A klubról
Játékpszichológia
A lelki kultúra mérhető azon, hogy miként játszik egy kor népe.
A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, amely magáért a cselekvésért folyik.
A játék néhány elméleti megközelítése
Biológiai magyarázatok (klasszikus játékelméletek:)
A játék adaptív funkciói:
* felkészíti az egyedet az életre: a tapasztalatszerzés egy módja - "gyakorláselmélet" (Groos)
* "szelep", a felhalmozott energia levezetője - "energiafölösleg-elmélet" (Spencer)
* regenerál, felfrissülést nyújt a játékosoknak - "üdülés-elmélet" (Lazarus)
* fejlődési szakaszai az emberiség történetét modellálják - "megismétlési elmélet" (Hall).
* a humánspecifikus motiváció elsikkad
* A játék mint szabályozó - kapcsolatos az önkontroll-funkciókkal
* optimális aktivációs szint beállítása: unalom ? izgalomkeresés (Hebb)
* motivációs mechanizmusa: az averzív feszültség és örömérzet (Grastyán)
* A klasszikus elméletek hangsúlyozzák: a játék nem felesleges időtöltés
kritikája: részigazságokat mondanak el a játékról
Filozófiai magyarázat
Huizinga: Homo ludens (1938.)
* Univerzális, az emberi kultúra eredője vagy mozgatórugója (művészet, vallás, tudomány...)
* Önálló entitás, maga a szabadság
* Az ember lényege (homo ludens - nem homo faber, nem homo ökonomikus...)
* Értelme és tartalma önmagában van
* Szakrális: misztikus cselekmény, a hiten alapul
*
* Gadamer:
* Természeti folyamat, a természet mozgásformája
* Önmagunk bemutatása
* Cél: feloldódás a játékban, önmagunk játékba hozása
Antropológiai magyarázat
Mead
* Kiindulás: az én és az öntudat fejlődési termék, társas eredetű.
* Az én alakulásában másoknak és az interakcióknak van kitüntetett szerepe.
* Az ember a nyelven és a játékon keresztül tanulja meg "szociuszként" kezelni magát.
* A játék szociális tanulás, a "másik beépítése" utánzás útján.
*
* A gyermek játékában hasonmásokat, képzeletbeli játszótársakat teremt (mint a primitív népek a mítoszokban és rítusokban )
* átveszi azok szerepét, akiktől függ, akik hatással vannak rá: szülők, felnőttek (a törzsi népek a felettük álló hatalmakat - állatősöket - idézik, a zsákmányállatokat utánozzák)
* a szerepeket vagy szereprendszereket beépíti viselkedési repertoárjába (megjelennek az énfejlődés fokozatai: szerepjáték ? szabályjáték).
*
* Játékformák:
* szerepjáték (play): konkrét mintakövetés, igazodás az egyéni szabályokhoz
* szabályozó játék (game): normatív, intézményesített azonosulás a kollektív szabályokkal.
* Pszichológiai magyarázatok ( a gyermek felől közelítenek és a játék különböző aspektusait emelik ki)
*
* Érzelmek és a játék (analitikus megközelítésben)
* funkcióöröm, a "jó működés" érzése (Büchler)
* feszültség-levezetés, élményfeldolgozás, katarzis (Freud)
* kompenzációs mechanizmus (Adler)
Fejlődés és a játék
A játék az életösztön megnyilvánulása (Buytendijk).
A gyermeki dinamika jellemzői: az érzékszervi és értelmi összefüggések kialakulatlansága, a mozgékonyság, az érzelmi beállítottság, a félénkség. A játék hátterében:
* szabadságra való törekvés (szabadulási ösztön)
* környezettel való egybeolvadás (egyesülési ösztön)
* feszültségoldás (ismétlési ösztön).
* A játék és az értelmi fejlődés - Piaget "két-világ elmélete": a gyermek a játékban
* újrakódolja tapasztalatait
* a maga mentális struktúráját vetíti a valóságra
2. A játék jellemzői
A játék szabadsága
* Választott tevékenység - a játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli.
* Illúzió: a "minden minden lehet " világa.
* Térben és időben végtelen: minden újrakezdhető.
* Önmagunkkal lépünk teremtő kapcsolatba - újraalkotjuk magunkat.
* Kettoős tudat: átjárás az egyik tudatszintről a másikba (megkettőzés: kreatív folyamat).
A játék rendje - kulturális és individuális kötöttség
* Alapelem a szabály (mozgás, logikai szabály... az utánzás maga is lehet szabály = szerepjáték)
* Mindig helyhez és időhöz kötött (gyermekek játékaiban elmosódottabban)
* A szabályokat magunk alkotjuk, megtartásuk a játék lényege
* Körülhatároljuk a játék világát - a fizikai és a képzeletbeli határokat (tér, idő, eszköz...)
* Játéktér: a valós világtól elkülönülő, potenciális tér, az emberi kultúra terepe (Winnicott)
* A játék rendje sokféle, pl.: ritmus az énekes játékokban, azonos színek a kockán, a pálcák mozdulatlansága a Marokkó-játékban, életmodell a táblás játékokban
* Rendteremtő játékok menete: rendezettség ? a rend felbomlása ? újabb rendezettség
* Rítusok - szertartásszerű mozdulatok (pl.: lépkedés a járda szélén, átlépés a kőkockán, egyik lábat a másik után, stb. ): a játszó önállóan találja ki a feladatokat, maga hajtja végre, meggyőződése, hogy a szabályok megtartása mágikus eredménnyel jár - uralja a helyzetet (Bettelheim).
Nem rutinjellegű tevékenység
* Különbségek a játék és a mindennapi cselekvések között: a játék során -
* a cselekvés eltér a megszokottól (átalakítások, túlzások, sorrendi változások, abszurditások);
* előfordul, hogy egy viselkedéssorozatban egy bizonyos viselkedési aspektus kap hangsúlyt;
* a cselekvéshez nem a megszokott funkció társul;
* gyakori az ismétlődés;
* nagyfokú a variabilitás;
* a szerepek cserélődnek;
* a motiváció független a játékosok külső szükségleteitől;
* "a tevékenység nem az, aminek látszik, csupán annak mintájára épül fel" (Goffman*).
* *Átkódolás:
* olyan szisztematikus átalakítás, amelyben a résztvevők a helyzetet egy meghatározott séma szerint átértelmezik; a játékosok ismerik és értelmezik a módosítást (transzformációt); a kezdetet és a befejezést "keret" jelzi , a módosítás csak ezeken a kereteken belül érvényes; a játék megkezdése előtt a játszók kölcsönösen jelzéseket adnak egymásnak (játékra felhívó jelzések: kacsintás, mosoly, eltérő intonáció stb.).
Önjutalmazás és opiáttermelődés
* A játék legfőbb örömforrásai
* a funkcióöröm
* a létrehozás öröme
* a ritmus kellemessége
* az ismétlés biztonsága
* a veszély legyőzése
* a beavatottság érzése
* az elaboráció öröme
* az együttesség öröme (Mérei )
(Forrás: B.Lakatos Margit: "Játékpszichológia és játékpedagógia" előadások vázlata, 2004. őszi félév)