15. A honlap elhelyezése a világhálón
Ezt a segédletet azzal kezdtük, hogy amikor böngészünk, nem történik más, mint hogy állományokat kapunk távoli gépektől, és böngészőnk ezeket az állományokat jeleníti meg. A további fejezetekben megtanultuk, hogyan készíthetünk mi is olyan állományokat, amelyeket a böngésző meg tud jeleníteni. Nem esett azonban szó arról, hogyan tehetjük művünket hozzáférhetővé mindenki számára.
A szerver
Ha a honlapunkhoz tartozó állományokat csak a saját gépünkön tárolnánk, azokhoz nem lehetne mindig hozzáférni: gépünk nem kapcsolódik folyamatosan az internetre, sőt, gyakran be sincs kapcsolva. Éppen azért az első feladatunk, hogy az állományokat eljuttassuk egy olyan gépnek, amelyik folyamatosan az internetre van kapcsolva, és éppen az a feladata, hogy állományokat küldjön annak, aki kéri. Az ilyen gépeket hívják szervereknek vagy kiszolgálóknak.
A szerverek fenntartása nem olcsó mulatság, éppen ezért magánember csak ritkán engedheti meg magának ezt a virtust (legalábbis 2001-ben). Vannak azonban olyan cégek, ahol tárhelyet bérelhetünk magunknak. Néhány megabájt tárhely néhányezer forintba kerül. Magánembernek ez is sok, de kisebb cégeknek jó lehetőség arra, hogy kisebb honlapjaikat elhelyezzék a világhálón. Magánembereknek azonban más megoldások is megfelelhetnek.
Mindenekelőtt érdemes érdeklődni, hogy munkahelyünkön vagy iskolánkban nincs-e lehetőség honlapot elhelyezni a vállalati vagy iskolai szerveren. (Természetesen a honlap tartalma ilyenkor kötött, semmiképpen nem helyezhetünk el az adott intézmény erkölcsitől idegen anyagot, politikai tartalmú oldalt, munkahelyi szerveren gyakran hobbinkról szóló oldalt sem. Az iskolai honlapok ilyen szempontból szabadabbak lehetnek.)
Ha erre nincs lehetőség, akkor még mindig vannak lehetőségeink. Ma már Magyarországon is tucatnyi cég van, mely ingyenes tárhelyet ajánl magánszemélyeknek vagy civil (nonprofit) szervezeteknek. Mivel ezek folyamatosan változnak, ebben a segédletben nem bocsátkozunk részletekbe. A számítástechnikával foglalkozó folyóiratok időnként teszteket is közölnek, és ezekben összehasonlítják az aktuális lehetőségeket. Mielőtt bármelyik tárhely mellett döntenénk, érdemes ellátogatni néhány oldalra, hogy lássuk, megfelelő-e a letöltési sebesség. Ha az oldalak nagyon lassan jelennek meg, inkább keressünk másik tárhelyet!
A tárhely választásakor figyelembe kell venni, hogy mindegyik tárhely korlátoz valamit: vagy azt, hogy mekkora a legnagyobb feltölthető állomány (1-6 MB), vagy azt, hogy összesen mekkora területet foglalhatunk el (2-20 MB). Egyszerű honlapok elhelyezésére mindegyik elég lehet, de ha honlapunkon sok kép lesz, könnyen szűkössé válhat a tárhely. Figyelembe véve, hogy egy mp3-fájl 3-4 MB is lehet, zenei oldalt ingyenes tárhelyre tenni egyelőre reménytelennek tűnik. Hasonló problémánk lehet, ha programokat kínálnánk letöltésre. (Persze ezekben az esetekben a jogi nehézségekről sem szabad egfeledkezni.)
Mielőtt végleg egy tárhely mellet döntenénk, érdemes megnézni, mit vár a tárhelyért cserébe. Ingyen ugyanis az ingyenes tárhely sincs, cserébe reklámokat raknak az oldalunkra. Ha a reklámsáv csúnya, akkor a legszebb oldalunkat is tönkreteheti. Érdemes előnyben részesíteni a felugró ablakos (popup) reklámokat: ezek kis ablakocskák, amik akkor jelennek meg, amikor valaki az oldalunkra érkezik. Egy kattintással be lehet zárni, és lapunk zavartalanul böngészhető.
Vannak tárhelyek, amelyeken egyáltalán nincsenek reklámok. Ezek azonban csak szűkösebb területet kínálnak, általában azért, hogy saját cégük ismertségét növeljék.
A kezdőlap
Akárhol is lesz végül a lapunk, lesz egy címe. A cím ilyesmi lehet: http://azenlapom.hely.hu vagy http://www.hely.hu/azenlapom. Akár látszik, akár nem, egy ilyen cím mindig a szerver egyik könyvtárára mutat. A könyvtárban ott vannak a fájljaink, ám amikor a fenti címet beírjuk, és a böngésző elküldi a szervernek, a szerver még nem tudja, melyik állományt kérjük a könyvtárból. Az egyik lehetőség, hogy a könyvtár tartalomjegyzékét küldi vissza. Ez a ritkább eset, és nem is túl szerencsés: nem biztos, hogy a látogató ki tud igazodni a fájlneveinken, és az sem biztos, hogy szeretnénk, hogy a maga feje után kotorásszon állományaink között. (A gyakoribb eset az, hogy a szerver hibaüzenetet küld.) Hogy mindez ne történjen meg, minden szervernek meg van adva egy fájlnév. Ha csak egy könyvtár nevét kapja meg, akkor először ilyen nevű fájlt keres a könyvtárban, ha pedig megtalálja, akkor ezt a fájlt küldi el (nem pedig a tartalomjegyzéket vagy a hibaüzenetet). Hagyományosan a keresett fájlnév index.html. (Ha ez nem így van, akkor erről bizonyára információt találunk a tárhelyen. Vigyázzunk, hogy a fájlnév vége nem htm, hanem html! Arra is ügyelni kell, hogy a fájlnévben minden betű kisbetű legyen!) Lapunk induló oldalának tehát ezt a címet kell adnunk. Egyébként minden úgy fog működni, ahogy a saját gépünkön működött.
Hogyan töltsük fel honlapunkat?
Hátra van még az a kérdés, hogy miként juttassuk el állományainkat a szerverre. Erre a kérdésre nehéz választ adni, mert az egyes szerverek, tárhelyek között jelentős eltérések lehetnek. Éppen ezért először a tárhelyen érdemes tájékozódni. Amennyiben a tárhelyet pénzért béreljük, elvárhatjuk a szolgáltatótól, hogy segítséget nyújtson a fájlok elhelyezésében. Ha iskolai vagy munkahelyi szervert használunk, forduljunk a rendszergazdához. Az ingyenes tárhelyeken általában külön oldalakon leírják, hogyan kell feltölteni állományainkat.
Az egyik megoldás általában az, hogy egy adminisztrációs oldalra kell elmenni böngészőnkkel, és ott egy előre elkészített oldal segítségével saját állományainkat átmásolhatjuk a szerverre, ill. ott törölhetjük, átnevezhetjük őket, sőt, a tömörített fájlokat ki is csomagolhatjuk. A másik lehetőség az ún. FTP használata. Az FTP egy állománytovábbítási szabvány (a neve is a File Transfer Protocol rövidítése). Az FTP legkönnyebben olyan speciális programokkal, ún. FTP-kliensekkel használhatjuk, amelyeket éppen az ilyen fájltovábbítási feladatokra terveztek. Ezeket a korábban említett letöltési bázisokról ( a Prim Online letöltési oldala, az Origó szoftverbázisa) is beszerezhetjük. Egy másik lehetőség, hogy a Windows Commander nevű népszerű fájlkezelőt használjuk. (Ez szintén beszerezhető a letöltési bázisokon.) A továbbiakban ezzel fogunk foglalkozni, mert használata nagyon egyszerű, egy kezdő számára is könnyen elsajátítható, ugyanakkor a haladók igényeit is kielégíti.
A Windows Commander használata
Amikor először szeretnénk ferltölteni a lapunkat a Windows Commanderrel, be kell állítanunk az FTP-kapcsolatot. Ehhez indítsuk el a programot, és kattintsunk a menüsorban az FTP-ikonra! Válasszuk az Új kapcsolat gombot! Egy kis kérdőív fog megjelenni a következő mezőkkel:
- Kapcsolat neve: Itt adhatjuk meg, hogy milyen néven szeretnénk később hivatkozni a kapcsolatra. Ez a név tetszőleges lehet. Adjuk meg pl. a fantáziadús honlap nevet!
- Kiszolgáló neve: Ez általában a címünk „magja”, pl. hely.hu. A kiszolgáló nevét általában megkapjuk a rendszergazdától vagy az ingyenes tárhelyen a regisztrációkor. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor érdeklődjünk, mert megfelelő adat híján a feltöltés nem fog sikerülni. (Időnként előfordulhat, hogy a kiszolgáló neve egészen más, mint lapunk címe: ezen ne lepődjünk meg.)
- Felhasználói név: Ezt a rendszergazdától kapjuk meg. Ingyenes tárhelyen mi magunk kérhetünk felhasználói nevet. Ha sikeres a regisztrációnk, az azt jelenti, hogy kerésünket elfogadták.
- Jelszó: Hasonlóan a fentiekhez.
- Távoli könyvtár: Ide a szerveren található könyvtárak közül annak az elérését kell beírnunk, amelyiket a Windows Commandernek az egyik ablakában meg kell nyitnia. Ha üresen hagyjuk, az általunk elérhető legfelső könyvtár nyílik meg. (Az első csatlakozásnál érdemes üresen hagyni, később módosíthatjuk!)
- Helyi könyvtár: Itt érdemes baállítani saját gépünknek azon könyvtárát, melyben a honlapunkat tároljuk. Így akárhányszor csatlakozunk, a másik Commander-ablakban az nyílik meg, és azonnal megkezdhetjük a munkát.
A többi ablakhoz általában nem kell nyúlni. Nyomjuk meg az OK gombot, és ha mindent helyesen csináltunk, máris csatlakozhatunk! Nyomjuk meg a Kapcsolódás gombot! Ha a gép még nem csatlakozott az internetre, most csatlakozik, és elindul a forgalom. Hamarosan meglátjuk a szerveren és a saját gépünkön található könyvtárakat. Innentől kezdve a Windoes Commandert úgy használhatjuk, mintha a szerveren levő könyvtár is a saját gépünkön lenne: a fájlokba belenézhetünk, szerkeszthetjük, másolhatjuk, mozgathatjuk, átnevezhetjük, törölhetjük őket stb. (Mivel a Windows Commander az ősi DOS-os Norton Commanderre épül, eléggé ismert, ráadásul használata egyértelmű. Éppen ezért a funkciókkal részeltesesn nem foglalkozunk.) Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy a fájlok feltöltése jóval lassabb, mint a saját könyvtáraink közötti másolgatás. Amikor felöltönk, ajánlatos bekapcsolni a háttérben fvaló feltöltés funkciót, mert így a feltöltés alatt is tudjuk használni a Commandert, és több feltöltést is elindíthatunk egyszerre.
Mielőtt a feltöltést megkezdenénk, ellenőrizzük, hogy csak azok a fájlok kerüljenek fel, amelyekre valóban szükség van. Ne töltsük fel a tartalék másolatokat (a .bak kiterjesztésű, ún. backup-fájlokat), a lapunkba be nam illesztett, félbehagyott oldalakat, a fel nem használt képeket stb. Ezek feleslegesen foglalnák a helyet a szerveren, és csökkentenék a rendelkezésünkre álló helyet. Lehet, hogy ez kezdetben nem gond, de később, amikor lapunk kiterebélyesedik, és helyszűkében leszünk, már nem biztos, hogy minden állományról tudjuk, hogy pontosan mi. (Nagyobb lap esetén érdemes egy jegyzetet készíteni arról, hogy melyik állományban pontosan mi van, és hogyan illeszkedik a lapba.)
Befejezésül
Ha ezt a segédletet végigolvastuk és a benne foglaltakat begyakoroltuk, már mindent tudunk ahhoz, hogy egy kellemes honlapot készítsünk, és azt elhelyezzük a világhálón. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs több tanulnivalónk. A HTML rejteget még további lehetőségeket, a stíluslapokkal is sokkal több mindent leérhetünk. Nem esett szó a JavaScriptről, melynek segítségével igazán interaktívvá tehetjük honlapunkat, vagy a flashről, mely lehetőséget ad összetett animációk készítésére is. Mindezekről azonban más segédletek szólnak.
Az utolsó fejezetben arról lesz szó, hogy milyen honlapot érdemes készítenünk.