Róka Lacival reggel együtt vonattal (6 fokban), majd Sipivel és kedvesével kocsival mentünk Siófokra. Útközben elkezdett csöpögni az eső, majd mikor megérkeztünk 7 fok, és gyenge záporeső fogadott minket. Nem igazán volt melegünk! Gyorsan szedtük a lábunkat, hogy minél hamarabb a szállodába érjünk, ahol meleg volt. Átöltözés, lábkenés, találkozás a többiekkel, fényképezés, majd irány a rajtvonal. Szerencsére Klári vigyázott a holminkra a tanácsteremben, ezért megúsztuk a ruhatárban lévő sorban állást. Kifelé menet én Sipivel voltam, a többiek a nagy tömegben sajnos lemaradtak. A 4-es rajtzónából kellet volna indulnom, de mivel későn álltunk be, ezért a mezőny elejéről indultunk. Az eső továbbra is esett, nem volt kegyes hozzánk! 3 km-ig együtt futottam Sipivel (egyszer az egyik kanyarban nem sok kellett, hogy elessek), majd leszakadtam tőle, pedig tartottam az 5 perces km-eket. Egyedül maradtam, de nem keseregtem, mert nem lassultam. Fogytak a km-ek, miközben a szemben jövő futók közül ismerősökkel (Bíró Zoli, Veres István) pacsiztam. Illetve a kicsi gyerekekkel is, akik a hétvégéjüket a hideg, esős utcán töltötték, hogy lelkesen szurkoljanak az idegen lányoknak, fiúknak, néniknek, bácsiknak. 
Az egyik frissítő után látótávolságba került Sipi. Úgy gondoltam, hogy minek nyomjam, úgy sem érem utol, mikor egyre közelebb kerültem hozzá. 12 km-nél értem utol, és együtt futottunk tovább, természetesen tartva az 5 perces km-eket. Majd elérkezett a kedvenc szakaszom, mikor közvetlenül a Balaton mellett futunk a parton. Gyönyörködtem a hullámzó vízben és a hattyúkban. Pár perc múlva jött a kellemetlen rész, ahol a parton nincs lekövezve az út, és a csúszós, sáros füves talajon kell futni. Itt egy kicsit vissza is estünk, 6 percet futottunk. 18 km-nél nem tudom mi történt velem, mert ahelyett, hogy lassultam volna, még gyorsabb lettem, és most én futottam el Sipi elől. De ez így megy, hol te vagy gyorsabb, hol pedig a másik. 20 km-nél újra együtt, és nyomás a cél felé! Nagyon jól esett, hogy az utolsó 50 méteren megragadta a kezemet, és tiszta erőből kéz a kézben együtt repültünk át a célvonalon! A verseny minden percét élveztem!!! 
A remek verseny után négyesben beültünk egy étterembe, hogy pizzázzunk egyet, de gyros tál lett belőle. Olyan nagy adagot szolgáltak fel, hogy nem bírtuk megenni, és becsomagoltattuk. A fiúk söröztek, mi lányok teáztunk. Nagyon tetszett a hely, és minden fincsi volt!