|
|
|
||||||||||
|
|
|||||||||||
|
FŐOLDAL │ BEMUTATKOZÁS │ SZAKMAI PROGRAM │ ÁRLISTA │ GALÉRIA │ FÓRUM
│ ELÉRHETŐSÉGEK |
|||||||||||
|
|
|||||||||||
|
Vackor Családi Napközi I. minőségpolitikája: A családi napközink fő minőségi célkitűzése, hogy a hozzánk érkező gyermekek egyénre szabott, szeretetteljes gondoskodást kapjanak és azt a derűs, nyugalmas légkört tapasztalják meg, amit otthon megszoktak. Emellett a társas kapcsolatok megismerésével és a fejlesztő foglalkozások révén személyiségük fejlődjön, szocializálódásuk erősödjön. Céljaink: Vidám, szeretetteljes odafigyeléssel, a
gyermek egyéni sajátosságait, fejlettségét, fizikai állapotát és hangulatát
figyelembe véve folyamatosan segítsük a fejlődésben. A játékos tanulás segíti a megismerési
folyamatok fejlődését, az önálló aktivitás és kreativitásfejlődést. Az új ismeretek
nyújtása, a kísérletezés odafigyeléssel történő támogatása, megerősítése
előkészület az iskolára. Családi napközink nevének eredete: A családi napközinket Kormos István meséiből
ismert híres pisze kölyökmackóról „Vackorról” neveztük el. A szülők és gyerekek többsége ismeri a mesét
-„Vackor elindul az óvodába, aztán egy pár év múlva Vackor elbúcsúzik az
óvodától és iskolába megy!” Tervezett fő aktivitások: JÁTÉK, JÁTÉK - és a JÁTÉK! A családi napközi életének, megszervezésének elvei: Családi napközink Alsónémedin, a Kossuth
Lajos u. 60. szám alatt, a volt általános tagiskolában kerül kialakításra. Napirend:
A napi tevékenységek rendszeressége
kiszámíthatóságot, stabilitást eredményez, ami ez növeli a gyermek
biztonságérzetét. Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülők és a családi napközi folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. Az esetleges kérdéseket, véleménykülönbséget mindkét fél érdekében kérjük a másik részéről jelezni, annak tisztázására alkalmat teremteni. A kisgyermek érdekében elengedhetetlen az együttműködés. Törekszünk arra, hogy tájékoztatásunk mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű legyen. A tájékoztatás történhet: · reggel érkezéskor
vagy hazamenetelkor, A gyermek szempontjából előnyösnek tartjuk a
családlátogatást, szeretnénk ezt a környezetet megismerni. Tárgyi feltételek: · az épület adottsága
minden szempontból megfelel a szakhatósági előírásoknak (ÁNTSZ, Tűzvédelem
stb.) Nagy-mozgást fejlesztő- és segédeszközök: kapaszkodó bordásfal Finom-mozgást fejlesztő segédeszközök: -festékek (alapszínek: piros,
sárga, kék) Hallás-, ritmusfejlesztő eszközök: -csörgő, csengő Mindenféle fejlesztést a játékon keresztül valósítunk meg: -mondókával, sok mozgással, A gyerekek is szeretik a gondoskodást, ezért az udvar kialakításakor nem feledkezünk meg a madáretetőről sem. Személyi feltételek: · Mindannyian a
szakmának megfelelő képesítéssel rendelkezünk. · A családi napközi
kapcsolattartási területei: fenntartó, szülők, bölcsődék, óvodák, családi
napközik, Családi Napközik Országos Egyesülete, önkormányzat, beszállítók
(élelmiszer), nevelési tanácsadó (logopédus, fejlesztő pedagógus),
gyermekorvos, védőnő, stb. A Családi Napközi szakmai programja a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által kidolgozott BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA módszertani útmutató és az Óvodai nevelés országos alapprogramjának felhasználásával készült, mivel az ellátandó gyermekek köre a bölcsődés és óvodás korosztályból tevődik össze. Családi napközi nevelés megvalósítása: Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel alakítása kiemelkedő jelentőségű a családi napköziben. Kiemelt feladat a gyermek testi fejlődésének elősegítése. További feladatok: · a gyermek gondozása,
testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, A gyerek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, a gyerek egyéni ízlésének ismerete, formálása. A hetente visszatérő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységek, a közös csemegézés, formálják a gyerekek szemléletét, a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldség- és gyümölcs-fogyasztás, a rágás fontosságára. Fontos az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások betartása. A megjelölt időkereten belül a gyerek az étkezés időpontját a tízórainál és az uzsonnánál maga választja meg, a déli étkezést is egyéni tempóban fejezi be. A testápolás szolgálja a
gyerek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az
önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyerek
közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyerek utánzási hajlama
lerövidíti a szokástanulás folyamatát (mosakodás, kéztörlés, fogmosás,
fésülködés, WC használat). Fontos a felnőtt állandó segítőkész
jelenléte. A szobatisztaságra nevelést a szülőkkel közösen tervezzük meg, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra és értelmileg érett rá. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyerek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel- és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges a gyereknek benti játszóruha, cserecipő, pizsama. A jó cipő nemcsak erősíti, és védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. A mozgás belső igény, élmény a gyerek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyerek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják. A hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet kapnak a népi sportjátékok is. Az edzés folyamatában a gyerek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Fontos, hogy a gyerekek, minden évszakban, minél több időt töltsenek a szabadban. A jó levegő, a napfény és a víz a gyerekek edzését segítik. A gyerek egyéni érzékenysége és az időjárás sajátosságai meghatározzák a felnőtt bánásmódját. A pihenés, az alvás a gyerek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden dolgozó feladata. Érzelmi nevelés A hagyományőrző szemléletű nevelés, a gyerek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz. A program összetett tevékenységrendszeréből fakadó motivációk, az érdekes élményekkel a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei, a hagyományőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoz. A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelmek jelzik a gyereket ért hatások mikéntjét, egyben további értelmi aktivitásának motiváló erejévé válnak. Az érzelem kifejezés egy része veleszületett. Később a gyermek utánzás útján megtanulja az érzelmeit kifejezni és kezelni. Ezért is nagy a környezetében élők, az Őt nevelők felelőssége. A családi háttér ismeretében törekszünk megismerni, megérteni a gyerek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremtünk a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: - a testi szükségletek kielégítésével, A szocializálódást segítő nevelés A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai, megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. Így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit a közös élmények hatására, valamit megérez a közösség ősi összetartó erejéből. Ha a felnőtt “ölelő” szeretete átsegíti a gyermeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, és mindezt melegséggel teli élmények, társaktól kapott elfogadó jelzések erősítik, a gyerekben létrejön az a biztonságérzet, ami további szocializálódásának alapja. A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyerekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. A szocializálódás alakulásának színterei: 1.A beszoktatás időszaka. Értelmi nevelés A program játékba ágyazott hagyományőrző
tevékenységeivel kínálja a gyereknek a változatos cselekvésen alapuló
tapasztalatszerzés lehetőségeit. A gyerek tevékenységének az állandóságát a
gyerek állandó érdeklődési vágya tartja fenn. A cselekvés során a gyerekben
kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad. Az érzelem a gyermeki
érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a
cselekvés akarásának elindítója. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyerek intenzívebben részesül az anyanyelvi élményében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyerek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyerek ép idegrendszere, a családi, a bölcsődei és az óvodai környezete. A gyerek a csaná-ba lépéskor különböző szintű anyanyelv-ismerettel rendelkezik. A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltságának ismerete. A felnőtt a kapcsolattartás során, - ha szükséges - meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: a szülői szó, az esti közös mesélések, verselések, beszélgetések mintát adnak a gyereknek, további nyelvi fejlődésében, szocializálódásában meghatározó a szerepük. Családi napközi tevékenységformái: Játék A játék a kisgyermek legkomolyabb tevékenysége, létfontosságú alaptevékenység. A játék örömforrás. Több forrásból fakad, a játék lényegéből adódik, abból a tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való. A játék célja: maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A különböző funkciók gyakorlása, a ritmikus beszéd és a lépegetés ismétlése p1.: felnőttektől átvett régi mondókákban, kiszámolókban, népi játékokban. A játéköröm nagyon gyakran a kellemes élmény újraéléséből fakad. A gyerek játék közben ismerkedik a világgal, megismeri a véletlen és a valószínű törvényszerűségeit. Összeköttetést jelent élő- ás élettelen környezetével, ismerkedik, tapasztalatokat szerez, reagál. Kíváncsisága belső indíttatású, előhívott “tapogatózások” láncolata, amely ismeretszerzés is egyben. A sokféle mozgásban kipróbálja az erejét, ügyességét, a térben egyre biztonságosabban tájékozódik. A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns felnőtt minta példaértékű. A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete mellett a csoporttal egybenyíló folyosó is. A felnőtt a gyerekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki. Ügyel arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Az irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része (pl.: zenesarok, mesekuckó, meseszőnyeg, stb.). A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gyakorlására kialakított kézműves sarokban a közösen gyűjtött, illetve vásárolt természetes anyagok, kellékek játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak. Jó, ha az építőjáték állandó helyet kap, így a nagyméretű elemekkel, textíliákkal az építkezés több napon keresztül folyhat. A gyerekek a csoportszoba kisebb, mozgatható bútorait, a térelválasztó elemeket is saját elgondolásaik alapján variálják játékaikban (pl.: hintó-, vár-, barlang-, stb. építésekor). A játék további helye az udvar. Az adott udvarrészen átélt játék és környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Mozgás, mozgásos játékok - a testi képességek
és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése, A mozgás tartalma: - Szabad, spontán mozgás, Szabad, spontán mozgás Szervezett testnevelés A szervezett testnevelés tartalmát a
természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás,
kúszás, emelések-hordások, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják. Vers, mese A mondókákat, a meséket régen a szájhagyomány éltette. A kisgyermeket születésétől “irodalmi környezet” vette körül. Az altatók, a dúdolók, az ölbe vevők érzelmi biztonságát erősítették. A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végigkísérték a gyerekkort. A program ezt az irodalmi hatást kívánja őrizni. A néphagyomány-ápoló programban a mese, vers, mondóka anyag zömmel a népköltészet tárházából származik. A gyermek érzelmein átépülnek be ízlésvilágába, alapozzák meg “kulturális anyanyelvét”. A gyermekek verse elsősorban a népi mondóka, melyeknek nagy része mozgással is lejátszható. Ezen mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk, érzékszerveink megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához. Fontos szerepük van az érintésben, a felnőtt gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdításában. Játszásuk, gyakorlásuk hozzájárul a felnőtt és gyermek közötti intim kapcsolat kialakulásához. Ilyenek: a felnőttek játékai a kicsinyekkel, a természettel kapcsolatos mondókák, stb. A gyerekeknek a mesehallgatás lelki szükséglet, lehetőleg minden nap hallgassanak mesét. A mese a mindennapi valósággal össze nem egyeztethető, amiről szól mesebeli. A mese egyben reális gondolatokat is közöl a gyermekkel. Közli, hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. Általa a gyerek etikai világképet kap. Népmesék lehetnek: állatmesék, novellamesék, tündérmesék. A vizuális tevékenységek tartalma Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is. Hagyományőrző elemek: - a népi kismesterségek technikái, A kézi munka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. A gyapjú anyaga szárazon, nedvesen, - nemezelés- többféle technikát kínál. A méhviasz, a tojás írókázás mellett, batikolásra is alkalmas. A játékeszköz készítések technikáit a gyerekek utánzás után képesek elsajátítani: rongybaba vagy csutkababák, terméseszközök, p1. napraforgószár - lovacska, sátrak, kunyhók, stb. A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Például az András nap utáni adventi koszorú készítés, a mézeskalács gyúrása, díszítése, a karácsonyi gyertyaöntés, a Luca búza vetése, a farsangi-maszk készítések, a húsvéti tojásfa díszítése, a májfa szalagozás, a pünkösdi koszorú készítés, stb. Ajánlatos a természetes anyagok beszerzése: - termések: kukorica, makk, gesztenye,
csuhé, zöldségek stb. Ének- zene, énekes játék A program zenei anyagát hangsúlyosan alkotják: - a népi mondókák, A mondókák játékok szerint: ölbe vevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók, stb.. A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, sípkészítők, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós játékok, ludas játékok, kapus játékok, küzdő játékok, sorjátékok, csúfolók, stb. A gyerekekkel játszható énekes népszokások: azok az énekes népszokások fordulhatnak elő, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme, egyedi íze az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. A készségfejlesztés zenei elemei Ide tartoznak a tiszta, a Csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam- és ritmusmotívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamika (halk, hangos), a hangmagasság (magas, mély) érzékelése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, az emberi-, állati hangok, a hangszerek hangjai és a környezet zörejei. A külső világ megismerésére nevelés Törekszik az élővilág sokoldalú
megismertetésére. A természetsarokban elhelyezett eszközök (nagyító,
zsebtükör, földgömb, speciális képeskönyvek, természetfilmek, stb.), az
élősarokban lévő növények, kisállatok is a megismerési folyamatot segítik. Önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, kézségeket, amelyek az egyéb munkajellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Az együtt munkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport, a közösség hasznos tagjává válik. A segítségnyújtás igénye alakul. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, kisállatokat, alapozódik a másról való gondoskodás igénye. A néphagyományőrzés munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során a gyerek tapasztalatokat, jártasságokat szerez. Az érzelmi hatások révén feladattudata, önértékelése, önbizalma fejlődik. A közösen végzett munka erősíti a baráti, az egymást segítő kapcsolatok alakulását. A környezetében lévő felnőttek kedvvel végzett munkája mintául szolgál és egyben meghatározója a későbbi munkához való viszonyának. Ünnepek, rendezvények a családi napköziben A szakmai programban hagyománya van a
gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva- várt esemény. A
gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt “ünneplik”. A felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyerekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az Ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. A március 15-e vonulós, zászlós játékai, a közös énekléssel, huszárkapitány választással főleg a fiúkban hagynak mély élményeket. A szocializálódás folyamatában fontos a nemi jegyek erősítése külsőségekben, tevékenységekben. Az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek is részei a programnak: - szüretelés Szolgáltatások: A szülő kérését és a gyermek igényeit szem
előtt tartva lehetőség van az alapellátáson kívül szolgáltatásokat igényelni,
melyet a családi napközi maga lát el, vagy külső szakember igénybevételével
szolgáltat: |
|||||||||||
