Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

Itt maximum két hetente új témát fogunk felhozni, mindenki megoszthatja gondolatait, nézőpontját, véleményét az adott témákban.
Első vitatéma:

Talán más nem egyszer mindenki eljátszott a gongolattal, egy-egy izgalmas, vagy épp szörnyű könyv, film, vagy történet megismerése után, hogy:
Ha tényleg léteznének az adott csoportok (vámpírok, vérfarkasok, vadászok) és muszáj lenne választanod, melyikbe tartoznál, és miért pont abba?

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

Én bizony elgondolkoztam mindezen és ilyenkor tevődik fel bennem a kérdés,hogy hogy lettem vadász,hiszen kevés dolog van az életemben,amit jobban szeretnék a természetnél...ha lehet kerülöm a nagyobb városokat,szeretem a csendet és a lelki békét...mondjuk mindez a vadászoknál is megtalálható,így nincsen kényszerem és nincsen bennem egy dühöngő vadállat sem...ezért mégis csak inkább a vadászatot választottam. Pedig kevésen múlott,hogy nem Gasnak írtam először Smile

Halandó

Eljátszottam már a gondolattal és erre sztem nincs jó válasz hisz ,mindegyikben van valami vonzó és taszító is egyben.
Mindegyik áldozatot követel. Még én sem tudom mi leszek ha nagy leszek.
A legnehezebben az öregséggel bírkozom meg viszont örökké élni nem mindig áldás. Nem tudom mennyi marad meg az igazi valómból.
Inkább abba hagyom mert már kezdem elveszteni a fonalam.

I Alfahím Tartózkodási hely: Topolya

No! Hát akkor énis lerántom a leplet a valóságról... bevallom nektek őszintén... én FARKAS lennék a legszivesebben. Very Happy

A viccet félre téve (hmm talán menni fog), azért választottam annak ideén a farkasokat mert úgyérzem a személységem a fakasokéval hasonlatos leginkább.

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Szerintem erre a kérdésre nem lehet egyszerű választ adni. Azt gondolom, ennél kicsit összetettebb a dolog. Felmerülnek ilyen kérdések, hogy mit veszünk alapnak? A játékot, vagy pl Anna Ricet-t? A legendákat vagy Bram Stoker Drakuláját? Az Underword zagyvaságát, vagy L. Hamilton alapjaiban véve ( a kicsit elrugaszkodottabbak számára) vonzónak tűnő fikcióját? Sorolhatnám tovább, hisz mind más és más megvilágításba helyezi a dolgokat. De az egyszerűség kedvéért vegyük alapul ezt a világot, amit mi teremtünk magunknak, azaz a játékot. Egyszerűsítsük tovább, miszerint a halál nem választható. (bár azt gondolom, józan megfontolással talán ez a választás tűnik a legcsábítóbbnak)
Valószínűleg sok halandó az örök élettel kecsegető Kamarillát választaná…habár a farkasok is rendelkeznek eme „vonzó” tulajdonsággal, de ott azért sok minden közbezavar…pl, az átváltozással járó fájdalom, a lassan tanulható önuralom, a szenvedés ahogy a vad átveszi az uralmat a tested felett…és nem utolsó sorban ugye nem is egy épületes látvány amíg nem képes egy gyönyörű, kifejlett farkas alakját felvenni. Szóval ha csak a halandók gyarlóságát nézem, a vámpírokat választanák sokan, talán én magam is. De ha valaki képes lenne a döntés pillanatában reális szempontok szerint mérlegelni, akkor elgondolkodna rajta. Az ember alapvetően egy társas lény…a vámpírokról az ég világon mindent el lehet mondani, csak ezt nem! Egy vámpír akár hányan vannak körülötte, mindig magányos marad. Talán a legegyszerűbb magyarázata eme ténynek, hogy halott. Ezzel szemben a farkasoknál olyan összetartásra és családra talál, amiről álmodni sem mert volna halandó életében. És a harmadik csoport, amiről eddig még nem volt szó…hát nem tudom az adott helyzetben választaná- e valaki a vadászatot? Ha már muszáj kiátkozott életet élni, akkor az tegyük erősen. Ha már muszáj elveszíteni az emberi mivoltunkat, eddigi életvitelünket, akkor ne táncoljunk vékony kötélen halandóság és az „Isteni” szféra felett. Akkor vagy boruljon minden amit eddig ismertem, vagy maradjon minden a régiben. De a köztesség őrjítőbb, mint a halál, hisz légy minden Teliholdkor kiszőrösödött farkas, vagy a szomjával gyötrődő vámpír, de tudd, hogy tartozol valahová. Tartozol egy adott helyhez, csoporthoz, ponthoz, ahová úgy szólván haza térhetsz. De a vadászoknál, ez kettősséget élvez. Egy az Isteni hivatás, és egy a halandó élet, amit ugyanúgy élhetnek…mért mondana le bármelyikről is? Lehet családja, amellett hogy ahogy a nap lenyugszik, levetkőzi egyszerű halandó mivoltát, és Ő is ugyanolyan mészárossá válik mint a másik két csoport. Sőt talán rosszabb, ha józanul belegondolunk. Egy vámpír öl az életben maradásért, egy farkas öl, mert a vérében van a vadászat, mert nem tud parancsolni az ösztöneinek. De egy vadász…nem lesz jobb neki, nem a vámpír feje kerül desszertnek a családi asztalra…Ő csak az egyensúlyfenntartó, semmi egyéb. (habár szükség van rá, nagyon is!) De milyen élet ez? Folytonos rettegés, hogy mi a fontosabb, az élet amit halandó ként élhet vagy az Isteni hivatás? Hát…akkor inkább a véglet!
És a válasz…mi lennék? Ígérem, ahogy egy ilyen helyzetbe kerülök, Ti lesztek az elsők, akikkel tudatom eme megfontolt döntésem, hisz ha most választok egy csoportot, az kellően szubjektív lesz, mint ahogyan a fenti sorok is csak szubjektív spekulációk halmaza. De mit vártok…ez csak egy fikció…(hisszük mi, Óh áldott tudatlanság!)
Wink

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

Ez egy nagyon jó kérdés és ezen én is sokszor elgondolkoztam.Ám mindig belekalkuláltam valamit.Ha úgy érzem,hogy ha felnőnék és csatlakoznék farkasokhoz vagy vámpírokhoz és elveszítenék szinte minden emberi dolgot ami összekötött a családommal például akkor az a kérdés merül fel bennem,hogy ugyan olyan e min t amilyennek én képzelem.Oly sok a változat és mindegyik nagyon más.
Vámpíroknál: Ha léteznének akkor lehet,hogy olyanok,mint a Buffy-s vámpírok.Ők ölnek és egy nyamvadt karó a szívükbe vagy egy golyó a fejbe vagy szívbe és porrá is mentek...hát ez nem valami jó.Inkább élek ebben a világban,mint ott bár ott is meg lehet erősödni,de a megölés még mindig könnyű.Aztán a másik véglet az én szememből.Nem sok félét olvastam vámpíros könyvekből,de a Buffy vámpírok és Anne Rice vámpírjai a leg távolabb állnak egymástól.Anne Rice-es vámpírrá válni már talán megfontolható.Őt két dolog öli meg biztosan.Napfény és a fej levágása.Ha elég a tűzbe akkor néhány nap múlva újra él.Ha levágják a karját másnap estére ugyan olyan és így van bármely végtagjával.Ha sziven lövik asszem akkor is begyógyul neki.Ha hasba lövik akkor meg se tántorodik hanem másodpercek múlva már nincs is seb.Vannak érzései és élhet társaságba.Ámbár véres könnyeket hullat,,de talán ezt el lehet rejteni.
Vegyük úgy most,hogy vf-es lények vannak.Vámpírokhoz sokszor jó lenne csatlakozni ha ilyen lenne.Persze meggondolnám.Ha nem túl jó az életem akkor lehet eldobnám ily módon.Ellenkező esetbe nem biztos.
Vfes farkasok...hm...lehet,hogy beállnék hozzájuk és találnék módot arra,hogy ne fedjem fel magam teliholdkor.A fájdalmat addigra lehet,hogy fogom tűrni bár gondolom eléggé furcsa fájdalomról van szó.
Vadászokhoz nem igazán állnék be.Nekik ott van a minden napi stressz.A munka és az éjszaka amit harcolva töltenek sokszor.Nehezebb az életük egy átlagos halandóénál,de viselni kell a halandók terhét.Így őhozzájuk a valóságba nem csatlakoznék,de lehet,hogy itt valamikor fogok Wink

Persze nézőpont kérdése a dolog,de színtiszta egyenes választ most nem tudok adni...asszem elég jól leírtam,hogy miért...

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Vancha, Anna Rice vámpírjai olyan szépen égnek el mint a huzat! ÉS nem lesznek két nap múlva jól.
Hisz ha olvastad a Lestat a Vámpírt, tudod, hogy Magnus hogyan ölte meg magát, miután megteremtette Lestatot. Ha nem olvastad, csak az Interjút, akkor is tudhatod, hogy Lestat, aki baromi erős volt hiszem mire teremtette Louis-t addigra Ő már ivott Akasa véréből (aki az ősanya, de ezt sem tudod ha nem olvastad a Lestat a vámpírt) szóval iszonyat erős volt, ezért bírta ki azt hogy elégették, és ha akkor nem hibázik Claudia, és nem a mocsáárba dobják, ahol a hüllőkön él és megerősödik, akkor Ő sem éli túl. És ha esetleg csak a filmet láttad, akkor is tudohatod hogy a Vámpírszinházban Louis mindenkit felgyújtott. Ugyan minek ha nem halnak bele ?? Szóval a tűzzel csak óvatosan, nem szeretitek, és igencsak kevesen élik túl!!! Wink

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

Most olvasom a Lestat a vámpírt,de Akasánál még nem tartok.Azért gondoltam,mert Magnus azt mondta,hogy szórja szét a hamvait,mert ha nem akkor visszatér esetleg...lehet,hogy itt a bökkenő...a lényeg az az,hogy még ha a tűz nincs is az életben maradásnál akkor is elég erősek.

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

Hm jó kérdés, ugyan mi találtuk ki (pontosabban Shira) az első kérdést, speciel én nem nagyon gondolkoztam el ezen.
Persze már számtalanszor eljátszottam egy-egy fajta vámpirral, farkassal, de szinte mindig arra jutottam, hogy legszivesebben ember maradnék. Mert ugye rengeteg plusz dolgot kapnak, de ugyanakkor el is veszítenek olyan csodás dolgokat, ami a halandók sajátjai.
Ugyan van vámpír karakterem, alakulóban van egy farkas, de a szivem mégis a vadászoké.
S hogy miért? Ha rendesen nekiveselkednék talán egy litánia lehetne az érvelésem, de lehet egy Háború és béke terjedelemben is meg tudnám oldani.
Nézzük csak röviden:
Vámpír. Hm igen, csábító. Sokak számára vonzó lehet, talán minden ember eljátszik élete folyamán azzal, milyen lenne vámpírként "élni", vagy hagyni, hogy egy vámpír véres csókban részesitsen. Viszont az ajándék, az öröklét szörnyű teher szerintem. Erre első sorban az egyetlen általam olvasott Anne Rice könyv végén jöttem rá, milyen lehetetlenség elviselni a korok változását. Rád nehezedik a tudat, hogy azok az emberek, akikkel még halandóként éltél, stb lassan kihullanak, megöregednek, a családod, a szeretteid elmulnak, Téged pedig elfelejtenek. Hiába kezdenéd ujra, hiába esnél "szerelembe" kénytelen lennél rájönni, semmi sem örök. Mindenki elkopik mellőled. S ha ez még nem elég, nézzük a vilgáot magát. Talán régen még könnyebb volt, nem változott olyan hamar a világ, viszont mostanság hetek akár napok alatt 180 fokos fodulatokat vesz minden az emberek körül. Ha belegondolunk a "rendes" világitást is nem olyan régen találta ki Edison (ha jol emlékszem) és ma már el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle. Vagy itt a számitógép. Nagyszüleink (a legtöbb 50év feletti) azt sem tudja eszik vagy isszák, hol kell bekapcsolni, mi is az, hogy kell használni stb. Aztán ugye jött az internet. Ha emlékezetem nem csal kb a 70es évektől használták az amerikaiak talán valami katonai vagy valami szupertitkos cuccra. Ma medig kb 35 év elteltével itt ülünk a gép előtt. Kérdem én, hogyan is dolgozhatná ezt fül egy "emberi" agy, ha nem született ebbe bele? Mindegy ebbe azt hiszem tulságosan is belementem.
Másiktény, a vámpir legnagyobb ismérve, a vérszomj. Mit is jelent? Éjszakánként kénytelen halandókra (ami saját maga is votl egykron) vadászni és hideg vérrel megölni, hogy élhessen. És speciel képtelen lennék rá szerintem.
Farkas? Még szerepjátékban is kérdéses mennyire tudnám kijátszani a farkas karakter. Alig tudnám beleélni magam. Igaz szép a temrészetközeliség, de ezt sima halandóként is ki tudom élvezni épp olan mértékben amennyire szükségem van rá. Itt is itt az örök élet (a vámpírokhoz hasonló összes problémával), s talán a vadonban könnyebb is lenne elviselni. Vagy éppen nem. A farkasok többsége egy idő után már nem vágyódik a városokba, igy elkerülhetetlen, hogy kivülálló legyen az uj változásokból. S az ember egyre inkább pusztitja a "természetes" élőhelyét.
A másik, a fájdalom, a kín. még elképzelni sem tudom milyen fájdalommal járhat, ahogy csontok törnek, nyúlnak alakulnak, izomcsoportok pattanak és születnek egy teljesen új külsővel megajándékozva. Én én vagyok, magamat szeretném a tükörben látni, nem egy szőrős valamit (amikor először változik át). Milyen szürnyű kiábrándulság lehet az, hogy belenézel a tükörbe (lehet az viztükör is) és nem a megszokott arcnéz rád vissza. A bunda meg... Nyáron meleg, zavaró... És a bolhák?! Razz

Ugyan vadásznak lenne sem egyszerű, mégis ott van az élet végén a megnyugvás. Ha azt nézzük emberként épp ugyanúgy szeretheti a természetet, végignézheti a napfelkeltét, miután az egész estét kedvese karjaiban töltötte. Élhet nappal, nincs szüksége az életbenmeradáshoz arra, hgoy gyilkoljon. Nem kell átváltozni semmiféle "szörnyeteggé". Így is kénytelenen sok szerettétől megválni élete folyamán, de nem az összestől. Végig mmegbarad benne az, amiért érdemes embernek lennie: Szerethet, képes érzéseket adni és kapni. Képes szerelmeskedni (nem ugy mint egy vámpír). Képes arra, hogy hozzá hasonló embereket hozzon létre. Ehet, ihat kedvére, s mily csekély áldozat az ahhoz a sok szépséghez képest, amire képesek vagyunk, hogy nem tart örökké. Egy idő után A vámpírok és a farkasok is elmulnak, épp úgy mint az emberek, s rengeteg olyan dolgotól esnek így el, ami olyan élmény lehet halandóként.
Leszűkitve a vadászokra, ez mind elérhető nekik. Ám második hivatások lehet tehet is de valamilyen szinten ajándék. Szép gondolat az, hogy védjük meg az emberiséget és annak, boldogitó tudatlanságát ezektől a fajoktól. Ha megnézzük ők épp úgy nevethezőek "isteninek" mint a másik két csoport. Bár mégis másképpen. Halandóságuk ellenére, nekik is vannak különleges képességeik, s ami leginkább zavaró lehet egy-egy vámpírral, bolhással szemben (néző pont kérdése lehet ez jó dolgog is) hogy halandók. De ezt már az előbbiekben emlitettem. A vadászok az istenségekhez (szentekhez) inkább mentalitásban, felfogásban hasonlithatók. Hiszen ez valamilyen szinten mártíromság is. Feláldozzák saját tudatlanságukat, akár életüket a többi halandóért. Mi ez, ha nem hihetetlen (isteni?) szeretet? Ugymond gyilkolnak (hihi a vampiknak mindegy, ők alapból döglöttek Wink

) de úgymond egy jó ügyért (kissé naiv felfogásnak tűnhet, de nem minden ember rossz, és talán a legrosszabb is érdemelhet bocsánatot)...
Most hirtelen ennyi jutott eszembe, majd még talán bővitem... Smile

Íme az én véleményem:
Ha a csoportokra gondolok, és azt veszem alapul, hogy olyanok, mint amilyennek a játék világában teremtettük őket, akkor mindhárom csoport esetében inkább a halált választanám, mégpedig a következők miatt.
Kevés kegyetlenebb bűntetést tudok magamnak elképzelni, mint azt, hogy megfosszanak a haláltól. Nekem arra szükségem van. Ha elveszik, vele együtt elveszik az életemet is, mert ha nem tudom, hogy véget fog érni, akkor nem fogom érdemesnek tartani arra, hogy éljem. Ezen persze lehet segíteni; elhatározom, hogy mondjuk 100 évig élek ifjan, és történjék bármi, legyek bármilyen boldog is 100 év múlva, végignézek egy napfelkeltét. Így már lenne értelme, csak egyetlen bökkenő van: a vér. Ha feltesszük, hogy csak emberi vért lehet inni, akkor felmerül több probléma is. vagy nem gyilkolnék, és egy donorral vagy kettővel kihúznám a száz évet, vagy gyilkonék. Mondjuk hogy pár év alatt hozzászoknék a dologhoz. De van egy rosszabb része is ennek: a függés. És ez a legnagyobb hátránya a vámpíroknak. Emberfüggők. na ezt nem akarom. Hiába lennék bármilyen erős, szükségem lenne az emberekre, s ha úgy döntenék, hogy kivonuklok a társadalomból, úgy végezném, mint egy narkós az elvonón. Hát ez nem valami kecsegtető.
De mi van a farkasokkal? Velük életkorügyileg könnyebb a helyzet. ha örökéletűek, megoldanám úgy ahogy a vámpírok esetében, ha csak nagyon hosszú élet, akkor megvárnám a végét. De a farkasoban is van valami, ami nagyon ellenszenves; ösztöneik rabjai. Igen, erősek, igen meg tudják magukat védeni, de gyilkolniuk kell. És ez a lényeg. Legyűri őket valami, ami szinte idegen tőlük, hiába a részük, és életük során max annyit érhetnek el, hogy integrálják ezt magukba.
Így ha megnézzük, mindkét csoport valamilyen rabságot jelent. A kérdés már csak az, hogy melyik a csábítóbb rabság.
De vegyük a vadászokat. Nos, én a vadászok életében nem látok előnyt. Valójában ők az igazi kitaszítottak, mivel a kárhozottakkal egy a sorsuk, de ellenük kűzdenek olyan lényekért, akik szintén kivetik maguk közül. Hát ezt választanám utoljára.
És hogy a farkasok ésa vámpírok közül melyik lennék szívesebben? Erre nem tudok egyértelmű választ adni, pont a két csoport hasonló rossz jellege miatt.

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Nos 3 dolgot kell vétóznom:
1. NEM AVGYUNK BOLHÁSOK!!!!
2. Khm…ezt majd inkább a vámpírok hercege fogja vétózni igazán, de azért kiállok mellette…a vámpírok képesek mindenre amire egy farkas vagy egy ember, csak nem igénylik. De képesek rá…mondjuk nem árt ha előtte ettek…azt meg meg kell szokni hogy kicsit hidegek…
Rolling Eyes

3. Ez a jó ügyért dolog…csupán nézőpont kérdése! Kérdezzük meg a levágott fejű farkast, hogy a jó ügyért volt-e?
Na jó még 2000 pont van amiben vitázni tudok, de adok lehetőséget másoknak is úgy hogy befogom
Laughing

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

*egyetért Anonnal, de ha muszály választani mégis vadász maradna...*

Ezt meg kihagytam: ooc személyként, miota az eszemet tudom rettegek a fakrasemberektől, kevés ijesztőbb dolgot tudok (márha tudok) elképzelni nála. Nah jó, talán a sötétséget. Iszonyatosan félős vagyok, és amitől lehet szinte mindentől félek. Be tudok farázni bármitől, még a leggyagyibb dolgoktól is. Hiszitek vagy sem, mai napig félek a mumustól az ágy alatt, és néha éjszakánként még mindig a fejemre huzom a takarót a szellemek miatt. Jah és ha lehetőségem van rá csukott ajtónál alszom. Wink

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Ezt ooc-s személyként bizonyítom! NEm egyszer tapasztaltam!!!! Laughing

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

Anonnak igaza van...ez eszembe se jutott,de valószínű,hogy eléggé megfontolandó.Majd ha egy farkas vagy vámpír megkérdez,hogy nem akarok-e beállni akkor meggondolom Laughing

:lolTess,én is ilyen vagyok.Mindenfélétől félek.A sötétségtől főleg.Amikor a tetőablak közepéről úgy világított be a hold,mint ha nap lett volna és szinte betöltötte a szobát akkor annyira idegesített az,hogy amikor jobbra fordítottam a fejem akkor azt láttam,hogy ha vannak mesebeli vérfarkasok akkor azok most jönnek elő,hogy lehúztam a redőnyt.
Ezen kívül minden nemű horrorfilmet taszítok és csak azt nézem ami nagyon jó.Eddig nem sok olyan horror vagy thriller volt amit néztem,de nincs is sok.De azért a rejtélyek városát nézem Very Happy

és...és...semmi más...csak ennyi...ebből asszem minden érthető
Gyere Adri alapítsunk csoportot Rolling Eyes

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

Melyiket választanám?
Inkább a vérfarkast, mert a napfény, vagy a Nap látványa nélkül nem tudnék létezni.

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Nekem mind3 szimpatikus, de leginkább azt hiszem, farkas, mivel a korlátlan szabadságuk, vagy legalábbis az arra való törekvésük, az, ahogy összetartanak és harcolnak tiszteletreméltó.. persze a vámpirok az örök élet igéretével szintén vonzóak.. az idő végezetéig minden éjjel és egész éjjel ülhetnék a számitógép előtt... Very Happy

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

*szélesen mosolyog és monoton ütemben halkan egy szót ismételget*
-Kooockaaa, koccckaaaa, koccckaaa Embarassed

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

Miért voksolok a vámpírok mellett? Talán azért, mert egy igazi kis vámpírral osztom meg a szobám. Hiszen a vadászgörényekről régen mindig is azt tartották, hogy kiszívják a tyúkok vérét. Ha csak a szemfogait nézzük, s a lábamon a két pontot, akkor nagyon is a vámpírok jutnak az eszünkbe.

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Miért, nem szivják ki? Én úgy tudtam, hogy igen.. vagy felénk ennyire babonásak a népek? Smile

Amúgy a népi hiedelem szerint mindenki mondent hitt minden állatról, pl. a kecskefejők kiszivják a fejőállatok tejét, a macskák ellopják az alvók lélegzetét, meg ilyenek.. Akiket meg nem ilyen tulajdonságokkal ruháztak föl, azokra meg ráfogták, hogy a boszorkányok olyanná változnak Very Happy

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

Nem, nem szívják ki, csak gyilkolnak, mivel ragadozóak. A nyakukon a legkönnyebb megsebesíteni, de utána ott hagyják, mert képtelenek elvonszolni a nagy testű madarakat. Innen jött, hogy kiszívják a vért; de a húsukat jobban szeretik:D

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Jaaaaaaaaaaaa Smile

Értem.. igy már világos.. és a kecskefejők (mockingbird) miért szivják ki a tehenek tejét? mert gondolom ők nem ölnek meg egy tehenet Very Happy

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

Újságíró vagyok, nem biológus, illetve agrárszakember! Laughing

Csak azt tudom, miért választottam/választanám a vámpírokat:D

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Ok

Újságiró? hmmm, a karid is újságiró?

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

A karim elméletileg csak francia szakos hallgató az egyetemen, bár most kapott egy lehetőséget a helyi újságnál. Én meg tényleg annak készülök Very Happy

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

Érdekes szavazásra bocsájtani a kérdést.
Amióta csak szerepjátékozom, mindig a vámpírok voltak a kedvenceim.
De az életet sosem dobnám el azért, hogy e kecses gyilkosok soraiban tudhassam magam.
A vámpírokban szerintem az ellentétességük vonzó. Az, ahogy légiesen gyilkolnak, akár a párducok; ahogy az éjszakában láthatatlanul tovasuhannak.
A halandókat mindig csábította a természetfölötti. Az emberek alapvető törekvése az, hogy maradandót, halhatatlant alkossanak a számukra megadatott rövid idő alatt. A vámpírok hosszú élete több lehetőséget kínál, és a tudatot, hogy 2000 év múlva is létezhetek.
Ettől függetlenül, ha felkínálnák a lehetőséget, nem élnék vele. Az emberek életét pont az teszi értelmessé, hogy véges. Ha tudom, hogy holnap már nem biztos, hogy leszek, akkor a mát használom ki. Az öröklétben milyen célok vezérelhetik a vámpírt? A végső halál, vagy valamilyen fanatizmus? Értelmetlen dolgokba fulladna.
A vér imádata pedig béklyó, tehát lehet egy vérszívó erős, de az emberek nélkül elpusztul, elsorvad.

A farkasok... Érdekes kérdés... Szerintem bizonyos szempontból sokkal közelebb állnak az emberek természetéhez, mint a vámpírok. A vérszívók ugyanúgy a társadalmi álca falai között mozognak, talán még intrikusabbak is, mint a halandók.
A farkasok viszont ösztöneik, megérzéseik alapján döntenek, ami nem a legjobb vezető az emberi társadalmakban. Szabadabbak, és mindeközben foglyok. A saját állati énjük rabjai.

Ha léteznének ezek a csoportok, nem sok tagot számlálhatnának. Már az is csoda lenne, ha egy egyszerű halandó túlélné a harapást vagy ölelést, és akkor még hátra van maga lét.
Ha belegondolok abba, hogy vámpírként/ vérfarkasként a jelenlegi "fajom" ellen kéne fordulnom, nem valószínű, hogy túlélném. Persze a helyzet adja. Sok esetben a létezniakarás erősebb mindennél, de 100%, hogy nem lehet olyan könnyen túllenni a magunk mögött hagyott hullákon.

A vadászok csoportját nem ismerem annyira, nem is vonzott soha. Egyrészt ooc-s személyként nem vagyok hívő, és emiatt távol áll tőlem a dolog, másrészt számkivetettek. A saját csoportukon kívül nem tartoznak senkihez. Talán az egyik legnehezebben élhető élet az övék. Különcök, és ellenségek. A halandók rettegnek, de legalább is kényelmetlenül érzik magukat mellettük; a vámpírok, és vérfarkasok gyűlölik őket.

Ha valaki már írt hasonló gondolatokat, akkor ne haragudjatok, hogy untattalak titeket, csak nagyon kevés időm volt átnézni a hozzászólasokat. Bocsi!

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Riam, tökéletesen egyetértek Veled, főként a vadászokta illetően, amit én is kb így írtam le. Szerintem is a legrosszabb választás, mert sehova nem illenek. De mint mondtam ha a három csoport közül kéne választani, azt hiszem inkább a Halál a legemberibb választás...Az örökös öröklét egy katasztrófa. Akaratlanul is dekadenssé válsz, rabja maradsz a letűnt időknek, és nincs cél amiért élhetsz, hisz mindent megvalósíthatsz. Akkor inkább haljak meg egy vámpír ölelésében, de Őt magát nem választom!

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

*agyában hirtelen felgyúlt a szikra, mi is lesz a következő kérdés... nah jó nem, mert kicsit befordítós depressziós lenne*

amugy épp ezért lenne érdekes tapasztalás vadásznak lenni, amiket ti felsoroltatok miért nem... Smile

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

laju...???? hm?????neértem mit akarsz modnani

"amugy épp ezért lenne érdekes tapasztalás vadásznak lenni, amiket ti felsoroltatok miért nem... "

??

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

hát soroltátok miért nem lennéntek vadászok... én meg pont ezért lennék, mert nehéz dolog megtalálni az egyensúlyt, nekik kell leginkább összetartaniuk, leginkább eszüknél lenni. A vallás viszont, hát igen... sajnos ezt az egyet nem tudtam normálisan belefogalmazni a vadászleirásba, hogy ugyan a vadászok istentől eredezetik az erejüket, és a legtöbbjük elvileg hivő, de ez nem feltétel... Könnyebb összeegyeztetni az egészet ha az ember vallásos, vagy legalább hisz istenben, de egy ateista épp ugyan úgy lehet jó vadász szerintem. Ha isten létezik, minden bizonnyal megértő, és az ateistákat is ugyan úgy kell szeretnie, mint a feltétel nélküli hivőit. Semmivel sem rosszabbak, mint a hivők, sőt talán rájuk logikusan kevésbé jellemző az álszenteskedés, hiszen minek tegyék? Smile

Istennek (ha van), szeretnie kell minden gyermekét, megbocsáltania, hiszen a vallás is ezt tanitja, és ha nem magából indulna ki, hogy várhatja el, hogy gyermekei megtegyék? Isten elvileg saját képére formálta az embert.

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

(Adminok kimoderálva mert összecsevegték a topicot!!! Ejnye bejnye!)

Szóval visszatérve a lényegre, természetesen a téma folyamával kapcsolatban bárhova vetődhet egy adott kérdés. Csak nem akarok belekezdeni az érveim érveibe mert kissé hosszadalmas, főként ez a Hit és Isten kérdés.