Készültünk a fagyos szeles versenyre és majdnem strandolás lett beőle... Tuudod, "víz a fülbe". Indulás fél nyolc, kilenckor Lívia integetett a Hotel Aranypart hetedik emeletéről és Péter Attila mondta hogy ilyenkor már nem kellene enni, mutatva a kezemben lévő szendvicsre (nem adtam neki). A nyolcadikon bevackoltunk, sokkal jobb volt a szoba mint tavaly a Panoráma szállodában, amire most nézett az erkélyünk... kirámolás közben megállapítottam, hogy széf is van az egyik szekrényben sőt feljebb néztem és mégegy volt. Feri is rámolt és megjegyezte, hogy széf is van.... - Kettő is - mondtam. Aszonta' erre hogy a felső, biztosítékszekrény. Lehet... Készülés az első 2/6-od maratonra, kicsit későn indultunk lefelé, de nekem még a stopperemért vissza kellett mennem, így pont odaértünk a rajthoz (ezaz fiúk így kell ezt csinálni). A futás előtt megfogadtam, hogy most már nem rohanok, nem is voltam erre készülve, mert pl.: a verseny előtt három félmaratoni edzés-futást nem tudtam kétórán belül futni, de szerencsére ez már nem is zavart. Líviával, Attilával, Szilvivel és persze Csücsök Ferivel indultunk az első távnak. A versenyen aztán csak futottam érezve hogy gyorsabban mint ahogy azt terveztem, de jól esett. Erről jut eszembe: dehogy esett, sőt HÚSZ fok volt !!! Ajándék ez a nap! 5,1 perc/km, ez a NIKE félmaratoni tempóm, de most 2/3-ad félmaratonon (figyeld a számokat, úgy is összezavarlak). OJ sérülését az elsők között láttuk Yoyoval a 2/6 od maraton 4/6-a táján... A futás után kellemes tavaszi idő, többen fürödtek a Balatonban, és csak azért nem , mert ugyanilyen időben tavasszal azt már megtettem. A célbaérés után köszönt rám Farkas Jani, aki a futónaplómat is letöltötte és használta egész évben. Bajai becenevű felkészülőtársunk is előkerült, így közösen örültünk egymásnak. Gyaloggaloppot láttam ugyan de most nem sikerült hosszabban találkozni, Viszont saját szurkolócsapatunk is volt. Ferivel felmentünk pihenni stb... Kis ebéd, 3 sör .... után séta. A Nike sátornál elhatároztam hogy MOST cipőt próbálok a köv. 1/6 od maratonon, sőt a sérüléssel küszködő Líviát is rávettem erre. Ugyanannak a cipőnek FF és női típusában álltunk délután rajthoz. Ezen a futáson tépelödtem a legtöbbet "futni vagy nem futni" meg is látszik a részeredményeimen, de ezt a kérdést 2/12-ed maratoni táv alatt nem lehet eldönteni! 5 p/Km lett az átlagom. Sajnos Lívia feladta a fokozódó csípőfájdalma miatt, Ferinek 5,5 p/km lett az átlaga. Attila és Szilvi után haladtam a cél felé, és itt lett elege a futni vitt három doboz sörnek a megrázkódtatásból.... Erősen öklendezni kedtem ezért gyorsan tempót és légzést váltottam, de az élesszemű Winettou (P.A.) a hangosbemodóba adta elő, hogy végre megérkezett rokalaci de majdnem megelőzte egy másik "róka" .....( Ha ezt én találom ki, akkor jobban tetszett volna) . Ismét némi pihi, majd az előadóban Földingné Nagy Judit és Kálovics Anikó élményeit, gondolatait hallgattuk, Péter Attila felügyelete mellett. Vacsi egy közeli étteremben, kellemes beszélgetés közben .... Visszaérve a szállodába láttuk a futóvetélkedő végéről kijövőket és megtudtuk hogy kedves barátaink, felkészülő társaink közül Bajai és Timi a győztes csapat tagjai voltak! GRATULÁLUNK. Később a szobában Néztük a "Csodacsatár" c. 1956 ban készült filmet, Puskás Ferenc emlékére, de a szomszéd bekopogva csendre intett minket és a tévét (csendesedtünk) . Reggel aztán újabb kopogás...- - mi lehet? nagy a csend? - - Egy úszónadrágos illető kért bebocsátást, hogy egy banánt, egy alattunk lévő szobába juttassa, egy madzag segítségével. Noormááális??? tette a dolgát, köszönt és elment. Telik-múlik az idő lassan ébredezünk, "megint jőnek, kopogtatnak". Mondtam Ferinek, hogy ha Farkas Jani az akkor engedje be egyik hátsó lábát, míg én vizet engedek.... De megint a banános ember volt, újabb banánnal magyarázta, hogy elvétette az emeletet, újra megpróbálná....Tessék csak. Közben már Péter Attila kezdte sorolni, hogy hányféle módon és versenyszámban lehet, lehetett itt Siófokon indulni.... én nem sorolom , aki hallotta tudja. A rengeteg Hatod már neki is gondot okozott. Szóval: 1/6, 2/6, 3/6, és ezek összes variációit lefuthatod vagy akár Be***hatod... Készülvén a 3/6-ra vagyis az évzáró félmaratonra igy mulattunk. Nekem ez a 6/12-nyi futás lett az 500. jegyzett futásom (szolid ünneplés a fogmosópohárral) . Nem volt olyan jó idő, mint előző nap de 16 fok igy is lett. sokan jöttek csak a 3/6-os távra (kb. 500) köztük volt Ncsike és Forrest is feleségekkel erősítve. A rajt előtt csak egy villanás, mert bármerre kerestük őket, mindig máshol voltak. Lívia, bölcsen döntött, és nem húzott futócípőt... (Igy nem szabad erőltetni). Elindultunk és szép versenyt futottunk sokat gondolva egymásra, a futásra és az elmúlt szezonra. 5,5 p/km átlagos tempómmal a tavalyihoz hasonlót futottam, a rövidebb távokon jobb voltam. A végén egy kis ünneplés a célban a később beérkezők köszöntése. Úgy éreztem, hogy egy nagy család tagja vagyok. A reggel érkezett társasággal jót beszélgettünk a szobánkban .... Aztán lassan hazaindultunk....