24. SPAR Budapest maraton - 15. maratoni versenyem

A szokásos 12 hetes felkészülés, az aközbeni versenyek előzték meg ezt a NAGY napot, a 15. maratoni versenyemet.Felkészülőgrafikon is volt 9 felkészülővel. Ali kocsijában Livi, Orsika, Karesz és én.... Livi és Karesz lábsérültek, fájdalomcsillapítással állnak rajthoz. Korán érkeztünk, hogy élvezzük a budapesti maraton hangulatát, ami akkor is megragadó, ha nem futó az ember. A leendő rajtkapu felé a Hősök tere irányából közeledünk... még csak elvétve egy egy rendező... Vagy mégsem??? Danny, mintha ott aludt volna a Műcsarnok tövében, egyszer csak egy óriási "HAJRÁ ORSIKA / HAJRÁ MARATONISTÁK" táblával integet felénk.... A hatás nem maradt "szárazon" nem mondta meg hogy honnan tudta, hogy épp onnan jövünk ahol ő várt ránk. Most már igazi maratoni futóhangulatban érkeztünk az 56-osok terére, ahol a versenyközpont és minden szükséges volt. Ilyenkor a TALÁKOZÁSOK a fő műsorszám... "köszön jobbra, mosolyog balra, és nekimegy egy váratlan ismerősnek" Egy-egy emberrel sokkal több idő kellett volna mint ami jutott... ilyenkor megfogadom, hogy utána és máskor is... de "az élet nem habostorta" a futófórumos pontot nem találtuk, de nem is kerestük, mert egy nagy tér közepén mindenki átmegy és mi a közepén álltunk meg /ide kellett volna a táblát tenni/.. Lassan elkezdtük a kötelező gyakorlatokat, öltöz, csomaglead, WC, előfrissítő... És az egyéni frissítő leadása, ahol sokat "sakkoztam" kicsi előrébb??? hátrébb??? 27,5 és 36 lett a rebullok helye. Csak Forresttel nem jöttünk össze a készülődéskor, de telefonált és indultunk a rajthelyre. Livi hátrébb, Vessanyi előrébb állt be, mi többiek a 3:30-4:00 táblától indultunk. Így jelezve azt, hogy szeretnénk négy órán belül beérni Orsika, Karesz, Forrest és én. Talán még nem volt eddig, hogy négyen indultunk volna azonos céllal a baráti körből. Rajtizgalom, bíztató de "ijedt" tekintetek... JA hát ilyen egy igazi nagy futórendezvény felemelő és izgató hangulata... rengeteg futó színes és hangos tömeg.... /mint máshol, mondjuk Bécsben/. Danny magasba tartotta a tálbáját és az emberek tapsoltak Orsikának /különben már egy órája egyfolytában/. Rajt!!!! és az Andrássy út... csoda, mint mindig! Így az elején mindig sokat beszélgetünk, hülyéskedünk, most négyen ez jól ment, de az egész mezőny ilyenkor egy "zsibvásár". Felszabadult örömfutók tömege /hiszen a pénzért futó atléták, már ki tudja hol járnak/.... Amikor a Bazilika felé fordultunk eszembe jutott az állatvédők plakátja, ami 10 órás indulással hirdette az állatos felvonulás kezdetét a Bazilikától a Hősök tere felé, VAGYIS egyidőben a maratoni versennyel, de szembe annak útvonalával.... Messziről láttam a rendőrautókat, kordonokat, szalagokat, amik mögött tényleg jelentős, sőt "állati" tömeg várt arra, hogy "ezek a nyüves futók" végre elmenjenek. Most többet kanyarogtunk a városban mint máskor és előre senkinek se tetszett de közben és azóta azt hallom és vallom, hogy jó volt így.... Olyan 5 kilinél megint megjelent Danny a táblájával, és ismét ünnepeltük Orsikát :-)) Hogy nem múljon el a hatás, Danny civil ruhában, nagy sporttáskával és a böhöm táblával futott velünk egy tempóban !!! Mikor rájött, hogy mint /futó/kísérő hosszabban is jöhetne, PONT akkor értünk ahhoz a PONThoz ahol Ali tapsolt... Hamarjában levetkőzött Danny és ruhát, táskát Alira hagyva egy úszónadrágban ért utol minket. Közben már elhagytuk a 12 km-t ahol a harmincas rajtolók csatlakoztak.... Szuper! ennyire mozgalamas sem volt még maratoni futásom eleje.

A fiatalok /Orsi, Danny/ Karesz meg én egyenletesen, terv szerint haladtunk, mindenki az én tervemben bízva .... csak Forrest lógott meg előre. 20 kili táján volt egy kis hotpontom, és Karesz lába is már ellenkezett... Mondtam is hogy húzzanak el a fiatalok, majd mi beosszuk valahogy... és a féltávhoz érve az 1:58 helyett majdnem két órára értünk... Karesz tovább lassult, és lassan elnyelt a NÉGYÓRÁS iram-boly Danny is eltűnt...de a bolyban találkoztanm Rikker Marcsival, jó volt egy két szó vele /népligeti futó/ A Budafoki úton lefelé, Orsival /megbeszélés alapján/ igyekeztünk kikerülni a bolyból előre futással...a fordító után ez már sikerült is. A Budai Hőerőműnél, nagy örömmel köszöntöttm Líviát, akiért aggódtam, hogy sikerül-e neki ez a hosszú futás fájó "futótérd"-el, mosolygós és elszánt de kicsit "fura" volt :-) Visszafelé a Lágymányosi hídnál köszöntöttük Lydérchet és Pocokharcsát, kicsit később a záróbuszt. A 27,5-ös frissítőhöz közeledve Orsika talált egy szabad toytoy-t és nem ért utol újra.... redbull Hurrá mingyá' 30!!! Kicsit meleg volt ekkor enyhe szellővel... jó tempóval és érezhetően jó erőben szaladtam a rakparton felfelé. Nagyon meglepődtem, hogy a Láchíd környéke milyen "üres" .... DE a túloldalán volt az otolsó váltóhely. Jóól éreztem magam... örültem /végig/ az útmenti zenészeknek, tapsolóknak és azoknak a futótársaknak akik most nem futni, "CSAK" a mi örömünkre drukkolni jöttek ki, köztük Vincáék a gyerekekkel.... 36 kili, újabb redbull... kicsit korainak éreztem... de ha ott volt akkor megittam.... 37-nél megemlékeztem a ligetről, hogy még egy "kör" és CÉL. Kerestem, de nem találtam gyenge pontot a futásomban.. /persze magamhoz képest/ Forrestet is lehagytam már.. az alkotmány utcában most nem volt frissítő és kellemes nézelődéses futással jutottam a "Marxtéri" felüljáróra, ahol Sacival pacsiztam... Az órámra néztem és igazolta az érzésemet... messze 170 alatt a pulzusom. Talán ezért nem volt útálatos az "élmunkás-hídi" beugró... Itt előztem nagy meglepetésemre Vessanyit is... ejnye mi van " Áááá majd besétálok" egyforma tempóban most már a vége felé.... Ami nem tetszett, az a Kós Károly sétányon lévő hosszú fordító, de mégis jó volt arra , hogy utoljára megnézzem a helyem a mezőnyben és integetéssel buzdítsuk egymás, így a vége felé... Orsika a négyórás bolyban stabilan, Vessanyi előtte. A Hősök terén Gemolaci és fia tapsolt drukkorlt "rokalacinak" és mindenkinek. egy két kinyír-kanyar és a százméteses célegyenes... 3:56 /nálam/ és a táv 180 méterrel hosszabb /GarminGPS/ így aztán ragaszkodom is a 3:56-hoz. Ünneplős beérkezés.... Kocsis Árpi gratulál, és én is neki... sok beérkező futó-fotó. Orsika, Vessanyi Zoncsi a célban a csomagosztásnál már oszottuk mi is az élményeinket.... Úgy féltem ettől a maratontól, mint az elsőtől, /lehet hogy ez használt/ persze jó volt a felkészülés és az időjárás is segítette a BSI által rendezett Budapesti SPAR maratont! Mindenképpen budapesti legjobb eredményem lett, amit be is vésettem /kevesen voltak/ gyorsan fürödni is sikerült, és megjött Karesz /egészen jó bőrben/ és Livi lelkesen, de bosszankodva, hogy milyen jó lett volna ha nem sérült.... Ismét sok találkozó /Pl.: Farkas Jani/ és már örömmel, vagy bosszúsan beszéltünk az eltelt 4-5 óráról.... Danny ismét előkerült.. még egy kis pihi, és nehéz szívvel váltunk meg az ott maradóktól vagy a más irányba hazaindulóktól... Ali kocsijában a kicsit fáradt csapat és egymásután mindenkit kitettünk és irány a Csücsök vegyesbolt ahol Csücsökferi várta az élménybeszámolót...