Nagyközség a sárréti járásban. Hozzátartozik: Farkasvölgyi fürdő 161 lakossal. Báránd igen régi helység. Sarand, Carand, Barand a középkorban is a nagyváradi püspök birtoka volt s mint ilyen nem volt adás-vétel, vagy öröklés tárgya, ezért okleveleink nem igen említik. 1332-ben János nevű lelkésze 6 garas pápai tizedet fizetett, tehát egyháza már előbb alakult. Az 1552. évi megyei összeírás is a nagyváradi püspökség birtokai közé sorolja 51 portával, ugyancsak az 1732. évi is, amikor 62 portát találtak Bárándon. A török hódoltság alatt a lakosság igen sok háborgatáson ment keresztül, de lakhelyén mindvégig kitartott.
Lakosai már korán elfogadták az új hitet. A ref. egyház 1600-tól vezeti anyakönyveit, bár az első kötet az 1703. évi rác dúláskor elveszett. Templomuk 1612-ben épült, de már Mária Terézia idején megnagyobbították. A bárándi egyház 1621-ben a debreceni ref. esperesség eklézsiái között van felsorolva. Birtokában több igen régi egyházi szentelt edény van, ami bizonyítja a gyülekezet nagy múltját. 1702-05-ben a rácok Bárándot is feldúlták, de lakosai rövidesen újra építették. A r. kat. vallású népesség számának emelkedésével 1744-ben visszaállíttatott az ősi r. kat. plébánia is. Templomát 1747-ben építették, melyet 1891-ben gr. Csáky Miklós nagyváradi püspök kibővíttetett.
Báránd lakossága 1930-ban 4110 lélek, kik 3 kivétellel magyar anyanyelvűek, 3415 a ref., 624 a r.kat., 12 a g.kat., 3 ev., 54. az izr. felekezetek hívei. 2 egyéb vallások követője. A római katolikusoknak és a reformátusoknak helyben van a templomuk. A népesség 1039 házban helyezkedik el. Az oktatást 1 községi kisdedóvó, 1 rk. és 1 ref. elemi és 1 községi gazdasági továbbképző látja el. A népességből 2980 őstermelő, 371-en iparral, 107-en kereskedelemmel foglalkoznak, 195 a közlekedési-, 94 a közszolgálati alkalmazottak száma, 316 nyugdíjas és 29 házicseléd. A község határa 7396 k.hold, melyből szántó 5240 h., kert 140 h. Báránd község tulajdonában van762 h., a legeltetési társulaté 267 hold, a ref. egyházé 202 h., a r. kat. egyházé 284 h. Bíró Sándor tulajdona 136 hold és a nagyváradi róm. kat. püspökségé 130 hold. A körorvos helyben lakik. Vasúti megálló 0,8 km-re, a Püspökladány-Biharkeresztesi vonalon, posta és távírda helyben van.
Ekkor a bihari vitézek között tartották számon Bárándról: Balogh Jenőt, Deli Andrást, Ifj. Deli András (várományos volt), Kasza Jánost, Katona Józsefet, Mester Ferencet.
Bárándi ref. egyh. egy debreceni alapítású partikula (része v.minek) volt. Községünk a váradi káptalanhoz tartozott. Káptalan: bírói hivatal, hiteles hely, oklevelek kiadása is a feladatai között szerepelt, de itt történtek a tanúságtételek, mint az istenítéletek, tüzes vaspróba is.

A községünkre vonatkozó adatok "Bihar- vármegye c. monográfiából vannak. A könyvet szerkesztette Nadányi Zoltán. Kiadta: A magyar városok monográfiája kiadóhivatala Budapest, 1938.
A monográfia megjelenését anyagiakban támogatták az alábbi bárándi személyek: Bakonszegi János, Bíró János, Bíró József gazdálkodók, Bodnár Lajos boltos, Dr. Debreczeni Endre orvos, Vitéz Deli András gazdálkodó, Farkas Lajos MÁV nyugdíjas, Fodor Antal tanító, Futó Lajos gazdálkodó, Galgóczi Ödön gazdálkodó, terménykereskedő, Kasza Imre MÁV nyugdíjas, P. Katona János gazdálkodó, Katona József gazdálkodó, K. Katona Lajos gazdálkodó, Kerékgyártó Gyula fakereskedő, Kerékgyártó Gyula gazdálkodó, Cs. Kiss Béla gazdálkodó, E. Kiss József gazdálkodó, P. Kiss József gazdálkodó, Cs. Kiss Sándor gazdálkodó, B. Kovács András gazdálkodó, Kulcsár Ferenc ref. lelkész. V. Lévai Imre kisbirtokos, Nagy József MÁV nyugd., Nagy Mihály kántor-tanító, Papp Benjamin gazdálkodó, Papp Mihály gazdálkodó, Raffay Lajos ref. ig. tanító, Rákosi Jeremiás gazdálkodó, Özv. Róth Péterné, Stiegelmayer István községi díjnok, Szabó Imre plébános, Szendrey Sándor gyógyszerész, Török Domokos közs. állatorvos, Varga András téglagyáros, N. Varga Benjamin gazdálkodó, Varga József MÁV nyugdíjas, Vekerdi András gazdálkodó, Vigh Benjamin MÁV nyugd.
Közreadta: Ulveczki Lajosné