelmi viselet,
amelynek a régészeti, történelmi kutatásoknak megfelelően
törekednie kell a korhűségre. Magyar és egyéb pusztai íj
kategóriában kötelező az öv és a süveg ajánlott.
7.5. A magyar és egyéb pusztai íj kategória íjászai
vesszőiket háti tegezben nem tárolhatják.
7.6. A történelmi jelleg erősítése érdekében megengedett
egyéb, az íjászathoz közvetlenül nem kapcsolódó történelmi
eszközök viselése. (Kard, szablya, kés, tőr, kürt, tarsoly,
iszák, stb.)
7.7. A részvétel szempontjából kizáró ok egyértelműen
jelenkori ruhadarab (pl. edzőcipő, „baseball”-sapka, stb.) és
eszköz (pl. mobil telefon) jól látható viselése. A versenyzőknek
a mobiltelefon használata (vészhelyzet, baleset kivételével) a
megmérettetés folyamán tilos. A megmérettetés előtt a versenyzők
felszerelésének ellenőrzésekor a Megmérettetésdöntnöki Bizottság
bírálja el a versenyzők viseletét, felhívja a figyelmet a
kizárás lehetőségére, szükség esetén kizárja a versenyzőt.
7.8. A kizárás okáról és tényéről a
Megmérettetésdöntnöki Bizottság a megmérettetést követően
írásban tájékoztatja a MÍSZ elnökségét a versenyző egyesületét,
a történelmi íjászmegmérettetéseket rendező valamennyi
egyesületet.
7.9. A történelmi viselet a döntnökök számára is
kötelező.
8. A megmérettetésen közreműködő
személyek és bizottságok
8.1. Vezető döntnök
8.1.1.
A rendezőség a megmérettetés irányítására
tapasztalt döntnökt bíz meg, aki mellé további személyek
(helyettesek) tartozhatnak.
8.1.2.
A döntnök feladatai:
• Ellenőrzi a megmérettetés időbeosztását, a
lövések időtartamát, a versenyzők sorrendjét, gondoskodik arról,
hogy a sorra kerülő versenyzők, csapatok lőállásaikat időben
elfoglalják.
• A megmérettetésdöntnöki bizottság tagjaként
intézkedési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amely a
megmérettetés folyamatos lebonyolítását és biztonságát
szolgálja.
• Vészhelyzetben vagy más indokolt esetben a
lövéseket leállítja, és megfelelő intézkedéseket tesz a
megmérettetés folytatása érdekében.
• Dönt a kétes találatok értékéről.
• A megmérettetés megkezdése előtti napon részt
vesz a sorsoláson, később a csoportbeosztások készítésében, a
versenyzők felszerelésének ellenőrzésében.
• A megmérettetés főrendezőjével és a
megmérettetésdöntnökval együtt tagja a Megmérettetésdöntnöki
Bizottságnak.
• Személyét a rendező egyesület saját nem
versenyző tagjai közül is felkérheti.
• A megmérettetés közben szabálytalanság esetén
szóbeli figyelmeztetést, intést illetve azonnali kizárást
alkalmazhat. Az intést és kizárást azonnal fel kell jegyezni a
versenyző beírólapjára. A megmérettetés után pedig a
jegyzőkönyvben írásban köteles jelenteni intézkedéseit
indoklással együtt a MÍSZ és a Történelmi Szakmai Bizottság
felé.
8.2. Megmérettetésdöntnök
8.2.1.
Személyét a Tradicionális Bizottság javaslata
alapján a MÍSZ Döntnöki Bizottsága jelöli ki. Tevékenységéért
ennek megfelelően a Döntnöki Bizottságnak tartozik
felelősséggel.
8.2.2.
Feladatai:
• A versenyzők védelmében minden olyan szabály
betartása, amely az elért eredményt befolyásolhatja. A
versenyzőknek joguk van a döntnök döntése ellen személyesen vagy
megbízottjuk útján nála óvást emelni. Ez alól csak a találatok
értékelése kivétel, ahol a
egyhangúlag hozott
döntést megóvni nem lehet.
• A mindenkor érvényes szabályok és előírások
maradéktalan ismerete. Ezeket úgy kell alkalmaznia, hogy előre
ki nem számítható helyzetek esetén is egyenlő feltételeket
biztosítson minden versenyző számára.
• A versenypálya és a pályákhoz tartozó
felszerelések felülvizsgálata. Különös figyelemmel kell
ellenőriznie a távolságokat, a célokat, és minden olyan
tényezőt, melyek az eredményeket befolyásolhatják.
• A megmérettetés, a versenyzők, valamint azok
felszerelésének ellenőrzése.
8.2.3.
A döntnökkel együttműködve intézkedési joggal rendelkezik minden
olyan ügyben, amely a megmérettetés levezetésével kapcsolatos.
8.3. A Megmérettetésdöntnöki
Bizottság
8.3.1.
A Megmérettetésdöntnöki Bizottság tagjai:
• A Megmérettetésdöntnök, mint elnök
• A döntnök(k)
• A főrendező
• A TSzB képviselője
8.3.2.
A Megmérettetésdöntnöki Bizottság feladatai:
• A megmérettetés megkezdése előtt technikai
ellenőrzést tart, amelynek során megvizsgálja a felszereléseket,
elbírálja a viseleteket. (A résztvevő csapatok felszerelésének
és viseletének ellenőrzése betűrendes sorrendben történik.)
• Elbírálja a megmérettetés folytatásával
összefüggő, írásban benyújtott óvásokat, gondoskodik az óvások
elbírálását követően a megmérettetés folytatásáról. A
Megmérettetésdöntnöki Bizottság döntését véglegesnek kell
tekinteni, az ellen jogorvoslatnak helye nincs.
• A szabályokat tudatosan megszegő versenyzőket
azonnali hatállyal kizárhatja a megmérettetésből. A kizárt
versenyző a megmérettetés folyamán elért minden eredményét
automatikusan elveszti. Erről jegyzőkönyvben kell értesíteni a
MÍSZ-t és a Történelmi Szakmai Bizottságot.
• Ha a megmérettetésen a fennálló csúcsnál
jobbat értek el, a Megmérettetésdöntnöki Bizottság köteles a
pályát újból kimérni. A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet
felvenni. A jegyzőkönyvben igazolni kell, hogy a pálya, a
versenyző felszerelése és a megmérettetés lebonyolítása
mindenben megfelelt a versenyszabályoknak.
• A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet az eredeti
beírólappal együtt csatolja a megmérettetésjegyzőkönyvhöz.
8.4. Rendező Bizottság
8.4.1.
A Rendező Bizottságot a megmérettetést rendező egyesület állítja
fel. Felelős vezetőjének (főrendező) nevét a
megmérettetéskiírásban fel kell tüntetni.
8.4.2.
Feladata:
• A megmérettetés engedélyeztetése
• A pálya biztosítása
• A forgatókönyv elkészítése
• A megmérettetéskiírás elkészítése
• A megmérettetéskiírás bemutatása a MÍSZ
Tradicionális Bizottságának
• Orvosi felügyelet biztosítása
• A jóváhagyott megmérettetéskiírás szétküldése
• A beérkezett nevezések feldolgozása
• A sorsolás levezetése, a csoportbeosztások
elkészítése
• A megmérettetés rendezési anyagok beszerzése
• A díjak beszerzése
• A segédszemélyzet biztosítása
• A benevezett versenyzők, csapatok kihirdetése
• A versenyzők szállás- és étkezési lehetőségének
biztosítása
• A megnyitó ünnepség megszervezése
• A díjkiosztás megszervezése és levezetése
• Zárójelentés készítése, elszámolás
8.4.3.
A bizottság vezetője (főrendező) a rendező egyesület elnöke,
akadályoztatása esetén az általa megbízott személy.
• Személyesen felelős a bizottság munkájáért, ő
képviseli a bizottságot a hatóságokkal, egyesületekkel, a
MÍSZ-szel és más szervezetekkel szemben.
• Gondoskodik a bizottság működéséről, a
megmérettetés zökkenőmentes, előírásszerű lebonyolításáról.
• Gondoskodik a megmérettetés pontos
megkezdéséről és a nézők elhelyezéséről.
• A megmérettetés teljes és hiteles
eredményjegyzékét, valamint a zárójelentést megküldi a MÍSZ
titkárságának.
• Felelősöket nevez ki az alábbi feladatok
elvégzésére:
- Összeköttetés a sajtóval
- A segédszemélyzet irányítása
• Biztonsági őröket alkalmaz (korhű viseletbe
öltöztetve), ha a lövések által veszélyeztetett terület nincs
megnyugtatóan elzárva.
8.5. A nézők
8.5.1.
Az íjászat népszerűsítésének érdekében kívánatos, hogy a
megmérettetések minél nagyobb mértékben látogatottak legyenek.
Ennek érdekében a rendező szerv köteles a nézők részére
nézőteret kijelölni, a megmérettetésről tudósító média számára a
megfelelő helyet biztosítani.
Vissza
|