Számszeríj:
- Név eredete: szám=(számos, sok), szer=(eszköz, anyag
pl: tornaszer, vegyszer, szerszám), és íj szavak
összerakásából, azaz sokféle lövedék (nyíl, tövis,
dárda stb.) kilövésére alkalmas íj.
- Maga az íj
lehet rugalmas acél, rugalmas és vaskos fa,
üveg (karbon) szálas műanyag, rugóval/csavart kötéllel
(római kori állványos íj) kombinált csapószár stb. A
szár ugyancsak lehet fa, műanyag (erős, de nem kell
hogy rugalmas legyen). Az íj dinamikája a
felajzáskor az ideg elcsavarásával fokozható, de
csak a kisebb, kézi felajzású számszeríjaknál van
jelentősége. A fegyver leggyengébb pontja az ideg,
illetve annak középső, a felhúzáskor az agyba
beakadó része, ennek fokozott kopása (elpattanás és
szakadás), az ezen a 2-4 cm-es szakaszon felcsévélt,
vékony acéldrót tekercseléssel erősítve védhető ki,
amely elég flexibilis ugyanakkor az ideg
dinamikájának követésére.
- Vezetősínje révén nem csupán nyílvesszők, hanem
akár egészen rövid (~10 cm) acélkúpban végződő
vezetőszárnyas, csökkentett légellenállású fokozott
hatótávolságú "tövisek", vagy közelre, nagy tömegű,
nagy átütőerejű 1,8-2m hosszú "páncélfúró" dárdák
kilövésére is alkalmas fegyver. A szár agyába
épített elsütő szerkezet segítségével az íj előre
felhúzható, és ebben az állapotában további
erőfeszítés nélkül tartható, ami elsősorban nem az
ellövés pillanatának tetszőleges eltolását teszi
lehetővé, hanem a fegyver erejének fokozását, mivel
így a jóval robosztusabb íjszár felhúzásába vagy a
karizmoknál jóval erősebb törzsizmok nyújtotta több
energia (csak kisebb számszeríjaknál 70-120kg-ig),
vagy gépi áttétellel segítve (pl: motolla) még extra
előfeszítési energia (hadtéri szerszámíj
200-300kg-ig) is bevihető a lövési munkába. A
lőtávolság a számszeríj erejétől, a szánhossztól, és
a használt lövedék típusától függően 300-1200m-ig
változhat. A kritikus érték az ellövés
csúcssebessége és a lövedék légellenállása az ütőerő
és a lőtáv tekintetében.
- A felajzás történhet "háromszögeléssel" (erősebb
számszeríjak), vagy "betöréssel" (kisebb
sporteszközök). A háromszögelés során hosszú,
előhúzó ideget használnak előfeszítésre, majd a
végleges ideg felhelyezése után azt egyszerűen
leakasztják. A betörés esetén az íj egyik végét a
földre (kemény felület) nyomják miután ráakasztották
az ideg egyik végét, majd a szárra ránehezedve azt
meghajlítják, amíg a felső íjrészt egy kézzel maguk
felé húzva, arra az ideg másik végét felhelyezik.
Ehhez a művelethez esetenkén hasfalvédő is
szükségeltetik. A lövés során (célzás után) csak
arra kell ügyelni, hogy az ellövés pillanatában ne
mozduljon be a fegyver, amit az e pillanatra
időzített teljes ellazulással (nincs légzés sem) és
lassú ravaszkioldással lehet elérni.
|
 |
 |
 |
Számszeríjhoz hasonló lőfegyver római korból
származó maradványát találták meg régészek
Németországban, egy Xanten melletti kőfejtőben
Az első pillantásra nem túl érdekesnek tűnő
fémleletről csak az alaposabb vizsgálat nyomán
derült ki, hogy valóságos "kis régészeti szenzáció"
- mondta a xanteni régészeti park egyik munkatársa
A 28 x 21 centiméteres fém alkatrész mintegy 2000
éve egy rettegett lőfegyver egyik alkatrésze volt:
ebben a keretben rögzítették függőlegesen
befeszített kötelekkel a szerszámíj két ágát
A technikailag jól kifundált fegyver hasonlóan jó
állapotban lévő darabjai eddig csak Irakban és
Spanyolországban kerültek elő. A szakértő elmondta:
a talajvíz hatása nyomán a fémkeretben megtalálták a
fegyver fájának maradványait is, sőt, még a
kötélcsomóból is megmaradt néhány szál és egy
lenyomat
A lelet alapján elkészítették az egykori fegyver
mását, amely az első kísérleteknél "jelentős átütő
erőt" mutatott. A jelek szerint a szerszámíj gyilkos
hatású lehetett a harcban
A szokatlan leletet március 12-től lehet
megtekinteni a Római-Germán Múzeumban, Kölnben, a
"Kezdettől fogva" című régészeti kiállításon
MTI Panoráma
|
 |
 |