TOMI: Giacomo 1. rész


Giacomo 1. rész


Bár a szerelem egy igen emelkedett, magasztos állapot,
Egyszer a szelíd angyalt hozza ki belólem, máskor a vérszomjas állatot!
Hódító vagyok, de én nem földrészeket kaparintok meg, hanem szebbnél szebb idomokkal bíró, gyönyörû nôket,
Negédes szavakkal elcsábítom, aztán az ágyba viszem ôket
A menyország mezsgyéjére már számos kedves hölgyet elrepítettem,
Az éden asztalát ínyencségekkel telve nékik megterítettem
Nem véletlenül, hiszen ha még nem szóltam volna, Giacomo a nevem,
Ezért a gyönyör áldott földjén immár állandó a helyem!
Áhítatban élek, a szilárd hithez mindig is meg volt a tartásom,
Ám nekem nem Jehova Isten, hanem a szex a vallásom!
Akinek ez nem tetszik, állok elébe, az bátran perelhet,
Szememre vetheti, hogy sosem ismertem az igaz szerelmet!
Egy dologra valóban képtelen vagyok: megalázkodni,
Még a gondolattal sem tudnék megbarátkozni!
Nôcsábász hírében állok s ezt minden tettemmel megerôsítem,
Ha kellek, megtalálsz, de a függôség láncába nem verem a szívem
Kérdôre vonhatod, van-e bennem egyáltalán érzés?
Áldozattá válok, mikor rám tör a kísértés
Akkor már nem törekszem másra, csakhogy a nô az ölembe hulljon,
S a párnák tengerében velem vígan pancsikoljon
A drámai kitöréseket, köszönöm barátom, én inkább mellôzöm
Hidd el, nem fáj semmi, nagyokat hancúrozom, meg közben ejtôzöm
Engem két tényezô érdekel: a teljesítmény és a látszat,
A lelkedet, tündérkém, tartsd meg inkább másnak!
Elismerem, az enyém sem különösen fényes,
De mit számít ez, ha sármos vagyok, a csókom, pedig édes?
Giacomo a nevem, a többit meg úgyis kitalálod,
Az hoz izgalomba, milyen a tested s hogy mennyi a hozományod!
Ez az egy módja van annak, hogy belôlem mintaférjet csinálj,
Sok a pénzed, melletted maradok, ez bennem valamit mindig fölcsigáz
Különben szabad akarok lenni, nem tartozik rád, mit mívelek
Szerelmet fogadok neked, legföljebb hûséget színlelek!

Van, hogy heves lánggal égek, olykor a langyos tó medrében szendén lubickolok,
Most éppen a kád fölé hajolva cipôt subickolok
Ma akcióba lépek, este kibújok a bôrömbôl, szinte szétvet az energia,
Ezegyszer bármi megtörténhet velem, csak egy eset nem: a rendszerhiba!
Le is rohanok kicsípve valamelyik izgalmas lokálba,
Felpörget a ritmus, zene száll felém elzsibbadt bokámba
Az elektromos vihar közepén megpillantom a szivárványt, a csúcson leszek,
Ha nem oldódom fel kellôképpen, ajzószert veszek,
A speed és a marihuánás cigi nálam nem tabutéma,
Ez nekem a hétvégi bulizások szerves tartozéka!
Persze suttyomban kell intéznem, hivatalosan kábítószerellenes vagyok,
Az ôsök nem volnának büszkék, hogy e célra magamnál én bankókat hagyok
Elvégre ôk tartanak el, a fogam nem füllik az ócska, selejtes munkákhoz
Kisujjamat se mozdítom, mégis hozzájutok a finom, selymes kis hurkákhoz
Ezúttal hozom a megszokottat: formabontó férfi, kiben tombol a szenvedély,
Ha nem találnak rám holtan a mosdóban, nem várhat csendes éj!
Ordít bennem a vadászösztön, szôke, vagy barna estleg vörös, nekem nyolc,
Bár ahogy átnézek a sorokon, van, ki csak gyanúsan tizennyolc!
Megeshet, elmulasztották átvizsgálni jól az okmányukat,
De legalább elegánsan hordják bájos szoknyájukat!
Mély kivágások, sejtelmesen mozgó csípôk, majdnem mindegyikük megér egy odasurranást,
Nem csodálkoznék azonban, hogyha némelyikük elkapna egy ronda tüdôgyulladást
Anyuka a fellegekbe beszél, mikor a gondos öltözködést hozza szóba,
E lányok párjukkal együtt így is hemperegnének ott kint, a hóba
Tudják ôk, mi szükséges a májnak, mennyi nem árt még a gátlások feloldásához,
Én meg kiválasztok egy kecses álszûzet a problémák megoldásához
Pont irányomba tart egy kívánatos példány,
Mint az eperfagylaltra, olyan szemmel néz rám
Vajon állja-e a sarat, ki õ: Alíz Csodaországból?
Netán egy szôrös lábú fruska Romániából?
Akárki is legyen, bemértem, karmaim közül többé nem menekülhet,
Becses prédámmá teszem, trónszékembe ônagysága egy napra beleülhet!

folytatás következik

(nincs dátumra vonatkozó adat, vagy megjegyzés...)

| Vissza a versekhez | Második rész |