Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nemsokára kopogtatástlehetett hallani.Amikor az ajtót kinyitották,Karolina lépettbe rajta.Haja most összefonva,hátul feltűzve konytba.Körbetekintett,és köszönt.
-Szép napot!-majd levetette fekete kabátját,és egy kék magasnyakú fölsője,és fekete nadrágját lehetett meglátni.Mivel senki sem jelent meg várt egy kicsit.Balcsuklóján egy óra volt.Lábán kedvenc csizmája.Beljebblépett és várta,hogy at orvos előjöjjön végre.

VI Újszülött farkas

*Viszonylag pontosan csengetést lehetett hallani.David felállt és odament az ajtóhoz és kinyitotta.Egy csinos nő állt ott aki amikor invitálva intett belépett.Levette kabátját és élőtűnt ruhája.David kilépett az ajtó takarásából és becsukta azt.*
-Üdvözlöm.Jöjjön velem.
*Mondta és elindult.Elérték a bejárattól nem messze lévő lépcsőt és elindultak felfelé.Felértek és kijutottak a hosszú folyosóra amiből nyílt az összes többi szoba.Jobbra a második ajtó volt az amit ők használtak.Benyitott rajta Dave és beinvitálta vendégét.A szobában volt egy íróasztal.Mögötte nagy ablak helyezkedett elA padló laminált fából volt.Könyvespolcok álltak az egyik oldalt.A másikon nem volt semmi nagyobb tárgy.Ott volt a Diplomája és néhány nagyobb elismervény.Azon kívül még a fontosabb képek és esetleg egy-két újságcikk.Az íróasztalon rend volt.Nagy lapján sokminden elfért.Volt egy síkképernyős számítógép fekete billennyűzettel.A hangfalak bele voltaképítve ígya helyet sem foglalták.Volt egy naptár,egy nagy adag kis papír amire fel lehetett írni bármit,íróeszközök és olyan kellékek amiket gyakran használt.Voltak fiókok az asztalban amiben noteszeket határidőnaplókat és egyéb iratokat tartott.Tágas szoba volt.Kényelmes székekkel amikre leülhetnek.Egészen berendezkedett itt azalatt a néhány hónap alatt amióta itt van.Megvárja míg leül Karolina aztán ő is helyet foglal az íróasztalnál.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*karolina követte a férfit a lépcsőn felfelé is.Felérve a nagyszobába körbetekintett,és amikor intett neki a prof leűlt és balábára helyezve a másikat várta,hogfy kezdődjék a beszélgetés.De előtte órájára tekintett,és ameddig nem kezdtek nézelődött.
~Nagyon tágas ez a szoba-.De a ház sem rosz.~gondólta egy kis mosoly jelent meg arcán.Majd a férfihez fordúlt.
-Köszönöm,hogy fogadott.

VI Újszülött farkas

*Ő is helyet foglalt és egy pillanatig néma csend volt a szobában.A lány végigfuttatta a szemét a helyiségen,majd megállapodott a férfin és halvány várakozó tekintet jelent meg az arcán,majkd megszólalt.*
-Nincs mit.Ez csak természetes.Kérem mondja el pontosan miért is jött el ide hozzám.Már beszéltünk kicsit rólla,de jobb lenne ha elmondaná most is pontosabban.
*Várakozóan tekintett Karolinára.Egyenes háttal,keresztbe tett lábakkal ült a székbe.David végigfuttatta rajta a szemeit,majd várt.Most gondolkozott el egy kicsit arról,hogy nincs is barátnője.Egy-két gondolat eszébe ötlött,de elvetette őket,hiszen Mrs.Mendez azért van itt,mert szeretne valamit kezdeni kapcsolatával.Ezek a gonndolatok végigfutottak rajta néhány másodperc alatt,de arcán semmi nem látszott.KJarolina látszólag gondolatait szedte össze.Eközben David sem csinált mást.Próbálta felidézni azt a beszélgetést amit nem olyan nagyon rég folytattak,de már nagyjából kiment a fejéből.Hisz annyi emberrel beszél,hogy nem tudja nagyon jól megjegyezni minden egyes beszélgetést.Szemei az asztalon lévő órára siklottak.Egy óra múlt tíz perccel.Mindkjét kezének ujjhegyeit összeérintette és kezét az asztalon tartotta.Úgy emlékezett,hogy Karolina barátja már rég nem találkozik vele és látszólag nem is érdeklődik.Nem tudta mi is a valóság,de ezt nem is tudhatta senki csk a férfi akinek a neve viszont nem jutott eszébe.Lehet,hogy nem is mondta.Viszonylag gyakori eset ez a férfiak iránt érzett bizalmatlanság,na,de hogy ne találkozzanak ennyire som ideig... Valószínüleg megpróbálja rávezetni,hogy biztos elfoglalt és hogy,biztos van rá érthető magyarázat.Bár előbb hallania kell a problémát pontosan és csak azután tud teljes "tervet" alkotni.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Azér jöttem ide,hogy elmodjam félelmeimet,mivel kedvesem régóta nemjelentkezett se telefonon,se ímélben.Nem is látogatott meg engem,se mostanában.Mintha már elfeljetett volna.-mondta komoly arcal,meg sem rebent az arca amikor ezeket a szavak kiejtette.

VI Újszülött farkas

*Végighallgatta a lkány mondandóját és közben néha komor arcot vágott.Elég tömören fejtette ki előtte,hogy mi is a baj,de végül is lényegretörően.David egyből hozzá is látott páciense lelkének megnyugtatásához és vigasznyújtásfélébe kezdett.*
-Értem.Ennek több oka is lehet.Az egyik,hogy már Ön nem érdekli Őt.A másik,hogy sok a dolga.A harmadik,hogy elutazott és nem tuja Önt hívni vagy eltünt a mobilja.E-mail címet pedig lehet,hogy nem jegyezte meg.Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni.Itt az a megoldás,hogy amikor találkoznak akkor elbeszélgetnek erről a dologról.Hogy hányadán állnak és a többi és a többi...
A másik megoldás,hogy ön sem figyel rá és megpróbálja elfelejteni.Ha visszatér akkor eldönti,hogy mit tesz ha nem akkor pedig éli tovább az életét.Ez az utóbbi csak Neki lehet rossz feltéve,hogy Maga képes szakítani vele még ha nem is teljesen biztos a szakítás.Ezekről már magának kell döntenie.
*Elég gyorsan a lényeghez jutottak és Davidnek semmi nem jutott eszébe ami még segíthetne.Ha ilyen a probléma akkor csak ők tudják megoldani.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Igaza van uram.Sajnos attólfélek,hogy elfelejtett,mintha nagyon ráérne ,de ő is öregszik,és változik.-mondta majd sóhajtott egyett.
-Szakítás nem volt a fejemben,de reméálem egyszer találkozok vee.-majd ltászott,hogy elgondolkodott.
~Igaz a fiúk is bíztattak,hogy beszélgesek el vele,meg keressem fel.~
-Tzdja uram igaza van.Majd elbeszélgetek vele.

VI Újszülött farkas

*Úgy gondolta,hogy ez a beszélgetés igen röviden,de befejeződött.Meghallgatta amit Karolina szeretett volna mondani aztán lezárta a beszélgetést*
-Értem.Rendben.Hát akkor...sok sikert a barátjához.Majd értesítsen mi lett vele.Ha nincs több kérdése vagy nem akar mást megbeszélni akkor...
*Remélte,hogy nem veszi sértésnek,de ő itt lezárta a társalgást.Persze nyitott az újabb kérdésekre és témákra,de amiélrt jött Miss Mendez azt már teljesen megbeszélték.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Köszönöm,hogy meghallgatott uram.Remélem nem nagyon pazaróltam az idejét.-mondta,és felállva felvette kabátját,amit magával hozott,és lemenve a lépcsőn az ajtótt kinyitva persze előtte felvette cipőjét elköszönt,és elment hazafelé.

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*Mintha csak tegnap lett volna ,hogy elváltak.Ugyanaz a vágy fűtötte őket, mint amikor az első éjszakájukat töltötték eggyütt.A hálószoba sejtelmes félhomályába menekültek ,és szenvedélytől felfűtve ,csókkal boritották egymást.Gordonról lekerült az ing ,és lassan a nadrág is ,miután egyetlen csekélység fedte testét.A szoba elenyésző fényében Jenny domborulatai rajzolódtak ki ,ahogyan kedvese forró áramlás közepette szabaditota meg fölöslegessé vált ruháitól.Test ,testhez feszült, és izottak a vágytól,miközben vérük szerelemtől pezsgett ,be nem telve egymással.Lángoló szenvedélyük egymásba mélyült, és sóhajtásaik közeppette adták át magukat a gyönyörnek.
Élvezték egymást, és nem akartak elszakadni ,egyetlen röpke pillanatra sem.Falták, habzsolták az életet, mely majdnem szétválasztotta őket.Jenny ,Gordon vállát harapdálta, miközben a nyakán forróvá vált szerelme egyre sulyosodó lehellete.A férfi gyengéd volt a nővel ,aki alatta vált eggyé az éjszakával.A fülledt levegő lassan a két felhevült szerelmesre nehezedett ,és egyfajta lepelt boritott a kélytől izaddttá vált testükre...

Vendég

*A lány szinte fázott, annyira vágyott már a férfi testének melegére, arra hogy átölelje, megcsókolja, és eggyé váljon vele. Az ismeretlenség izgalma, ha lehet még jobban felkorbácsolta szenvedélyét, boldog volt, hogy ő volt most a vezető pozícióban, nem kellett várnia szerelmének beteljesülését. Miközben lágyan ringatózott a férfi ölében, mint ahogy hajdanán kislány korában az öreg diófára akasztott hintán, teljesen elködösült előtte a világ. Már semmit sem csinált tudatosan, csupán az ösztönei éltették. Farkas énje csak úgy tombolt benne, követelve jogosnak vélt jussát, s Jenn most engedett vágyainak. Érezte, még mindig jobb, ha ebben éli ki magát, mintha gyilkos hajlam gyötörné lelkét. Mélyet sóhajtott, majd nem tudta többé megállni, hogy hangot ne adjon örömének. Gordon egyre nehezebben vette a levegőt, szívverése felgyorsult, és ezek a hangok elkeveredtek a lányból olykor-olykor előtörő halk sikolyokkal. Ahogy érzéseik az élvezet egyre magasabb fokára hágtak, a tempó is egyre gyorsabbá vált, olyan volt mint egy szenvedélyes latin tánc. Igen, táncosok voltak ők, akik arra ítéltettek, hogy öröklétig egymás karjaiban leljenek megnyugvást...*

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*Tüzes vasként korbácsolta őket a kély ,mikor egymásba mélyedve adták át magukat a végső élvezetnek.Robbanásig feszült a levegő ,és az utolsó pillanatban szétáradó energia vette körbe a két vágytól izzó szerelmest.Amint a forrás kiapadt ,ugy ereszkedett le Gordon mellkasára Jenny ,mint az őszi köd a hegyekre.Pár perc mulva ,kimerülten ,egymás karjaiban pihentek, és lassan a nyugodt álom telepedett rájuk ,mikoron a hold teljes fényével világitott át a sűrű felhőrétegek közötti apró szünetben.Álmaikat a fülledt erotikától gőzölgő szoba vigyázta ,és Gordon szamurájkardja ,mely az ágy melett pihent gazdája használatára várva...

Vendég

*A lány mint a villám, úgy száguldott az erdő fái közötti nem létező csapáson. Az őz, akár egy riadt madár, úgy repült előtte, de ő nem nyugodott, társai oldalán tovább űzte a vadat. Sárgás szemek villantak az erdő sűrűjében, jelt adó vonyítások visszhangoztak halotti csöndjében. A végső ugrás gyors volt és határozott, ahogy a farkas az izmos testre vetette magát. Az állat torkát kereste, éles fogait belemélyesztve olyan kéjt érzett, ami még álmában is ismerős, jóleső érzéssel töltötte el. A mámor sokkoló erővel tört rá, felriasztotta álmából. Felült, és levegő után kapkodott, s mikor körülnézett, teljesen összezavarodott, a környezet teljesen más volt. A szobát betöltötték a nap első sugarai, a kandallóban már kialudt a tűz, és egy férfi aludta mellette az igazak álmát. Hosszan nézte nyugodt arcát, majd halványan elmosolyodott. Tudta ki ő, és ez a tudás most minden kincsnél többet ért számára. Azt is tudta már, hogy ő kicsoda, farkas, biztos volt benne, álma még mindig ott lüktetett tagjaiban. Érezte a természet mindent elsöprő erejét, a vágyat a vadászat iránt, amely folyamatosan ösztökélte, hogy fusson, rohanjon, tegye azt, ami eleve elrendeltetett. Próbálta csitítani a benne tomboló fenevadat, mélyet sóhajtott, behunyta szemét, majd felidézett magában egy bús andalító dallamot, amelyet még Shira és Honover temetésén énekelt. Erre a gondolatra majdnem megállt a szíve, az emlékek vad áramlata rohanta meg.*
- Édes istenem...*suttogta, majd erőtlenül hanyatlott vissza az ágyra.*
~ Nyugi, szedd össze magad, később majd átgondolod az egészet... Örülj inkább ennek az adománynak...~*sokkoltan bámulta a hófehér plafont, ám végül sikerült visszanyernie lélekjelenlétét. Lassan oldalra fordult, újra a férfi kisimult arcát nézte, majd tekintete egyre lejjebb vándorolt, amíg a takaró meg nem gátolta a további szemlélődésben. Egy röpke gondolat újra mosolyt csalt arcára, majd közelebb kúszott Gordon-hoz, bebújt a takaró alá és kíméletlenül megcsiklandozta a férfi oldalát. Még mielőtt a másik nagyon hadakozhatott volna, szorosan magához ölelte, és alig hallhatóan édes szavakat sugdosott fülébe.*
- Szeretlek téged, te kegyetlen és mindenre elszánt vadász....

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

/bocs,de még mindig vacakolunk errefele,már 1 órája próbálok írni de folyton nem jeleníti meg:(/
*Beléptek az ajtón és kellemes illat csapta meg az orrát*
-mi ez a jó illat?*kérdezte*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin kinyitva az ajtót a háznál benegedte vendégét.
-Ez az illat?Hát kis tömjén füstölő.-felete,majd becsukva az ajtót levetette kabátját.Bekisérte a férfit a nappaliba,ami jó tégas helység volt,és intett.hogy nemsokára jön.Az ajtóval szemben volt kát fotel,és egy asztal elöttük.Az asztal utánn egy tv,de a tv és az asztal között egy fura ki alacson székféle volt.
A konyhából finom illatk kezdtek terjengeni.Fél óra múlva Ketrin jelent megegy tálcával kezében,amin egy nagytányér sütemény gözőlgött,és egy kancsó meleg tea.Lerakva az asztalra,még visszament kát bögréért és tányérét,villákért.
-Tessék kostóld meg.-majd hozzátette,.
-Ez a napalim.-majd a baloldalon elhelyezkedő szobapálmára nézett.

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

-Hmmm,szép tágas kis szoba,az ényém is az csak tele van pakolva kacatokkal és nem látszik.a tömjén....úgy látszik,hogy valamennyire egyezik az ízlésünk...van benne valami jó,megmagyarázhatatlan..de szeretem*és újra surrant a mosoly*
-Úgy látom,hogy amig nem vagy emberek közt..közben jól kitanulmányoztad a konyhaművészetet...ez a süti...nagyon finyom*alig bír megszólalni,nem akarván illetlen lenni inkább eszik és nem beszél,várja,hogy mit mond még a lány*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

-Hát a konyhában otthonosan mozgom mitagadás.-mosolyodott el erre Ket,de elgondolkodott,míg kiöntötte Busternek a teáját.
-Tudod szeretek beszélgetni,de nem a nagy tömegben.Inkább a betegekkel beszélgetek a legtöbbet.,Orvos vagyok alapáslásban.De annyira lefoglalt eddig a munka is.-tette hozzá elmélázva egy kicsit.Észbekapva vágott egy szelelett a férfinak,és egy villát is adott neki.
-Jóétvágyat.

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

-Kösz szépen!
Ket a konyhatündér*és erre bekapott egy adagot*
Én elvagyok mindenhol,bár sokan azt mondják,hogy szeretek a központban lenni én ezt nem hiszem.A lényeg,hogy nem szeretek elmaradni senkitől.
Szóval orvos,az igen nemes hivatás,én laborban turkálok,Te meg gyógyítasz:)
/megint idő van...ez aztán a hosszú játék Smile

.bocs.rohanok./

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

/semmi baj holnap folyt köv/
-Hát valahogy úgy.Ha valami baj van csak szólj,és megvizsgállak.-tette hozzá,és még egy szeleletett vágott Busternek.
~Remélem netettem bele túl sokk csokit.Mert még hasmenése lesz tőlle.meg a mandulátol.~gndólta magában.

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

-Kösz de ez már lassan átmegy egy töműrosszalkodikába.Nagyon finom a süti de most egyél te is velem.-
-Amúgy amint mondtam már rég nem gyakoroltam.Van még errefele valami rendes gyakorlótér...na és volna-e kedved valamelyik nap egy kicsit mozogni?Csak azért,hogy ne temetkezz a sütésbe,kell egy kis mozgás is.
*erre kacsintott egyet és hozzálátott az újabb adag sütijéhez.*

VI Újszülött farkas

*Karolinaállt jelezvén,hogy nem szándékozik tovább beszélgetni,majd elindultak lefelé.Eléggé szerény lány volt a szavaiból ítélve,de ez ellen nincs mit tenni.Illetve van,de nem muszály.*
-Igazán nem rabolta az időmet.Örültem,hogy itt volt.Remélem sikerül megoldani a dolgot és szeretném ha értesítene rólla.
*Tényleg remélte a megoldást,de többet tényleg nem tehetett.Bezárta az ajtót az elköszönés után és visszament megnézni a következő pácienst.Nem volt sok hátra.Szusszant egyet és folytatta a köztes időben lévő teendőit.*

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*Egyensuly.Mi miért lesz ,és mire teremtetett.Gordon a hegyi tisztáson sétált mesterével, és beszélgettek.Beszélgettek ,az életről ,a létezésről, és a körülöttük áramló energiáról.Apa ,és fia elválaszthatatlanok voltak.Minden nyugodt.Minden tiszta.A természet ,a levegő ,minden...
A kép kezdett zavaros lenni, és egy furcsa, kellemes ,majd csiklandós érzés keritette hatalmába Gordont ,ami elrántotta nyugodt álmától.Mikor kinyitotta szemét ,a reggeli lágy napsütésben kedvesét pillantotta meg ,aki épp hozzásimulva köszöntötte őt...
Igen ,köszöntötte, ami rögtön feltűnt a szamurájnak, hiszen már hozzá szokott, hogy minden reggel bemutatkozik ,majd meghóditja egynapos amnéziában szenvedő szerelmét.De most nem kellett.Most emlékezett rá.És arra is ,hogy ,hogy ő vadász.
Szemébe nézett ,és némán ,hosszu perceken keresztül vigyázták egymás tekintetét, majd Gordon halkan megtörte az idilli csendet.*
-én is szeretlek ,és mindig szeretni foglak.Nem fogok lemondani rólad soha többé...
*Majd átölelte ,gyengéden magához huzta ,és szenvedélyesen megcsókolta.Ajak ajakhoz ért, és a reggeli üde fény lágyan simogatta ,a két egymásra talált szerelmest... *

Vendég

*Egy évvel ezelőtt talán nem is gondolta volna, hogy így fog történni, ám most annyira jó volt ez az érzés. Kicsit még mindig lüktetett benne, az a fájdalmas seb, amely akkor mérgezte meg szívét, mikor azt hitte kedvese nem lehet már az övé, ám nem hagyta, hogy ez az érzés elronthassa ezt a pillanatot. Gordon felébresztette őt sötétséget hozó álmából, felnyitotta szemeit, és újra tudott örülni az életnek. A csók kellemes, biztonságot adó érzéssel töltötte el lelkét, s a férfi súlyának nyomása most csak erősítette benne ezt. Magához ölelte, majd oldalra gördítette, és felé kerekedett. Miután újra megcsókolta, mellkasára hajtotta fejét, és rövid időre behunyta szemeit.*
- Mi lesz most velünk, Gordon, mi lesz most velünk...

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*Mikor szerelme a karjaiban pihent ,feltette azt a kérdést ,ami már régóta foglalkoztatja Gordont.Foglalkoztatja ,de nem nagyon talált rá választ.Azt tudja ,érzi hogy ragaszkodik e nőhöz, és azt is hogy mindennél jobban szereti.Belenézett a ragyogó zöld szemekbe ,és csendben válaszolt, kedvese kérdésére*
-megpróbálunk mindent megtenni hogy ne keljen elválnunk, még ha olykor ez akadályokba is fog ütközni.Amig eggyütt vagyunk ,nem lehet baj.Ebben biztos vagyok, de sok dologban nem...
*megfogja gyengéden szerelme kezét, majd folytatja.*
-nem tudom mennyire vagy erős, és mennyire tudod uralni a benned élő farkast.Ez nagyon fontos.Bármennyire is hajszol ,tombol a véredben ,nem engedheted szabadjára...
*szemében könnycsepp keletkezik ,mely lassan végig gördül az arcán ,és az egybekulcsolt kezekre hull...*

Vendég

*A kiejtett szavak ólomsúlyként nehezedtek a lány lelkére, bármennyire is szerette volna, most már tudta, semmi sem lehet már olyan, mint régen. Ahogy ott ültek az ágyban, rubinvörös takaróik közt, a fény egy aranyló könnycseppről tükröződött vissza, amely összekulcsolódott kezükön pihent meg. A lány arcára kedvese puhatolódzó szavai szomorkás mosolyt csaltak, majd szinte magába roskadva hajtotta fejét a férfi vállára.*
- Miért hiszed azt, hogy ami más, az csupán rossz lehet? *suttogta halkan, vérvörös ajkai már nem húzódtak mosolyra, ám ezt a férfi nem láthatta* - Ami bennem van, ami vagyok, ajándék, nincs benne semmi gonoszság...

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*Gordon elgondolkodott a hallottakon.Oly keveset tudott a farkasokról ,a közösségükről ,a falkákban zajló eseményekről.Az egyetemi kollégium könyvei nagyon keveset mutatnak meg.A vámpirokról felhalmozott tudás mellett ,elenyésző a vérfarkasokról szóló tanulmány.*
-kérlek mesélj nekem a vadról ami benned él, és arról ,hogy mivel ajándékoz meg téged ,vagy az emberiséget...
*gyengéden végigsimitja szerelme arcát, majd ujra kezébe temeti kezét.*
-engedj közelebb hogy megismerhesselek, hogy megismerhessem...

Vendég

*Jen oldalra fordította arcát, hogy ne kelljen kedvese szemébe néznie. Az egyik bordó takarót maga köré csavarva felkelt, majd az ablakhoz sétált. Résnyire elhúzta a függönyt, s a város mögött elterülő erdős tájat nézte. A napfény világos csíkot festett arcára és testére, még halványabbá téve ezzel alabástromszerű bőrét. Egy rövid időre lehunyta szemét, élvezte a nap melegének éltető simogatását, érezte, itt a tavasz, nemsokára kinyílnak a virágok, s az erdőből talán végleg távozik a gyász nyomasztó szelleme. Mikor szemét újra kinyitotta, tudta, válasza nem késlekedhet tovább, akármilyen nehezére is esett most a szólás.*
- Hisz te magad is jól tudod, nem szólhatok erről, ahogy te sem mondhatod el, ki is vagy valójában. Kezeinket béklyóba veri a titoktartás, nem beszélhetünk erről...*mondta, a férfinak továbbra is háttal, nem volt képes állni a pillantását, nehezére esett bármit is megtagadnia kedvesétől* - Nem él bennem semmiféle vad, én csupán meghallom a természet hívó szavát, szüksége van ránk...
*Ajkába harapott, majd rövid ideig nem szólt egy szót sem. Mikor már a csönd kezdett volna kínossá válni, lassan megfordult. A függönyök résein beszüremlő fény aranyló glóriát vont alakja köré, csupán egy homályosan sötét sziluetté téve azt.*
- Hogy mivel szolgálnánk mi az emberiséget? *kérdezte halkan, majd arcán keserű mosoly jelent meg* - Szolgálni? Ugyan miért? Mivel szolgálják ők a földet, a saját környezetüket, ahol élnek? Csak kihasználják azt, de nem tesznek érte semmit! *hangja most élesebben csengett, nem tudta leplezni felháborodását, arca elkeseredettséget tükrözött* - Mi csak megpróbáljuk megvédeni, oltalmazni a természetet, és mi ezért a jutalmunk? Üldözöttek leszünk egész nyomorult hátralevő életünkben...

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin kicsit elvigyorodott a tömőrosszalkodikán,de átgondólta a mogás dolgot.Régen harcolt,és gyakoróltKiment a formájából.
-Hát persze.Ha egyszer ráérsz akkor megyek szívesen veled gyakorólni.-mondta,majd kicsit émelygő tekintettel nézett a sütire.
-Bocs,de nembrom a túlzottan édes süteményeket.Egyfajta laergia.Nembírom a mazsolás sütiket.-felete,de látszott rajta,hogy a világ összes hatalmáért sem enne a mazsolás kuglof ból.
-Szeretek sütkérezni,meg főzni.Mivel elfelejtem a bajaimat,és maga az alkotás örörme miatt.-tette hozzá.

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Ismeretlen

*Gordon figyelmesen halgatta szerelmét ,aki most komoly, és határozottan beszélt az ablakon beszűrődő reggeli fényben.Felállt ,majd egy törülközőt maga köré csavarva odalépett kedvese mögé ,majd vállánál átölelte...*
-tudom miről beszélsz.Én is a világ kirekesztettje vagyok ,és mint mondtad ,én sem fedhetem fel igazi mivoltomat sem előtted ,sem a világ előtt...
*Némán , időtlen percekig álltak a fényáradatban ,és Gordon lassan kedvese vállára hajtotta fejét, majd halkan ,a csendet épp megtörve szólalt meg.*
-a sorunkon nem változtathatunk mert erre teremtődtünk ,de...
szeretlek...
Annyira szeretlek...*hangja kezdett elcsuklani, mikor szerelme megfordult karjaiban ,és csillogó szemét, az ő bús tekintetébe meresztette, majd ajkuk egyre közeledett egymáshoz mikoron szemüket behunyva ,átadták magukat a szerelemnek...
A sokat látott felkelő nap, két egybefonódott alakra meresztette lágy sugarait.Fénye egy farkas ,és egy vadász összekulcsolódott sziluettjét világitotta meg, kik felvállalták érzéseiket ,és eggyüttes erővel néztek szembe e gonosz ,és kegyetlen világgal...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nemsokára Kar már a házak rengetegében lépkedett.Nézegette a házak falait.Azokon az árnyékok,és a fények táncoltak.Bár már az emberek aludtak,ő még sétálgatott.Kelemes hideg,és tiszta az ég.A fák is kezdtek rügyezni.Végre beköszöntött a tavasz.Imádta a tavaszt,mert a táj felébredt a téli álmából.Pár madárka aludt a fák ágain.Léptei halkakk,és óvatosak voltak.Kezében egy kis táska,amiben kis elemózsia volt comagólva.Testét kedvenc feketekabátja fedte.Szemét napszemüvege.Haja kiengedve.Kezén kesztyű,és egy szép karkötő.Fekete bőrnadrágja hozzátapadt a lábához,és csípőjén egy jó kis öv,amin a mobiltartója is volt akasztva.Lábán egy szép fekete,és piros színű sportcipő,igaz kicsit kopogott a sarka.A felsője egy bíbrszínű ing volt.
~Rendben.Ittvagyok.Most igaz kellene egy kis pihenés.De hova is üljek le?~nézett krbe,mert a padokon igencsak űltek a szerelmeskedők.
~Tavasz.,szerelem.~fintorodott el egy pilanatra.Utálta,ha a közterületen csinálták a többiek.Nemnagyon volt kedve őket figyelni.Majd inkább tovább ment a háza felé.