Vámpír vs. Boszorkány
1. fejezet
Futok, de nem tudom hova. Félek, de nem tudom mitől.
Ezek a gondolatok cikáztak fejemben, miközben éppen kiutat keresve rohantam előre.
A menkülésem oka egy olyan dolog, amit talán a legtöbben nem is hinnének el nekem.
Jelen pillanatban viszont azon vagyok hogy mégis elmagyarázzam azt.
Irónikus, de egyébként nem vagyok az a monologizálós fajta, ám kezdjük szépen az elején az én kis történetem.
A nevem Sakura Haruno. Dióhéjban csupán az a furcsa bennem hogy boszorkány vagyok.
Igen, jól olvastad. Az emberi korom 17, de igazából már 736 éves vagyok.
Jó öreg tudom, de legalább nem látszik. Biztos azon gondolkozol, vajon mikor is születhettem.
Most 1792-ben járunk, szóval hajrá, számold ki! Kinézetre is kitűnök az emberek közül.
165 centi magas vagyok, karcsú és izmos. Hosszú, derékig érő rózsaszín a hajam.
A szemem pedig smaragdzöld, szeplős nem vagyok, az arcom kifejezetten szépnek mondható.
Most hogy ez megvolt már tökéletesen el tudsz képzelni engem.
1792. január 18, London
Borús napra ébredtem fel ma is, ahogy azt a londoni időjárástól várható.
Rendes kisasszony módjára a szobalányok segítségével megfürödtem és felöltöztem.
Olybá tűnt kész vagyok, mikor is kopogtattak az ajtómon.
- Szabad!- kiáltottam az ajtó mögött állónak, jelezve hogy bejöhet.
- Jó reggelt kisasszony, szülei már várják az ebédlőben. Szabad megjegyeznem milyen csinos ma! - mondta illedelmesen az öreg komornyikunk. Kedves öreg bácsi volt, mindig segített ahol csak tudott.
- Köszönöm a bókot, már megyek is. - s rámosolyogtam, amit viszonzott is. Pár perc múlva már ott is voltunk. A komornyik meghajolt és elment. Én köszöntem anyáméknak és leültem az asztalhoz. Ők is boszorkányok és mágusok, de ezt mindenki tudta a birtokon.
- Kicsim volna számodra egy feladat, amit csak te tudsz elvégezni, de rettentő veszélyes, ezért előre kérlek légy nagyon óvatos.- mondta apám komoly hangon.
- Mégis miről lenne szó?- kérdeztem immáron én is komoly arccal.
- Van egy kisváros délre, ahol egyre több ember esett áldozatul egy ismeretlen állatfajnak. Gyanítják, nem egy állatról van szó, hanem egy egész falkáról, ha mondhatom így. Te vagy az egyetlen aki kiderítheti mi folyik ott. Esetleg, ha tényleg csak egy állatfajról van szó, akkor el is kaphatod, de nyomatékosan megkérlek, nagyon vigyázz magadra! Nem szeretnénk anyáddal elveszíteni, hisz te is tudod, hiába élhetnél örökké ilyen fiatalon, ha akkor támadnak meg amikor elveszted az erőd, könnyen megölhetnek.
- Igen tudom apám. Nem kell féltened, ha ez megtörténik akkor se leszek olyan gyámoltalan.- feleltem. Megkaptam a pontos információkat és már indultam is. Ám mielőtt fölszálltam a seprűmmel, láthatatlanná varázsoltam magammal együtt. Még légvonalban is jó messze volt, mert csak estére értem oda. Hogy milyen látvány fogadott? Egy elhagyatott, kísérteties város. Egyedül voltam az utcákon, legalábbis azt hittem. Már akkor feloldottam a varázslatot, amikor megérkeztem, így már bárki láthatott. Egy kis idő múlva tisztán hallottam, hogy valaki követ. Különösebben nem féltem, de a biztonság kedvéért megszaporáztam a lépteim.
| Khalida |
2012-03-30 03:46:45 |
 |
| |
| Khalida |
2012-03-30 04:00:29 |
 |
| |
| Gergő |
2012-05-13 13:58:38 |
| tök jó |
| |
| geri |
2012-05-13 14:00:22 |
| :D |
| |
| geriooooo |
2012-05-13 14:03:04 |
| NEKEM LEGJOBBAN A NARUTÓS VICCEK TETSZENEK |
| |
|
