Bükkaljai törpesün tenyészet
|
Bükkaljai törpesün tenyészet
|
|
||||
|
A süni lakóhelyének kialakítása A süniket tarthatjuk ketrecben vagy terráriumban. Természetesen minél nagyobb a kisállat lakóhelye, annál jobb, de legalább 0,4-0,5 m2-es alapterületű legyen, és előnyös, ha hosszabbik oldala 1 m körüli. A ketrec vagy terrárium elhelyezésekor a következőket kell figyelembe venni:
Ketrec A süniknek a legmegfelelőbb méretű a nyulaknak szánt ketrec. Olyan legyen a ketrec, melynek az alsó műanyag tálcájának elég magas a pereme (10 cm legalább), hogy ne tudják kitúrkálni az almot. Csak olyan ketrece a jó aminek nem rácsos az alja! Előnye, hogy könnyen mozgatható, jól levegőzik, és könnyű takarítani. Hátránya, hogy a hang és az esetleges huzat akadály nélkül bejut a ketrecbe, valamint hogy a rácsok mászási lehetőséget adnak a süniknek, akik így, ha ügyetlenek, megsérülhetnek.
Üvegterrárium Előnye, hogy jól megfigyelhetők benne a sünik és könnyen tisztítható, de nehezen mozgatható, könnyen összetörhet. Oda kell figyelnünk, hogy a terrárium ne legyen túl magas, különben nem szellőzik megfelelően (maximum 40-45 cm). Faterrárium(faketrec) Legideálisabb süntartáshoz egy 40 cm magasságú fa doboz. Az alját és oldalát néhány cm magasságban be kell burkolni vízhatlan anyaggal, például linóleummal, a könnyű tisztíthatóság végett. Előnye, hogy méretre készíttethetjük, vagy akár otthon is összebarkácsolhatjuk (persze jobb hozzáértőre bízni). Könnyen mozgatható, nem kaparják ki az almot, nem tudnak mászni rajta, a linóleumnak köszönhetően viszonylag könnyen tisztítható. Nálunk saját készítésű faketrecben laknak a sünik.
Sokan alakítanak át bútordarabokat ketreccé, egy nagyobb tv-állvány, polc is jó lehet kiindulásnak. A ketrec/terrárium berendezése, szükséges felszerelések Alom: Alomnak használhatunk faforgácsot, szénát, szalmát, faháncsot, fakérget, tőzeget, falevelet, macskaalmot. A lényeg, hogy ne legyen túl apró szemű vagy poros, esetleg illatosított az alom, mert ez problémákat okozhat, tüsszögnek tőle a sünik és a szemüket is bánthatja. A kisállat kereskedésekben általában jó minőségű, tisztított forgácsot árulnak. Mi főleg fenyőfa forgácsot használunk, az alvóhelyükre pedig teszünk szalmát, szénát amiben szeretnek turkálni, vackot csinálni nappalra. A forgácsot 2-3 cm vastagon terítjük, naponta egyszer karbantartjuk (a pisis részeket eltávolítjuk) és hetente cseréljük. Az egyik sarokba tálcán (szögletes virágcserép alátéten) teszünk macskaalmot, itt végzik a dolgukat. A legtöbb süni hamar rájön, hogy hová kell járnia üríteni, de segíthetünk nekik azzal, ha a rossz helyre pottyantott ürüléket átrakjuk a macskaalomba. Ha a macskaalomból naponta kiszedjük a piszkot, elég hetente lecserélni azt. Előfordulhat, hogy a fiú sünik férfiasságába beragad egy kis darab forgács vagy macskaalom. Ez általában nem szokott gondot okozni, mert a következő pisilés alkalmával távozik, de ha a süni nem tud maga megszabadulni tőle, nekünk kell eltávolítani csipesszel vagy kézzel. Ha naponta 5-10 percet fordítunk a süni ketrecének karbantartására, biztos, hogy nem fog (az egyébként nagyon sok más kisállatra jellemző) kellemetlen szag kialakulni. Etetőtál: Olyan kell, amit nem tudnak felborítani. Lehet kapni kis méretű, macskáknak készült "felboríthatatlan" tálakat, de a sünik találékonyak, ha nagyon akarják, úgyis felborítják. Nálunk például a tömör üveg hamustál vált be. Itató: Itatónak is lehet tálkát használni, ha sünink nem hajlamos rá, hogy teletúrja alommal. Ennél sokkal jobb megoldás a csöves önitató használata, persze oda kell figyelni, hogy ne csöpögjön, mert eláztathatja az almot. Érdemes kipróbálni az üzletben, hogy jól működik-e. Kapható még csapos önitató is, ezek garantáltan csöpögésmentesek, de drágábbak is. Mivel kíváncsi állatok, minden süni megtanul önitatóból inni, de ha előtte nem abból ivott érdemes néhány napig vizestálkát is berakni neki. Nem érdemes nagy méretű itatót venni, hiszen úgyis naponta friss vizet adnunk nekik. Egy 50 ml-es itató tartalma két süninek is elegendő egy napra.
Búvóhely: Mindenképp szükség van egy búvóhelyre ahová a süni elbújhat, és nyugodtan átaludhatja a nappal nagy részét. Lehetőleg természetes anyagból készüljön. Boltban is lehet kapni (a tengerimalacoknak szánt a megfelelő nagyságú), de otthon is barkácsolhatunk nagyon jó kis házikókat farostlemezből, mogyorófa ágakból. Kisebb kartondoboz (pl. cipősdoboz) is megfelel a célnak, azonban ezt általában felforgatják a sünik. A búvóhelyre rakhatunk forgácsot, szalmát vagy egy puha rongydarabot, hogy a süni kényelmesen pihenhessen.
Játékok: A sünik általában nagyon játékosak, kora estétől hajnalig motoszkálnak. Szívesen gurigatnak teniszlabdát, tobozt, gesztenyét. Egy kisebb rongydarabbal is sokáig el tudnak szórakozni. Általában minden sün kedvence a wc-papír guriga. Beledugják a fejüket, és össze-vissza szaladgálnak vele, nagyon aranyosak. Fontos, hogy a gurigát fel kell hosszában vágni, nehogy beleszoruljon a süni feje.
A sünik a természetben egy éjszaka alatt akár 4-5 kilométert is megtehetnek. Hogy ezt a testmozgást fogságban pótolják nagyon szeretik tekerni a futókereket, azonban nem könnyű nekik megfelelőt találni. A futófelület nem lehet rácsos, csak sima, nehogy beakadjon a süni lába, és legalább 30cm átmérőjűnek kell lennie. A kisebb futókerék többet árthat, mint amennyit használ, gerincproblémákhoz vezethet.
Megfelelő hőmérséklet Megoszlanak a vélemények. Általában azt mondhatjuk, hogy a sünik is jól érzik magukat azon a szobahőmérsékleten, amelyen mi magunk. Amit saját tapasztalatból mondhatok, hogy 18-28 °C között semmi probléma nincs a sünikkel. Arra vigyázni kell, hogy 16 °C alá ne csökkenjen tartósan a hőmérséklet, mert ekkor lelassulnak, nem esznek. 10 °C alatt pedig téli álomba merülnek, azonban ez számukra végzetes is lehet, nem ébrednek fel belőle (bár megvan a képességük a hibernációra, természetes élőhelyükön nem kell alkalmazniuk).
A sünik etetése A sünik étrendjének kialakításánál törekednünk kell a változatosságra, és arra, hogy lehetőleg igazodjunk a természetes étrendjükhöz, amely sok fehérjét, ugyanakkor kevés zsírt tartalmaz. A kedvencként tartott sünök fő táplálékai: Száraztáp A sünik etetésének alapja a kiváló minőségű, felnőtt vagy idős állatok számára készült macska (esetleg kutya) szárazeledel. Azért fontos, hogy a felnőtteknek valót adjuk, mert ezeknek alacsonyabb a zsírtartalmuk, mint a kölyköknek valónak. Mi Acana száraztápot adunk nekik, de az Orijen, Royal Canin, Hill's, Iams tápok, is hasonlóan jók. Ezek nem tartalmaznak tartósítószert, és tartalmazzák a szükséges vitaminokat is. Adagolása egyszerű: Általában nem jellemző a sünökre, hogy a kelleténél többet esznek a szárazeledelből, ezért mindig legyen előttük belőle. Élőeleség Mivel a törpesün a természetben ragadozó (rovarevő), fogságban is fontos neki az élőeleség. Ajánlott legalább heti egy-két alkalommal ezzel kedveskedni a süniknek. Persze elfogadják minden nap is, ekkor azonban oda kell figyelni, az adagolásra, könnyen elhíznak.( Egy felnőtt példánynak például napi egy evőkanál lisztkukac elegendő.) Kisállat kereskedésekben vagy tenyésztőknél kapható lisztkukacot, gyászbogár lárvát, tücsköt, szöcskét, csótányt, szopós egeret adhatunk nekik. Mi a szabadból fogott rovarokat nem adunk sünjeinknek, nem érdemes kockáztatni, hogy összeszedjenek valami betegséget.
Zöldség, gyümölcs Annak ellenére, hogy a sünik a természetben nem nagyon fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, magas vitamin és rosttartalmuk miatt ezeket is érdemes beiktatnunk az étrendbe (bár mivel egy jó száraztáp tulajdonképpen tartalmazza a szükséges vitaminokat, inkább csak változatosabbá tesszük velük a sünik táplálkozását). Sajnos azonban magában a zöldségeket ritkán eszik meg a kis jószágok, csak szaglásszák, esetleg belekóstolnak, aztán otthagyják. Ezért "álcáznunk" kell őket: bele kell kevernünk őket olyan ételekbe, amiket szeretnek. Például a darált húsokba, vagy a konzerveledelekbe nagyon jól bele lehet keverni egy kis reszelt almát, répát stb., ezeket kiválogatni nem tudják, ígyhát megeszik. Kipróbált, biztonsággal adható gyümölcsök, zöldségek: alma, körte, görögdinnye, banán, cseresznye, sárgadinnye, mangó, őszibarack, sütőtök, szilva, répa, retek, brokkoli, borsó, kukorica Amit nem szabad adni: szőlő, mazsola, narancs, citrom, ananász, hagymafélék, saláta Konzerv, alutasakos eledel Heti egy alkalommal adhatunk süninknek macskáknak szánt konzervet, alutasakos eledelt is. A legtöbb süni szereti ezeket, nálunk a halasat fogyasztják előszeretettel. Előnyük, hogy könnyű közéjük keverni a reszelt gyümölcsöt, zöldséget. Szívesen fogadják a bébiételeket is. Hús, tojás Az egyik kedvencük a darált főtt csirkenyak, amely (bár elkészítése macerás lehet) nagyon jól kiegészíti a süni étrendjét. Sok benne a fehérje, kevés benne a zsír, és a csigolyák miatt nagy a kalcium tartalma. A csirkenyakon kívül adhatunk még:
Ezeket az élelmeket heti egy alkalommal érdemes beiktatni az étrendbe. Nagy előnyük, hogy könnyű közéjük keverni a reszelt gyümölcsöt, zöldséget. Amit nem szabad adni: A sünök laktózérzékenyek, így nem képesek emészteni a tejtermékeket, el is pusztulhatnak tőlük! A tejtermékeken kívül ne adjunk nekik:
Azt persze nem várhatjuk, hogy sünink mindent jóízűen megegyen, amit elé rakunk, ki kell tapasztalni, mik azok, amiket igazán szeret.
Sünhöz való közeledés Miután hazavittük süninket, az első egy-két napban ne fogjuk meg, ne zaklassuk, inkább csak beszéljünk hozzá, hogy ismerkedjen a hangunkkal, próbáljunk neki ennivalót nyújtani. Meg kell ismernie az új helyét, az új szagokat, hangokat. A második napon kezdhetünk hozzá közeledni, megérinteni, felvenni. Mindig oldalról nyúljunk a hasa alá, és úgy emeljük fel. Ehhez az elején szükség lehet egy kesztyűre, de a kesztyű használata meghosszabbítja az új gazdihoz szokás folyamatát, ezért minél hamarabb próbáljuk anélkül kezelni süninket, hogy megszokja szagunkat. (Az elején elkerülhetetlen, hogy begyűjtsünk néhány szúrást, de a süninek nem olyan erősek a tüskéi, hogy ténylegesen sérüléseket okozzanak, nekem pl. még egyszer sem vérzett a kezem a sünik miatt.)
Tüskék nyalogatása, habzó száj A sünöknél, ha új környezetbe kerülnek, gyakori jelenség, hogy nyálas habot nyalnak a hátukra. Ezt védekezésként teszik, így próbálják szúrásukat irritáló hatásúvá tenni. Egy másik feltételezés szerint álcázni próbálják saját szagukat (megnyalogatják az ismeretlen szag forrását, ezt nyalják a hátukra). Nem kell azonban megijedni, fél óra alatt megszokják az új helyet, és felhagynak a nyalakodással, és a hab is lehámlik róluk néhány óra alatt.
Fürdetés A sünik gyakori fürdetése nem szükséges (nagyon tiszta állatok), és nem is ajánlott, szárítja a bőrüket. Akkor kell fürdetni, ha mégis valahogy nagyon összekoszolják magukat, egyébként elég félévente egyszer. A sünik általában nem félnek a víztől, de ha kedvencünk mégis tiltakozik, kezdjük először csak nagyon alacsony vízzel a fürdetést, és fokozatosan emeljük a vízszintet. Én inkább a zuhanyoztatást ajánlom, így nagyobb biztonságban érzik magukat. Miután benedvesítettük a sünit, babáknak készített samponnal óvatosan dörzsöljük meg a hasát, a tüskés hátát pedig fogkefével tisztítsuk meg. Leöblítés után jó meleg helyen szárítsuk meg, ne használjunk hajszárítót!
Körömápolás Néha előfordul, hogy a süninek túl hosszúra nőnek a karmai, bár többnyire eleget kaparásznak hozzá, hogy kellően elkoptassák őket. Ha süninknek túl hosszúak a karmai, és már kezdenek össze-vissza állni, rövidebbre kell vágni őket. Erre a célra lehet kapni kifejezetten kisállatokra méretezett karomvágó ollót, de megfelel a sima körömvágó olló vagy körömcsipesz is. A karmoknak csak az élettelen részét szabad levágni, a rózsaszínes részbe, ahol hajszálerek vannak, nem szabad belevágni!
Féregtelenítés A süniket legalább félévente ajánlott féregteleníteni (ha néha kiengedjük őket a szabadba, vagy a szabadból befogott rovarokkal etetjük őket, akkor negyedévente ajánlott). Fontos, hogy nem lehet akármilyen féregtelenítőt használni, könnyen elpusztulhatnak tőlük. Két szert ajánlanak a tenyésztők, a Stronghold cseppet, illetve a Frontline cseppet, ezek külső és belső élősködőkre egyaránt hatásosk. Én a Stronghold-ot használom. Ezek a szerek vénykötelesek, állatorvosnál lehet beszerezni őket. Mivel kutyák, macskák számára készülnek, nagyon oda kell figyelni az adagolásukra.
Egészségügyi problémák Mint minden házikedvenc, sünink is megsérülhet, lebetegedhet olykor. Ilyenkor legbiztosabb, ha állatorvoshoz fordulunk (a süniket általában az egzotikus-állat szakrendeléseken látják el). A gyakrabban előforduló problémák a következők: Tüsszögés: A tüsszögésnek általában két oka lehet. Az egyik a megfázás, a másik a süni orrának irritációja. Megfázás esetén gyakori tüsszögés, és orrfolyás jelentkezik, a süni sokat nyalogatja az orrát. Ha 2-3 napon belül nem múlik el a tüsszögés, vagy súlyosbodik, mindenképp állatorvoshoz kell fordulni. A süni orrát általában a túl poros alom szokta irritálni, ez akkor figyelhető meg, amikor a süni szaglászik. Ilyenkor váladékozni nem szokott a süni orra, a megoldás a jobb minőségű alom beszerzése. Persze nem kell bepánikolni, ha a süni tüsszent egyet-kettőt, néha ki kell tisztítani a légutakat :) Hasmenés: Sok minden előidézhet a süniknél hasmenést, amelynek eredménye a zöldes-nyálkás széklet. Az előidéző leggyakrabban:
Ha 3-4 napon belül elmúlik, nem kell aggódni miatta, azonban, ha huzamosabb ideig fennáll, és a süni nem eszik, nem iszik, állatorvoshoz kell fordulnunk. Elhízás: A süni elhízásának biztos jele, ha (annak ellenére, hogy nem terhes) nem tud teljes labdába gömbölyödni, és elveszíti az egészséges sünikre jellemző "könnycsepp" alakot. Az elhízás (ugyanúgy, mint az embereknél) komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, megviseli a szívet, a májat. Természetesen a sünik elhízásához is a túlzott tápanyagbevitel vezet. Ebben általában az élőeleség a ludas (lisztkukac, gyászbogár lárva), mert ezeket, ellentétben pl. a száraztáppal, nem képesek otthagyni a sünik, míg mind meg nem eszik. Ezért fontos, hogy egy felnőtt sünnek 30 db lisztkukacnál (kb. fél evőkanál) ne adjunk többet naponta. Ha úgy látjuk, hogy sünink elhízott, drasztikusan csökkenteni kell az ételadagját (kb. felére), élőeleséget pedig csak heti egyszer kaphat. A fogyás rendszerint nehezen indul meg, és sokkal tovább tart, mint a felhízás :) Törés, ficam: Vannak olyan sünik, akik keresik a bajt, és minden lehetőséget kihasználnak a szaladgálásra, mászásra; aztán persze zuhannak és sérülnek. Ezeket az eseteket meg kell próbálni megelőzni, ne adjunk nekik felfelé mászási lehetőséget, ne hagyjuk őket őrizetlenül ágyon, asztalon. Ha megtörtént a baj, állatorvoshoz kell fordulni, aki rögzíti a sérült testrészt. Ritkán előfordulnak belső sérülések, sérv is. Atkafertőzés: Ha a sünink gyakran vakarózik, bőre száraz, cserepes, esetleg foltokban hullik a tüskéje vagy kisebesedik a vakarózás nyomán a bőre, állatorvoshoz kell fordulnunk, valószínűleg atkákkal állunk szemben. Hozzá kell tenni, hogy az természetes, ha ébredés után átvakargatja magát a süni, nem kell megijedni, hogy valami baja van. Gombafertőzés: Tünetei hasonlóak, mint az atkafertőzésnek (leggyakrabban a füleken kezdődik). Ritkán előfordulhatnak daganatos betegségek, illetve az úgynevezett "roskatag sün szindróma" (WHS), amely a süni lassú lebénulásával járó neurológiai betegség.
A sün viszonya a többi gyakori házikedvenccel A sünök természetüknél fogva félénk állatok, nem szívesen veszik más állatok közeledését, inkább összegömbölyödnek és kivárják, míg a másik odébbáll. Kutya, macska: Az első néhány szúrás után hamar megtanulják, hogy nem érdemes piszkálni a sünit, ennek ellenére nem ajánlatos felügyelet nélkül hagyni őket. Egy nagyobb kutya könnyen agyonnyomhatja a sünit, miközben játszani akar vele. Vadászgörény: Ez a kis ragadozó gyorsaságával és mozgékonyságával nagyon veszélyes a sünire, így inkább ne próbáljuk őket összeengedni. Rágcsálók, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak: A sün a nála kisebb állatokban a zsákmányt látja, így valószínűleg ezeket megpróbálja megenni. A nagyobb testű rágcsálókkal jól megvan. Madarak: Nemigen találkoznak a lakásban, ha mégis, a madár el tud repülni :)
|
||||
Utoljára frissítve: 2012.05.06.
