7. E.ON Délibáb Futás - 2010/07/10

Ahogy tavaly, Alival de egy órával később /15 órakor volt a rajt/ Sajnos Orsika sérült nem jön, Livi meg ugye munkaidőben már ott van. Kati, /új futótárs/ Karesz és én voltunk a csapat. Ali az idén nem fut /itt sem :-)/ Az út simán telik-múlik amennyire lehetett karesszal magunk ellen fordítottuk szegény Katit. A helyszínen Lívia mindjárt elmondta, hogy három egyforma kör lesz... De meleg az már van /reggel óta/ Időben érkeztünk, ez abból is látszik hogy a NIKÉS fiúktól ismét kölcsönöztünk futócipőt...nekem egy "AIR SPAN+ 7"cipőt adtak... feltűnt, hogy milyen könnyű... Kicsit Gemolacira gondoltunk "Halál 50" és találkoztunk Sipos Sanyival is- Oxigénes vizet vittem és valami energia italt is ittunk a rajt előtt. Pelenka-burnusz nedvesítve... Minden kész! Futás! Én /bár elég jól érezem magam/ nem akartam 5:35 nél gyorsabban menni az elején sem, és a két óra volt a cél. Az első frissítő mégis valahogy távolinak tűnt, és a második már meg is határozta a pályát, a harmadik a célterületen ... tőlem nem megszokottan a frissítőknél egy-egy falat banánt is ettem. Az első kör után "bemelegedtem", és nem volt semmi gond. Akkor rajtolt Kati aki a kétkörösön indult. Most nem pocsékoltuk Karesszal az energiát holmi eszmefuttatások megbeszélésére, viszont a pálya vonala miatt sokszor találkoztunk előttünk és mögöttünk futókkal és üdvözletek, hajrák hangzottak. Katival is többször összefutottunk... Helyenként olyan volt a föld mint a pudding, vagy csak egy keréknyom volt a "futópálya" az oda-vissza futóknak, /ez az elején bosszantott is/ de Ilyen a hortobágy. Ahogy valaki mondta: "Hát itt nincs semmi!" A második kör végén Péter Attila mintha Livit üdvözölte volna, aki a középső körre beállt egyet futni de én sajnos nem láttam. A harmadik kör könnyebben kezdődött mint gondoltam, és a szándékos lassításon gondolkodtam de, "olyan kiegyensúlyozott" voltam hogy inkább figyeltem a belső hangokra amik azt mondták FUSS.. /meg azt is hogy normális vagyok :-P/ Karesz kicsit lemaradt de engem lehet hogy a cipő vitt. A végén még én is leköröztem az utolsókat. Végig 170 körüli volt a pulzusom, de fizikai jelét csak az elején éreztem. mostanában nem szoktam elemezni a teljesítményemet, de ez a három kör: 0:38:34, 0:39:54, 0:38:20, összesen majdnem 1:57/ persze Sanyi 1:43-mal lehet hogy akkor már haza is indult :-).Az utolsó köröm volt a leggyorsabb /persze záró frissítő nincs, és az utolsónál talán nem álltam meg? De a cél után midjárt a büféhez fordultam és Kareszt már sörrel vártam... /két óra alatt bent volt/ Kati, /Györgyi Katalin/ 14 kilje: 01:20:49 lett, szép volt!!! Ali többször drukkolt az útvonalon, és a végén vele itattuk meg az alkoholmenteset :-). Mosakodás a szokott helyen, és a Kilenclyukúnál lángos és séta... Visszafelé autózva 28 kilivel lett hosszabb az út és a megérkezésünk pestre talán késő volt a tervezett hévhez Katinak. Bocsi utólagosan. Én a VB 3/4-es döntőjének a második felét még láttam. Négy éve is egybe esett ez a meccs és a Délibáb, akkor Csücsök Ferivel a BSI busszon izgultuk végig egy rádió mellett hazafelé.