Akadémia

[Silkie]

[4C/DC]

Húha! nem semmi ez gyakorlatilag egy hajszálon múlt.Vagy koszorús lányon
_________________




MSN: dg_messenger@hotmail.com

[WiCK]

Silkie ez a hozzászólásod nekem most nagyon kellett, nem írnám le hogy miért, de kellett. Néha van ez így, amikor rágódunk valamin, és egy nem várt forrásból jön a megoldás/tanács/szemlélet ami segít.

Lenne egy kérdésem hozzád:
Még mindig szerelmes vagy a feleségedbe? (Bár azt mondanád: Igen ugyanúgy)

Sokat elmélkedtem már a szerelmen, írtam is egy esszét róla (mondjuk propaganda célzattal a lánynak akit szerettem, de írtam . Mindegy a lényeg, hogy a szerelem igazából a természet szempontjából nem éri meg. Amikor szerelmes vagy, nem akarsz más nőket, ez pedig nem szolgálja a fajfenntartást, márpedig a szex kizárólag erről szól, mégha élvezzük is, meg általában nem gyerekcsinálási szándékkal műveljük.
A természet érdeke az lenne, hogy mi férfiak minél több nővel közösüljünk, ha ők is akarják, azaz kiválasztanak minket, mert elég jónak találnak minket erre a célra. És minél több nő választ, elméletileg annál jobb csávók vagyunk, mint ahogy a legjobbnak ítélt madársráccal jönnek össze a madárlányok, meg minden más lény. És ha már minél több nő kiválasztott minket, a génjeink által jobbá válik a faj (a természet nem ismeri ugye a fogamzásgátló cuccokat).
Szerelemmel és anélkül is lehet szexelni, az utód nem lesz semmivel jobb/rosszabb hogyha a szülei szerelmesen szexeltek, vagy sem.
Na szal a lényeg, hogy amikor szerelmesek vagyunk nem akarunk mással lenni, ha meg nem vagyunk akkor bárkivel lefeküdnénk, ha tetszik nekünk.
Valószínűleg ez tesz többé minket érzelmileg az állatoknál. Nem hiszem, hogy egy kutya/csimpánz/csiga/albatrosz lehet szerelmes. Tehát a szerelem nem szolgálja sem a természet érdekeit (az evolúciót), sem az egyéni érdekeket (lásd Silkie példája), semmit sem szolgál csak úgy van, hála égnek. Ha nem lenne szerelem kicsi vagy nagy dolgokban, de más lenne a világtörténelem is. És nem születne annyi nyálas nyúlós boyband sláger, amik nem arról szólnak amiről kéne, hanem arról amit mindenki el tud képzelni. Pedig kár megcsúfolni, szirupossá tenni, így vágyom rád, úgy szeretlek, bőröd illata blabla, szóval jól elcseszni ezt a szent dolgot.
Az megint más kérdés, hogy aki szerelmes az általában nem is tartja olyan nyálasnak az ilyen számokat

Najó befejezem.

[4C/DC]

Háááááááát WiCK, nemtudom hogy a természetre nézve mennyire lenne előnyösebb ha még több ember lenne Így is elég pusztítást végzünk.
_________________




MSN: dg_messenger@hotmail.com

[Silkie]

Wick! A válaszom:igen!

Lehet, hogy ezt az érzést sokan már nem szerelemnek neveznék, hanem mondjuk szeretetnek, de a lényeg ugyanaz; pozitív érzések a másik iránt.
Ez több, mint egyszerűen kedvelni valakit.

Nem tudom, hogy másnál miként működik ez, de én így érzek. Sokszor beszélgettünk már a párommal az érzéseink változásáról és mindig azzal fejeztük be a beszélgetést:szeretlek!

Vannak nagyon nehéz napjaink. Mindenkinek vannak. És néha nem tudom, hogy hova tettem az eszem amiért elvettem feleségül.

Ilyenkor mutatkozik meg az emberi nagyság! Együttérezni a másikkal, belelátni a problémáiba, közösen keresni a kiutat. Enélkül nem működik egyetlen kapcsolat sem.

Uff! Én beszéltem...
_________________
http://gportal.hu/portal/silkie/

[WiCK]

Meg problémák nélkül szép csendesen elhal egy kapcsolat. Akik egy hangos szót nem váltanak egymással, azoknál nagy a gond.

Na tehát akkor Silkie akkor most szerelmes vagy a feleségedbe, vagy szerelmes már nem vagy, de erősödött a kötődés, a ragaszkodás, és a szeretet?
Egyáltalán milyen jelenséget hívunk szerelemnek, éles e az átmenet, vagy a határ kedvelés/vonzódás/szeretet/szerelem között?

Tartsunk tudományos vizsgálódást. A barátnőmmel már tartottunk, és megfejtettük, hogy az első szerelem mindenkinek 13-16 éves korában jön el, és fizikailag az a legintenzívebb (gyomorgörcsök, pirulás, gombóc a torokban, félszegség stb). Az összes többi ezután következő szerelem már más. Nem jobb, nem rosszabb de azért más. Kicsit oldottabb is, és kevésbé felszínes. Ja és az első szerelem célszemélye valszeg ideállá válik, akár összejött a dolog, akár nem. Na itt tartunk

[Terros Rena]

Hmm Wick most én lennék a kisérleti alany? Lehet hogy általában ez így van, de nálam nem... Nem először vagyok szerelmes. De ezt már asszem elmondtam a publikumnak Az első szerelmem nem vált ideállá a mostani szerelmem nagyban elüt az első csalódással végződött szerelemmel, az reménytelen volt és rohadtul fájt. De az a lány akibe életembe először voltam sdzerelmes egyenesen ellentétje annak a lánynak akibe életemben másodszorra lettem szerelmes, (mondjuk ez is lehet ok hiszen, azt mondhattam hogy ha ő nem szeretett akkor az ellentéte talán fog, nemtom nem emlékszem ennyire az akkori gondolataimra...) A barátnőm és én két hónap után is szenvedélyesen szeretjük egymást, az átmenetekbe még nem tudok mit beleszólni...
_________________
A Két kard rend lovagja

[Banderas]

Hmm Wick már ne is haragudj de az állatoknál is vannak olyanok amelyek egész életüket a párjukkal tőltik el, nem is egy ilyen madárfaj létezik, és mikor kedveskednek egymásnak észre lehet venni hogy igenis "szeretik" egymást. Szóval annyira nem is különbözünk az állatoktól ilyen téren.

Ha megnézed azok az állatok szaporodnak tömegszerűen akik általába zsákmányállatoknak hívúnk. Pl nyúlak. De egyes sziklaszirteken élő madárfaj akik nincsenek fenyegetve a ragadózoktól azoknak tényleg csak egy párjuk van, és annyival megoldják a fajfenttartást hogy egy tojás helyett raknak 3-mat.

Ezt az ember is megtudná tenni csak mivel annyira elanyagiasodtunk hogy már minden pénzbe kerül és így nem mindenki mer vállalni 3 gyereket. Ez sajnos nem vonatkozik egyes emberi fajokra. Na jó ez csak egy rosszindulatú vicc volt.

Ha már mindenki leírta egyes életkorszakának szerelmi történetét, akkot hadd osszak meg veletek én is egyet.

Én sajnos nagyon megégettem a kezem a szerelemmel. Eddig 3x voltam szereles, de egyik sem sült el úgy ahogy szerettem volna, de ez most nem is érdekes. Életemnek volt egy olyan korszaka melyben a gyűlőlet mellett nem fért meg más érzelem, abban a korszakban a szívem úgymond egy kő volt. Miután végre megszűnt az a tényző mely csak gyűlőletet vont maga után, egy kicsit jobb volt de valahogy a szerelemre képtelen voltam. Ekkor jött egy gyönyörű lány aki egy csapásra megváltoztatta ezt a helyzetet, gondoltam hogy ez nem lehet, de nemérdekelt, csak az lebegett a szemem előtt hogy igen végre nem a gyűlőlet vezérli cselekedeteimet hanem a szerelem és úgymond boldog voltam vagyis boldogabb mint addig. Én azt hittem hogy minden szép és jó, de ekkor jött a hideg zuhany. Én kitártam szívem és kést dőftek bele. A lányzó annyival elinzéte a dolgot hogy bocs de nem ugyan azt érezzük egymást iránt. Most megint ott tartok hogy a szívemet megint befalaztam, de mondjuk legalább nem gyűlőlködöm.

Egyszer talán rám is rámtalál az igaz szerelem, de egyenlőre bújkál, vagy csak nem keresem eléggé.

További szép napot.
_________________
Banderas

[WiCK]

Nemtom a szerelem annyin múlna, hogy ki préda állat és ki nem? Az őskorban ezekszerint, mikor még medvék, tigrisek, farkasok kajája voltunk, nem voltunk szerelmesek? A medvének sincs sok természetes ellensége, mégsem szerelmes, vagy ott a farkas falka, vagy a sas, sólyom stb.
Igen, sok madárfaj életre választ párt, de az még nem jelenti azt, hogy szerelemből. Mint ahogy az embereknél sem jelent az élethosszú házasság szerelmet.
Ez a fajfenntartásos dolog meg nem a szerelmen múlik. A sasnak lehetne több fiókája, de nem tudná etetni őket, mert csak meghatározott számú nyúl áll rendelkezésére az etetésük céljából. A nyúl az kedvére szaporodhat, mert sok neki a kaja, meg sok a ragadozó is, és minél több a kölök, annál biztosabb hogy valamelyik túléli. Ettől persze a nyúl is választhatna magának párt egy életre, de nem teszi. Az albatrosz pl egy életre választ párt, de nem hiszem hogy szerelemből. Elhiszem, hogy a fiú madárnak tetszik vmi a lánymadárban, mondjuk lehet hogy tulajdonságai tetszenek neki, pl szép a szárnya, a csőre, meg gusztusos a segge, vagy nemtom Szerintem egy albatrosz, csak a fajfenntartásilag megfelelő partnerrel van együtt, míg az emberek között a legcsúnyább, leggonoszabb emberbe is beleszerethet valaki.

Na megyek dolgozni. Bandi majd ha hazajöttem több időm lesz, akkor majd reagálnék a történetedre, meg kérdeznék is még, csak most a könnyebb részére volt időm.

[Vendég]

az én tengerimalacaim pl szerelmesek egymásba
csak úgy búgnak a felfokozott érzelmektől mint egy brazil szappanoperában
egyébként vannak olyan állatok akik monogám életet folytatnak... ugy értem 1 társ az este van, de abban nyilván igaza van wicknek, hogy ez különböztet meg (többek között) az állatoktól.
ja, és mi van akkor ha azért lehet az ember szerelmes, mert az evolúció le akarja fékezni a szaporodást? (wick egyik korábbi hozzászólására reagálva)

[Banderas]

Hát jókérdés, de én személy szerint nem tudom az evolutciót és a szerelem fogalmait összekapcsolni. Bár lehet hogy ez csak az én tudatlanságomból fakad.
_________________
Banderas

[4C/DC]

Hát annyit fűznék hozzá hogy ahogy az ember fejlődött ugy nőttek az esztétikai igényei is, mert először csak mechanikusan cselekedett, semmi különglegeset nem csinált.Aztán egyre több igénye lett.Szal szerintem vhogy így lehetett a szerelem is, hogy egy darabig nem létezett csak a fajfenntartás céljából ...khm... mint az állatok is.Pl az állatoknak nincsenek extra igényeik, bár nemtom hogy ez mennyire van kötve az érzésekhez.
_________________




MSN: dg_messenger@hotmail.com

[Vendég]

[Banderas]

hát nézzük csak az hogy az evolúció szerintem nem az élet mozgató rúgója. Az élet mozgató rúgója az a természet mely egyántalán lehetővé tette létezésünk. Az hogy a kezdeti állapotunkból tovább fejlődtünk az már evolúció, de ha nem lett volna evolúció akkor is élnék és lenne élet a Fölön.
A szerelem hát nem tudom lehet hogy evolúciós fejlődésnek lehet betudni, de akkor azt mondja meg valaki hogy ennek mi értelem volt az emberiség életében?
Mert én csak arra tudok gondolni hogy a szerelem az csak egy szaporodást lassító folyamat. De úgyanakkor nem mindenkibe van meg ez a hajlam mert nagyon sok olyan ember van aki még a legyet is röptébe típúsú, egyesek meg képtelen arra hogy érzések nélkül közösüljön.
_________________
Banderas

[WiCK]

Jaja ez így van, de a másik részével nem értek egyet. Szerelem 2000 éve is létezett az egyiptomiak, a rómaiak, 5000 éve az indiaiak stb között. Akkor az emberi nem egyedszáma azért elég alacsony volt, és a természetnek idő kell, hogy felfogja a dolgokat. Másrészt a fajfenntartás a legerősebb érdeke a természetnek. A gabonanövényekből - általunk - rengeteg van, a természet mégsem szabályozza ilyen módszerekkel, hátmég a szarvasmarhák, malacok, stb. Pedig nekik még az élettartamuk is rövidebb, meg nagyobb az evolúciós rátájuk.