Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

I Alfahím Tartózkodási hely: Topolya

A Szentháromság története.

Káin, miután Isten kiátkozta, sokáig bolyongott a világban, megbélyegezve, hontalanul, ám végül letelepedett, és családot alapított. Ikrei, egy lány és egy fiú születtek egy asszonytól, aki mit sem sejtett ura bűneiről. De Isten nem hagyta, hogy Káin szenvedései véget érjenek, amint gyermekei a felnőttkor közelébe értek, az Úr megjelent atyjuk előtt és azt mondta:
"Káin, megölted öcsédet, ezzel a mostani és az elkövetkezendő idők leghatalmasabb vétkét követted el. Vér tapad kezedhez, és hogy lásd tetted visszataszítóságát, örök életre kárhoztatlak, hogy láthasd, hogy ölik egymást gyermekeid, és gyermekeid gyermekei."
Aznap éjjel megjelent Káin lánya, Lilith előtt is álmában, egy sötét madár képében és imígyen stóla neki:
"Lilith, bár nem sejted, apád vérszomja ott folyik ereidben. Hogy e bűn büntetést nyerjen, sötét sors vár rád: soha többet nem látod a napot, és bűnös véredet ártatlanok vérével kell táplálnod, az örök sötétségben kell bolyonganod, míg csillapíthatatlan éhséged el nem emészt. S mindenek előtt gyűlölni fogod testvéredet, aki eddig számodra mindennél többet jelentett!"
Ugyanígy megjelent Lycos számára is a Mennyei Atya egy vad kutya képében, s a következő szavakat intézte hozzá:
"Lycos, atyád haragja ott ég szívedben, ezért nyugtalan leszel s éjt nappallá téve az ártatlanokat vadászod majd az idők végezetéig, hogy olthatatlan gyűlöletedet az ártatlanság iránt csillapítani próbáld, de ezt a sötét lángot semmi sem olthatja majd ki. S mindennél jobban gyűlölni fogod testvéredet, kinek eddig mindig a védelmére keltél!"
Lilith rémülten riadt álmából, de csak egy kis időre volt az a lány, aki eddig. Az éhség vérvörös ködként szállt szemére és mellette alvó bátyjára vetette magát. Lycos szemeiből még ki sem szállt az álom, máris egy vérszomjas fenevad karmai csaptak a lány arcába. Lycos tépett a lány húsából, ahogy az ivott az ő véréből, de nem bírtak egymással, a küzdelmet anyjuk rémült sikolya szakította félbe. A két gyermek kevés megmaradt emberisége által táplált szégyenükben elmenekültek a házból, egyikük egy hatalmas vérszopó denevér, a másik pedig egy csapzott farkas képében. Káin is ekkor lépett be a szobába, és szörnyülködve látta, mivé lettek gyermekei. Asszonyával megfogadtatta, hogy ezután csak istennek tetsző életet éljen, majd elbujdosott, ám nem bírván elviselni a bűnöket, amit e világra szabadított hamarosan felakasztotta magát.
Asszonya ezután remetének vonult, és 70 évig élt a sziklák között, mikor egy nap Isten megjelent előtte egy fehér galamb képében, és a következő szavakat intézte hozzá:
"Örvendezz, mert szíved alatt hordozod azt, aki megszabadíthatja a világot a gonosztól, melyet urad egykoron szabadon engedett!"
És az asszony nemsokára életet adott egy fiúgyermeknek - saját élete árán. A gyermek a kemény sziklák között Isten védelmével nevelkedett és erősödött, hogy minden idők legnagyobb harcosa váljon belőle. Valami láthatatlan erő egyre csak húzta célja, a gonosz elleni küzdelem felé, s mikor serdülőkorba ért, elhagyta a sziklákat, hogy a világot járva felkutassa és megsemmisítse a gonoszt. Ám ekkorra már Lilith és Lycos gyermekei ellepték a városokat és a vadont, így a Névtelen Bajnok kiválasztott hét szentéletű erős nőt, akik méltóak voltak arra, hogy hozzá hasonló isteni pártfogású harcosokat nemzenek, és miután magját elvetette, tovább indult az útnak saját terhét, az örökké tartó küzdelmet cipelve…