rokalaci beszámolója kicsit csúszik, és új adat híján a jobboldali dolgok a tavalyiak...

Ez az én összefoglalóm: Kovács Zoltán, /ZSÁNKLÓD/
Indult a hétvégi Pétfürdő Öskü félmaraton egy elcseszett szombat délelőttel. Nincs kocsim, így aznap reggel Rákoscsabáról indulva Gyálon megnéztem egyet és ott jutott eszembe hogy a macsekokat nem etettem meg és nincs nálam a fürdőgatyám. Nosza usgyi haza, macsekoknak kiraktam 2 napi ellátmányt majd irány a Balaton, Alsóörs.. Fehérváron jutott eszembe a fürdőgatya.... még szerencse hogy van Decathlon, és kedvező áron mérik eme ruhadarabot :-) Szóval folytatódott ez a teljesen szokványos (értsd: mindent elfelejtek) szombat egy balatoni fürdőzéssel, majd Alsóörs hegyoldalában lévő nyaraló teraszáról gyönyörködtünk a panorámában és élveztük vendéglátóimmal a jéghideg sört (bármennyire is vigyáztam, sikerült becsápolni egy picit). Naplemente-hold felkelte-Aranyhíd a vizen, csend, nyugalom, kevés pihenés. Vasárnap reggel felkeltem, beöltöztem futószerelésbe majd gyors reggeli és irány Pétfürdő. Menet közben benzinkútnál beszerezem a legális doppingot, az oxigénes vizet, és irány Öskü. Térképem szerint van út Öskü és Pétfürdő között, hát volt is de... első 100 méter beton, utána murva (még szerencse hogy rally imádó vagyok, így csapathattam egy kicsit a verdával). Hál istennek a sok elágazó nem tévesztett meg, a szervezők sűrűn kiszalagozták az útvonalat, így letaláltam a rajtig + felmértem a terepet is. Itt kellett rájönnöm, hogy ez bizony nem betonon sétagalopp, hanem terepfutás a javából!. Még volt egy kis problémám a tájékozódással, nevezetesen az írben vett GPS hiányos térképe miatt Pétfürdő csak ímmel-ámmal volt rajta, így kavartam egy kicsit a kocsival mire megleltem a ligetet ahol a szervezők felállították a versenyközpontot. Nevezés, ivás, csoki, bemelegítés és irány a rajt. Rajtnál meglepetés JÉÉÉÉÉÉ, RÓKA LACI!. Laci beöltözött arab sejknek :-). Jött a rajt, majd utána 50 métert sem futottunk, és Laci már elhagyta a fotómasináját, a mögöttünk jövők jelezték hogy kiesett a tokjából.... meglett, sértetlen marad a gép :-). Rajt után ki a ligetből, rá a betonra és irány fel a domboldalon még bent a városban, majd le a dombról és ki a városból. Na innen jött a fekete leves, nevezetesen rá a mezőre és fel a hegyre murvás-földes úton. Nem nagy a szintkülönbség, de a kb 35 fok és nulla árnyék mellett eléggé megerőltető feladat volt. Ha nincs végig enyhe szellő, akkor tuti feladtam volna már itt. Innen a tetőről egészen Ösküig lejtett az út kisebb-nagyobb mértékben. Lacit már az elején lehagytam vagy 10 méterrel (kellett hozzá a fotómasina elhagyós történet is), de Öskünél a fordítónál már a nyomomban volt és a visszafelé első frissítőnél együtt indultunk neki a táv kevesebb mint felének. Laci igyekezett eltévedni az egyik elágnál, ahol a megsárgult aljnövényzetre volt kitűzve a haladási irányt jelző sárgás-barnás színű tábla és a jó láthatóság kedvéért sárga szalag, de nem hagytam hogy többet fusson a kelleténél :-). Pétfürdő felé leereszkedve a dombról Laci már pár méterrel előrébb volt és a város első utcájába befordulva már tisztességesen elhúzott, itt már bele kellett gyalogolnom, a bal térdem jelezte hogy nincs ínyére a futás. Az utolsó frissítőnél még láttam Róka Laci kondenzcsíkját, de nem volt szándékomban utolérni, lassú tempóban kímélve a térdem bekocogtam a célig. Pozitívuma a versenynek a sűrűn kihelyezett frissítőállomások, és a jeges víz, a jó csapat, a lelkes szervezők és a feledhetetlen hangulat. Negatívuma a brutális hőségen és az árnyék totális hiányán kívül hogy a magamra hűsítőként locsolt víz komótosan lecsorgott a hátamon illetve a hasamon és megtalálta az alsógatyámat, amiben összegyűlt. Ez már bekövetkezett a 8 km előtt. Utoljára életem első fogatlan korszakában, még járóképtelen időszakomban volt hasonló érzésem, hogy ott alul minden nedves.... és hogy ne érezzem magam szimplán kellemetlenül, kb a 12 km környékén az a víz amit a gatyám már nem tudott felszívni, elkezdett lecsorogni a lábszáramon, egyenesen bele a cipőmbe. Ez több dolgot is bizonyít: van gravitáció és jól működik, akinek nem elég a bepisáltam érzés annak úgy kell :-)
Verseny után Laci legurrított pár sört, amit nagyon irigyeltem! Kocsival voltam és ugye ilyenkor nem illik.... bár úgy szól a reklám hogy ön dönt, iszik vagy vezet (azaz vezetés közben nem iszom?). Gyors táplálkozás a rendezők által tálalt bablevesből, majd irány haza, persze a Balaton érintésével :-)