Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

Különös utcák ezek, szinte mind két arcú. Nappal többnyite kihaltak, szürkék, és szintelenek. Ám éjjel? Amint lemegy a nap, és beköszönt az est, minta nem is ez a negyed lett volna az elébbi: nyüzsgő, kavargó tömegek, villogó neonfények, lézer showk akárhova pillant az ember. Lüktető zene szűrődik ki a különböző helyekről és járja be az utcákat. Legyen bármilyen igény, ez a negyed minden vágyat képes kielégíteni. Különböző boltok, clubok, bárok, és szórakozóhelyek, amik széleskörű szolgáltatásokkal várják a lazulni vágyókat. Különféle szinvonalú élvezetek, így bármilyen méretű pénztárcának elérhető a kikapcsolódás. Viszont a rendfenntartás az utcákon igen csak hiányos (mint egyes bárokban a táncosok ruházata), így senki se csodálkozzék, ha egy-egy eltöltött éjszaka után nem találja pénztárcáját, vagy annak tartalmát...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina lépkedett az utcákon.Már rendőri ruhában.Kékes téli öltözete csillogott,mert odafigyelt rá.Sapkája kicsit nagy volt fejére,így általában lecsúszott a szemei eő,és eltakarta az utcát.Most első nap ide osztották be.Oldalán a fegyvere,és telcsije.Lassan lépkedett,és mindent szemügyre vett.Az egyik bárnál igensokan tolakodtak,de egy kolléga már ottvolt,és figyelte a rendet.Ment tovább és Szriptíz bárnál megállt.Felhúzta szemöldöktét.
~Aszthiszem bekukantok,nem árt,ha kiismerem magam ezen a környéken.~gondolta,és megígazította sapkáját.Haja a sapkalatt összefogva kontyba.Kinyitotta az ajtót és belépett.

Vendég

*A kislány vidáman csúszkált a befagyott utcákon, ez volt az egyetlen, amit szeretett a télben, lehetett korcsolyázni. És ez volt az egyetlen dolog, ami még ha csak egy rövid időre is, de feledtette vele leginkább elkeserítőnek nevezhető helyzetét. A Mia-val történt incidens után az iskolai helyzet cseppet sem javult, sőt, most már majdnem mindenki úgy nézett rá, mint egy pszichopata tömeggyilkosra. Egyetlenegy előnye volt a dolognak, a lányok már nem mertek beszólni neki, inkább elkerülték, nehogy pórul járt társuk sorsára jussanak. A másik, nem éppen szerencsésnek mondható esemény az volt, hogy az iskolai kick-box edző felajánlotta, lépjen be egy diákokból toborzott csapatba. Abra ezt a lehető legnagyobb kudarcként élte meg, nem örült neki, hogy ezt látják meg benne az emberek. Ígyhát nagy eltökéltséggel visszautasította az ajánlatot, az edző legnagyobb sajnálatára.*
~ Még csak az kéne, én lehetnék Miss "Kistestű Soroztagyilkos" 2006... Hát köszönöm szépen, de erre nekem nincsen szükségem...~
*Épp a következő befagyott útszakaszt vette célba, amikor is egy ismerős alakra lett figyelmes. Karolina-t látta, Abra számára igazán meglepő ruházatban.*
~Mi, Karolina, mint zsaru?~ *alig ocsúdott fel meglepetéséből, mikor egy még meglepőbb jelenségre lett figyelmes*~Sztriptízbár? Na, ezt már végképp nem értem...~
*Abra nem volt biztos benne, hogy jó ötlet-e a nőt egy ilyen helyre követni, de aztán úgy döntött, neki már nincs vesztenivalója. Megvonta a vállát, és belépett a számára lehető legbizarrabb helyre.*

Vendég

*Abra kilépéskor még csókot dobott a biztonsági őrnek, majd pimaszul rákacsintott. Szegény buta tahó meglepetten pislogott, nem értette, mit keres itt a kislány, hiszen nem látta bejönni. A kislány nagy levegőt vett, amint kiért a füstös kis lebujból.*
~Anyám! Soha többé nem jövök ide. Ha tovább itt maradok, még a végén tömény mocskot találhatnának a kórboncnokok a tüdőmben...~
*Amíg Karolina-ra várakozott egyre több rosszarcú alakot vett észre a környéken. Némelyik őt méregette, ki tudja, milyen szándékkal. Egyre jobban érezte a hideg maró leheletét arcán, összébb húzta magán a kabátot, és önkéntelenül toporogni kezdett. Amikor Karolina kilépett az ajtón, odasietett hozzá.*
-Nem mehetnénk valami nyugodtabb, melegebb helyre? Mit szólnál a kávézóhoz? Itt nem érzem valami jól magam...
*Karolina biccentett, majd nekivágtak a csúszós, kanyargós utcáknak.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolinamegropogtatta elgémberedett nyakát.Majd megszólallt.
-A kis szerencsés.Még nemvagyok szolgálatban,de csak egy biztonsági kamera ajánlót akartam mutatni neki,ere elégette.-monta panaszosan.Majd folytatták útjukat a kávézó felé.Nagyon gyanús volt a férfi,aki ojan holdsápadt volt.Na ja meg az égtelen röhögése.Na mindegy.~Holnap visszamegyek,de már szolgálatban leszek.~gondólta,hiszen akkor tényleg engedik őt,hogy használja a fegyverét,vagy mély benyomást tegyen pár illetőre.
De most a kislányt kisérte el.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A nagy futás nem tesz jót az embernek a tél végefelé,amikor a fagy makacsabban kötődik,és a hó is kicsivel több lesz.Bár az utcán rengeteg ember mászkált le fel,és a különböző szorakozóhelyekre tért be,a tolvajok is elkezdik áldottnak nem nevezhető munkájukat.Karolina megérkezve az utcára körbetekintett,és elfoglalta egy kisebb,sötétebb részen a helyét,hgy ha a főnök feltűnik a heléyn lássa,és ne legyen rá egy rosz szava sem.De nemsokára meg is látta a főnököt,aki dühösen ment felé.
-Hogy mer egy kis korút bevinni oda a ...
-A bárba.Nem én hívtam oda uram!
-Nem érdekelnek a kifogások engem!!
-Nyugodjon le uram.-Mégis tiztább a szándékom mint önnek ugybár.Majd lesujtó pilanbtást vetett a vörösfejű fönökére aki meglepődött ezen a feleleten.
-Szóval uram.Inkább menjen haza és valjon be mindent a feleségének,mert ha kiderűl igen meghúzhatja magát.-és avval megfordúlt és a csodálkozó embert otthagyta.Inkább sétál,mint a főnökét hallgassa.
~Bunkó.~gondólta.

Vendég

- Hát igen, biztos megragadt a középkorban, amelyben ifjúságát töltötte. Lehet, hogy zavarta a kivillanó bokám...* mondta Gordonnak a lány kuncogva, miközben elképzelte a középkori pornográf képeket, amelyek akár bokáig felhúzott szoknyájú, piruló udvarhölgyeket is ábrázolhattak volna. Tulajdonképpen Jenny sem teljesen értette, mi baja lehetett az idős néninek, tényleg nem csináltak semmi komprommitálót. Dehát úgy hitte, nem rendelkezik elég nagy élettapasztalattal ahhoz, hogy megérthesse a nyugdíjas korosztály égbekiáltó problémáit.*
~Majd, ha én is százhúsz éves leszek...~
*Amikor a disco ajtaja elé értek, Jenny a férfi fel fordult, és megfogta a kezét.*
~ Milyen jó meleg, hát ő aztán biztosan nem vámpír...~
- Annyira sajnálom, hogy nem tudjuk együtt tölteni ezt az estét, nem ilyenre terveztem... De munka után nagyon sietek haza. *Röpke csókot lehelt a férfi szájára, mire az nem hagyta annyiban, magához húzta, és átölelte. Jenny-t nagyon bosszantotta ez a helyzet, mérhetetlenül vágyott a férfi csókjaira és ölelésére. Lelkileg egész nap arra készült, hogy ezt az estét kettesben mulatják át, erre most közbejött a kötelesség. És az volt az egészben a legzavaróbb, hogy még szerette is a munkáját, így igazán sehová sem tudta besorolni a helyzettel kapcsolatos érzéseit. A hosszú, forró csók, bár csak rövid időre, de elfeledtette vele ezt a furcsa, kettészakító érzést. Nehezen engedte el a férfit, és amíg az ajtó be nem csukódott mögötte vissza-visszanézegetett.*
~ Legalább most már van miért hazamenni...~

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*mikor a disco elé értek, tudták, hogy el kell válniuk ,és hogy ez ellen nem sokat tehetnek...*
-ezt az estét ,most elvették tőlünk...*fordult szembe a lánnyal ,és gyengéden végig simitotta az arcát...*
-még ha el is kell válnunk ,lelkünk a messzeségben eggyütt szárnyal, ne félj...*szolt halkan Gordon ,miközben Jenny szemében égett tekintete...*
*majd karjai forrón átölelték kedvesét, és először csak egy röpke, de utána egy szenvedélyes, és égető csókot leheltek egymás ajkaira...ebben a pillanatban senki sem állhatott közéjük, és érezték a körülöttük izzó boldogságot, de már az idejük vészesen fogyatkozott...*
-nem sokára találkozunk, és ujra eggyütt leszünk, megigérem...*mondta Gordon ,de már akkor szétváltak, és a kezeik is lassan elhagyták egymást...*
*Fájdalmas bucsut vettek, miután Gordon elindult az Egyetemi Kollégium felé a könyvekkel ,majd lassan eltünt az éjszakában...*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina lépett ki a Diszkoból sietősen,hisz késében van.De amint kilépett az utcára meglepetten tekintett körbe.Alig voltak az utcán.A nagytömeg elöszlott,és meglátta Fredet,aki a váltója.Az éppen beszélgetett egy igen furán öltözött nővel,akinek a fogai nagyon csúnyán áltak.Odament a váltója mögé,és megkocogtatta annak a vállt.Az ijedten fordúlt meg,és zavartan nézett Karolinára.
-Ejnye urfi!Megit késtünk öt percet!-szidta le a férfit.
-Nyugi.Volt egy kis problámám.Ne mondt,hogy neked nemszokott.
Mentegetőzte.És a lányt elkűlte onann.Karolina végigmérte a lányt,de megcsóválta a fejét.
-Jólvan észkombájn.Tied a pálya.-és avval elindúlt hazafelé,mert kissé vágyott egy meleg zuhanyra is,meg lesz pár szabad nepja.Így indúlt hazafelé,és vissza is gondólt a vásárólnivalókra is,amiket régebben megkellet volna vennie.Meg pár kis ruhát is akart venni,ja meg a kalapját megnézetni egy varróval.Ezeket a terveket írta a többihez.Nemrég megkapta a fizetését,ami a katonaságtól maradt hátra,és mintha duplát kapott volna,és még a bankba is befogja vinni,hogy a kisé éhinységsebb időkre legyen elég.Meg még a cicákat is megfogja simogatja,és meg is eteti.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nemsokára megállt egy lámpánál,és körbetekintett.De a csillagos égre feltekintve kicsit sóhajtott.Vissza emlékezett a régi szép időkre,amikor a társaival az egyiptomi nagy áruházan vásáróltak,és felügyeltek pár emberre.
~De rég is volt te jó ég.De meg még az a kis tevegelés sem volt rosz azért.Meg azok a fura beszádű alakok,de a piramisok..~és nagyot sóhajtott,és egy villany oszlopnak támaszkodott és a csillagokat figyelte szemeivel.Régi szép emlékekk,és érzések.
~Ja meg Párisz.Ott meg tanúltunk franciát.Szegény Tim.Mindíg keverte az orosszal.Meg Sam.Isten nyugasztalja annak is az apját,aki eljutatott minket oda.Szép emlékek ajajj.De telik az idő.~gondólta és az utcát figyelte,hisz rengeteg embert járkált oda vissza,és mint rövid ruhákban.Erre egy grimaszt vágott.

Vendég

*Jenny fáradt, kissé vontatott mozdulatokkal lépett ki az utcára. Az aznap esti műszak lezárult, de a napnak számára még korántsem volt vége. A hazaút nem ígérkezett valami felhőtlennek, mert bár a hó már csak szállingózott, az utcák mégis jegesek voltak, a sötétségről nem is beszélve. A városban, most így hajnal előtt néhány órával, igazán éjszaka volt, csak néhányan tengtek lengtek az utcákon. A sötét felhők továbbálltak, látni engedve a fogyóban lévő ezüstös holdat. A hó szinte világított a sötétségben, mint a fehér lepedők, amelyekkel a régi bútorokat takarták le a szülői ház padlásán. Bár Imbolc már elmúlt, a Szűz ünnepe még mindig tartott. Jenny furcsállotta, hogy ez pont most jutott az eszébe.*
~Talán a hold hatása...~
*Karolina-val folytatott beszélgetése felelevenítette benne régi énjét, amelyről úgy hitte, már évekkel ezelőtt maga mögött hagyta.*
~ Ugyan már, Jen, ne most kezdj el érzelgősködni, ha eddig nem tetted. Itt az ideje, hogy bulizz egy nagyot, úgyis jön majd a Beltane... Na felejtsd ezt el most rögtön! Most már te is normális ember vagy!~
*Kikotorta táskájából telefonját, aztán taxit hívott. Semmi kedve nem volt megfagyni ebben a hidegben, és úgy érezte, ha még tovább a szabadban marad, eldobja mindenét és önfeledten táncolni kezd a hold varázslatos fényében. A taxi nemsokára meg is érkezett, ő pedig beszállt maga mögött hagyva az ezüstösen csillogó, hó borította teret.*

Vendég

*Sok éjszaka telt mát el azóta amióta Ginger utoljára járt ezekben az éjszaka mindenféle műfényekben pompázó utcákban. Most a Sztriptízbár felé tart, tudomása szerint még mindig itt lakik és itt is dolgozik. De a főnökkel már nagyon régen nem találkozott, kicsit izgul is amiatt hogy mit vág majd a fejéhez. Kezében egy méregdrága piros kis kofferrel suhan szinte hangtalanul az utcákon. A falak mögül kiszűrődő tompa zajok, a zene lüktetése, az emberek mámoros óbégatása... mind ismerős képeket futtatnak le Ginger szeme előtt. Néha magába roskad, nem tud mit kezdeni a vámpírléttel, ám amikor dolgozik akkor egy kicsit elfeletkezik ezekről az élőhalott dolgokról és élvezi azt hogy a sok idegen őt bámulja.*
~Az öregebb vámpírok közül tudtommal egyik sem dolgozik a szó hagyományos értelmében. Persze nekik minek is. Én sem tudom meddig fogok a táncparketten önfeledten ugrándozni, ez ugyanis már nálam rég nem az öregedésről szól. Hanem a lelki öregedéstől. De az még igencsak odébb van...~
*Tűsarkúja hangosan kopog a piszkos utakon. Az emberek mindent széthajigálnak maguk után, főleg egy ilyen negyedben. Nemsokkal ezelőtt vacsorázott meg, természetesen vért szívott. A járókelők mit sem sejetenek. A vámpír arca ismét rózsás, valós színben pompázik, ki hinné hogy ő nem csak egy hagyományos táncoslány, mint itt sokan a szórakozónegyedben. Úgy nézi a neonfényes épületeket, mint aki most jár itt először. Amikor a jó öreg Sztriptízbár elé lép, összeszedi magát és határozott mozdlatokkal lép be a munkahelyére...*

Vendég

*Miguell mélyen szívta magába a friss hajnali levegőt. Az utcán még mindig lehetett hallani a szórakozóhelyekről kisűrődő élő, vagy gépi zenét. Miguell feje most túlságosan fájt részegsége miatt, nem igazán tudta élvezni a muzsikát. Hirtelen egy buszmegállóra lett figyelmes. Egy éjjel- nappali boltban vett cigarettát, és a Topolyai hírmondó legújabb számát. ~ Jó lesz lakáskeresésre!~ Újra cigarettára gyújtva a megálló padján ülve olvasgatta az újságot. Várta a buszt. mindegy merre megy , csak vigye el innen messzire. Nem akarta hallani a zenét. középiskolás korára emlékezett, mikor a haverokkal nekiindultak a nyárnak nem számított semmi csak éltek a világba. Egyik buszról szálltak a másikra, egyik városból mentek a következőbe. Lassan harminc éves lesz, de életének ezen vándorcigány vonulata, még mindig nem ért véget, mindig tartott valahová, vagy menekült valahonnan. Most igazából nem tudta, melyiket teszi, de fáradt, és részeg is volt ahhoz, hogy ilyeneken töprengjen. A távolból egy autóbusz alakja bontakozott ki. Megérkezve a kijelzőjén Miguell a "VÉRCSEPP LIGET" feliratot olvasta. Nem tudta merre lehet, nem tudta, milyen környék, de jegyet váltott és felszállt.*

Vendég

* Újból az utcákat róva vette észre Miguell, hogy lassan reggel lett. ˇ~ nem is baj! Nyitnak az üzletek. Nem árt kissé rendbeszednem ruhatáram, ha már olyan sietve kellett elhagynom Spanyolországotˇ~ *Így Miguell útját a belváros felé vette, ahol ruhaüzleteket sejtett.*

Vendég

Az utcára kiérve megállapította, hogy nincs túlzottan hideg. Egy darabig úgy haladt a sétálóutca felé, hogy kabátja a kezén lógott, de néhány fagyos széllökés következtében gyorsan visszavette. Nekilátott keresni egy szál cigit, de még a ligetben szívta el az utolsót.
~Nem is baj. Le kéne már szokni...

Vendég

*Borongós hangulatban róttam a város utcáit. Mostanában egyre inkább kezd szokásommá válni a kedvetlenség. Csak az Emmával eltöltött órak jelentenek némi megnyugvást, bár amint elválunk, máris kétszer olyan rossz a kedvem, mint mielőtt találkoztunk. Egyre többet gondolok a sikátorokra, és a benne lakókra, hiszen egykor én is közéjük tartoztam. Tudom, hogy milyen kirekesztettnek lenni, és hogy milyen, mikor mindenki vagy undorodva elfordul vagy levegőnek néz. Hogy ezt az állapotot elkerüljem, sürgősen kéne munkát találni.*
~ Hogyha Vendetti hamarosan nem jelentkezik, kénytelen leszek utána nézni valami más állásnak...~

Vendég

*Halkan suhan az Audi benne két utasával, bár ahogy közelebb érnek beszédfoszlányok néha kiáltások keverednek a halk motorzajba.*
- Te Xecsq szerintem mi eltévedtünk... *mondja az utcákat fürkészve, néhol lelassít egy-egy szép utcasarki virágszálat meglesendő.*
- Neked van valami lövésed hol vagyunk, bár ez engem nem is aggaszt annyira. *mondja oda sem figyelve barátjára kihajolva az ablakon egy nagyon igéretes nőt fürkészve, hirtelen halk zeneszó üti meg a fülét.*
- Xecsq itt van a sztripíz bár ! Kihagyhatatlan alkalom, ma úgy tudom, az alkohol ára jelentősen leesett és biztos van ott egy-két olyan lány aki könnyen kapható. *vigyorog Xecsq-ra majd egy kereszteződéshez érve beletapos a fékbe, nem kis örömére a mögöttük haladó autósnak aki majdnem beleszalad ifjú hősünk botor tettét követően a kocsiba.*
- Huligánok, nektek kocsi, mindjárt... *szakítja félbe mondókáját hősünk kinyújtott középső ujja, melyet egy rókafejes gyűrű díszít, de nem is ez hallgattatta el hanem a pár pillanat múva megjelenő desert eagle, ami tompán fénylően csillogott az utcai lámpák által biztosított fényforrástól övezve.*
- Nah akkor mi legyen ? *tekint kérdőn Xecsq-ra közben megfélemlítésre használt fegyverét visszateszi a tokjába, nehogy véletlen balesetet idézzen elő vele.*
- Jah és most tegyünk le minden ártó szándékú tervünkről, majd eljön annak is az ideje. *mondja titokzatos mosoly kíséretében.*

Vendég

-tojok rá hoyg hol vagyunk nekem Nő kell Renard és pia plusz péz meg egy villa jah és egy millio nahmeg ha már ennyire a vágyaimról beszélünk akkor Hatalom
*magyarázza de a Stripp bár elmlítésénél felcsillanak X szemei*
-Ok nézzünk szét itt van nálam az áru úgyis kicsit terítjük a piacot ezeken a helyken a kur*ák mindíg bódítják magukat valmi cuccal hoyg elviseljék a munkás hétköznapokat
*magyarázza majd ttekintetét a magyarázó kocsisra fordítja*
-Anyáddal beszélgessél kecseg kitépem a szíved és karóra tűzöm paraszt ne ugassá én vagyok X ez meg a Hetero élettársam Ren szal kussolj paréj
*kerül elő Xecsq kezébe a stukker de gyorrsan vissza is teszui helyére látva hoyg Ren nem akar balhét*
-Rendben nincs vérengzés de ha valmi csicksa ránk köt azt lezúzzuk jah és ezt hozd magaddal
*adja át a két fiolányi fokhagyma kivonatot és a szntletvizet társának hisz ha hinni lehet a mendemondáknak valóban a városban érdekes léynek élnek és X meg Renard nem lesz a tápláléklánc utolsó láncszeme*
-Nah induljunk de cska utánad Testvér
*mondja majd fütyörészvve megindulnak a bár felé hogy elkezdjék amiért itt vannak*

Vendég

- Oké rendben, csak még leparkolok valahová. *mondja azzal nekiindul és pár méterrel arréb lefordulva a "Parkolni tilos" tábla mellé teszi le a kocsit.*
- Jah persze én is hallottam mende-mondákat, mondjuk elég furcsa a város, kevés a bűnöző és a hajléktalan, olyan mintha eltüntek volna. *mondja kissé félénken, de azért egy kis erőt önt bele mikor a kezében fogja a foghagymás és szenteltvizes cuccot, no meg a hóna alatt lévő fegyver súlya is megnyugtató biztonságot sugall.*
- Szerintem mehetünk, légy résen és semmi hülyeség, mi még ismeretlenek vagyunk, nem tudjuk ki kivel van, nem szeretnék egy Gatto féle ember ellen vonulni, remélem megérted, most csak szétnézünk, mi a helyzet, először kell egy terv. *nyugtatja le idegeskedő társát.*
~ Még csak az kéne, hogy ravaszon lévő ujja jobban kilengjen a kelleténél. ~ *gondolja keseűen azzal barátja elött megy be a bárba mindenre felkészülve.*

Vendég

-Oké Ren te vagy a főnök egészen addig amíg a körülméynekhez képest jól intézed a dolgokat,nem csinálok semmi balhét de valmi azt súgja hogy itt nem mi leszünk azok akik kirobbnatják a háborút
*jegyzio meg a mondta második részét némileg halkabban majd ő is összekészülődik hisz azé az üzlet az üzlet és kitudja talán a tulaj netalántál vásárolna tőlük egy kis tudatmodosító felpörgető agyatelhúzó turbós utazást okozó szert*
~Majd kiderül~
*gondolja és társa után indul ős is hoyg körülnézzenek a bárban látszólag fegyvertlenek perzse ostobaság lene azt hinni hoyg a két férfi kiszolgáltatott járásukon látszik hoyg nem nagyon tartank senkitől könyned hanyga elganciával sétálnak az épület felé*
-De azé borsózik egy kicsit a hátam ettöl a várostól....Figy Ren te fizetsz én most inkább kiélvezem a vedéglátott szerepét..szerinted találiunk bent valmi jó kis rib*ncot is már oylan rég szórakoztam valkivle rámfér a kikapcsolódás
*magyarázza és közben egy spanglit vezs a szájába amit azon nyomban meg is gyújt*
-Nah lazuljunk....
*lép be ő is az ajtón társa után*

Vendég

*A főutcának kinéző részen leszegett fejjel halad végig. Itt-ott egy két lestrapált utcalány vár reménytelenül egy jól megfizetett körre.*
~Az lehet hogy sztriptíztáncos vagyok és erkölcsileg egyre lazulok sajnos, meg embereket ölök meg a vérükért és a főnökömmel különösen jó kapcsolatot ápolok, de sosem süllyednék le olyan mélyre hogy itt, a hűvös estében dideregve kelljen árulnom a testem a "munkaholista" halandó férfiaknak, akik unják otthon az asszonyt és ide jönnek esténként vígadni. Másnap meg már arra sem emlékeznek hogy a csaj szőke volt-e vagy barna. Szánalmas. Azt hiszem nagyon jól elhitettem már magammal hogy ennél én különb vagyok. Kíváncsi lennék hogy hány Vértestvér dolgozik még itt, ebben az iparban.~
*Gondolatok suhannak át ismét az elméjén. Amíg táncol, nem gondolkodik ilyenen, de amint vége a parádénak, jönnek megint a párbeszédek a belső hanggal, vagy a lelkiismerettel, ki minek nevezi. Ginger a Kastély felé tart ruganyos léptekkel, ráérősen. Bízik benne hogy talán találkozik egy ismerős arccal, vagy akár megismerhet egy olyan vámpírt, akivel eddig nem volt alkalma az eszmecserére. Mindig ebben bízik de aztán általában elmarad a várt csoda.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina sietett az utcán végig.Közeledett a büntény színhelyéhez,és meglepődve vette észre,hogy senki sem volt ott.Mérgesen dobantott,de megcsörrent a telcsie.
-Elintéztük.Elkapták a bűnözőt,az öreg hőlgy meg otthon ül,és iszogatja a teáját.
-Kössz,hogy szóltál.-dühös hangjára a másik megrebbent,és lerakta.
~Nem igaz,hogy mindíg későn szólnak.Biztos pikkel rám a banda.~durcáskodott.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Mivel nem volt semmi fura odakint ezért megfordúlt és elindúlt vissza a kávézóba.Kissé csalódott volt,mert lemaradt a buliról,és nemtudott segíteni.Ez rossz érzésell tőltötte el szívétDe viszont egy társalgása félbemaradt a kávézóban,és oda igyekezet vissza.Lassan és bizakodva ment visszafelé,hogy még a férfi ott van,és várja.
~Tényleg.Vancha?Mi lehet vele?Megvan?Jól van?~gondólkodott el ezen,és már kikanyarodott az utcából is.
~Mindeggy.Biztos elfelejtett,é mással flörtölget.~

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*A csendes,nyugodt,esti utcán senki sem msázkált már.A szórakozónegyedben,most mindenki a különböző bárokban,és szórakozó helyekben mulatta az időt.A hideg szél feltámadt,és a finom szemcsés havat felkapta.A hold fényében ezüstösen csillantak meg a finom apró szemcsék.A kopasz fák is hajladoztak a szél akarata előtt.Halk léptek zavarták meg a szelet,és a félhomályból,egy vörös hajzatú nő lépett elő.Hosszó ejfeketebőrkabátja,és testhez simuló bordó blúz,mely igen jól kiemelte alakját.Fekete nadrágja egy csizmába torkolott,.aminek oldalán három kapocs van.A léptek koppanássa halk,és magabiztos.Tudta,hogy merre akar menni,és hova.Zőld szemeivel a környéket pásztázta.Felügyelte,hogy nem lát e egy s más fura dolgot.Bár biztosra vette,hogy már nem fog,hisz az utca elhagyatottnak tűnt.Bal keze zsebében melegetett a jobban egy kis falkon víz.Feje tetején a napszemüvege,amit megszokásból hordott magával.Táskája csípőjén pihent,és balról ívelt át a jobb oldalára.
~Végre egy nyugodt nap.Se betegek,se természet feletti lények.Most amikor eljön ez a nap elfelejtem,hogy mit is akarok ijenkor.Ez kár.Mindeggy.Legalább sétálok egyett.~gondólta,és ment tovább.A lámpa oszlopjai között a fény nemtudta bevilágítani a köztes teret rendesen.Biztos gyengék voltak az izzók.

Vendég

*Miután vettem egy újságot, és reklamáltam egy kicsit az elképesztő árakért egy újságosbódénál, ahol feltehetőleg soha többet nem szolgálnak ki engem, az utcán sétálgatva néztem valami állás után. Sajnos nem vagyok külöösebben képzett, így eléggé csekély a választék munkaügyben. Talált is egy ígéretesnek tűnő állást: "Biztonsági, vagyon és testőr". Eldöntöttem, hogy amint hazaérek, utánanézek ennek. Miközben további állásokat kerestem az újságban, a lábam elé se nézve sétálgattam az utcán*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin egy pillanatra elkezdett kutatni a táskájába,és belemerűlve kotoproászott annak a legmélyében.
~Hova is raktam a naptárat?Tudom,hogy valamit írtam bele.De hova tettem?~ahogy így töprengett a félhomályból egy újságot olvasó alak jelent meg.Nem vették észre egymást.A következő pillanatban Ketrin arra kapta fel a fejét,hogy valakivel összeütközött,és beverték a homlokukat.A fájó pontra emelve a kezét megdörzsőlte
-Elnézést uram.-mondta a kettészakított újságot tartó férfinak.
-Sajnálom az újságát.

Vendég

*Elégedetten sétálgattam az utcákon, az újságot bújva. Végre kezd vége lenni a télnek. Az ezüstös fényt sugárzó csillagok és a hold elegendő fényt szolgáltat az újságolvasáshoz. Csak a maradék havat néha az alattomosan a nyakamba fújó szél miatt bosszankodom kicsit. Elég volt az a pár percnyi újságolvasás ahhoz, hogy a lehető legkevésbé se figyeljek a környezetemre. Ennek eredményeként sikeresen nekimentem egy épp a retiküljében kutató nőnek. Fejünk csúnyán összekoccant, nekem pedig kettészakadt a kezemben az újságom.
- Elnézést uram... Sajnálom az újságját.
- Én kérek elnézést... Nem figyeltem magam elé. Minden rendben? *kérdezem barátságosan, miközben lopva megdörzsölöm a homlokomat. Az újságért úgysem kár, hiszen már megnéztem az álláshirdetéseket. Viszont remélem, hogy semmi baja a nőnek*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Pár kis dolog kiesett a retikűlből.Egy pénztárca,és egyzsei csomag.Ketrin gyorsan össze szedte őket,és behúzta a táskájának cipzárját.Majd kicsit elmosolyodott.
-Szerencse,hogy senkisem sérűlt meg.-majd kíváncsian nézett végig a férfin.Szemeivel megvizslantotta az arcát,és a kezeit,amiben az újságot tartotta.
-És megtudhatom,hogy miért sétál ilyen késő időkben az utcán?Nem fél,hogy megtámadják?vagy ijesmi?-kérdezte kicsit aggódva.
~Nem venném a lekemre,ha egy vp megmarná,de jobb ha kutakodunk egy picit.~gondólta.

Vendég

-Ki támadna meg? Csak nem tart azoktól a meséktől, amikkel gyerekeket szoktak ijesztgetni? *kérdezem mosolyogva, majd még puszta kíváncsiságból hozzáteszem*
-És maga nem fél hogy megtámadják? *közben összegyűrüm az újság maradványait, és zsebre vágom. Majd később kidobom. *Végigmérem a nőt, de az egyetlen feltűnő dolog rajta, hogy nem néz ki rosszul. Persze nem panaszkodhatom, hiszen szerintem a nyomába sem ér Emmának. Bár lehet, hogy csak az elfogultság beszél belőlem.
~Tényleg... Mit csinálhat ilyenkor az utcán? *ha nem is hiszek a helyi rémtörténetekben, azért nem tartom kizártnak, hogy valami szemét megpróbáljon kirabolni egy védtelen nőt*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin ezen elmosolyodott.
-Nem azokra értettem,hanem a bünözőkre,a drogosokra,meg ijesmi.
*Majd megigazította a hátra csúszott szemüvegét is.
-Nem félek egymagam.Karatéztam régebben,és máig is járok az ezésekre.Nem hinném,hogy legyűrnének.Csak akkor,ha többen jönnek,mint kettő.De az szerencsére ritka.-mondta,majd figyelte a férfit.
~Szerencse,hogy ember.~
-Úgylátszik perceken belül bajt tudok csinálni.Mégegy szer elnézést nem volt szándékos uram.Egyébként a nevem Ketrin hausme.Az öné?-kérdezte kézfogásra nyújtva kezét.