KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS
MUSZAKI LEÍRÁS
A BRAILAB BESZÉLO SZÁMÍTÓGÉPCSALÁD
Írta:
ARATÓ ANDRÁS
Budapest
1992

TARTALOMJEGYZÉK
---------------

BEVEZETÉS
1. fejezet ELOZMÉNYEK
1.1. TAKTILIS KIJELZOK VAKOKNAK
1.2. SZINTETIKUS BESZÉDDEL KIJELZO SEGÉDESZKÖZÖK
2. fejezet. KÖVETELMÉNYEK, CÉLKITUZÉSEK
2.1. LÁTÁSSÉRÜLTEK KOGNITÍV FUNKCIÓI TAKTILIS ÉS BESZÉDKIJELZOKKEL
2.2. A BESZÉDÉRTHETOSÉG ÉS TERMÉSZETESSÉG DILEMMÁJA SEGÉDESZKÖZÖKBEN
2.3. ERGONÓMIAI ÉS BESZÉDTECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK BESZÉDKIJELZOS ESZKÖZÖKBEN
3. fejezet. A KUTATÓ-FEJLESZTO MUNKA ÉS MÓDSZEREI
4. fejezet. ÚJ MUSZAKI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
5. fejezet. A MEGVALÓSÍTOTT TEXT-TO-SPEECH RENDSZEREK
5.1. ÁTLAPOLÁSOS HANG ADATBÁZISOK
5.1.1. A MEA-8000 HANG ADATBÁZISA
5.1.2. A PCF-8200 HANG ADATBÁZISA
5.2. A HANG ADATBÁZISOK FEJLESZTO RENDSZEREI
5.3. ASCII -> METABRAILLE -> DIÁD KONVERTÁLÓ PROGRAM
5.4. MIKROINTONÁCIÓ, INTONÁCIÓ, ÉNEK
6. fejezet. A BRAILAB SEGÉDESZKÖZÖK
6.1. A BRAILAB BASIC
6.1.1. A BRAILAB BASIC SEGÉDESZKÖZ FELÉPÍTÉSE
6.1.2. A TEXT-TO-SPEECH RENDSZER BEÉPÍTÉSE A BRAILAB BASIC-BE
6.1.3. AZ ELSO MAGYAR OLVASÓGÉP BELSO FELÉPÍTÉSE
6.2. A BRAILAB PLUS
6.2.1. A BRAILAB PLUS SEGÉDESZKÖZ FELÉPÍTÉSE
6.2.2. A TEXT-TO-SPEECH RENDSZER BEÉPÍTÉSE A BRAILAB PLUS-BA
6.2.3. A BRAILAB PLUS BRAILLE PUBLISHING RENDSZERE
6.3. A BRAILAB PC
6.3.1. A BRAILAB PC SEGÉDESZKÖZ FELÉPÍTÉSE
6.3.2. AZ ÚJ TEXT-TO-SPEECH RENDSZER BEÉPÍTÉSE AZ MSDOS OPERÁCIÓS RENDSZERBE
7. A BRAILLE RÖVIDÍRÁS ÉS A TEXT-TO-SPEECH KIVÉTELSZÓTÁRA
8. A BRAILAB GÉPEK ALKALMAZÁSAI
MELLÉKLETEK

BEVEZETÉS

Ez a muszaki leírás nem gyártási dokumentációja a BraiLab beszélo számítógépeknek, hanem azzal a céllal készült, hogy a szerzo (Arató András) lényeges közremuködésével, vakok számára elkészített informatikai segédeszközök - mint muszaki alkotás - alapján a muszaki tudományok kandidátusa tudományos fokozat elnyerésére pályázhasson.
A leírásban a megfelelo helyen jelezni fogom, hogy mi volt a szerzo saját munkája, és miben volt irányítója az eszközök létrehozásának, ill. milyen kész berendezést használt fel.
A berendezéseket és a muködésükhöz szükséges szoftver modulokat blokkvázlat szintjén ismertetem. A programok teljes forrásnyelvi listáját nem mellékelem, melyek összességében kb. negyvenezer Z80, I8086 assembler és C programnyelvi sort tennének ki.
A leírásban a hangsúlyt a megoldások újszeruségére és hasznosságának megvilágítására helyezem.
A mellékletekben azok az oktatási segédletek, kézikönyvek találhatók, melyeket elsosorban vakoknak és tanáraiknak írtam, s melyek tanácsot adnak ahhoz, hogyan kell az általam kidolgozott új módszereket a BraiLab és BraiLab Plus beszélo segédeszközökben használni. (A. B.)
A mellékletek tartalmazzák még a kivétel szótár leírási szabályrendszerét, valamint egy minta kivételszótárt a BraiLab PC külso kivételei és rövidítései számára. (C.)
A Pedagógiai Technológia címu folyóiratba írt cikkem áttekintést nyújt azokról a számítástechnikai és mikroelektronikai segédeszközökrol, melyek a vak emberek tanulását és munkáját könnyíthetik meg. (D.)
A rehabilitációs tanácsadás céljából készült könyvben a vakoknak szóló számítástechnikai eszközöket használó szakmákat ismertetem fontos metodikai tanácsokkal szolgálva a pályaválasztó sérült fiataloknak, neveloiknek és szüleiknek. (E.)
A Magyar Fonetikai Füzetek 15. számában a MEA-8000 szintetizátorra készített egyik fejlesztorendszeremet ismertetem (F.), míg a 17. számban a BraiLab-ba beépített full text-to-speech rendszeremet. (G.) Ez utóbbi cikkem megjelent nagyrészt változatlan formában a XI. ICPhS fonetika tudományi konferencia anyagai között is. (H.)
A Magyar Elektronika folyóiratban megjelent ismertetom a KFKI-ban végzett tudományos kutatásaimról és annak eredményeirol számolt be már 1987-ben. (I.)
Az 1988-ban megrendezett "Beyond Number Crunching" címu közös osztrák magyar tudományos konferencián eloadást és bemutatót is tartottam a BraiLab Plus-ba épített magyar és német nyelvu rendszereimrol. (J.)
Az 1990-ben megrendezett "Computers for Handicapped Persons" nemzetközi konferencián a braille nyomtatórendszeremmel kapcsolatos tudományos és gyakorlati eredményeimet ismertettem. (K.) Ugyan ennek a nemzetközi konferenciának 1992-es anyagai közt fog megjelenni az a cikkem, mely áttekintést ad a speciálisan vakoknak tervezett beszédszintetizátoros rendszereimrol, valamint a legújabb kutatásaim gyakorlati megvalósulásáról a BraiLab PC gépemben. (L.)
Az (M.) mellékletben található az a szabadalmi leírás, mely az "Eljárás és berendezés hang szintetizálására elonyösen beszéd és/vagy ének szótár nélküli, a vezérléssel teljes egészében azonos ideju eloállítására" címet viseli.

Ezúton is szeretném megköszönni azok közremuködését, akik segítségemre voltak a BraiLab gépek létrehozásában: eloször is feleségemnek, munkatársamnak Vaspöri Teréznek, aki a programozási feladatokban segített a legtöbbet, és egyben az eszközök elso számú felhasználója is, mert teljesen vak.
Továbbá Kiss Gábornak és Olaszy Gábornak, akik a szintetizátor hanganyagának kialakításához adtak értékes tanácsokat.
Lukács Józsefnek és Endrének, Sulyán Jánosnak, valamint mindazoknak, akik aktívan segítettek a BraiLab-ok létrehozásában.

1. fejezet ELOZMÉNYEK
1.1. TAKTILIS KIJELZOK VAKOKNAK

A lehetséges számítógépes kijelzok nagy csoportját alkotják a tapintható kijelzok. Ezek legnagyobb része a braille írást követi, de van olyan, mely a látó írás tapintására szolgál. Ez utóbbi talán egyetlen számítógépes segédeszközként is használható típusa az Optacon (OPtical to TActile CONverter), melyet az MIT egyetemen fejlesztettek ki az 1970-es évek elején.
Ennek az eszköznek 6 szor 24 rezgo tüskéje jeleníti meg mozgatható kamera segítségével a síkírás egy-egy betujét, vagy annak egy nem teljes részét. Számítógépes terminálhoz külön optikai elotétet kell hozzá használni, bár újabb típusai, melyek a 80-as évek közepén jelentek meg, már tartalmaznak karaktergenerátort, hogy ascii kód szintjén csatlakozhassanak a DTE (Data Terminal Equipment) és DCE (Data Communication Equipment) eszközök közé. Ez utóbbi fejlesztés gyakorlatilag az ernyo elotétek használhatatlanságának elismerése.
Az Optacon igen nagy függetlenséget biztosít a vak felhasználónak papíron írt anyagok olvasásához, bár az elérheto olvasási sebesség nem haladja meg egy elso-második osztályos látó kisiskolás olvasási tempóját. Ezt a sebességet is csak kitartó tanulás után éri el a felhasználó. Magyarországi megjelenésekor 1980-ban az ára kétszázezer deviza Ft volt, ma ötszázezer Ft.
A "soft" braille kijelzok, melyek ideiglenesen, mozgó tüskékkel jelzik ki a számítógép szolgáltatta információkat, két fo technológiai vonulatba tartoznak. Korábban az elektromágneses rendszerek jelentek meg kis modulokból összeállítható 20, 40, vagy két sorban összesen 80 braille cellával.
Már az elektromágneses soft braille kijelzok is készültek 8 pontos változatban, áthidalva ezzel a 6 pontos szokványos braille írás és a 7 és 8 bites kódtáblák közötti mély szakadékot.
Megjegyezzük, hogy a 8 pontos braille nemzetközi szabványosítási törekvései, melyben magam is részt vállaltam, még a mai napig nem jutottak nyugvópontra.
Az újabb soft braille kijelzok már piezo elektromos elvuek, de ezzel az áruk mégsem csökkent jelentosen, csupán a megbízhatóságuk lett jó. (1 db. egypontos piezo modul ára kb. 4-5 USD). A magas ár miatt gyakran csak 6 pontot használnak egy modulban.
A nagybetuk jelzésére a tüskék 1-2 Hz-es rezgetését használják. A 8 pontos változatban az egyik kiegészíto tüske a kis-nagy betu jelzésére szolgál, míg a másik a programozáshoz szükséges speciális ascii jelek jelölésére. Mindkét kiegészíto tüske együttes jelenléte a kontroll karaktereket jelenítheti meg.
A braille hardcopy készítésére a sornyomtató ill. mátrix nyomtató elvu domborítók, vagy egyszerubben nevezve, braille nyomtatók szolgálnak. Eloször az átalakított braille írógépek voltak használatban számítógépes perifériaként (ezeket leginkább a telexgépekkel rokoníthatnánk), késobb azonban célfejlesztések eredményei terjedtek el felhasználók körében.
Legelso fejlesztésemben én is a soft braille kijelzés útján indultam el 1978-ban.
A CÉDRUS (Conversational Editor and Remote User Support) kétgépes terminál rendszerében a TPA/70 számítógép szolgálta ki a VT340 típusú terminálokat. Vezetésemmel ebbe a terminálba építettünk be egy olyan kártyát, mely a VT340 felfrissíto memóriájából mindig egy karaktert kijelzett 6 elektromágneses tüskén. A kártya tartalmazott egy fix, szukített nagybetus ascii-to-braille konverziót.
A TPA/70 terminál kezelésébe beépítettem egy lassító rutint, mely a kijelzés menet közbeni olvasását szolgálta volna. Ennek a megoldásnak a használhatóságáról a 2.1. fejezetben írok bovebben. Már ezt a rendszert is kiegészítettem olyan számítógépes kommunikációs lehetoséggel, mely alapveto célkituzése kell hogy legyen egy segédeszköznek, s mely a további fejlesztéseket is elosegítette.

1.2. SZINTETIKUS BESZÉDDEL KIJELZO SEGÉDESZKÖZÖK

A számítógépes kijelzok másik nagy csoportját a szintetikus beszéddel muködo kijelzok alkotják. További két csoportra oszthatjuk ezeket a beszélo eszközöket a szintetizátor szótára alapján. A beszédszintézis lehet kötött szótáras, vagy kötetlen szótáras rendszeru.
Céljaim megfogalmazása idején (a 80-as évek elején) cél segédeszközökben (pl. beszélo óra) muködtek különbözo nyelveken kötött szótáras beszédszintetizátoros rendszerek. Ezek hatására készítettem el az SDK-85 (System Design Kit for I8085) alapján egy programozási segédeszközt.
Az SDK-85 az Intel 8085 mikroprocesszoros fejleszto rendszere, melynek hexadecimális monitora, lépésenkénti program belövést, hardver töréspontot és egyéb elemi fejlesztési lehetoséget nyújtott látók számára. Ezt a hardvert egészítettem ki elso lépésben egy soros kommunikációs interfésszel, további program memóriával és egy Digitalker nevu fix szavas, amerikai nyelvu beszédszintetizátorral.
A fejleszto rendszer monitorát úgy alakítottam át, hogy minden funkciót, melyet látó el tudott végezni, vak is megtehesse. Már ebben a rendszerben is ügyeltem a beszéd megszakíthatóságára, melyet itt csak egy külön interrupt szint felhasználásával tudtam elérni. A fix szavas rendszer, az SDK-85 funkcióinak használatát maradéktalanul lehetové tette módosított monitorommal vakok számára is.
A 80-as évek elején kötetlen szavas rendszerek csak angol nyelvterületen készültek. Ezek ún. fonéma szintetizátorral muködtek (SCO01). A fonéma szintetizátor beszédminosége gyenge, mert a hangkapcsolatokat, az elo és utóhatásokat nem tudja figyelembe venni. Mégis nagy elonyük, hogy kevés gyakorlással a hangok jól megtanulhatók, és így a munka során jól felismerhetok.
Magyar nyelv céljára az angol fonéma szintetizátor gyakorlatilag használhatatlan, mert a magyar magánhangzók és egyes mássalhangzók idegenül hatnak az angol fonémákkal (pl. hehezett p, t). A fonéma szintetizátor kétségtelen elonye a jobb ár/sebesség mutatójában van a soft braille kijelzokkel szemben.
Késobb, angol nyelvterületeken, fokozatosan elterjedtek a formáns szintetizátorok. Ezek hangzása már természetesebb, hosszabb hallgatás után sem fárasztó használatuk.
Az elso többnyelvu formáns elvu rendszer, melyet segédeszközökben használtak a svéd Infovox volt. Magyar nyelvre csak ilyen formáns szintetizátor használata jöhetett szóba.
Az MTA Nyelvtudományi intézetében kifejlesztettek kötetlen szótáras, digitálisan vezérelt analóg szurokkel muködo beszédszintetizátoros rendszert. A program Fortran nyelven overlay szerkezettel betöltötte a teljes PDP11 típusú kisszámítógépet. A 80-as évek elején kezdték meg az áttérést a digitálisan vezérelt, 4 digitális szurot tartalmazó integrált áramkörre (MEA-8000).
A Budapesti Muszaki Egyetemen Dr. Gordos Géza vezetésével ekkor még csak kötetlen szótáras rendszerek fejlesztésére vállalkoztak. Akkori publikált nézetük szerint full real-time text-to-speech rendszer mikroprocesszoron nem, csak közepes és nagyobb teljesítményu kisszámítógépen valósítható meg.
Ez volt az egyik oka annak, hogy saját magam kezdtem beszédtechnológiai kutatásba és fejlesztésbe. A másik fo oka a külön text-to-speech rendszer kialakításának az a meggyozodésem volt, hogy segédeszközbe speciális beszédtechnológiát kell beépíteni. E megyozodésem az évek során csak tovább erosödött.
Az SDK-85 fix szavas, angolul beszélo fejleszto rendszeremet kiegészítettem braille klaviatúrával, a szövegek bevitele céljából (a soros interfész mellett), valamint a MEA-8000 áramkörrel. Párhuzamos fejlesztés céljából készítettem C64-es mikroszámítógépes MEA-8000-es fejleszto rendszert is. Ezzel foleg a magyar formáns paraméterek kialakításának feladatát céloztuk meg. Ebben Kiss Gábor volt segítségemre.
A kezdeti, segédeszközökben alkalmazott text-to-speech rendszerek közös jellemzoje volt, hogy külön processzoron futott a szintetizátor program, vagy annak adatbázisa dedikált, külön tárolóban volt. Ennek oka a nagy program méret és a beszéd prototípusok nagy terjedelme. Ezt a szeparáltságot mindenképpen el akartam kerülni az ár/teljesítmény viszony megjavítása és a szoros real-time kapcsolat érdekében.

2. fejezet. KÖVETELMÉNYEK, CÉLKITUZÉSEK

2.1. LÁTÁSSÉRÜLTEK KOGNITÍV FUNKCIÓI TAKTILIS ÉS BESZÉDKIJELZOKKEL

Amikor vakoknak és gyengénlátóknak készítünk segédeszközöket, akkor tekintettel kell lennünk ezeknek az embereknek bizonyos pszichés problémáira is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ok más emberek, különleges csodabogarak! Feltétlenül hangsúlyoznunk kell azt, hogy inkább általános emberi tanulási és felhasználási problémákat kell látássérültek esetében is megoldani, nem pedig valami egészen speciálisakat.
Ellentétben a hiedelmekkel, vak emberek hallása és tapintása fiziológiailag nem jobb mint a látóké. Ezen érzékszervek funkciói viszont mások a megismerés folyamatában. A látó tapintással csak kiegészíto információkat szerez, a vak haptikus érzékelésének alapveto kognitív funkciói vannak.
Felvetodik a kérdés, hogy mi fontosabb a látássérült számára: a hallás vagy a tapintás?
Milyen képet lehet alkotni egy szöveg tükörrol tapintás és hallás útján?
Egy elvont logikai program struktúra megértéséhez hogyan segíthet egy tapintható blokkdiagram?
A szövegszerkesztokkel létrehozott mértani alakzatok viszonylag egyszeruek, így ezekrol akár hallás útján is kialakíthatók megfelelo képzetek! Ehhez azonban a mesterséges beszédet eloállító rendszerbe megfelelo támogatást biztosító üzemmódokat kell beépíteni.
Monoton intonálással jelölhetjük a sorok végét, és a szünetek hossza utalhat a szavak egymás közötti távolságára.
A hangmagasság és a szünetek hossza analóg értékek, melyeket az ember nagyon jól tud kezelni.
Egyéb hang effektusok (furcsa beszéd, nagyobb hangero) kiegészíthetik, gazdagíthatják a kétdimenziós formák felismeréséhez a jelzéseket.
A braille hardcopy haptikus érzékelése viszont elengedhetetlen a hallás útján végzett interaktív munka teljessé tételéhez.
Dr. Pálhegyi Ferenc kísérleti vizsgálatai és kutatásai alapján az állapítható meg, hogy a vak emberek tapintás útján szerzett formaérzékelésében a legnagyobb gondot a globális formák érzékelése jelenti. Más kísérletek alapján is kiderült, hogy vak, gyengénlátó és látó vizsgálati személy által végzett tapintási tesztekben, különösen két kézzel történo vizsgálódáskor, a látók és gyengénlátók ill. a késobb megvakultak elonyösebb helyzetben vannak a született vakokkal szemben. (Természetesen minden vizsgálati személy szeme a kísérlet alatt be volt kötve).
A globális formák felismeréséhez a beszéd nagyon jól használható. Ki lehet mondatni a beszédszintetizátorral, hogy a fájl melyik részén vagyunk éppen, hanyadik sor, hanyadik oszlopában található a cursor, mennyivel beljebb íródtak a bekezdések.
A vak emberek metrikus megismerési elvét ezek a közölt számértékek nagyon jól segítik.
A beszédkijelzos segédeszközök használatakor megfigyeltem egy érdekes pszichikai jelenséget (megjegyzem, hogy ezt látóknál is tapasztaltam, amikor beszélo számítógépet adtam a kezükbe). Kezdetben a felhasználó mindig kivárja a mesterséges beszéd végét, addig nem nyúl a következo billentyuhöz, amíg az beszél. Látók esetében ez a korlát feszültséggel párosul, mert az ernyorol sokkal hamarabb leolvassa az üzeneteket. Vakok esetében hamarosan megjelenik az az igény, hogy gyorsabban dolgozhassanak, mint ahogy a gép beszél. A legfontosabb, hogy ezt az igényt minél teljesebbköruen kielégítsük a segédeszközben.
Tekintsünk egy másik kísérletsorozatot, melyben a közvetlen és megtartó emlékezet lélektanát vizsgálták. Ebben a vak kísérleti személyek rendre jobb eredményeket értek el, mint a látók és alig látók. Fontos eredménye a vizsgálatnak, hogy a megtartó emlékezetben a tapintásnak fontosabb szerep jut, mint a hallásnak.
Az egykarakteres braille kijelzo és az egy síkírásos karaktert megjeleníto (Optacon) eszközökben külön gondot jelent, hogy a taktilo-motorikus észlelés tere be van szukítve. Itt a haptikus érzékelés mozgás elve korlátozódik.
Hosszabb braille sor kijelzése valamit javít a helyzeten. Készültek olyan kísérleti berendezések az elmúlt években, ahol a braille sor kézzel elmozdítható fel és le irányban, így igyekeztek megközelíteni, hogy egy braille oldal olvasásának képzetét nyújthassák. A túl magas ár miatt egyedi kivitelben találhatók teljes braille lapot kijelzo táblák (Stuttgarti egyetem 1985).
Egykarakteres braille kijelzo beszéddel kombinálva sorozatban is készült (Braillescope Belgium 1990).
Összefoglalva, mind a tapintásra, mind pedig a beszédkijelzésre egyaránt szükség van, ezek mellett leginkább a látássérült emlékezetére számíthatunk. A fokozottabb térérzékelés szüksége és a jobb ár/teljesítmény miatt, interaktív munka céljára a szintetikus beszéd mellett döntöttem, braille nyomtató kiegészítéssel. Egy központilag használt braille nyomtató több felhasználónak nyújtja elonyeit, míg a beszédkimenettel ellátott számítógépes segédeszköz az egyén céljait szolgálja.

2.2. A BESZÉDÉRTHETOSÉG ÉS TERMÉSZETESSÉG DILEMMÁJA SEGÉDESZKÖZÖKBEN

A folyamatos beszédeloállító rendszerek megítélésében két paraméter játszik fo szerepet:
az egyik a beszéd érthetosége, a másik pedig a beszéd természetessége.
Ha segédeszközbe szánt mesterséges beszédrol van szó, akkor a beszéd érthetoségét kell elotérbe helyezni.
E két paraméter kielégítéséhez sajnos sokszor egymásnak ellentmondó megoldásokon keresztül vezet az út.
Vizsgáljuk meg eloször a beszéd érthetoségének követelményét. Kutatásom tárgyát képezo speciális ember-gép kapcsolati esetben nemcsak a szöveg, mondat és szó érthetoségének van kiemelt jelentosége, de a látszólag szükségtelen logatom és hang érthetoségekre is meglehetosen nagy figyelmet kell fordítani. Gondoljunk csak arra, hogy a beszéd sok esetben az egyetlen támasz a szövegek szerkesztése, javítása közben.
A beszéd természetessége helyett inkább a mesterséges hang fárasztóságának fogalmát vezetném be. Hosszabb szövegek meghallgatásakor a természetesség elony, hiszen a szöveg érthetoségét is elosegíti a természetes intonálás és hangsúlyozás. (Itt egyelore csak a szöveg szintaktikai vizsgálatára gondolok és nem annak szemantikai analízisére. Az adott alacsony kategóriás processzorok kapacitása mellett ilyen szemantikai elemzés real-time elvégzése egyelore nem lehetséges.)
A beszéd érthetoségének és természetességének növelése sokszor ellentmondó követelményeket támaszt a rendszerek kialakítása során, de néha e két tulajdonság erosítheti is egymást.
Elsoként nézzük a beszéd tempójának kérdését.
Ha a leghosszabb idotartamú szeletekbol állítjuk össze a paramétereket, akkor tág határok között gyorsíthatjuk a beszédet. Ha a sebességet vezérlo paramétert a leggyorsabbra állítjuk, akkor a hangszeletek idotartamának legrövidebbre váltásával el lehetne érni még gyorsabb beszédtempót is. Ez segédeszközben nagyon fontos szempont. Ugyanakkor a természetesség csorbát szenved. A rövid hangszeletekkel finomabb mikrointonálási struktúra hozható létre.
A tempó és a mikrointonáció kérdései után következnek a hangok és logatomok érthetoségének problémái. Felvetodik a kérdés: mikor van szükség arra, hogy szavaknál kisebb egységek érthetosége számítana? A szöveg szerkesztése közben olyan részei szólalhatnak meg a szavaknak, melyek önmagukban értelmetlen hangsorok. Gépeléskor a billentyuk ehózására a hangalakok szolgálhatnak.
A billentyuk ehózása olyan fontos ember-gép kapcsolati követelmény, hogy megérdemli a kutató különleges figyelmét. Magyarországon én vezettem be azt a billentyu echózási módszert, melyet az imént a hangalakkal történo megjelenítésnek neveztem. Sokszor láthatunk még ma is, más, viszonylag fonetikus nyelveken beszélo segédeszközökben olyan megoldásokat, hogy a betu nevét mondják ki a megfelelo billentyu leütésére. Ez azért hibás megoldás, mert a gyors gépelést akadályozza. Szinte kényszeríti a felhasználót arra, hogy minden alkalommal kivárja a betu megnevezését. Ez abban az esetben, ha a beszéd meg sem szakítható, kifejezetten idegesíto a munkában. Ha a billentyuk echózásának azt a módszerét választják, hogy csak a szavak végén szólal meg már a teljes szó, akkor elvész az egyidejuség, a folyamatos kontroll megnyugtató érzése. Bizonyos nyelveknél (pl. angol) persze az utólagos szó echó tunik csak járható útnak ld. Braille 'n Speak. Vegyük a magyar nyelv példáját, és tekintsük az eL, eM, eN és eF betu megnevezésekkel történo meghangosítását. Ha a felhasználó kello gyorsasággal gépel, és a beszéd megszakíthatósága is adott, akkor csak az E hang hallatszik. Ez teljesen félrevezeto.
Még továbbra is áll a kérdés, hogy milyen hangparamétereket szólaltassunk meg a text-to-speech programunkban? Egy lehetséges megoldás a szókezdo és szóvégi paraméterek összekapcsolásából adódik. Ehhez azonban ezeknek a szó eleji és szó végi hangoknak a megtervezésében az ilyen jellegu felhasználást figyelembe kell venni! A beszéd hangzásában itt is kompromisszumok megkötésére kényszerülünk. Egy másik megoldás a külön paraméterek tárolása a hangalakok echózásának céljára. Ez többlet memória használattal jár.
Fontos feladat a kis és nagybetuk megkülönböztetése. Gondoljunk csak a C nyelvben történo programozásra. Mivel a braille írás eléggé elhanyagolja a nagybetuk jelölését, ezért egy segédeszközben, mely a látók világával köti össze a vak felhasználót, erre a kérdésre nagy súlyt kell fektetni. Másoknál sok megoldást láthatunk a nagybetuk kijelzésére. Leggyakrabban kiegészíto hanghatást alkalmaznak (pl. J. Frank TASO). Én egy olyan, eddig nem alkalmazott, természetes megoldást választottam, mely plusz idot nem igényel, és mégis nagyon hatásos. A nagybetuk hangosan szólnak. Ez a látszólag egyszeru megoldás nagyon sok problémához vezet olyan formáns szintetizátor esetén, ahol nem normálható könnyen a jel/zaj viszony (MEA-8000). Itt zajos beszéddel kell fizetni ezért az ember-gép kapcsolati megoldásért. A PCF-8200-nál a DAC faktor ezt a problémát megoldja.
A logatom és szóérthetoség kérdéséhez tartozik a javító parancsok új echózási módja. A szövegszerkeszto használata közben a betu és szójavítások során részhangok, szavak szólalnak meg, melyek összeolvadva a javító hangokkal, végül a javítás befejezéseként helyes szó hangzást eredményeznek. Ez olyan természetes beszéd általi szövegszerkesztést tesz lehetové, mely a felhasználók körében szinte nem is tudatosul, csak más, ilyen módszert nem alkalmazó eszközök használatakor tunik fel hiánya. Ahhoz, hogy ezek a hang összeolvadások jó hatást érjenek el, a beszéd paramétereinek alapos "összecsiszolására" van szükség, nem beszélve a szintetizátor real-time programozásáról.
A szavak érthetoségének vizsgálata után elértünk a mondatok és szövegek érthetoségéhez ill. a beszéd fárasztóságához. A részletdús hanganyag nagyban javítja a beszéd természetességét, csökkenti a fárasztóságát. A formáns szerkezetben tárolt "mikrointonálást" a PCF-8200-nál érdemesebb megvalósítani, mert az 5 programozható szurot tartalmaz. Nem a frame-eket kell tekinteni a beszéd alapegységeinek, hanem teljes szakaszokat. Ennek a tömör tárolási módnak a megvalósítását az 5.1.2. pontban írtam le.
Az automatikus intonálás megvalósításánál újra szembe kerülnek a gyors érthetoség, az alkalmazhatóság követelményei a beszéd természetességének követelményével. Olyan intonálási görbéket kell alkalmazni, melyek már a mondat elején utalnak a mondat végi jelre. Hogy mégse legyen fárasztó a mesterséges beszéd használata, azt az intonálási görbék nagyobb számával lehet elérni.
A beszéd érthetoségét úgy lehet fokozni, hogy még karakterisztikusabbá formáljuk az egyes hangok paramétereit, vagy erosen artikulált beszéd mintákból indulunk ki. Elonyösebb segédeszközben a túl artikulált beszéd, mint a köznapi ejtés, ahol sok részletet elharapnak. Itt is gyozzön inkább az érthetoség.
A jelöletlen hasonulásokat a köznapi nyelvben jelöljük. Segédeszközben mindenképpen szükséges, hogy az eredeti, a hasonulásban résztvevo hangok is meg tudjanak szólalni. Így egyértelmubb a hang alapján történo szövegszerkesztés.

2.3. ERGONÓMIAI ÉS BESZÉDTECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK BESZÉDKIJELZOS ESZKÖZÖKBEN

Ha eltekintenénk attól a ténytol, hogy látássérülteknek kell hardver-szoftver eszközt készíteni, akkor elég jól megfogalmazhatók lennének azok az általános követelmények, melyeknek meg kellene felelni egy jól használható berendezésnek. Ezek a megállapítások szinte pontról pontra alkalmazhatók lennének a vakügyi segédeszközökre is. Ennek fényében két fo irányzat figyelheto meg a világban.
Az egyik szerint nem kell külön látássérültek számára berendezéseket készíteni, mivel ez az integrációjuk ellen is hatna. Ok kisebbségben vannak a társadalomban, ezért soha nem érheto el, hogy a látóknak fejlesztett minden program és berendezés vakos változata is elkészüljön. Csak olyan kiegészíto adapterre van szükség, mely valamennyire hozzáférhetové teszi az információt vakoknak és gyengénlátóknak.
A másik irányzat szerint speciális berendezéseket kell fejleszteni és készíteni látássérülteknek. Még ha széria gépen is dolgoznak, külön számukra kifejlesztett programokat kell kezükbe adni. Az alkalmazói programokat célorientáltan kell megírni.
Én mindkét nézetet egyaránt osztom, bár különbséget kell tenni a felhasználók és a felhasználás körében. Ha kezdoknek adunk segédeszközt, akik kevés számítógépes ismerettel rendelkeznek, akkor célberendezés és célprogram szükséges. Ugyan ez igaz akkor, ha mindennapi felhasználásra, papír ceruza helyett használt berendezésrol van szó.
Az elso irányzat mellett kell érvelnem akkor, ha munkarehabilitációs célokat szolgál a segédeszköz. Az integrációt ebben az esetben a nem speciális gépeket és programokat használni tudó kiegészítés támogatja a legjobban. A beszédkimenet elé állított célok egyformák mindkét típusú berendezés esetében. Ezek a következok:
- kialakítani egy olyan hang adatbázist, mely alkalmas hallás útján történo interaktív szövegszerkesztésre és programozásra, de hosszabb használat mellett se legyen fárasztó.
- olyan magyar text-to-speech programot létrehozni, mely teljesen valós ideju, akár 8 bites mikroprocesszoron is muködoképes, a gyors interaktív munkát nem akadályozza.
A megalkotott kötetlen szótáras mesterséges beszédet úgy kell beépíteni informatikai segédeszközökbe, hogy az mind gyakorlott, mind pedig kezdo felhasználó igényeit kielégítse.
A kialakított segédeszköz:
- legyen olcsó, hordozható, lehetoleg hálózatfüggetlen is. Kövesse a felhasználója maximális munkatempóját.
- tartalmazzon olyan braille szövegszerkeszto lehetoséget is, melynek segítségével a látó és braille írást elég egyszer rögzíteni és kezelni egy közös "laboratóriumban".
- a magyar braille kis és nagy rövidírást automatikus fordító program segítse.
- adjon lehetoséget a számítógépes kommunikációra (beszélo terminál program), mert a számítógépes hálózatok az oktatás és munkarehabilitáció egyik legfontosabb közege.
A fenti céloknak saját fejlesztésu, két különbözo típusú formáns szintetizátorra kifejlesztett hang adatbázis, és két mikroprocesszorra készített magyar és német text-to-speech program felelt meg. A cél segédeszközök iránt támasztott követelményeknek a BraiLab és a BraiLab Plusz gépeim felelnek meg. Az általános gépek és programok használatát az IBM PC-re kifejlesztett BraiLab PC adapterem és szoftverem segíti a legjobban.

3. fejezet. A KUTATÓ-FEJLESZTO MUNKA ÉS MÓDSZEREI

A kötetlen szótáras mesterséges beszédeloállító rendszer hanganyagának kidolgozásában az ún. diádos módszert használtam és fejlesztettem tovább. Elsodleges szempontnak tartottam a beszéd érthetoségét, és kevésbé fontosnak a beszéd természetességét. A BraiLab gépcsalád elso és második tagjánál, melyek mikroprocesszorai 8 bitesek, s melyekben még a kis méret is elsodleges szempont volt, a tömör tárolás érdekében figyelembe vettem az egyes beszédhangok fonetikai tulajdonságainak rokon voltát. A beszédképzo szervekben hasonlóan képzett mássalhangzókat csoportosítottam, hogy az általam kifejlesztett átlapolási elokeresési móddal a beszéd frame prototípusok még tömörebben legyenek tárolhatók.
Percepciós és statisztikai módszerrel ellenoriztem az érthetoséget, és ahol szükséges volt, több, a környezo hangok hatását jobban kifejezo beszéd frame-et tároltam. A MEA-8000 formáns szintetizátorra épült rendszereknél természetesen ejtett szavak szonogramjaiból indultam ki. A BraiLab PC-ben használt PCF-8200 esetében erosen artikuláltan ejtett szavakat analizáltam.
A magyar braille rövidírás fordító rendszerének, valamint a full text-to-speech kivételszótárának megtervezéséhez Jelinek Schneider, változó hosszúságú blokkok tömör kódolására kifejlesztett módszerét használtam. Segítségével vizsgáltam magyar nyelvi mintán az irodalmi nyelv entrópiáját, ami segített a két kivételszótár optimális kialakításában.
Az ember-gép kapcsolati kérdések elemzésénél abból indultam ki, hogy a sérült ember épen maradt képességei területén eros kompenzáció alakul ki. Ezek közül vakoknál, a beszédkimenet esetében a hallást és az emlékezést kell kiemelni. A tanulás módját tekintve két alaptípust feltételeztem. Az egyik elore elsajátítja a parancsok összes lehetséges változatát, és csak ezután kezdi hallás útján szerezni a tapasztalatait. A másik, folyamatosan tanul, sokkal többet hibázva eközben. Mindkettojük számára kielégíto módszert és rendszert kellett alkotni.
Az évek során a vakok oktatása alapján nagyon sok gyakorlati tapasztalatom gyult össze a segédeszköz legjobb ergonómiai kialakításához. A legcélravezetobb tervezési módszernek a beleélés bizonyult. Az egyes programok használata közben az ernyot nézve elképzeltem a látássérült felhasználó reakcióit, hibás lépéseinek lehetséges kijelzéseit, korrekcióit, és ezeket a megfigyeléseket visszacsatolva, a beszédkijelzés és az operációs rendszerbe történo beépítés tökéletesítésére használtam fel.
Egy évtizedes kutató-fejleszto munkám során, az általam kidolgozott módszereket alkalmazva, három BraiLab típusú számítógép készült sorozatban.
Az elso (1985-ben), a HomeLab típusú gép MEA-8000 szintetizátoros kiegészíto blokkal alkotja a BraiLab alapgépet. Ennek készült, egy gyártásba ugyan nem került soros vonallal történo kiegészítoje (ld. 6.1.3.) is. Beégetett BASIC interpreteréhez, input/output rendszeréhez, Assembleréhez és monitorához illesztettem a beszédkimenetet úgy, hogy a gépet vakon lehessen használni. Ez az alapgép foleg oktatási célokat szolgál.
1987-ben útmutatásaim alapján készült el a BraiLab Plusz nevu gép hardver kártyája. Mind a BraiLab alapgép, mind pedig a BraiLab Plusz Z80 mikroprocesszort és MEA-8000 formáns szintetizátort tartalmaz. Mindketton az általam, a beszélo SDK-85 segítségével kifejlesztett magyar nyelvu real-time full text-to-speech programrendszer muködik.
A BraiLab Plusz CP/M operációs rendszerébe olyan kiegészítéseket terveztem, melyek a fent említett célokat kielégítik. Beszélo szövegszerkesztot, terminálkezelot, adatbáziskezelot alakítottam ki. Ez a gép már valós munkarehabilitációs elvárásoknak is megfelel.
A BraiLab Plusz-ra alapozva elkészítettem, a magyar braille rövidírást is támogató fordító és nyomtató rendszert. A programot számos braille sornyomtatóra és nyomdagépre is illesztettem. A kivételszótárba a magyar nyelv entrópia vizsgálatának eredményeit is beleépítettem.
A BraiLab PC rendszer 1990-ben készült el. Ennek hardver része egy IBM PC-re illesztett adapter, mely PCF-8200 típusú CMOS formáns beszédszintetizátort tartalmaz. Így az eszköz már nemcsak hordozható, de megfelelo PC-vel teljesen hálózatfüggetlen segédeszközként funkcionál.
Az új mesterséges beszédeloállító áramkör számára teljesen új elvu, kötetlen szótáras programrendszert készítettem. A nagyobb tárolókapacitás lehetové tette a korábbi 4 Kbájtos beszédparaméterek 20 Kbájtosra növelését. Ezzel a beszéd minoségét lényegesen meg tudtam javítani. A hanganyagot a korábbi fejleszto rendszerek kibovítésével fejlesztettem ki, és már erosen artikulált beszédmintákat alkalmaztam. A full text-to-speech rendszert kivételszótárral kiegészítve beintegráltam az MSDOS operációs rendszerbe. Az ember-gép kapcsolati szempontokat össze kellett egyeztetnem az IBM PC gazdag szoftverellátottságával, így egy általános célú intelligens ernyo felolvasó rendszert készítettem. Ez a segédeszköz, bár nem célszámítógépen fut, könnyen használható látássérültek által.

4. fejezet. ÚJ MUSZAKI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1. Módszert dolgoztam ki, mely lehetové tette, hogy elkészítsek Magyarországon elsoként egy teljesen real time full text-to-speech rendszert mikroprocesszorra, bebizonyítva ezzel, hogy ilyen rendszert nemcsak komolyabb teljesítményu számítógépen lehet megalkotni.
2. Kialakítottam egy olyan eljárást beszédparaméterek tárolása céljára, melynek segítségével nemcsak nagyon kis méretu beszéd frame prototipus tárat építettem, de igen jó minoségu, nagy részletességu adattárat is viszonylag kis helyen.
3. Kidolgoztam egy a magyar (és német) braille írást követo Metabraille kódolási eljárást, mellyel a text-to-speech, és a braille nyomtató rendszert integráltan és hatékonyan muködo egységben hoztam létre.
4. Kidolgoztam a hallás útján történo interaktív számítógépes munkavégzés módszereit látássérültek számára, és elkészítettem az elso, teljesen on-line elvu beszéd echoval megvalósított mikroszámítógép alapú segédeszközt. Ez volt egyben Magyarország elso beszélo személyi számítógépe.
5. A Recognita karakterfelismero programmal elsoként valósítottam meg egy teljesen automatikus, síkírást felolvasó rendszert a BraiLab Basic számítógépem terminálemulátora segítségével.
6. Kidolgoztam és elkészítettem az elso, és máig egyetlen automatikus braille rövidíró fordító és szerkeszto rendszert, mely az ASCII szöveget az általam bevezetett Metabraille kódra fordítja, és így lehetové teszi a braille írású nyomtatandó anyagok dokumentum szerkesztését mind vakok (hallás útján), mind pedig látók számára.
7. Elkészítettem egy bármilyen magyar éneket automatikusan eléneklo programot, mely a megadott szöveg, ritmus és Kodály Zoltán relatív szolmizációjával leírt dallam alapján muködik.
8. Kidolgoztam egy kivétel szótár kezelési eljárást, melynek segítségével nemcsak a braille rövidírás kivételei kezelhetok effektíven, de a text-to-speech program kiejtésbeli kivételei is ezzel a módszerrel real time kezelhetok.

5. fejezet. A MEGVALÓSÍTOTT TEXT-TO-SPEECH RENDSZEREK

5.1. ÁTLAPOLÁSOS HANG ADATBÁZISOK
5.1.1. A MEA-8000 HANG ADATBÁZISA

Ahhoz, hogy a text-to-speech rendszerekben bármilyen szöveg konvertálható legyen beszéddé, szükség van valamilyen hang alapegységek tárolására. A szomszédos hangok egymásra hatással vannak, ezért nem elegendo egy nyelv alap hangjait eltárolni. A leggyakoribb megoldás egy kétdimenziós alaphang mátrix összeállítása, amely minden hang-hang átmenetet úgynevezett diádot tartalmaz. Én is ezt az utat választottam, de én nem fix számú hang alapelembol (frame-bol) indultam ki, melyeknek kódjait a diád mátrix tartalmazza, hanem nálam a mátrix egy összetett pointert tárol csupán. A kód tárolás azzal a hátránnyal jár, hogy a mátrix mérete megno, mert legalább 6 kódszámot kell tartalmaznia minden diád számára. A másik hátrány abból származik, hogy viszonylag kevés frame áll rendelkezésre pl. 256, ha a kódszám egy bájtos, ami a beszéd finomságát korlátozza. A harmadik hátrány a nehéz kezelhetoség. Sokszor fonetikailag teljesen idegen hangátmenetekben kell azonos frame-eket használni, mely nehezen áttekintheto. A pointeres megoldásom elonye az igen egyszeru kezelhetoségen túl kettos. Szükség esetén nagyon tömör adatbázis is létrehozható, mint ez a MEA-8000 elso magyar adatbázisánál látható, de ha minden pointer külön beszéd szakaszokra mutat, akkor a hanganyag nagyon gazdag lehet, és nem korlátoz a frame kód kicsi értéke. (A frame kód nem könnyen növelheto, mivel kétbájtos frame kód érték használatakor a diád mátrix mérete hangszám * hangszám * 2 értékkel no, ami már igen tetemes. A pointeres megoldás teszi lehetové az átlapolásos frame szakasz tárolást. Ez még a gazdag hanganyag kialakításnál is jelentos megtakarítással jár. Az elso magyar hang adatbázisom, mely MEA-8000 típusú formáns szintetizátorra készült, normális hétköznapi ejtésu szavakon alapult. Kiválasztottam egy jellegzetes hangzású mássalhangzót, melyet szókezdo és szóvégi diádjaival együtt szintetizálva nagyon jól fel lehetett ismerni. A szonogrammokból nyert formáns értékeket gyakran kellett sarkítani, természetes ellenes irányba, hogy a rokon hangok (pl. b, d, g) a fent leírt módon, könnyen megkülönböztethetok legyenek. Ez persze azt vonta maga után, hogy a hangzás sokszor természet ellenes lett, de kis tanulással viszont hallás útjáni biztos felismerést tett lehetové. A nagyfokú tömörítés érdekében a hangátmeneteket elnagyoltam. Nulla amplitúdójú, hosszan hangzó frame-eket alkalmaztam, és bíztam a MEA-8000 lineáris interpolálási funkciójában, mely a korábbi szuroértékeket csak folyamatosan elsimítva változtatja meg. A beszéd természetessége ellen hatott a MEA-8000-nél a frame hosszak lineáris lépcsozete. A PCF-8200-nál ez már logaritmikusra változott. Az átlapolásnál a következo elveket érvényesítettem: a mássalhangzó-magánhangzó diádokban nem tároltam a mássalhangzó jellegzetes formánsait, csupán annak átmeneti részeit képzo, gyakran nulla amplitúdójú frame-eket. Ezek a formáns értékekben és hosszban a különbözo nagy osztályokba sorolt mássalhangzóknál eltértek egymástól, de végül a magánhangzó tiszta fázisában már teljesen azonosak voltak. Az alábbi példákban a frame-ek beosztása a következo: -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - FD AMPL PI F1 B1 F2 B2 F3 B3 B4 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- FD=frame duration msec; AMPL=amplitude; PI=pitch increment; F1, F2, F3 = formáns frekvenciák; B1, B2, B3, B4 = formáns sávszélességek. Az Fn Bn értékek Hz-ben adottak. PI=16=zaj. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ A k-a diád cimkéje. 5 frame-et tartalmaz - $K.A: ;5 - az átmenet. Egy frame-el többet, mint a LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- nagy többség. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - # 16 0 0 784 125 1110 125 2400 309 125 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - $SP.A: ;4 - Csak a k-a átmenethez tartozó - $A.A: ;4 - frame. - $AA.A: ;4 - - $E.A: ;4 - - $EE.A: ;4 - - $I.A: ;4 - - $O.A: ;4 - - $OE.A: ;4 - - $U.A: ;4 - - $UE.A: ;4 - - $C.A: ;4 - - $CS.A: ;4 - - $J.A: ;4 - - $L.A: ;4 +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $M.A: ;4 - - - $N.A: ;4 - - - $P.A: ;4 - A hangzás alapján összevont hangátmenetek - $S.A: ;4 - cimkéi. Mindegyik azonosan 4 frame-et - $SZ.A: ;4 - tartalmaz. - $T.A: ;4 - - $V.A: ;4 - Ez az elso frame a négybolŚŚŹ - $Z.A: ;4 - - - $ZS.A: ;4 - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - # 32 0 0 554 50 988 50 2400 50 50 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $B.A: ;3 - A d-a diád nincs semmivel össze- - $F.A: ;3 - vonva, de az a tiszta fázisátŚŚŹ - $G.A: ;3 +ŚŚŚŹ meg kellett ismételni. - - $GY.A: ;3 - - - - $H.A: ;3 - Ezek az átmenetek csak 3 frame-bol - - $NY.A: ;3 - állnak - - $R.A: ;3 - - - - $TY.A: ;3 - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - # 32 177 0 554 50 988 50 2400 50 50 - - - # 16 250 0 554 50 988 50 2400 125 50 - - - # 16 250 0 554 50 988 50 2400 50 50 - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - $D.A: ;4 LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - # 16 125 0 391 125 1337 50 2842 125 125 - - - # 32 250 0 554 50 988 50 2400 125 50 +Ś- - # 16 250 0 554 50 988 50 2400 50 50 - - # 16 250 0 554 50 988 50 2400 50 50 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $A.K: ;4 - - $AA.K: ;4 - - $E.K: ;4 - A magánhangzó-k és mássalhangzó-k átmenetek - $EE.K: ;4 - gyakorlatilag teljesen közösek. - $I.K: ;4 - - - $O.K: ;4 - - - $OE.K: ;4 - - - $U.K: ;4 - - - $UE.K: ;4 +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - $B.K: ;4 - - $C.K: ;4 - - $CS.K: ;4 - - $D.K: ;4 - - $F.K: ;4 - - $G.K: ;4 - - $GY.K: ;4 - - $H.K: ;4 - - $J.K: ;4 - - $K.K: ;4 - - $L.K: ;4 - - $M.K: ;4 - - $N.K: ;4 - - $NY.K: ;4 - - $P.K: ;4 - - $R.K: ;4 - - $S.K: ;4 - - $SZ.K: ;4 - Csak a szókezdo k eroteljesebb a - $T.K: ;4 - hangalakkal történo echózás - $TY.K: ;4 - miatt is. - $V.K: ;4 - - - $Z.K: ;4 - - A szóvégi k -val együtt alakul - $ZS.K: ;4 - - ki a hangalakkal történo echóŚŚŚŹ +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ - - - $SP.K: ;5 +ŚŚŚŚŚ- - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - # 16 0 0 250 50 1179 50 2400 50 50 - - - # 16 0 16 1047 309 1428 125 2400 309 125 - - - # 32 31 16 1047 309 1428 125 1761 125 125 - - - # 16 31 16 1047 309 1428 125 1761 125 125 - - +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ - - # 16 62 16 1047 309 1428 125 1761 125 125 - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - $K.SP: ;2 LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - # 16 31 16 1047 309 1428 125 1761 125 125 +ŚŚ- - # 16 0 16 1047 309 1428 125 2400 309 125 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A magánhangzó-mássalhangzó átmenetek tartalmazzák, sokszor csak egyetlen példányban, az adott mássalhangzóra jellemzo hanganyagot. Ha az érthetoség megkövetelte, könnyen létre lehetett hozni új szakaszokat az adott diád számára. A példákban szereplo frame értékeket, cimkéket egyszeru szövegszerkesztovel lehetett szerkeszteni, áttekinteni, rendezni. Az 5.2. pontban leírt fejleszto rendszerek biztosították az automatikus adatbázis módosítást. A leírtakból kitunik, hogy a magyar nyelv jelöletlen hasonulásait a MEA-8000-es rendszerben nem vettem figyelembe az adatbázis kialakításakor. Ez a hallás útján történo szövegszerkesztést egyáltalán nem zavarta, sot elosegítette. Ezért a PCF-8200-as hang adatbázisánál, ahol már tekintettel voltam a jelöletlen hasonulásokra, bevezettem egy speciális üzemmódot, hogy visszatérhessünk a korábbi jelöletlen kiejtésre is. A példákból az is látszik, hogy nem használtam legrövidebb hosszúságú, 8 msec idotartamú frame-eket. Ennek az az oka, hogy a MEA-8000 szintetizátorban nem volt lehetoség a sebesség állítására. Ez pedig a vakügyi segédeszközökben elengedhetetlen. Ezért alkalmaztam, ugyancsak eloször Magyarországon, hogy a mesterséges beszéd sebességét a frame hosszak felezésével gyorsítottam. A lassítás a frame-ek hosszának duplázásával, vagy ha már erre nincs tovább mód, akkor maguknak a frame-eknek a duplázásával érheto el. A lassítás fogalmával rokon módon kezeltem a hosszítást. A magánhangzókat úgy alakítottam ki, hogy a tiszta fázisukban szereplo utolsó két frame idejének duplázásával a hosszú párjuk érzetét adják. A mássalhangzókat hosszításuk szempontjából két csoportra osztottam. Az elso csoportba tartoztak az ún. zárfelpattanásos hangok (c, cs, p, t, ty, k), míg a másik csoportba az összes többi (b, d, f, g, gy, h, j, l, m, n, ny, s, sz, z, zs). Az (r) kivételt képezett, és jobb híján, a magánhangzók szabálya szerint hosszabbodott. A zárfelpattanásos mássalhangzók hosszítását a nulla amplitúdójú frame-ek lassításával értem el. A többi mássalhangzót úgy hosszítottam, hogy négy hangzó frame-jüket lassítottam. Látszik, hogy a lassítás és a hosszítás együttesen kezelodnek, ezzel is megrövidítve a feldolgozás idoigényét. Az elso változatú magyar hang adatbázist késobb Olaszy Gábor segítségével természetesebbé tettük úgy, hogy néhány átmenetnek külön frame sorozatot alakítottunk ki. Ugyancsak az o segítségével dolgoztunk ki MEA-8000-re német nyelvu adatbázist is. Ebben a mássalhangzók hosszítása természetesen nem szerepelt. Mind a magyar, mind pedig a német ének generálásához külön hang adatbázist kellett készítenem a MEA-8000 számára. Ennek részletesebb tárgyalása az 5.4. pontban található. A magyar hang adatbázis mérete 4 Kbájt(!) alatt maradt, a német e fölé nyúlt. Az amplitúdók meghatározásánál külön figyelembe kellett venni azt a teljesen egyéni megoldásomat, hogy a nagybetuket hangosabban szintetizálom. A MEA-8000-nél sajnos ezért nagy árat kellett fizetni, mert így a digital analog konverter eros zajjal muködik. Ez a PCF-8200-nál szerencsére kiküszöbölheto volt. 5.1.2. A PCF-8200 HANG ADATBÁZISA A PCF-8200 típusú formáns szintetizátor elodjéhez képest egy további formánssal gazdagodott, és mind az 5 szuro frekvencia és sáv paraméterei szabályozhatók. A Philips cég ez újabb termékére már érdemesebb volt jó minoségu beszéd adatokat kifejleszteni. Ezért az átlapolásos tárolási módszeremet továbbfejlesztettem. A MEA-8000-nél csak egy 8 frame-es szakasz tárolására volt lehetoség. Az újabban kialakított rendszeremben két szakasz 8 ill. 7 frame hosszúságú szuro sorozat paramétert lehet egy-egy diád számára lefoglalni. Szakítottam a korábbi frame hosszúságokkal is. A PCF-8200-as rendszeremben szinte kizárólag alap hosszúságú, azaz a legrövidebb frame-eket használom. Így egy hangátmenet tárolására 15, apró részleteket is tartalmazó frame-et használok. Ez igen gazdag, részletdús beszédet eredményez, mely még monotonon sem fárasztó, mivel szerintem a szó tágabb értelmében nem is monoton! (ld. még 5.4.). A rendszer továbbra is átlapolásos maradt, így a duplára nott pointer mátrix és a hangzó anyag együttes hossza mégsem éri el a 20 Kbájtot. Az átlapolás technikáját itt inkább teljes szakaszokra, és nem a szakaszokon belül alkalmaztam. A hangmintákat saját hangomból készítettem. A szavakat ill. hangzókapcsolatokat erosen artikulálva ejtettem. A szonogrammok kialakításánál olyan idoegységeket választottam, hogy egy-egy hangátmenetben minél több apró formáns részletet tudjak tárolni. Ez valamelyest a természetesség ellen hat, de a beszéd fárasztóságát nem befolyásolja (ld. 2.2.). A beszéd sebességét így csak a PCF-8200-as általános beszédsebességi paramétereivel lehet szabályozni, de ez a gyakorlatban elegendonek bizonyult. A hangátmenetek szeletelésénél a következo képpen jártam el: a mássalhangzó-magánhangzó diádban tároltam a mássalhangzó nullától eltéro amplitúdójú részeit, a magánhangzóba áthajló speciális átmenetekkel együtt, de még a magánhangzó tiszta fázisát is. Ha erre nem volt elegendo a 15 legrövidebb hosszúságú frame, akkor összevontam néhány, a lineárishoz közel változó frame-et hosszabb idotartamú frame-ekbe. A magánhangzók tiszta fázisa mindig külön szakaszba tartozik. Az alábbi példákban a PCF-8200 frame-jeiben a számértékek csak kódok és nem Hz értékek vagy msec-ok. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - FD AMPL PI F1 B1 F2 B2 F3 B3 F4 B4 F5 B5 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- FD = frame duration; AMPL = amplitude; PI = pitch increment; F1, F2, F3, F4, F5 = formáns frekvenciák; B1, B2, B3, B4, B5 = sávszélességek. PI = 16 = zaj. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $K.A. ;7 +Ś A k-a diád elso szakasza, benne a k zárfel- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- pattanása és a (k-a)-ra jellemzo rész. - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - # 0 4 16 25 1 17 3 5 1 5 1 1 3 - - - - # 0 7 16 23 1 19 2 4 1 4 3 1 3 +ŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - # 0 9 16 20 2 15 2 4 2 4 3 1 1 - - - # 0 11 0 18 3 14 4 4 2 4 2 0 1 - - - # 0 10 0 19 2 14 3 4 2 3 2 0 1 - - - # 0 10 0 20 2 13 2 4 2 3 3 0 2 +ŚŚŚ- - # 0 10 0 20 2 13 1 4 2 3 3 0 2 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $SP.A: ;4 +Ś A szókezdo (a) 2. szakasza. Az elso szakasz LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- itt nem látható. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $A.A. ;4 +Ś Az a-a átmenet csak egy szakaszból áll. LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- Amplitúdói kiegyenlítettek. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $B.A: ;4 - - $C.A: ;4 - - $CS.A: ;4 - - $D.A: ;4 - - $F.A: ;4 +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $G.A: ;4 - - - $GY.A: ;4 - - - $H.A: ;4 - - - $J.A: ;4 - - +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ - - $K.A: ;4 +ŚŚ A k-a átmenet második szakasza. - +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ - - $L.A: ;4 - - - $M.A: ;4 - - - $N.A: ;4 - - - $NY.A: ;4 - - - $P.A: ;4 +ŚŚ A mássalhangzó-a átmenetek másodikŚŚŚ- - $R.A: ;4 - szakasza mind összevonható. Ez az - $S.A: ;4 - (a) hang tiszta fázisa. Az Fn Bn - $SZ.A: ;4 - finom változásaiban látható a mikro- - $T.A: ;4 - intonálás. - $TY.A: ;4 - - $V.A: ;4 - - $Z.A: ;4 - - $ZS.A: ;4 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - # 0 11 0 21 3 13 3 5 3 4 3 1 1 - - # 0 11 0 21 3 13 3 5 2 4 2 0 1 +ŚŚ Az (a) tiszta - # 0 11 0 22 3 12 3 5 3 4 3 1 1 - fázisa. - # 0 11 0 22 3 12 3 5 3 4 3 1 1 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $A.K. ;6 +ŚŚ Az a-k diád elso szakasza. Tartalmazza az LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- (a) változásait a -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ (k)-ba haladva. Az - # 0 9 0 19 3 13 5 5 2 4 2 1 1 - amplitúdó csökken - # 0 6 0 15 2 13 4 6 1 3 1 1 1 - - - # 0 4 0 15 2 12 3 6 1 3 1 1 2 - - - # 0 1 0 17 3 12 3 5 1 3 2 1 1 +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - # 0 1 0 18 3 11 2 5 1 4 2 1 1 - - # 0 2 0 18 2 13 1 5 1 4 1 1 2 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - $SP.K. ;3 +ŚŚ Itt csak a szókezdo (k) elso szakasza van. +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ - $A.K: ;3 +ŚŚŚ Az a-k diád második szakasza a (k) néma +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ fázisával. - $AA.K: ;3 - - $E.K: ;3 - - $EE.K: ;3 - - $I.K: ;3 - - $O.K: ;3 - - $OE.K: ;3 +ŚŚŚŚ A magánhangzó-k és - $U.K: ;3 - - $UE.K: ;3 - - $B.K: ;3 - mássalhangzó-k átmenetek második - $P.K: ;3 - szakaszai mind összevonhatók. - $D.K: ;3 - - - $T.K: ;3 - - - $CS.K: ;3 - - - $F.K: ;3 - - - $H.K: ;3 - - - $GY.K: ;3 - - - $TY.K: ;3 - - - $C.K: ;3 - - - $J.K: ;3 - - - $L.K: ;3 - - - $M.K: ;3 +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - $N.K: ;3 - - $NY.K: ;3 - - $R.K: ;3 - - $S.K: ;3 - - $SZ.K: ;3 - - $V.K: ;3 - - $Z.K: ;3 - A (k) néma fázisának utolsó - $ZS.K: ;3 - frame-je elokészíti a zárfel- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- pattanást. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - # 0 0 0 19 2 14 2 5 2 4 1 1 1 - - - # 0 0 0 19 2 14 2 5 2 4 1 1 1 - - - # 1 0 16 19 2 14 2 5 2 4 1 1 1 +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A magánhangzó mássalhangzó átmenetekben elso szakaszban a magánhangzóból a mássalhangzóba áthajló részt tettem, majd a mássalhangzó bevezeto (f, h, j, l, m, n, ny, s, sz, v, z,zs) vagy néma fázisát (b, c, cs, d, g, gy, k, p, r, t, ty). E második szakaszt itt is nagyon jól lehetett közösíteni. A dz hang problémáját, a néma j-t, (pj) és a p-f átmeneteket stb. mind nagyon szépen meg lehetett oldani a jelöletlen hasonulásokkal egyetemben. Azonban mindez nem segítette a hangok útján történo szövegszerkesztést. Ennek a problémának a kiküszöbölésére bevezettem a részletezo üzemmódot, melynek a hang adatbázis minoségi kialakítására nem volt negatív hatása (ld. 5.3.). A hangzók hosszítását is a diád mátrix segítségével oldottam meg. Így az r hang is több perdülettel hosszabbodik, és a magánhangzók és mássalhangzók hosszú változatai is egyéniek. 5.2. A HANG ADATBÁZISOK FEJLESZTO RENDSZEREI A MEA-8000 adatbázisának elso fejleszto rendszere SDK-85 és PDP/11 gépeken futott. Az SDK-85-nek csak braille klaviatúrája volt, és a formáns szintetizátor mellett egy fix szókészletu rendszert (Digitalker) is tartalmazott. A két gép soros vonalon kommunikált. A PDP/11 gépen egy C nyelvu program kezelte a forrás formában megadott frame-eket és a hangátmenetek helyét jelzo cimkéket. A szeleteket kézzel, szövegszerkesztovel kellett összeállítani. A C nyelvu fordítóprogram egy menetben alakította ki a text-to-speech program adatbázisának pointeres struktúráját. A kész adatbázist soros vonalon lehetett az SDK-85 alapú, kötetlen szótáras fejleszto rendszerbe letölteni. Ehhez ki kellett fejlesztenem egy egyszeru, braille inputtal rendelkezo, magyar szövegszerkeszto és soros vonali kezelo rendszert. Az elso hang adatbázis kialakítását segítendo készítettem egy fejleszto rendszert C64 számítógépre is (ld. F. melléklet). -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - SDK-85 + Braille - - klaviatúra - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - -ŚŹ -ŚŹ - - - - -1- -4- Szöveg- - - TPA/1148 RSX - - LŚ- LŚ- szerkeszto - - multi user OS - - -ŚŹ -ŚŹ - - - - -2- -5- - - - - LŚ- LŚ- MEA-8000 - - - - -ŚŹ - - - - -3- -ŚŹ DIGITALKER - - - - LŚ- -6- - - - - LŚ- RS232C +ŚŚ+ Terminal port - - - - - - Erosíto Hangszóró - - C nyelvu frame fordító - - - - program a MEA-8000 - - - - adatbázisához - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A MEA-8000 hang adatbázisának egyik fejleszto rendszere. Késobb a BraiLab Plusz létrehozásával a fejleszto rendszer egy gépen, a CP/M operációs rendszer alatt üzemelt. A C nyelvu fejleszto rendszer megfelelo rugalmassága tette lehetové, hogy különbözo gép összeállításokban más és más operációs rendszerekkel legyen használható a szeletelo fejleszto rendszerem. A PCF-8200-as adatbázis fejleszto rendszer BraiLab Pluszon és IBM PC-n futott, újra kétgépes rendszert alkotva. Az újabb adatbázis kialakítása nagyobb terjedelme miatt nagyobb feladatokat rótt a fejleszto rendszerre. Ebben már a szeletelést külön rutinok végezték a szonogrammokból kinyert formánsokból. Az egyes szeleteket szövegszerkesztovel lehetett egy nagy forrásszöveggé összeszerkeszteni, amit az új típusú fordító program konvertált kettos pointereket tartalmazó adatbázissá. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - - - BraiLab Plus - - IBM PC/AT - - - - - - CP/M - - MSDOS - - - - - - RS232C +ŚŚŚŚ+ RS232C - - PCF-8200 - - PCF-8200 - - - - - - Erosíto Hangszóró - - Erosíto Hangfal - - - - - - Assembler Text-to-speech - - C nyelvu szeletelo és - - program - - adatbázis letölto - - - - program - - Szövegszerkeszto - - - - az adatbázis forrás - - Formáns - - szerkesztésére. - - analizátor Mikrofon - - - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - ADC DAC - - Szövegszerkeszto - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A PCF-8200 adatbázisának kétgépes fejleszto rendszere. 5.3. ASCII -> METABRAILLE -> DIÁD KONVERTÁLÓ PROGRAM A kötetlen szótáras beszédeloállító rendszer a hang adatbázist felhasználó konverziós programok összessége. Az én rendszerem programjainak újdonsága abban áll, hogy célzottan egy menetben képes konvertálni mind a bejövo ascii, mind pedig a braille kódokat. Az egy menetes muködést az a felhasználási mód követelte meg, hogy segédeszközben a különféle billentyuk és billentyu kombinációk echózása közben megengedhetetlen a lassú reakció. Az alapveto billentyu echók esetében ez az érték 10-20 msec-nál nagyobb semmi esetre sem lehet. A Metabraille kód bevezetése elott ki kell térjek a magyar és a német braille írás rövid ismertetésére. A braille írás, bár alapvetoen minden nemzet a Luis Braille által megalkotott 6 pontos rendszerbol indul ki, nem nemzetközi. Minden nyelvben igyekeztek a braille írással a hangok és nem a betuk jelölésére. Nagyobb braille irásos hagyományokkal rendelkezo nemzetek bevezettek rövidírási rendszereket is (pl. angol, német), ahol gyakran hangcsoportokat is rövidítettek. A magyar nyelvben, hasonlóan a némethez, már a rövidítetlen braille írás is betu csoportokat jelez egy braille jellel, mivel ezek gyakran egy hangot jelölnek, így helyes ezt az írást elso szintu rövidírásnak nevezni. A braille írás pontjainak elhelyezkedése és számozása a következo: -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - 1 4 oo o. oo o. o. - - 2 5 .. .. .o .. oo - - 3 6 o. .. .o .. o. - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A hat Braille írású pont elhelyezkedése. A minta szöveg: "magyar". Még az is jellemzo, hogy a gy hang a d hang braille jelébol a 6. pont hozzáadásával képzodik. Ebben is hangtani szabályokat követ (ld. d-j jelöletlen hasonulása gy hangra). Az alábbi táblázat tartalmazza a magyar és a német braille írásban használatos speciális hangzó jelöléseket, amikor a betu csoportoknak egy braille jel felel meg. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - o o . o o o o . o o - - GY . o LY . o NY o . TY o o CS . . - - . o . o . o . o . o - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚ- - o . . o - - SZ . o ZS . o - - . o o . - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A magyar braille írás elso szintu hang rövidítései. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - o o o . . o o . . o - - EI . . EU o . ÄU . . AU . . IE . . - - . o . o o . . o o o - LŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚ- - o o o . . o - - CH . o SCH . o ST o o - - . o . o o o - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A német braille írás elso szintu rövidítései. A text-to-speech programban a billentyuk megnevezéseit, és a számok kimondására szolgáló szavakat és szó részleteket ilyen Metabraille-hang kódokban tároltam. (A számokat a program 9 jegyig olvassa össze). Ennek nagy elonye származott a gyors feldolgozás lehetoségében, mivel ez egy elso szintu kivétel szótárt képezett. Ha ascii kódokból állítottam volna össze pl. a kilencszáz szót, akkor a kétjegyu mássalhangzók feldolgozásakor abból kilencs-záz lehetne. A BraiLab Basic gépben, mert kevés volt a rendelkezésre álló memória, ezt a Metabraille kódú bevitelt csak kézzel lehetett megvalósítani. A BraiLab PC text-to-speech programjában már van egy második szintu kivétel szótár kezelés is. A magyar nyelvu, MEA-8000-re készített programjaim, mivel ezek 8 bites gépeken futnak, egy menetben oldják meg az ascii Metabraille hangparaméter konverziót. Kivételt képez a makrointonálási szerkezet utólagos kialakítása a beszéd framekre. Ezekben a rendszerekben csak néhány nagyon egyszeru dallamot generálok intonálási egységenként. A német nyelvu programban több menetet kellett beiktatni az ascii feldolgozásban is, ezért a német nyelvu szövegszerkesztés 8 bites gépen észrevehetoen lassúbb lett. Az egyik vak felhasználó meg is jegyezte: "mintha süketen kellene dolgoznom vele". A magyar Metabraille hangkód konverziós fázisban külön típus kóddal jelöltem meg az egyes hangcsoportokat (magánhangzó, zárfelpattanásos mássalhangzó, egyéb mássalhangzó), hogy a hosszítást és lassítást könnyen el lehessen végezni. A PCF-8200-as rendszerben erre már nem volt szükség. Mindkét rendszerben a használt pointer táblázat, mely frame szakaszokra mutat, gyorsabb feldolgozást tesz lehetové. A programokat I8080, Z80 és a BraiLab PC esetében I8086 assembler nyelven írtam. A MEA-8000-re csak 8 bites program változatok készültek, míg a PCF-8200-ra mind 8, mind pedig 16 bites program forrás kód is készült. Adatbázis nélkül egyelore, de elkészítettem a német text-to-speech programot is a PCF-8200-ra. 5.4. MIKROINTONÁCIÓ, INTONÁCIÓ, ÉNEK A beszéd természetességét és érthetoségét is javítják a mesterséges intonációk. Olaszy Gábor azt az alaphang magasság változást nevezi mikrointonálásnak, mely a beszélo akaratától függetlenül jelenik meg a hangjában monotonon ejtett szavak esetében. A mikrointonáció lüktetést ad a mesterséges beszédben. A MEA-8000-es rendszerben csak a német programba építettem kísérlet képpen mikrointonálást alaphang magasság változtatással, a magyarba nem. A PCF-8200-as rendszerben másképpen jártam el. A "mikrointonációs" szerkezetet a magyar hang adatbázisban nem az alaphang változás biztosítja, hanem a formánsok frekvenciáinak és sávszélességeinek természetes lüktetése. A beszéd makrointonációs szerkezete a beszélo szándékát segíti kifejezni. Az elso magyar text-to-speech rendszeremben eloszor valósítottam meg automatikus dallamgenerálást a mondatjelek és bizonyos minimális szintaktikai vizsgálatok alapján. A Nyelvtudományi Intézet akkori rendszere ehhez külön speciális jeleket alkalmazott. Megjegyzem, hogy azóta ezen a területen Olaszy Gábor nagyon szép új eredményeket ért el. Az automatikus dallam generálásnak a segédeszközbe épített rendszereimben sajátos funkcióit valósítottam meg. A vak felhasználónak, mikor sorokat, vagy mondatokat hallgat szövegszerkesztés közben, az intonálás gyors jelzést ad arra, hogy milyen mondatjel van az adott mondatrész végén. Ezért arra törekedtem, hogy ez az intonációs jelzés akkor is egyértelmu legyen, ha a felhasználó korán megszakította az intonálási egység kimondását, mert már a következo sorra ugrott. A MEA-8000-es rendszerben mindössze 4 alap intonálási típust valósítottam meg. A kijelento mondathoz kettot, a kérdo mondathoz kettot, a felszólító mondathoz pedig a kérdo szavas kérdomondat dallamát használtam. Az eldöntendo kérdo mondatok hossza alapján csak két altípust különböztettem meg. A kérdoszavakat és a határozott néveloket csak a mondat elején vizsgáltam egy nagyon egyszeru algoritmus szerint. Minden HO HÁ MI ME KI karakter párossal kezdodo mondatot kiegészítendo kérdo mondatnak tekintettem. Ezzel elég nagy százalékban jól muködo rendszert sikerült alkotni igen kis helyen. Az elso magyar text-to-speech programom hossza hang adatbázis nélkül mindössze 4 Kbájt. A PCF-8200-as rendszerben már különbséget tettem az egyes mondattípusok hossza között is, a szótagszám alapján. Mindkét rendszerben szó vektorban tárolom a szókezdo frame-ek helyét, de a szó intonálást még egyik rendszerben sem valósítottam meg. Ennek segédeszközökben történo felhasználás esetén nincs nagy jelentosége. Az automatikus ének generálásnak legfobb felhasználási területe a braille kottaírás lehet. Interaktív munkában a hangmagassággal jelzett hangjegyírás természetes, gyors munkát tehet lehetové. Ez az alkalmazás egyelore nem készült el. Maga az automatikus ének generálás viszont igen. Ehhez a MEA-8000-es magyar és német hang adatbázisok külön változatát kellett létrehoznom. Egy egyszeru ének, kezdo alaphangmagasságok megadásával képezheto. Hajlításokhoz, és pontosabb ritmus létrehozásához már alaphansikg inkrementumokkal kellene dolgozni. A kezdeti alaphangmagasság változtatásával csak akkor lehet jól éneket eloállítani, ha a text-to-speech program gyorsan lefut, mert különben a feldolgozási ido torzítja a ritmust. A MEA-8000-es hang adatbázisokat (magyar és német) úgy módosítottam, hogy minden szókezdo és szóvégi diád legutolsó frame-je is minimális hosszúságú legyen. A másik alapveto módosítás, melyre szükség volt az ének generálásához a hang adatbázisban, a magánhangzó-magánhangzó kapcsolatok azonos amplitúdóra hozása. Abból a célból, hogy a magánhangzók egymástól jól elkülönüljenek, ezek közötti átmenetek nulla amplitúdójú frame-eket tartalmaztak, az éneknél viszont, különösen az azonos magánhangzók egymáshoz kapcsolódásában a diád mátrix pointereit kellett figyelembe venni, és az így nyert frame-ekben az amplitúdókat ki kellett egyenlíteni. A PCF-8200-as hang adatbázis már minden tekintetben alkalmas volt az ének létrehozására is. A magánhangzón belüli "mikrointonációs" szerkezetem pedig a kitartott énekhangot is gazdagítja. A programok, melyek generálják az éneket a MEA-8000-re assembler nyelven, a PCF-8200-ra C nyelven íródtak. A C nyelvu program egy fordító, mely a forrás szövegbol egy escape szekvenciákat tartalmazó fájlt készít. Ez a fájl a szokásos módon a COM4 virtuális periférián keresztül megszólaltatható (ld. 6.3.2.). A forrásnyelvi szövegre álljon itt egy minta: -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - re,éééérik,La,a,re,szoo,mi,loo - - do,haaajlik,re,a,mi veee,re,szoo - - do,bo,Ti,dor,La,aaa lee,re,ve,La,leeee - - So,kéééét sze,Re,gény,So,leeee,La,géény - - Fa,száánta,So,ni,La,mee,So,nnee - - Fa,de,Mi,nin,Re,cseeen ke,So,nye,Re,ree - - - - re,vaaaaan ve,La,res,re,haaaagy,mi,maaaa - - do,aaaaaa ta,re,risz,mi,nyáá,re,baaa - - do,ke,Ti,se,La,ruuu maa,re,gá,La,baaa - - So,szooool ga,Re,le,So,géény,La,neek - - Fa,heeej de,So,sze,La,géény,So,neek - - Fa,de,Mi,ke,Re,véés va,So,cso,Re,raa - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- Az automatikus ének generálás input-ja. Kodály Zoltán relatív szolmizálási jelölését követve, a szövegtol vesszokkel elválasztva a hangmagasságot jelölo nevek láthatók. Ha a hang magassága változik, újabb vesszovel újabb szolmizációs név következik. A nagybetuvel kezdett nevek az egy oktávval mélyebb hangokat jelölik. A ritmust a magánhangzók megfelelo számával lehet szabályozni. A szüneteket a szóközök száma szabályozza. A BraiLab PC rendszerben az énekhez ki kell választani a szóközöket nem tömöríto üzemmódot. Az újszeru "mikrointonálás" és az énekhez létrehozott speciális hang adatbázisok is bizonyítják az átlapolásos tárolási technikám nagyfokú rugalmasságát. Frame kódolással ennyi féle adatbázis és ilyen finom részleteket is tartalmazó hang anyag létrehozása nem lett volna lehetséges. 6. fejezet. A BRAILAB SEGÉDESZKÖZÖK 6.1. A BRAILAB BASIC 6.1.1. A BRAILAB BASIC SEGÉDESZKÖZ FELÉPÍTÉSE A BraiLab Basic segédeszköz alapja a Lukács József és Endre készítette HomeLab gép. Ez Z80 mikroprocesszor alapú, moduláris felépítésu eszköz. A BraiLab használathoz 64 Kbájt dinamikus RAM memóriát tartalmazott és 5 darab 4 Kbájt méretu EPROM-ot. A HomeLab gép elektronikája egy nyomtatott kártyára épült, melyet a billentyu kártya egészített ki. A BraiLab változathoz a gumi érintkezos billentyuket mechanikusakra kellett lecserélni. Néhány speciális billentyut tapintással érzékelhetové tettem. A video memóriát és a karakter generátort a Lukács testvérek külön 2 Kbájtos RAM-ban ill. ROM-ban valósították meg. Az ernyo 25 sor és 32 vagy 64 karakter széles volt. A BraiLab változat csak ez utóbbit használta. A video kimenet fontos segítséget jelentett a gép oktatásában. A Z80PIO áramkör a centronics interfész céljait szolgálta. Az egyetlen háttértár lehetoség az audio magnós kimenet volt. A HomeLab gép speciális memory management megoldása tette igazán lehetové a hardver és a szoftver segédeszközzé alakítását. A video memória és a mátrix szeruen kialakított billentyuzetet memória referenciás utasításokkal lehetett elérni. Különbözo ROM és RAM területeket lehetett ki és belapozni speciális input/output címekre kiadott utasításokkal. A MEA-8000 formáns szintetizátor kiegészíto kártyára került egy használaton kívüli EPROM tokba helyezve. A szuro és erosíto áramkörök után a hang kijelzés közösítve lett a HomeLab programozható hangkimenetével. Az egész gép fröccsöntött muanyag dobozban nyert elhelyezést. A gép kivezetései: külso Z80 busz csatlakozó, Centronics kivezetés, magnó és tápfeszültség ki/bemenetek. A dobozban volt elhelyezve a hangszóró, és a hangszórót leválasztó fejhallgató kimenet is. Ez utóbbinak a csoportos oktatásban volt nagy szerepe. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - 20 Kbájt - - 64 Kbájt - - Z80 - - - - - - - - ROM - - RAM - - CPU - LŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚ- - - - ======?====¤=========?=======¤======?============¤=?======== - - - - -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ - MEA-8000 - - - - Centronics - -Audio magno - - szinteti- - -Billentyuzet- - interfész - - interfész - - zátor - - - - - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A BraiLab Basic felépítése. 6.1.2. A TEXT-TO-SPEECH RENDSZER BEÉPÍTÉSE A BRAILAB BASIC-BE A HomeLab gép szoftvere Basic interpreterbol, interaktív Assembler-monitorból és az input/output rendszerbol állt. A billentyuzet megnyomását különbözo hangmagasságok kísérték. Az ernyo input és output berendezés is volt egyszerre. Ahhoz, hogy a közel 8 Kbájtos text-to-speech rendszert be lehessen integrálni a számítógépbe, az egyetlen 4 Kbájtos bovíto EPROM hely kevés volt, ezért a 4 Kbájtos duplapontos Basic aritmetikai lehetoséget ki kellett venni a gépbol. Az ernyo és a billentyu kezelést két ponton kellett módosítanom. Az egyik pont az ernyore való kiírás, melyen keresztül az input/output rendszer segítségével a Basic interpreter normál és hibaüzeneteket írt ki. Ha a felhasználó közvetlen címezte meg az ernyot, akkor ezek az üzenetek elkerülték a meghangosítást. Az ernyore való íráskor a képváltáshoz történo szinkronizációt a program biztosította. A másik módosítási pont egy olyan összetett rutinban volt, mely a billentyu scan-elést, screen editor szeru ernyo input/output kezelést és a kurzor villogtatást együttesen kezelte. Ha nem kontroll jellegu karaktereket gépelt a felhasználó, akkor ezeket a hangalak alapján, a text-to-speech program meghívásával meghangosítottam. A hangalak a megfelelo hang szókezdo és szóvégi diádjából alakult ki, vagy írásjelek és számjegyek esetén azok megnevezésébol a text-to-speech belso Metabraille kivétel szótárából. A kontroll jellegu billentyuk megnyomásakor eloszor az ernyore echóztam a megfelelo funkciót, pl. jobbra, balra, le fel, ernyotörlés, és utána az ernyorol echóztam a kurzor pozícióját. Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy nem a megfelelo funkciót mondattam ki (jobbra, balra stb.), mivel az nem segíti a hallás útján történo tájékozódást az ernyo síkján. A törlo funkció megvalósításakor is az éppen a törölt karakter helyére belépo karaktert szólaltattam meg, és nem magáról a törlési funkcióról adtam tájékoztatást. Megneveztem az üres karaktert is, melynek funkciója nagyon eltért a szóközétol. Az ernyorol a sor beolvasása (két üres karakter közé eso rész), video memóriából történo kiolvasással valósult meg. Ekkor a teljes sort összeolvasva, intonálási egységekre bontva kimondattam a text-to-speech rendszerrel. Ez egyben egy végso ellenorzést is lehetové tett a Basic sorok begépelésekor. A kimondott sor azt demonstrálta, hogy a Basic interpreter az ernyon lévo sort a program sorai közé felvette. Az ernyore kiküldött karaktereket is intonálási egységekre bontottam és azokat is, beleértve a számokat is, összeolvasva mondattam ki a kötetlen szótáras beszéd eloállító rendszeremmel. A HomeLab Basic jelzéseit és hibaüzeneteit a jobb hangzás céljából kijavítottam, egységes mondatjelekkel láttam el. Így sikerült természetesebbé tennem a beszéd útján történo párbeszédes programozást. A mesterséges beszéd paraméterei Basic-bol a peek és poke utasításokkal érhetok el. Ezek segítségével programból egyszeruen változtatható a hangmagasság és a beszédsebesség. A programozható digitális fütty és az írásjelekkel is könnyen vezérelheto mesterséges beszéd kiváló lehetoségeket teremtett az oktató és játékprogramok létrehozói számára. A HomeLab gép alapvetoen megszakítás nélkül üzemelt, ezért a sorbevevo rutinban, valamint a text-to-speech programban folyamatosan figyelni kellett az újabb billentyu lenyomását. Ha ez bekövetkezett, akkor a formáns szintetizátort le kellett állítani, az újabb billentyuhöz a text-to-speech programot újra le kellett futtatni, és a megszakító billentyu megnevezésével jelezni, hogy milyen billentyu lett megnyomva. A programmegszakítás hiánya miatt itt olyan kevés ido maradt a real-time text-to-speech futása mellett, hogy a gyors billentyuzés követése közben nem maradt ido a beszéd ideje alatti kurzor villogtatására és a beszédszintetizátor korrekt leállítására. Ez utóbbi néha hibás utózengésekhez vezetett. Az ernyon való tájékozódást RAM-ban futó kiegészíto program (BraiLab overlay) segítette. Ezt magnóról lehetett beolvasni Basic területen kívüli helyre. A programmal off-line ernyoolvasó funkciókat valósítottam meg (hangalak helyett névvel történo betuzés, kurzor helyének kimondása). A BraiLab vakon történo használatához oktatási segédletet írtam, mely a mellékletben található. A fent leírtak szerint úgy sikerült a HomeLab-ot módosítanom, hogy annak minden funkcióját vakon lehetett használni, a korábban írt minden program gyakorlatilag módosítás nélkül futtatható volt. Kidolgoztam egy olyan párbeszédes Basic programozási technikát, melynek segítségével a programozásban gyakorlatlan vak felhasználók is szinte azonnal képesek voltak a BraiLabot használni. Késobb már maguk a felhasználók "vakosították" a korábbi HomeLab-os játékprogramokat, vagy írtak saját tervezésueket, hogy számítástechnikában kezdo sorstársaikkal megismertethessék a segédeszköz lehetoségeit. A lavinaszeru sikert az alapozta meg, hogy a BraiLab Basic egy speciális, bolondbiztos cél segédeszköz. Annak használatához nem volt szükség külön parancsokat megtanulni, mindössze a személyi számítógép funkcióit kellett megismerni. A mesterséges beszéd mindig logikus, gyors visszajelzést biztosított a látássérült felhasználónak. 6.1.3. AZ ELSO MAGYAR OLVASÓGÉP BELSO FELÉPÍTÉSE A BraiLab Basic-nek készítettem egy sorozatban nem gyártott változatát, mely a MEA-8000-en kívül soros vonali interfésszel is rendelkezett. A HomeLab input/output rendszerét módosítottam úgy, hogy beépítettem egy hardver flag-et annak jelzésére, hogy melyik memory management lapon fut éppen a program. Ezzel sikerült hardver interruptos programot is írnom. A Basic interpreter helyett ROM-ba készítettem el a soros vonalat interruptosan kezelo terminál programot. A soros vonalat I8251-el, a baud rate generátort I8253-al valósítottam meg. A soros vonalról érkezo karaktereket silóban gyujtöttem interrup rutinnal, mely a termelo folyamatot valósította meg. Ha a karaktereket tároló buffer mérete egy adott érték alá csökkent, akkor XOFF karaktert küldtem ki a terminálon. Ha a bufferben hiszterézis függvény alapján kello bájt szabadult fel, akkor XON jelzést küldtem ki a soros vonalon. A fogyasztó folyamatot a mesterséges beszéd jelentette. A bufferbol a karaktereket intonálási szakaszokra osztottam, és kimondattam a BraiLab Basic text-to-speech rendszerével. A fogyasztó folyamatot a termelo folyamat interruptja a karakter beérkezésekor megszakította. Ezt a beszélo terminál rendszert kapcsoltuk össze a Számítástechnikai Kutató Intézet által kifejlesztett Recognita nevu optikai karakterfelismero rendszerével. A felismero program Proper 16 számítógépen futott, és a szabványos RS232C interfészén küldte ki a felismert magyar 8 bites ascii karaktereket az elso magyar beszélo személyi számítógépnek, a BraiLab Basic-nek. Ezt az elso magyar olvasógépet 1986-ban állítottuk ki a "Magyarok szerepe a világ természettudományos és muszaki haladásában" címu tudományos találkozón, mint meghívott kiállítók. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - BraiLab Basic - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - Proper/16 - - Real-time - - - RS232C - text-to-speech - - Recognita +ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ+ I8251 - - karakterfelismero - - I8253 - - program - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - Terminál emulátor - - - - -ŚŚŚŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - MEA-8000 - - A4 - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - Lapolvasó - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- Az elso magyar olvasógép konfigurációja. 6.2. A BRAILAB PLUS 6.2.1. A BRAILAB PLUS SEGÉDESZKÖZ FELÉPÍTÉSE A BraiLab Plus számítógép hardver és CP/M-es alapszoftverét is Lukács József és Endre tervezték, de már figyelembe vették mindazokat a követelményeket, melyeket kidolgoztam ahhoz, hogy a személyi számítógép látássérültek segédeszköze lehessen. Eloször a BraiLab Basic gép buszkivezetéséhez készült el floppy diszk interfész. A CP/M-es operációs rendszer elso változatába is beépítettük a MEA-8000-es text-to-speech rendszeremet, de ez a változat nem került sorozat gyártásba. A BraiLab Plus gépet újra terveztük egy nyomtatott áramkörre. A segédeszköz két modulból állt. Hasonlóan a BraiLab Basic géphez, fröccsöntött muanyag dobozban található az elektronikát tartalmazó nyomtatott áramkör, és egy külön kártyán a kiegészített mátrix-os mechanikus kapcsolós billentyuzet. Külön alumínium dobozban nyert elhelyezést a BraiLab Plus hálózati tápegysége, együtt a hajlékony lemezes meghajtóval. Display nélkül a rendszer 5 Kg alatti, hordozható, bár nem hálózat független kivitelu. A kétoldalú nyomtatott áramköri lemezen a Z80 mikroprocesszoron kívül 256 Kbájt dinamikus RAM, négy toknyi 16 Kbájtos EPROM, 2 darab Z80PIO, 4 Kbájt statikus RAM, karakter generátor EPROM, WD2793 floppy diszk kontroller, I8251 PUSART és a MEA-8000 beszédszintetizátor található. A 256 Kbájt RAM-ból 180 Kbájt fix RAM diszkként kezelodik a CP/M operációs rendszer alatt. A memory management támogatja a dinamikus RAM fix diszk használatát, biztosítja az operációs rendszer megfelelo címtartományát, és lapoz közöttük és az EPROM-ok között (ebbol végül csak egyet használt ki a BraiLab Plus). A két darab Z80PIO végzi el a centronics interfészelést, a rendszer órajel interrupt kezelését és az I8251-el és HD-4702-vel megvalósított soros vonali interfész baud rate programozását. A megnövelt méretu 4 Kbájtos memória 25 ször 80 karakteres ernyot tett lehetové. A billentyuzetet kiegészítettük a BraiLab Basic-hez képest további 5 billentyuvel. Négyet kereszt alakban külön tapinthatóan helyeztem el, evvel is elosegítve az ernyon való tájékozódás biztonságát. Az optifikált ernyo síkjának megfeleloen pozicionált nyilak megnyomásában a vak felhasználó a legritkábban téved. (Ezért sem kell a nyilak neveit echózni). Az ötödik billentyu, melyet fontosnak tartottam bevezetni, az Escape volt. Ezt a klaviatúra jobb szélén helyeztem el, mert így minden hibás programkezelés után az Escape gomb lenyomásával egyértelmuen vissza lehetett lépni a hibás tevékenységbol. Tapintáshoz kiemelni mindössze 3 billentyut kellett. A MEA-8000 formáns szintetizátor hangkimenete a BraiLab Plus-ban is közös hangszóróba csatlakozik a programozható hangmagasság (fütty) kimenettel. A nyomtatott áramkör gépi tervezésekor igyekeztem elkülöníteni az analóg hangrészeket a gép digitális zajától. A szabványos soros, párhuzamos, valamint a floppy és tápfeszültség kivezetések mellett a BraiLab Plus-nak is van fekete-fehér video display kimenete és fejhallgató csatlakozója. A gép két moduljának összekapcsolásakor csak egy kombinált hálózati-floppy csatlakozót kell a felhasználónak összeilleszteni. A kicsatlakozások bolondbiztosak, egymással össze nem keverhetok. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - 128 Kbájt - - 256 Kbájt - - Z80 - - - - - - - - ROM - - RAM - - CPU - LŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚ- - - - ======?====¤=========?=======¤======?========?===¤==?======= - - - - - -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ --ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ - MEA-8000 - - - - Centronics - --792 Kbájt - - szinteti- - -Billentyuzet- - interfész - --(formattált)- - zátor - - - - - -- floppy - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- -ŚŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ - RS232C - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A BraiLab Plus felépítése. 6.2.2. A TEXT-TO-SPEECH RENDSZER BEÉPÍTÉSE A BRAILAB PLUS-BA A BraiLab Plus CP/M rendszere ROM-ból fut. Ezzel Lukács Endre elérte, hogy az operációs rendszer alatt futó programok megszakíthatók, és bizonyos funkciók (pl. DIR, TYPE stb.) végrehajthatók a megszakítás ideje alatt. Az ernyon egy ablak nyílik, melyrol a vak felhasználó szóban figyelmeztetést kap. Az operációs rendszer promt-ja az ablakban más intonálási karaktert tartalmaz, így ez is figyelmezteto jelzés a gyengénlátó felhasználónak. Az "ablakban" adhatók ki az egyes üzemmód váltások is, melyek menu szeruen vannak felsorolva. A látássérült felhasználónak csak a fel és le nyilakkal kell kiválasztani a megfelelo üzemmód váltó parancsot, mert a parancsok echója egyértelmu tájékoztatást ad számára. A kocsi vissza billentyu szolgál a váltásra, amikor még egyszer hangos visszajelzést kap a kért parancsról. A BraiLab Plus beszélo rendszere WordStar elvu. Ez azt jelenti, hogy a screen editoros CP/M sorbevevo program minden alapveto funkciója megegyezik a WordStar szövegszerkeszto funkcióival. A karakterenkénti, szavankénti léptetést a nyilak és a váltós párjuk aktivizálja. Az F1 funkció billentyu a balra és a jobbra nyíllal együtt a sor széleire vezérli a kurzort. Mindezek a funkciók azonosak nemcsak a WordStar-ban és az operációs rendszerben on-line-ban, de az off-line muködésben is. Az off-line bevezetésére, hasonlóan a BraiLab Basic overlay programjához, azért volt szükség, hogy betuzve ismételve az ernyorol minden leolvasható legyen abszolút érthetoségi biztonsággal. Az off-line másik funkciója abban áll, hogy a CP/M alatt futó nem "vakosított" programokat is lehessen vakon használni. A BraiLab Plus rendszerben bevezettem fecseg és nem fecseg üzemmódokat. A vakok segédeszköze céljára átírt programok speciális karakter szekvenciákkal (%` ill. %@) be- ill. kikapcsolhatják a beszédet, mely a standard output-on keresztül az ernyore kerül. Ezzel a megoldással a programok nagy része könnyen volt módosítható úgy, hogy a megfelelo stringek átírásával a legfontosabb üzenetek hangossá váltak. A nem fecseg üzemmódban csak ezek az üzenetek hallatszanak. A fecseg üzemmód az ismeretlen, nem "vakos" programok futtatására szolgál. A WordStar egy adott változatát úgy módosítottam debugot és batch programot használva, hogy a batch program a futtatható WordStar üzeneteit átírta, így az eredeti szoftver használhatóvá vált vakon. DbaseII felhasználói programot is írtam, többfunkciós beszélo telefonkönyv céljára. Ebben is a beszéd ki- és bekapcsoló szekvenciáit kellett alkalmaznom. A Kermit szabad szoftvert forrásnyelven írtam át. Magyarul és németül (és angolul is) vezérelheto parancsokat és help rendszert építettem bele. A Kermit-re épülo kommunikációs rendszer több vak felhasználónak jelentett segédeszköz lehetoséget IBM PC-n folytatott munkájukban is addig, míg a BraiLab PC el nem készült. A beszéd beillesztése a rendszerbe nem volt interruptos, de mivel az egyéb funkciókat 50 Hz-es óra interrupt vezérli, az egyes billentyuk meghangosítására már elegendo ido állt rendelkezésre. Ezért sikerült a billentyuk okozta beszédleállítást úgy megoldani, hogy nulla amplitúdójú frame-eket is volt ido kiküldeni a MEA-8000-re, ami így utózengés nélkül áll le minden esetben. A BraiLab Plus-ba többlépcsos némítási rendszert terveztem. Ez azt jelenti, hogy az egyes billentyuk nemcsak egy intonálási egységet némítanak, ha beszéd közben lenyomják oket, hanem pl. a sorvég jel operációs rendszer szinten némítja a teljes parancs output-ját. Ugyancsak több intonálási egység némítható a váltó billentyukkel. Ezek mindaddig hatásosak, míg nyomva tartva. A kontroll jellegu karakterek echózását (jobbra, balra, szó jobbra, szó balra, lapozás elore hátra stb.) külön szoftver idozíto számlálók vezérlik, hogy a szövegszerkeszto futási idejét ki lehessen várni. Az ernyorol már csak a megfelelo karakter, szó vagy sor olvasódik fel a kontroll karakter lenyomása után, a megfelelo idopillanatban. Külön ki kell emelnem a Del karakter echózását. Ez kitörli visszafele haladva a szó utolsó karakterét, és úgy jelzi hangosan, hogy a szót kimondja addig, ameddig az éppen látható. A szavak törlésekor a törölt szó helyébe belépo szó hallatszik. Sorok törlésének echója a szavak törlésének echójával rokon. A BraiLab Plus-ban bevezettem a szóköz echóját. A BraiLab Basic-ben ez csak beszéd szünetként jelentkezett. Ott nem okozott nagyon sok gondot, hogy a szóköz külön nem hallatszott, mert a Basic nyelvben a szóközök száma nem számít. Szövegszerkesztésnél azonban szükség volt a szóközök pontos leszámolására, amihez a beszédszintetizátort hívtam segítségül. A szóköz echójára a következo frame-et szólaltatom meg: -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -FD=8 AMPL=11 PI=0 F1=150 F2=440 F3=1179 B1=B2=B3=B4=726- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A szóköz hangja a MEA-8000 szintetizátoron. Az autorepeat funkciót a BraiLab Plus-ban, hasonlóan a BraiLab Basic-hez, úgy oldottam meg, hogy annak ismétlési ideje nem fix, mint általában, hanem a kimondott hangalaktól függ. Addig tart, míg az adott billentyu echója hangzik. A kezdeti ido persze néma, és hosszabb, nehogy véletlenül több karaktert gépeljen be a vak felhasználó. Egy másik billentyuzést elosegíto funkció az egyes váltók zárolási lehetosége. A bal és jobb nagybetu váltók külön zárólhatók a következo karakter leütéséig. Ugyan így használhatók kívánságra a kontroll és az F1 vezérlo billentyuk. Ezt nemcsak azok a felhasználók veszik igénybe, akik többszörös fogyatékosságuk miatt csak egy kézzel tudnak gépelni, de az ép kezu látássérültek szinte mind bekapcsolva használják az F1 váltót (van olyan, aki a kontrollt is), nagymértékben biztonságossá téve ezzel a felhasználói programok vezérlését. A BraiLab Plus operációs rendszerében az F1 billentyu kombinációkhoz billentyu sorozatok rendelhetok CP/M szinten. Ezek könnyen elohívhatók az egyes felhasználói programokban úgy, hogy echójuk szintetizált beszéddel egyértelmu. A szabványos soros port a BraiLab Plus beépített lehetosége. Kezelése interruptos, nagyon hasonló, silós megoldású, mint a BraiLab Basic minta példányának terminál emulátorában. A különbség abban áll, hogy a szoftver handshake mellett programozható a soros interfész muködése hardver handshake-re is, mind adás, mind pedig vételi oldalon. A beszélo terminál és file átviteli program ezeket a lehetoségeket ki is használja. 6.2.3. A BRAILAB PLUS BRAILLE PUBLISHING RENDSZERE A BraiLab Plus billentyuzete használható braille üzemmódban is. Ez azt jelenti, hogy az eddig lenyomásra megszólaló billentyuk felengedésre szólalnak meg a megfelelo magyar braille pont kombinációra. A braille-1 üzemmódban a következo billentyu hozzárendelések élnek: -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - F - 1 4 - J - - - - D - 2 5 - K - - - - S - 3 6 - L - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A BraiLab Plus Braille Billentyuinek elhelyezkedése. Braille-2, azaz egykezes változatban ezek a billentyuk közelebb kerülnek egymáshoz. A braille pont kombináció mindaddig nem végleges, míg legalább egy, az adott billentyük közül le van nyomva. A szóköz billentyu azon kívül, hogy megorizte eredeti funkcióját, a többi billentyuvel kombinálva kontroll funkciót lát el. Az É billentyu tölti be braille-1 módban az F1 szerepét. Braille billentyuzés esetén természetesen lehet bevinni a gépbe CS, LY, GY stb. betuket. Ezek ábrázolására szolgál a Metabraille kódolás. Az a szó, hogy magyar, metabraille-ben így néz ki: maGar. Ennek a kódolásnak egyik nagy elonye mutatkozik meg abban, hogy egy braille cellának egy pozíció felel itt is meg. Az alábbi mondat látó és síkírásban példázza a metabraille kódolás lényegét: -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1992. - - - - maGar vakok és Gengénlátók orSágos Sövetsége D1992. - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- Metabraille és síkírású kódolás a BraiLab Plus-ban. Mind gépeléskor, mind pedig nagyobb egységek összeolvasása esetén a BraiLab Plus-ban braille üzemmódban helyes és teljes a beszéddel történo visszajelzés. A D metabraille kód a számjel jelzésére szolgál (hasonló a számjel használata a braille-ben mint az 5 bites telex kódban). A Braille szerkeszto rendszerhez fordító programokat készítettem a magyar teljes írás, a 44-es és a legújabban kialakuló 77-es rövidírás konvertálására. Készítettem fordító programot német teljes és angol rövidírási rendszerre is. A fordító programok ascii-ból konvertálnak metabraille-re. Metabraille-ben azután könnyen használható a beszélo WordStar szövegszerkeszto program a késobbi braille szövegek formázására, szerkesztésére. Négy féle braille nyomtatóra készítettem metabraille kódból braille domborítást végzo programokat. A nyomdai eljáráshoz fém klisé lemezeket használnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében. Ennek a fémnyomó gépnek a vezérlését is az én programommal használják. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - -ŚŹ-ŚŹ-ŚŹ -ŚŹ-ŚŹ-ŚŹ - - BraiLab Plus - - -3--2--1- -4--5--6- - - - - LŚ-LŚ-LŚ- LŚ-LŚ-LŚ- +ŚŚŚ+ Metabraille kódolás - - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - - Ascii és Braille - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - szövegszerkesztés - - - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - Magyar, német, angol - - - - rövidírás - - Magyar QWERTZ +ŚŚŚ+ fordító - - billentyuzet - - - - - - Braille sornyomtató - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - és nyomdagép - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ -Ś+RS232C vezérlés - - Karakterfelis- - - LŚŚŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚTŚŚŚŚŚ- - merés +ŚŚ- - - - - -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŚŹ -ŚŚŚŚŚ+ŚŚŚŚŚŹ - Adatbázisok - - Braille - - Síkírású - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- - nyomtató - - nyomtató - LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- A BraiLab Plus Braille Publishing rendszere. A nyomdai munka, így a következo lépésekbol áll: az anyagot látó vagy braille írásban rögzítik (esetleg optikai karakter felismerovel beolvassák, majd a hibákat kijavítják), metabraille-be konvertálják. Ha kell rövidírási fordítóval automatikus nyelvi rövidítéseket végeznek megadott szabályok és kivételek alapján. A szerkesztéseket metabraille kódban végzik, majd braille nyomtatón "kefelenyomatot" készítenek. Az újabb szövegszerkesztések után elkészítik a fémlapokat a préseléshez. Braille nyomtatási rendszerem nagy elonye, hogy annak minden lépése végezheto akár vak, akár látó által. Mind a kettore van is gyakorlati példa (a szövetségben vak a nyomdász, az általános iskolában látó tanár is készíti a braille segéd anyagokat). Az anyagokat csak egyszer kell a BraiLab-on rögzíteni, utána eloállítható belole a látó és a braille anyag is. A "Braille Laboratóriumban" így találkozik a két kódolási rendszer Metabraille formában. 6.3. A BRAILAB PC 6.3.1. A BRAILAB PC SEGÉDESZKÖZ FELÉPÍTÉSE A BraiLab PC tekintheto a legkevésbé cél segédeszköznek. A hardver mindössze egy jó minoségu hangszóróba épített PCF-8200 típusú beszédszintetizátor áramkörbol áll végerosítovel, szurovel kiegészítve. A szintetizátor áramkör az I2C interfészén keresztül csatlakozik az IBM PC centronics portjára úgy, hogy annak csak néhány adatvezetékét használja. A PC feloli csatlakozó átmeno érintkezos, így csatlakoztatható ugyan erre a portra egy másik eszköz is. Erre példa egy teletext olvasó elektronika, melynek segítségével vakok is hozzáférhetnek a képújság információihoz. Némi módosítással az átmeno csatlakozóra nyomtató is dugható. A BraiLab PC beszélo adapter fogyasztása olyan csekély, hogy a hangszóróba akkumulátor is építheto, ekkor a hálózati adapter töltoként is üzemel. A hordozható beszélo adapterem bármilyen, hordozható IBM PC kompatibilis számítógéphez kapcsolható, és ezzel kialakítható hálózattól független üzem is. Ennek a segédeszköz használhatósága szempontjából igen nagy jelentosége van. A BraiLab PC adapter hardverének és az I2C szoftver illesztésének kialakításában Lukács József és Endre voltak a segítségemre. Az I2C interfész elonye a könnyebb gyárthatóságban van, hátránya viszont az idoigényesebb programozás. Készült a beszélo adapternek szabályos centronics változata is. -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - - fejhallgató - BraiLab PC (IBM PC) - -ŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŹ - - - - BraiLab PC +ŚŚ- - - I2C - adapter - - Centronics A=======Á PCF-8200 - - interfész - - hangszóró - - (hordozható) - - akkumulátor+Ś 6 V= LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- LŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚŚ- tölto A hordozható BraiLab PC segédeszköz felépítése. 6.3.2. AZ ÚJ TEXT-TO-SPEECH RENDSZER BEÉPÍTÉSE AZ MSDOS OPERÁCIÓS RENDSZERBE A BraiLab PC nem bolondbiztos segédeszköz. A PCF-8200 alapú, új, kötetlen szótáras beszédeloállító rendszerem segédeszközbe építésekor a legfontosabb célkituzésem az volt, hogy az IBM PC lehetoleg minden funkciója használható legyen hallás útján. A grafikus funkciók kivételével ezt a célt sikerült is megvalósítani. Még a színek és ablakok is érzékelhetok beszéd útján bizonyos kényelmi szintig. A BraiLab PC beszélo szoftvere az MSDOS interfészek nélkül 20 Kbájt hang adatbázissal, 4 Kbájtos külso kivételszótárral együtt 45 Kbájt. Operációs rendszerbe illesztve intelligens ernyofelolvasó rendszerrel együtt 53 Kbájt. Ez a program tárrezidens, ezért a rezidens részeket assembler nyelven írtam. A rezidens résszel kapcsolatot tartó részeket C nyelven programoztam. A rezidens program több szinten kapcsolódik az MSDOS operációs rendszerhez. Legfelso fájl szinten úgy, hogy a COM4 virtuális periférián keresztül irányíthatók át az üzenetek CWI kódkészletben a mesterséges beszéd számára. BIOS szinten a legfontosabb ernyore író rutinok adatai irányíthatók át egyenként vagy kombinálva a text-to-speech programhoz megszólaltatás céljából. A BraiLab Plus-nál ez a fecseg üzemmódhoz hasonlítható. A BraiLab PC rezidens programnak saját billentyu kezelo interrupt programja van, melynek segítségével a billentyu echózás tartható kézben. Az ernyore direktben kiírt adatokat a program off-line rendszere segítségével lehet szintetizálva kijelezni. A BraiLab PC program ablakozás elvu. Ez azt jelenti, hogy mind on-line-ban, mind pedig off-line-ban egy aktuális ablakban történik az echózás. Az ablakok részben fixen letölthetoen jelölodnek ki, részben automatikusan képzodnek. A karakterek, szavak és sorok meghangosítása szövegszerkesztés közben, parancs sor beírásakor és off-line-ban hasonlóan muködik, mint a BraiLab Plus-ban. Az ablakok kijelölésével, melyet segédprogrammal végezhet a látássérült felhasználó, az ernyon való tájékozódást lehet elosegíteni. Ha az egyes alakzatokban a vak felhasználó off-line módban olvassa le az ernyot, akkor az egyes kurzor pozíciókat a rendszer eltárolja, hogy késobb könnyen vissza lehessen találni a korábbi ablakok pozícióiba. Az üzemmód váltások, beleértve az összes beszédparaméter állítási lehetoségeket, escape szekvenciák segítségével történnek. Az üzemmódok közül fontos kiemelni a sorvég be/ki, szóköz be/ki, és a részletez be/ki szekvenciákat. Ha egy fájl folyamatos felolvasása történik pl. a COPY fájl.név COM4 paranccsal, és ha a szöveg formátumára is kíváncsiak vagyunk, akkor a sorvégeket figyelembe kell venni, mint intonálási határokat, valamint a szóközöket is ki kell mondatnunk (sorvég-be, szóköz-be). A betuhibákra koncentrálhatunk, ha a jelöletlen hasonulásokat nem mondatjuk ki (részletez-be). A szemigrafikus jelek kimondását tilthatjuk le a kód-ki szekvenciával. Az off-line üzemben nemcsak a karakterek betuzése történik, hanem az ernyo szín attribútumairól is információ kapható. A színek és az ablakok automatikus felismerése egy intelligens ernyofelolvasó rendszer részei lesznek (fejlesztés alatt). Az ablakok és a kurzor pozícióiról szóbeli koordináta kijelzés kérheto. A beszédszintetizátor programozása nem interruptos. Ennek egyik legfobb oka a programból történo I2C interfész kezelés. A billentyuk kezelése viszont megszakítható, és egy újabb billentyu megnyomása meg is szakítja a beszédet. A PCF-8200-as áramkörrel meg lehetett csinálni, hogy nem állítom le a beszédet megszakításkor, hanem azonnal az újabb szöveg frame-jeit adom a szintetizátor számára. Ehhez feltétlenül szükséges az igen gyors real time text-to-speech rendszer megléte. Javítás és gyors gépelés közben a finom részletekig kidolgozott beszéd paraméterek összeolvadnak, és a magyar nyelv fonetikusságából adódóan a szavakat a gépeléssel teljesen egyidoben hallhatjuk. A szöveg szerkesztése ezáltal abszolút természetességgel végezheto hallás útján. A szövegszerkeszto javító, vezérlo gombjainak hatására a vak felhasználó mindig a szükséges információt hallja, magának a segédeszköznek a kezelésével igen kevés a gondja. Ahhoz, hogy a billentyuzés közben ne késsen a hangos echó, arra is figyelemmel kellett lennem, hogy a hosszú magyar zárfelpattanások idejét szókezdo pozícióban kiszurjem (pl. ketto). Normális megszólaltatáskor persze, pl. fájl felolvasásakor) a zárfelpattanások szókezdo néma fázisának ideje nem csökkentheto le, mert ez az ido nagyon jellemzo az egyes mássalhangzókra. A BraiLab PC autorepeat funkciója eltér az elozo BraiLab-okétól. A billentyuzetekben helyben programozhatók az autorepeat idok (IBM PC/AT), ezért az automatikusan ismételt billentyuk megszakítják a beszédet. A beszéd sebességével és az idozítések állításával megválasztható a felismeréshez szükséges elégséges ido. A billentyuk kiosztása vakon is átdefiniálható segédprogrammal. Az egykezes gépelést a BraiLab Plus-hoz hasonlóan oldottam meg, kivéve az Alt gombot, mely folyamatosan zárható. Így beviheto minden kód a kiegészíto billentyukrol, ill. az operációs rendszer újra töltheto egy kézzel is. 7. A BRAILLE RÖVIDÍRÁS ÉS A TEXT-TO-SPEECH KIVÉTELSZÓTÁRA Molnár Pál egyetemi szakdolgozatának eredményeit feldolgozva kutattam a magyar nyelv entrópiáját. Ez két dolog miatt volt szükséges. Egyrészt a PCF-8200 alapú text-to-speech rendszert ki akartam egészíteni beszéd frame kivétel szótárral (ennek programozási munkái elkészültek), másrészt Magyarországon kialakulóban van a korábbiakhoz képest több rövidítést tartalmazó braille rövidírási szabvány. Mindkét feladat számára fontos tudni a magyar nyelv információ tartalmát. Ki kell tudni választani azokat a szavakat, szókezdeteket és szóvégzodéseket, melyeket érdemes külön frame-ekkel szintetizálni, ill. érdemes külön braille pont kombinációkkal rövidíteni. Jelinek Schneider módszere változó hosszúságú kódszavait úgy választja ki egy adott adattömegbol, hogy a kapott kódszótár információ tartalma megegyezik a kiindulási szöveg információ tartalmával. A kódszavakról elmondható, hogy azok az egyértelmu kódolás miatt rendelkeznek a teljesség és a prefix tulajdonságokkal. A teljesség azt jelenti, hogy minden forrás string-nek van olyan kezdoszelete, mely már szerepel a kódszótárban. A prefix tulajdonság pedig azt jelenti, hogy bármely kezdoszelet csak egyféle képpen kódolható. Egy szöveg információ tartalmának becsléséül a Jelinek - Schneider által bizonyított tétel szolgál, mely szerint: H(szöveg) H(kódszótár) ------------------- = ---------------------- log2(abc-elemszáma) log2(szótár-elemszáma) Ahol a H(szöveg), H(kódszótár) az elemzett szöveg ill. a kódszótár entrópiáját jelöli. A magyar irodalmi nyelv egy mintáján lefuttatva a változó hosszúságú blokkos kódolási eljárást, különbözo hosszúságú kódszavakat kaptam. A rekurzív program hosszabb ideju futásával (5 óra VAX 8550-es gépen) már több teljes szót is tartalmazó kódszót is generáltam. Ezeknek a vizsgálata sokkal egyszerubb volt, mint a több száz kilobájtos minta szövegé. A braille rövidírást illetoen érdekes eredményt adott a szóvégzodések analízise. Kiderült, hogy a 77 rövidítést tartalmazó hármas szintu magyar braille rövidírásban a "szor", "szer", "ször" rövidítése helyett sokkal elonyösebb lenne a "nak", "nek" végzodéseket rövidíteni. A szabványosítás folyamata még ma is tart, így fontos kiemelni a braille publishing rendszerem visszacsatoló hatását is ebben a folyamatban. A teljes szavak rövidítései közé az entrópia vizsgálataim alapján mindenképpen felvenni javasoltam a "nemzet", "mert" és "ott" szavakat. A braille rövidírási fordító programjaim valamint a BraiLab PC-ben muködo külso kivétel szótár kezelése céljából kialakítottam rövidítéseket leíró szabály rendszert. A külso kivétel szótár szerepe a text-to-speech rendszerben kettos; egyrészt a leggyakoribb rövidítéseket és idegen szavakat mondatja ki magyarul, másrészt a kettos hangzók összevonásának szabályait korrigálja. Ez utóbbira lássuk a következo két példát: vízszint=víz-szint kilencszáz=kilenc-száz Mind a két példában az egyenloség jel bal oldalán álló string összetett szavakban is állhat, így elegendo a szótárban csak ilyen rövid alakot tárolni. A következo sorban arra láthatunk példát, hogy a helyes ejtés (ss) céljából a tömörség érdekében a belso, metabraille kivétel szótárra történik hivatkozás: kisebb=< A rövidítéseket leíró szabályok (ld. mellékletben) illusztrálásához vegyük a magyar Eötvös családi név helyes kiejtése céljából beírt sort: !eö-=ö Ennek értelmezése, ejts minden szókezdo eö stringet ö-nek, ha még követi valami. A BraiLab PC helyes kiejtéséhez a következo kivételeket kellett bejegyezni: !brai-=bráj !pc.=pécé Itt is a szókezdo brai stringet kell megfeleloen ejteni, ami persze a braille szóra is érvényes. A PC stringet csak különálló szóban kell "pécé"-nek ejteni, pl. a "hapci" szóban nem. A kivétel szótár jelenleg 4 Kbájt mérete még szükség szerint növelheto, mert a real-time feldolgozás indexelt kezelés miatt nagyon gyors. A felhasználó saját maga is kibovítheti, átírhatja a kivétel szótárt a saját szövegeinek és céljának megfeleloen. Kiegészíto programom segítségével bármikor, a teljes rendszer letöltése nélkül módosíthatja a felhasználó az éppen aktuális kivétel szótárt, akár a beszélo program futása közben is. 8. A BRAILAB GÉPEK ALKALMAZÁSAI A HomeLab számítógép BraiLab alapgéppé alakításához szükséges modul gyártási jogát a Hardszoft Gmk ill. a dombóvári Color ipari szövetkezet kapta meg. Együttesen mintegy 400 BraiLab alapgépet értékesítettek vakok és gyengénlátók számára. A BraiLab Plusz gépek gyártását a KFKI végezte, és 60 darabot értékesítettek belole. A BraiLab PC adaptereket a KFKI Direkt Kft. gyártja, és eddig 70 darabot adott el elsosorban látássérülteknek. Szucs László egyéni vállalkozó, engedélyemmel sorról sorra, átvette a MEA-8000-re írt text-to-speech programomat, ill. változtatás nélkül használja beszéd adatbázisomat a PC Voice nevu termékében, mely egy PC-be dugható kártya. Mivel az elért tudományos eredményeim az o eszközében is hasznosultak a gyakorlatban, így együttesen számolva 550 berendezésem szolgálja a magyar vak és gyengénlátó felhasználókat. Ez a magyar vakok számát tekintve világviszonylatban is kimagaslóan nagy elterjedtséget jelent. Vak felhasználók állítása szerint, a BraiLab megjelenése forradalmi változást jelentett az aktív munkát végzo és az oktatásban résztvevo sorstársaik életében. Az alábbiakban tételesen felsorolom, milyen felhasználóknál, és hogyan hasznosul az az 550 segédeszköz, melyek egy évtizedes kutatás-fejlesztési munkám gyakorlati eredményeit demonstrálják. - A Vakok Általános iskolája, a BraiLab alapgépet iskola-számítógépének tekinti. Oktatóprogramokat készítettek szinte minden tantárgyhoz, és a tantervükbe is beillesztették a többi BraiLab géptípus oktatásával együtt. Braille írású tananyagaikat a BraiLab Plusz rövidírási rendszerével készítik. - A középfokú iskolákban megjelent BraiLab Pluszok hatá-sára egyre több vak diák jelentkezett különféle egyetemekre, legtöbben az ELTE TTK programozói szakára. Sokan, pl. a Jogi karról kikerülve BraiLab Plusz segédeszközük segítségével könnyebben tudtak munkába állni. - Az ELTE TTK-n folyó vakok programozói oktatásába a BraiLab Pluszok és BraiLab PC-k szervesen beépültek. A braille nyomtatót itt is a BraiLab Plusz vezérli. A szegedi JATE-n a PC voice-t és a BraiLab PC-t használják. - A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében, valamint a Vakok Állami Intézetében a BraiLab gépeimet használják munkarehabilitációs tevékenységükben. A braille nyomdában rövidírási rendszeremmel készítik a nyomdai termékeik legnagyobb részét. Nyilvántartási rendszereikben is a BraiLab gépcsalád tagjait hasznosítják. Összefoglalva, a BraiLab gépek, a beszélo segédeszközök tekintetében szinte kizárólagos, de az egyéb taktilis számítógépes segédeszközöket is beszámítva dönto részét képezik a magyar vakok oktatásában felhasznált segédeszközöknek, az általános iskolától egészen az egyetemekig, valamint a felnott korban látásukat vesztett vakok elemi rehabilitációs oktatásáig. A BraiLab gépcsalád tagjai új munkalehetoségeket teremtettek látássérült embereknek, és az oktatás minden szintjére beépültek. A magyar vakok számítógépes braille nyomtatása kizárólag a BraiLab Plusz gépeimre épült. Munkám eredményeképpen elmondható, hogy Magyarországon a vakok és gyengénlátók számítógépes segédeszköz használata és braille nyomtatási technikája semmiben sem marad el az iparilag legfejlettebb országokétól. V Á L A S Z Gordos Géza, a muszaki tudomány kandidátusa bírálatára Eloször is meg szeretném köszönni bírálómnak, hogy sok elfoglaltsága mellett ilyen részletes bírálatot írt. Egyaránt köszönöm a pozitív és a negatív megjegyzéseket. Nagyon sokat tanultam belolük. Munkám "A BraiLab beszélo számítógépcsalád" muszaki alkotás, tehát a minosítés alapja maga az alkotás. Az alkotás ismertetését a muszaki leírás és azok mellékletei segítik elo. Bírálóm kifogásolta, hogy a leírás nem tartalmazza a téma tudományos helyzetképét és a rokon eredmények pontos bemutatását. A leírásom elso fejezete mellett a D, E és I mellékleteim is tartalmaznak a vakoknak szánt segédeszközökrol áttekintést. Beszédtechnológiai helyzetkép leírásom megmagyarázza, hogy miért kellett egy kitaposatlan ösvényen elindulnom, azaz speciális beszéd kimenetet készíteni vakokat szolgáló segédeszközben. Az irodalmi hivatkozásokat érinto bírálatot elfogadom. Formailag nem volt számomra világos, hogy egy muszaki leírásban is benne kell-e lennie vagy sem. Szeretnék utalni a mellékelt cikkeimben lévo hivatkozásokra. Például a G mellékletemben 15 hivatkozás található. E válaszomhoz is mellékelek fontos irodalmi hivatkozásokat. A formáns szintézis tekintetében cikkeimben és e válaszomban inkább egy átfogó mure hagyatkozom, melyet Olaszy Gábor írt [1]. Úgy érzem, hogy nála nem írhattam volna jobb történeti áttekintést. Egy vakok számára készült muszaki tudományos alkotásról szóló leírásban a beszédszintézisrol csak mint egy alkotó elemrol kellett hogy írjak. Nem formáns elvu beszédszintézis, a nagy tárigény miatt, alkotásomban nem jöhetett szóba, ezért nem tekintettem át a hullámforma kódolással elért hazai és külföldi eredményeket. Bírálómmal egyetértoen jegyzem meg, hogy az hullámforma kódolással jobb beszédminoség érheto el, mint formáns szintézissel ld. [2] a LIAWOX-ról. A beszédminoség értékelésében a hangsúlyt a beszéd érthetoségére helyeztem. Erre utaltam a leírásom 2.2. fejezetében (ld. a fejezet elso bekezdését), valamint az L mellékletben (2. oldal teteje). Az érthetoségi vizsgálatok néhány speciális eredménye az 1. számú mellékletben található. A beszéd természetességi mutatóit kevésbé tartottam fontosnak, ezért nem tértem ki részletesebben erre a kérdésre a leírásban és a mellékelt cikkeimben. Helyette viszont a vak felhasználó kognitív terhelésének csökkentését tuztem ki célul a PCF-8200 alapú második text-to-speech rendszeremben. A több mint 150 BraiLab PC felhasználó folyamatosan küldi pozitív szubjektív visszajelzéseit, melybol arra a következtetésre juthatunk, hogy célomat elértem. Köszönöm, hogy bírálóm felhívta leírásom hiányosságára a figyelmemet az üzembiztonság tekintetében. Ezt a kérdést ketté kell választani. Az egyik oldalon vizsgálandó a szoftver komponens, míg a másikon a hardver komponens megbízhatósága. A szoftver megbízhatóságát határesetekre és közbenso esetekre alaposan bevizsgáltam minden új változat kiadása elott. A szoftver megbízhatóságára soha semmilyen kifogás nem érkezett. A hardver esetén is külön kell vizsgálnunk a BraiLab Basic, BraiLab Plus gépeket, mint amelyek több hardver elemet tartalmaztak, valamint az akkori helyzet miatt több keleti gyártmányú elemmel rendelkeztek, és a BraiLab PC hardverét, melynek felület szerelt nyomtatott áramköre mindössze 12 négyzetcentiméter. A BraiLab Basic megbízhatósága a vele egy kategóriába eso Sinclair gépekkel kb. azonos volt. A BraiLab Plus ugyancsak a CP/M kategóriájú gépekkel vette fel a versenyt az üzemképesség tekintetében. Erre utal ezen gépek szervíz statisztikája. A különbség persze az volt, hogy azokat az eszközöket a magyar vakok nem tudták használni. A BraiLab PC hardverére a nagy gyártási szám ellenére soha nem érkezett semmiféle kifogás. Bírálóm kitért a szintetizátort vezérlo parancsok, vagy ahogy a leírásomban írtam, a frame-ek tárolásának redundancia kérdésére. Valóban nagyon fontos, hogy elkerüljük a redundanciát. Szeretném meggyozni bírálómat és a tisztelt bizottságot is, hogy az átlapolásos technikám szinte redundancia nélküli tárolást tesz lehetové. A MEA-8000 alapú rendszeremben 216 frame-t használtam, melyek közül 18-szor mutatott a diád mutatóm már egyszer használt frame-re. Ez 8.3%. A PCF-8200 alapú text-to-speech programomban összesen 3242 beszéd frame-t tároltam, s közülük mindössze 42-szer mutatok már használt frame-re. Ez csak 1.3%-os redundancia! Ezeket az eredményeket a 2. számú melléklet alapján kaptam. A kisebb tárméret 4 Kbájtos és a nagyobb 20 Kbájtos értékek természetesen a diád-matrix-al együtt értendok ld. muszaki leírásom 30. old. második bekezdés ill. a 39. oldal harmadik bekezdés alján és 43. oldal ábra alatt. A redundancia és az összetett pointerek kérdésében érdemes kitérni a HUNGAROVOX, SCRIPTOVOX és a MULTIVOX text-to-speech rendszerek tárolási módjára ill. azok összevetésére a BraiLab-bal. A HUNGAROVOX-ban 370 hangszeletet (frame-t) használtak fel összesen 2457 helyen. ld. [1] 291-292 oldalak. Ebbol világosan látszik, hogy elvben sem lehet olyan nagy részletességgel tárolni paramétereket mint a BraiLab PC 3200 különbözo, sehol sem ismétlodo frame-jeivel. Felmerülhet a kérdés, hogy ha annyira triviális lenne az átlapolásos tárolási mód és az összetett pointerek használata által megnyerheto memória terület és gazdag hanganyag tárolási lehetoség együttes elonye, akkor miért nem használták korábban mások ezt a technikát. A MEA-8000-el muködo SCRIPTOVOX ld. [3], valamint a PCF-8200 alapú MULTIVOX rendszerben is mindössze 255 különbözo hangszeletet alkalmaztak az alkotók ld. [4]. A BraiLab PC-ben általam használt 3200 különbözo frame-et összehasonlítva a 255 ill. 370-el szeretném kihangsúlyozni a gazdag hangzás elvi lehetoségét. Csak ilyen sok frame tárolásával lehet gazdag hanganyagot eloállítani. Ezeket az apró formáns változásokat az eloadásom alatt is fogom demonstrálni. Nem szeretném természetesen ezzel a HUNGAROVOX, SCRIPTOVOX és MULTIVOX rendszereket negatívan jellemezni. A HUNGAROVOX egyértelmuen történelmi jelentoségu alkotás, a legelso magyar formáns text-to-speech rendszer. A BraiLab gépeimben használt kötetlen szótáras rendszerek legfontosabb tulajdonsága a tömörség mellett azon képessége, hogy vakok segédeszközeibe történo alkalmazásra lettek speciálisan megalkotva. Utalhatok itt a hangalak echó céljaira kialakított diádokra, a néma fázisok kihagyására a billentyu echó idején, a mondatjelek mihamarabbi jelzésére az intonálással, a teljesen azonos ideju megszólaltatásra, a Metabraille kódolásra, a hangos nagybetujelzésre, az ernyo attribútumok hangzással történo kiemelésére, a sorvégjelek intonálással történo kimondására, a szóközök speciális szintetizált hangjára, a felolvasott szóközök szünetekkel történo jelzésére (ezen lehetoségek kikapcsolására), az igen gyors beszédmegszakítási lehetoségre, a különbözo némítási funkciókra vagy a kétszintu kivételszótár kezelésre. Ezek nélkül nem lehetett jó vakügyi segédeszközt készíteni. Bírálóm 5.6. pontjában hiányolja a percepciós vizsgálati eredményeimet. A bírálatot köszönettel elfogadom. Szeretném jelezni, hogy a speciális percepciós vizsgálataim eredményeit az 1. számú mellékletem tartalmazza. A valós és gépi ejtés összehasonlítására eloadásomban fogok kitérni. Ugyancsak az eloadáson, de azon kívül is lehetové teszem a kötetlen szótáras szintetizátoraim beszédhangjának megismerését. A védésem színhelyén 9 óra 30 perctol, de kérésre máskor is, megtekinthetok, meghallgathatók az eszközeim. A MEA-8000 hangadatbázisról a leírásban kifejtettem, hogy az elsodleges szempont az igen kicsi tárméret volt azért, hogy a számítógép kapacitása megmaradjon a felhasználó számára. Ez természetesen kihatott a beszéd minoségére, ami mindezek ellenére mégis igen jól használható volt vakok segédeszközében. A GY-A, TY-A hangátmenetek hosszának számolásakor bírálómnak bizonyára elkerülte figyelmét az, amit a MEA-8000 adatbázisról írtam muszaki leírásom 25. oldalán, mely szerint "a mássalhangzó-magánhangzó diádokban nem tároltam a mássalhangzó jellegzetes formánsait, csupán annak átmeneti részeit...", ezért jutott bírálatának 5.8. pontjában arra a következtetésre, hogy e hangátmeneteim rövidebbek az átlagosnál. A szókezdo GY és GY-A diádok együttes hossza a MEA-8000 esetén nálam 152 msec. A PCF-8200 adatbázisban kifogásolt K hangba történo átmenetek összevonása szerintem jogos, mivel itt csupán a második szakaszról van szó! Ez a K hang zárfelpattanás elotti néma fázisa. Erre utal az utolsó néma frame zaj paramétere, mely elokészíti a zárfelpattanás hangzó zaját. Bírálóm ezen megállapításának talán az lehetett az oka, hogy az elso szakaszok a 32. oldalon nem látszanak. Ott csupán az A-K átmenet elso szakasza van feltüntetve. (ld. pont ill. kettospont a cimke után). Az 5.1.2. fejezetem írja le a PCF-8200 adatbázisában alkalmazott új átlapolásos módszeremet: ha a cimkét pont zárja le, akkor az az elso szakaszra utal, ha kettospont, akkor a másodikra. Elfogadom bírálóm megjegyzését a "jellegzetes hangzású" ill. "sarkítani" meghatározásaimat illetoen. Jellegzetes hangzású G hang alatt azt értem, ahogy a G hangot próbáljuk kiejteni magánhangzó kíséret nélkül. Ez a GÖ hangsorban ejtett G hanghoz áll a legközelebb. A sarkítás alatt azt értem, hogy olyan intenzitással hozom létre például a szintetizált szóköz-G-szóköz jelsorozatnak megfelelo hanghatást, mely köznapi beszédben nem hangzik el sem szókezdo, sem pedig szóvégi állapotban. Az "artikulált" ejtést az eloadásom alatt demonstrációval szeretném megmagyarázni. Az intonáció megvalósítása ugyan kötelezo már az 1980-as években, de senki nem gondolt arra, hogy a mondatvégi írásjeleket hogyan lehet a mondatintonációval vakoknak effektíven jelezni. Ezt bírálóm az 5.15. pontban pozitívan is értékelte. A beszéddallam automatikus eloállításáról eloszor 1986-ban publikál Olaszy Gábor [5] A HUNGAROVOX rendszerben az írásjel utáni számmal kellett jelezni a kívánt dallamformát ld. [1] 303-305. oldalak. Az általam bevezetett Ho Há Mi Me Ki szabály nagyon tömör, automatikus feldolgozást adott az esetek nagy többségére már 1985 szeptemberében (ld. 194 639 lajstromszámú szabadalom "intonálási egységek" "Eljárásra és berendezés hang szintetizálására elonyösen beszéd és/vagy ének szótár nélküli, a vezérléssel teljes egészében azonos ideju eloállítására" A bejelentés napja: Budapest, 1985.09.18., "Útmutató a Braille-Lab beszélo Basic-jének használatához" 20. old. Budapest 1986 február.) A "mikrointonációval" kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni, hogy elottem senki nem tárolt még ilyen részletességgel formáns frekvencia és sávszélesség stb. paramétereket diád táblázatokban a magyar nyelv szintetizálására. Ez adja a gazdag hangzását a PCF-8200 alapú rendszeremnek. Megjegyzem, hogy a legtöbb formáns szintetizátor rendszer a 4. és 5. formáns paraméterek tárolásával nem is foglalkozik. A BASICVOX-ra történo közvetett utalásom megtalálható az L melléklet 3. oldalán. Ott a rendszer nevét nem említettem. Bírálóm a kivételszótárak új megadási módszerét "érdekesnek" tartotta, a jó használhatóságát a felhasználók tapasztalatai alapján véli bizonyítottnak. Örülök, hogy bírálóm fontosnak tartja a felhasználói tapasztalatok visszacsatolását. Szeretnék beszámolni arról, hogy az ember-gép kapcsolati szempontból igen egyszeru, de hatékony módszerem a felhasználóktól érkezett visszacsatolások alapján nagyon sikeresnek mondható. Igen széles körben használják vak emberek a legkülönbözobb szövegek kényelmes felolvastatása céljára. Az általános észrevételekre reflektálva ki szeretném egészíteni az új muszaki tudományos eredmények címu fejezetem elso pontját a következokkel: 1984-ben nem volt számomra elérheto olyan magyar text-to-speech rendszer, melynek mérete kisebb lett volna 8 Kbájtnál, és melyet vakok segédeszközében használhattam volna. Nagyon köszönöm, amit bírálóm a muszaki alkotás szellemében írt. A 2.1. pontot bírálóm az összefoglalójában kiemelte "Alkotás-elemnek tekintem a komplex (taktilis és beszélo) segédeszköz felvetését és kialakítása általános szempontjainak megfogalmazását" Ugyancsak kiemelte bírálóm bírálatának 5.1. pontját: "Az (5.4. szerinti fenntartással) jelentos alkotásnak tekintem a MEA-8000 és a PCF-8200 formáns szintetizátorok segítségével megvalósított BraiLab, BraiLab Plusz és BraiLab PC beszélo számítógépeket és az ezek létrehozását segíto fejleszto rendszereket." Az 5.4. pont bírálata a redundancia-mentességet érintette. Erre úgy érzem kielégíto választ tudott nyújtani a 2. mellékletem. Kiemelte bírálóm bírálatának 6.1. pontját is, mely így hangzik: "Önálló alkotásnak tekintem az alapveto vezérlési (írás, törlés, hibaüzenetek, szóköz, stb.) és bonyolult (pl. szövegszerkesztés) számítógépi funkciók kiegészítését alaposan megtervezett hang- illetve beszéd effektusokkal". Bírálóm következo, általa kiemelt pontja a 6.6., mely így hangzik: "Alkotás-elemnek tekintem a TTS rendszer beépítését a PC tipusú gépcsalád MSDOS rendszerébe" Bírálóm ezen pozitív értékelései olyan alkotásokat és alkotás-részeket emelnek ki, melyek új muszaki tudományos eredmények. Ezek vagy a magyar nyelv specifikumait a vakok segédeszközei céljára figyelembe vevo egyedi alkotások, vagy még külföldön is elfogadott új tudományos eredmények (pl. hangalak echó). Ezek talán elegendo érvet szolgáltathatnak az összefoglalóm 4. pontjának elfogadásához. Bírálóm ugyancsak dícséroen emelte ki bírálatának 5.13. pontját. "Az alkotás fontos elemének tekintem azt, hogy egy menetben kezeli az ASCII és a Braille kódok konverzióját, és hogy a Metabraille-bol történo konverzió tekintettel van a beszéd-sebesség változtatására." A Metabraille kódolás és annak alkalmazása, melyet bírálóm ugyancsak "Értékes alkalmazás-elemnek" tekint, egy eddig mások által, sem belföldön sem külföldön nem használt új módszer. Remélem, hogy ezek alapján elfogadható bírálóm számára az összefoglalóm 3. pontja. Bírálóm 5.2. pontjában pozitívan ír az átlapolásos szintetizátor parancs-sorozat tárolásomról. Szeretném remélni, hogy a redundancia számításaim segítik abban bírálómat, hogy összefoglalóm 2. pontját is el tudja fogadni. Elfogadom bírálóm kritikáját a pontatlan idézetek és hiányos utalások tekintetében. Ezek listáját bírálóm kérésére a 3. mellékletemben adom meg. A szabadalmi és egyéb társszerzos cikkek részarányával kapcsolatban utalni szeretnék a TMB számára mellékelt írásbeli nyilatkozatra, melyben a társszerzok kijelentik, hogy a "BraiLab beszélo számítógépcsalád" az én alkotásom. Befejezésül még egyszer megköszönöm bírálómnak alapos bírálatát, valamint azt, hogy elfoglaltsága ellenére mégis vállalta a bírálata elkészítését. Budapest, 1993 október 8. Arató András Mellékletek 1. Percepciós vizsgálati eredmények 2. Redundancia számítások 3. Irodalmi hivatkozások listája

Tornallyay Jánosné
Az alkotó művészi pályájának bemutatása.

Galéria
Bemutató akvarell és pasztellkrétás képekből.

Sárospataki öregdiákok honlapja

Beszélő számítógépes rendszerek

Linktár

Vissza a nyitólapra