Hunyadi Mátyás 1458-1490 Hunyadi János kisebbik fia nehéz helyzetben kerül a trónra. Nagybátyja Szilágyi Mihály választatja királlyá, és régensként akar helyette uralkodni. Mátyás azonban elfogatja és a Boszniai Tr. ellenes harcok élére nevezi ki, ahol Szilágyi Mihály elesik. A másik nehézség, hogy a szent korona III. Frigyesnél Bécsben van. Mátyás csak hosszú harcok árán tudja vissza szerezni 1463.-ban. Nehézséget jelent még, hogy a Felvidék nagy részét a Cz.-től  menekülő Husziták tartják a kezükben, Mátyás azonban legyőzi őket, és alkalmazza a hadseregében.

Mátyás kincstári reformja jelentős jövedelmeket jelent, melyekre alapozva mátyás erős központi hatalmat hoz létre. Jövedelmei részben a királyi birtokokból és az óriási Hunyadi birtokokból származnak, regálékból származott jövedelem, de legnagyobb jövedelem forrásai az adók. Megújítja a kapuadót, nem jobbágyportánként, hanem háztartásonként szedi (füst pénz). A legnagyobb jövedelem forrása a rendkívüli hadiadó, melyet az országgyűlésnek minden évben meg kell szavazni.

Mátyás jövedelmei megközelítették az egymillió arany forintot. Jövedelmeiből modern zsoldos hadsereget (fekete sereget) hozott létre, melynek létszáma béke időben 5-10 ezer fő, háborúban 10-15 ezer fő. Mátyás jól képzett hozzá hű hivatalnok szervezetet hoz létre, néhányukat Itáliai egyetemeken tanítatja. Külpolitikája eltér az elődeitől, a TR. ellen 1463.-ban Jaicánál győz. Nem törekszik a Német-Római császári cím megszerzésére, helyette egy erős Közép-Európai birodalmat akar létrehozni, ennek érdekében elfoglalja Sziléziát és Morvaországot, a Cseh királlyal szemben, sőt 1485.-ben elfoglalja Bécset, és fővárosává teszi. 1490.-ben azonban váratlanul meghal, s ezzel a központi hatalom végzetesen meg gyengül.