Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

Akkor itt jönnek a külön mesék...

Helyszín:Park
Időpont:Délutáni órák(15.00)
Szereplő:Emma Shadow

Viszonylag szép idő van,ezért úgy döntöttél kimozdulsz kicsit a nagy betonrengetegből és a hétköznapi mindennapokból.Morfondírozol,hogy hova is "tűnj el"kicsit a világ szemei elől,aztán egy belső hang ezt suttogja:~A park~.Kiérve a parkba csak a csendre és nyugalomra leszel figyelmes,pont ezt kerested most.A parkban alig lézeng valaki,rengeteg fa van,a távolban látni az ég felé emelkedő hegyek ormait,s itt-ott elszórva fapadok is találhatóak,ahol az ember megpihentetheti elfáradt tagjait.Madárcsicsergés,kék égbolt,friss levegő,hát kell ennél több...és a nagy csend.

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Topolya

Egy nő ásított egy nagyot a sztrptíz bár egyik kanapéján. Felállt a kanapéról és nyújtózkodott egyet. Mivel nappal volt, ezért nem kellett dolgoznia, a műszak csak este kezdődik. Nagyon unatkozott és már kezdett fájni a feje a nagy melegtől.~Ki kéne menni sétálni. Egy kis friss levegő jót tenne. De hova menjek?~egy pár percig gondolkozott míg egy hang belülről megszólalt.~A park~Emma felrohant a szobájába és átöltözött. Egy egyszerű felegítő cuccot vett fel és kisétált a bárból. Meg sem állt, egyészen a parkig. Odakint sütött a nap, bár nem volt egy nyári időjárás. Minden csendes volt. A madarak csirpletek, az ég tiszta volt, sehol sem egy felhő. Enyhe szellő fújt a távolban magasodó hegyek felöl, amik szinte már az eget is el-elérték. Emma felnézett az égre és szippantott egy nagyot a friss levegőből. Tüdeje megtelt a park édes levegőjével, mely teljesen különbözött attól, amit megszokott a bárban. Azonnal ki tisztult a feje. Levette a teknitetét az égről és a parkra nézett. Az út kivételével szinte mindenhol fák voltak. Néha-néha az út mentén egy-egy padot látott. Néhány fapadon megfáradt emberek ültek, akik elfáradtak a nagy sétálásban és pihentették fáradt végtagjait, ezzel felkészülve a következő 'túrára'. Elvétve néhány ember még sétált, ők voltak azok bizonyára, akik most jöttek. A nő mosolyogva körül nézet és azt gondolta magában.
~Ez hiányzott nekem~

Helyszín:A park
Időpont:Délutáni órák(15.30)
Szereplő:Emma Shadow

Kint vagy a parkban,s úgy döntesz elindulsz a kis ösvényen,kicsit kiszellőzteted a fejed,a gondolataid.Amint haladsz az ösvényen nagy elmélázásodban hirtelen arra eszmélsz föl,hogy valahol korábban letérhettél az örvényről,mert ez a része nem tűnik sehogysem ismerősnek,akárhogyan is próbálod felidézni magadban korábbi emlékképeidet.Körülnézel,a fák és bokrok sűrűbben álltak,mint a korábbiakban,s előtted és mögötted is márcsak a vékony földút látszik,kicsit jobban eltávolodtál a kelleténél a park "forgalmasabb"részétől.Aztán hirtelen olyan érzésed támad,mintha valaki figyelne.S ez mennyire igaz.De te ezt ekkor még nem is sejted.Egy sötét ruhás férfi az,aki jól elrejtőzve les rád,a megfelelő pillanatra várva,de vajon mit akarhat?!

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Topolya

Újabb mély levegőt vett Emma és elindult egy kis ösvényen. A szél erősen fújt, és a nő szoros kontya is kicsit engedett a tartásásból. De ez nem érdekelte, csak vitte a lába amerre akarta, ő addig a múlton merengett. Nem a régi, fájdalmas múlton, hanem a szép, kellemes múlton, amire érdemes volt visszaemlékezni. Nem is tudta meddig, morfondíroztott így, mikor észre vette, hogy elhagyta a park azon részét, ahol az emberek sétálni voltak. Erre felé több volt a fa és bokor és akármerre is nézett, sehol se látott egy ismerős szakaszt. A park ezen részén még soha nem járt. Az út eléggé vékony volt, csak egy ember fért el rajta kénylemesen. Ugyan Emma nem látott senkit, de érzete a háta közepén, hogy valaki bámulja. Többszrö is hátra fordult és körül nézett, de nem látott senkit. Azonban a gondolat, hogy valaki figyelni, nem hagyta nyugodni.

Helyszín:A park
Időpont:Délutáni órák(16.00 körül)
Szereplő:Emma Shadow

Az érzés,hogy valaki figyel,egyre nyugtalanítóbban motoszkál benned.Másrészt valahogy vadász ösztöneid is éldezni kezdenek,s ezt suttogja egy belső hang:Ez nem pusztán egy halandó,itt van,itt a közelben.
Körbenézel,de nem látsz senkit.Továbbindulsz,mintha mit se érzékeltél volna az előzőekből,ám figyelmed nem lankad,sőt,egyre inkább koncentrálsz az érzésre.Hirtelen megrezzent a bokor,de mire reagálhattál volna egy sötét alak ugrott ki,egy fa törzséhaz nyomva téged,s kezei befogták a szád.Idegesen nézett körbe,mintha valaki követné vagy üldözné.Ez látszólag kissé összezavart.
Egy férfi volt,a 30as évei közepén járhatott.Jóvágású volt,ám kék szemeiben idegesség csillant.
-Emma,már hosszú ideje keresen magát,de nehéz volt a nyomára bukkanom.-zavartan nézel rá,hogy honnan tudhatja a neved,honnan ismerhet ez a számodra idegen alak.
-Nincs sok időnk,valami készülőben van,valami,ami mindent lerombolhat,mint egy kártyavárat.Maga az egyetlen,aki segíteni tud.Itt van,fogja ezt a tekercset,és ne szóljon erről senkinek.Ne bízzon senkiben,még a vadászokban sem,sosem tudhatja ki van benne és ki nincs,már szinte mindenkit megnyertek maguknak,vagy így vagy úgy.Most pedig rohanjon,ne nézzzen vissza,és ne feledje,ne szóljon senkinek!-hadarta el gyorsan szavait,majd elengedett,és lökdösni kezdett az úton visszafelé.Majd miután elindultál ő a másik irányba futott.Nem sokkal később egy tompa üvöltést lehetett hallani.Érezted,hogy a férfi már valószínűleg nincs az élők sorai közt.

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Topolya

~Valaki figyel~gondolta Emma, miközben folyamatosan hátra-hátra fordult~De nem tudom ki...Ráadásul furcsa érzésem van~ Nem bírt magával, szinte minden másodpercben megfordult, de senki nem volt mögötte.~Ez nem ember...ez valami más~szólt egy hang belülről. Most már teljesen megfordult és egy percig csak kutatta a szemivel, hogy ki követheti. Vett egy mély levegőt és folytatta útját. Próbálta beazonosítani, vajon honnan jöhet az érzés,de képtelen volt rájönni. A rejtély megfejtését azonba megzavarta valami. Vagyis inkább valaki. Valaki hirtelen kiugrik a bokrok közül, az egyik fához szorítja Emmát és a kezét a szájához nyomja, úgy, hogy a nő ne tudjon szólalni. A férfi - mert ugyan még nem tudta kivenni az arcát a vadásznő, de az alakon látszott, hogy férfi - ideges körül nézett, hogy nincs-e valaki a környéken vagy nem követik. Ez egy kicsit összezavarta a nőt. Mikor kissé megnyugodott támadója, feléje fordult. Ekkor jobban szemügyre tudta venni.
Körübelül a 30-as éveiben járhatott és nem volt egy rémség éppen. Sőt, egészen jó képű volt, és hogyha más körülmények között találkoztak volna, talán még meg is tetszett volna Emmának. De feltünt neki, hogy a férfi óceánkék szemeiben aggodalom és idegesség van. Tovább is elmélkedett volna, de támadója megszólalt:
-Emma,már hosszú ideje keresen magát,de nehéz volt a nyomára bukkanom. - A vadásznp furcsálta, hogy a férfi honnan tudta a nevét.~Ki a fene ez az alak? Honna tudja a nevemet? Ismerem?~
-Nincs sok időnk, valami készülőben van, valami, ami mindent lerombolhat, mint egy kártyavárat. Maga az egyetlen,aki segíteni tud. Itt van ,fogja ezt a tekercset, és ne szóljon erről senkinek. Ne bízzon senkiben,még a vadászokban sem, sosem tudhatja ki van benne és ki nincs, már szinte mindenkit megnyertek maguknak,vagy így vagy úgy. Most pedig rohanjon,ne nézzzen vissza, és ne feledje, ne szóljon senkinek! - mindezt, szinte egy szuszra mondta el és a kezébe nyomott egy tekercset, miközben elengedte. Majd az úton visszafelé lökdöste a nőt aki nagy nehezen folytatta sétáját, míg ő a másik irányba indult, amint megfordult Emma. Kicsit felkavarta a történtek a vadászt, így csaka lábai vitték. Pár perc múlva egy tompa üvöltést hallott.~Vajon meghalt? Biztos. Érzem, tudom. Most akkor mi lesz?~

Helyszín:Park
Időpont:Délutáni órák(17.00)
Szereplő:Emma Shadow

Még mindig vegyes érzések kerülgetnek a történtekkel kapcsolatban.Össze vagy zavarodva,s a tekercset szorongatod a kezedben,melyet a különös idegen adott.A szavai visszhangzanak a füledben:Talán mindenki benne van,vigyázzon,ne bízzon senkiben,még a vadászokban sem.ELtűnődsz,hogy vajon mindezt honnan tudhatta a férfi,talán maga is vadász lett volna?Akkor miért ez a nagy titkolózás?Kérdések ezrei törtek elő.Lassan haladsz kifelé a parkból,s elgondolkozol,hogy érdemes e elolvasnod a tekercset,és ha olyasmi áll benne,amiről talán nem is kellene tudnod?!Most már úgyis mindegy,már belekeveredtél...egy nyugodt,és biztonságos helyre mész,ahol csendes magányodban felfedheted a titokzatos tekercs tartalmát...

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Topolya

Teljesen összezavarodott Emma. A tekercset melyet a - nagy valószínüséggel - halott férfi adott neki, még mindig szorongatta. Még mindig hallotta az utolsó szavait magában, most azon rágódott.~ A vadászokban se bízhatok meg? Akkor mégis kikhez forduljak? Ha mindenki benne van az ügyben, aki nincs kihez mennem, egyedül vagyok. Gondoltam, hogy egyszer ez is el fog jönni.~
~Vajon a férfi is vadász lett volna? De akkor miért titkolózik ennyire?~Ezer meg ezer kérdés foglamazódott meg Emmában, de mind válasz nélkül maradt. Lassacskán kiért a parkból. Mosta a tekercsen járt az esze. Ki akarta bontani, de nyilvános helyen. De abban sem volt biztos, hogy meg akarja tudni mi áll benne. Úgy határzott inkább, hogy valami békésebb, nyugottabb, magányosabb helyre indul.

Helyszín:Emma lakása
Időpont:Késő délután(18.00körül)
Szereplő:Emma Shadow

Hazafelé tovább töprengsz a dolgokon.Hazaértél.Magadra zárod az ajtót,s kissé habozol,hogy elolvasd e a tekercset.Sokáig gondolkozol rajta,ám hosszas habozás után végül úgy döntesz felnyitod,álljon akármi is benne.Ha jobban megnézed egy régi pergamen van a kezedben,s különös fekete írás van rajta.Minden bizonnyal nem mai nyelven írták.Szokatlan betűk,vesszők és pontok sokasága,ezt bizony valahogy meg kell fejtened.De hogy,ha nem fordulhatsz senkihez.Viszont okos vagy,így előbb-utóbb rájössz a megoldásra.

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Topolya

Hazafelé menet is csak gyűltek Emma fejében a kérdések. Észre se vette, és már otthon volt. Lerakta kabátját és magára zárta az a ajtót. Cipőjét levette és az ágyára ült. Közben nem rakta le sehova se a tekercset, tovább szorította, mintha az élete függőt tőle, holott érzet, hogy még nagy bajba fog kerül emiatt. Végül rászánta magát, hogy kinyissa. Mikor kinyitotta, csak akkor vette észre igazán, hogy ez valami régebbi tekercs lehet. A pergamben lévő írás ismeretlen volt számára, tele kriszk-kraszkokkal, fekete tintával, pontokkal, vesszőkkel. Meg akarta fejteni, de senkihez nem fordulhatott. Így tovább töprenget, hogyan is fejtse meg az írást.

Helyszín:Emma lakása
Időpont:Késő délután(18.30)
Szereplő:Emma Shadow

Már egy ideje töprengsz,hogy vajon hogyan fejthetnéd meg a papírusz tartalmát.Sokáig gondolkozol,s amint egyre jobben nézed a tekercset,hirtelen valami derengeni kezd,mintha valahol már láttál volna hasonló írást,ám ebben nem vagy egészen biztos.Talán a kollégium zárolt könyvei közt?Vagy valami régi titkos családi ereklye között?Igyekszel feleleveníteni homályos emlékképeidet.Hamarosan meg is találod a helyes választ,mely kiindulópontja lesz a rejtély megfejtésének...

Helyszín:Strahd rezidenciája
Időpont:Kora reggeli órák
Szereplő:Strahd von Zarovich

Felébredtél.Kellemetlen álmod volt,visszatértél egy régi csata helyszínére.S bár nyugdíjazott katona létedre azért olykor egy-két emlék még téged is megvisel.Gépek zúgása,fegyverek dördülései minden felől,ijedt arcok,ártatlan áldozatok,gyilkolás és vér mindenhol.ELőfordult,hogy ezzel a látvánnyal feküdtél és keltél,s most újra felelevenedett.Talán a hely miatt volt,talán más miatt...Reggel volt,s tekinteted körüljárt az alakuló villádon,a szobán.Rémálmod után viszonlyag pozitiv nézetekkel kelsz fel.Topolya még sok izgalmat tartogat számodra,mikről még csak sejtésed sincs...

Vendég

felkelek, kimegyek a fürdőbe, és gyorsan lezuhanyzom. aztán lemegyek a földszintre a konyhába, és iszom egy csésze erős kávét, amit éppen megcsináltam magamnak. majd felöltözve kimegyek, és az építkezés befejező szakaszát megtekintem, beülök jaguar XK sportkocsimba, és behajtok a városba. célom, hogy egyelőre alapos helyismeretre tegyek szert.

Helyszín:Topolyai bár és kávézó
Időpont:Délelőtti órák(10.00)
Szereplő:Strahd von Zarovich

Magad mögött hagytad a villát és a munkásokat akik biztos kézzel építgetik hamrosan elkészülő otthonodat.A kocsi hangtalanul és előkelően suhan végig az utcák forgatagán,látszik,hogy reggel van,sokan vannak az utcákon,van aki munkába igyekszik,van aki már azt végzi,a lényeg,hogy bőven lődörögnek odakint,mely talán kicsit bosszantja is az autóban ülöket,hiszen ez azért némiképp lassítja kicsit a reggeli forgalmat.Majd hirtelen azon kapod magad,hogy egy kisebb dugóba kerültél,s vannak akik már vadul nyomják is a dudákat.Viszonylag hamar elül a dugó,s tovább hajtasz.Majd egy cégéren akad meg a tekinteted.Egy bár,felspécizve egy kávézóval.Talán első helynek ez is megteszi,hogy legalább egy röpke képet kapj a város változatos embereiről.A kávézóban vannak már jónéhányan.KEllemes a hangulat,az üvegablakokon áttör a reggeli napfény,különböző illatok aromája lengi be a helységet.S egy hétköznapi,ám csinos barna hajú nő törölgeti a pultot és szolgálja ki a vendégeket.Egy pillanatra rád emeli a tekintetét,végigmér,aztán visszafordul munkájához.

Vendég

nem lepődök meg a város forgalmán, voltam már rosszabb helyzetekben is. lassan vezetek, majd mikor feltűnik a bár, keresek egy alkalmas parkolóhyelyet, leparkolok, majd belépek a bárba. odamegyek a barna hajú pincérnőhöz, és leülök egy székre. valószínűleg furcsán festhetek öltönyben, családi ékszeremmel, de látszik rajtam katonai múltam és nemesi származásom egyaránt. bár elmúltam negyvenkét éves, se testtartásomon, se arcomon nem látszik a kor.

-egy ásványvizet kérek, kedves.

V Vadász tanonc Tartózkodási hely: Topolya

A nő teljesen belemélyedett a gondolkodásba, mit is csináljon a tekerccsel. Abban már biztos volt, hogy meg kell fejtenie, de nem tudta kihez forduljon, nem tudta kiben bízhat meg. Így tovább elmélkedik magában. Forgatja, nézi, kinyitja és becsukja, majd újra kinyitja, újra meg újra a papíruszt. Nézgeti az írást, hát ha lát valami ismerőset, de semmi. Már épp azon volt, hogy feladja, amikor egy kép villan be elé. Egy könyv lapja, rajta ugyan ezekkel a rejtélyes jelekkel. De amilyen hamar eszébe jutott, olyan hamar tünt is el az emlékkép.~Áhh, nem is baj.~gonodlja~Inkább azt kellene megtudni, hol láttam azt a könyvet? A könyvtárban? A kollégiumban? Esetleg otthon, anya régi könyvei között?~De nem jön rá a megoldásra egy jó ideig. Csak nagy unszolások árán sikerült rábírnia az emlékeztetét valami hasznos emlékre.
- Azt hiszem ez lesz az - szól hangosan.

Helyszín:Emma lakása
Időpont:Késő délután
Szereplő:Emma Shadow

Lázasan forog az agyad,s közben kezedben a titokzatos tekercs.Pillanatok múlva haloványan beüt egy emlékfoszlány.Egy könyv.Egy sötétbarna keményfedeles ócskaság.S ekkor hirtelen derengeni kezdenek régi emlékeid:Sötét van,egy lépcsőn mész fel az emeletre,holott édesanyád ezt szigorúan megtiltotta neked.Ám beszélhet is egy felnőtt egy kicsiny kiváncsi lánynak,pláne egy olyannak,aki tele volt kalandvággyal és makacssággal.Nem volt otthon senki,mégis a lehető leghalkabban mentél fel.Halkan nyikorgott helyenként a lépcső.Egy ajtó.Persze zárva volt.De vajon hol lehetett a kulcs?Csak nem az lenne,melyet édesanyád kis ládikájában egyszer már futólag láttál?Mindenesetre egy próbát megér.S láss csodát az ajtó kinyilt.Szokatlan kacatok dobozok és könyvek voltak szokatlanul pontosan elhelyezve.Nem volt elhanyagolva a szoba,mégis régi volt minden.Rengetek titokzatos dolgot találtál ott,melyekről addig mit sem sejtetted,hogy mire is valók.S hirtelen véletlenül levertél egy könyvet,mely fejjel lefelé landolt a földön.Felvetted,s számodra ismeretlen irka-firkákra lettél figyelmes.Mit sem mondott neked semmit az egész,hát visszaraktad,s kisebb nézelődés után visszazártad a szoba ajtaját,mintha ott sem jártál volna.Azóta senki sem tudta meg,hogy te valaha is jártál ott.

Helyszín:Topolyai kávézó és bár
Időpont:Délelőtti órák(11.00)
Szereplő:Strahd von Zarovich

A pultoshölgy feléd fordul kisebb pakolászás után,majd először méreget egy kicsit,aztán egy röpke mosoly kíséretében ki is szolgál.Igyekszik palástolni a kíváncsiságát,ám az arcára ez mégis kiül.
Majd pár percnyi csendszünet után végül megszólit.
-Elnézést uram,nem szokásom udvariatlannak tűnni,de megkérdezhetem,ugye most érkezett Topolyába?Ugyanis van egy vendégkörünk,és magát még nem láttam errefelé.Pedig megjegyzem ám az arcokat,elhiheti.-mosolyog rád zavartan,ám hangja nagyon is kellemesen cseng.Kíváncsian várja a válaszod,de már látszik az arcán,hogy valószínüleg sokat fog még csevegni neked az itt töltött időd alatt.De talán ez nem is olan rossz,hiszen így lesz lehetőséged megtudni ezt azt erről a pofás kis helyről...talán nem lesz hiába.

Helyszín:pályaudvar,motel
Időpont:Hajnali órák(4.00-5.00közt)
Szereplő:Tiger

Most tett le a buszod Topolyában.Egy helyben ácsorogsz,körülötted a csomagjaid,és legszívesebben most aludnál egy jó nagyot.Már rájössz,miért is utálod ennyire a buszokat,mert sokáig tart mire elérkezel valahová,átkozod magad,miért is nem jöttél repülővel,gyorsabb lett volna és kényelmesebb.Felnyalábolod a cuccaidat,és elindulsz,bele a hajnalba,mikor már lassan mindenki felkel,hogy induljon dolgozni.
Egy kivilágított fénytáblán akad meg a szemed,melyen ismerős szöveg olvasható:Motel.Úgy döntesz bemész,arra a pár órára csaknem kérnek el olyan sok pénzt,kialszod magad,aztán majd neki látsz lakást keresni.Majd azután lesz még időd bőven felkutatni a város minden helyét,alakját,rejtélyét,csodáját.Bent egy öerg figura üldögél,vagyis szinte már-már bóbiskol,majd megszólitod,mire az kisebb mormogással feláll.
-Szóval szobát kér.3 euro egy éjszaka...bár már szinte reggel van.Egye fene,még akad üres hely,látom most érkezett.Na lássuk csak...a 13-as épp üres.Itt a kulcs.-mondta,elvette a pénz,majd visszaült a kis székébe,s pár pillanat múlva már húzta is a lóbőrt,ám azért a zajokra még felébredt.a 13-as szoba a másodikon volt,felmentél,majd kényelembe helyezted magad.Sok dolog vár még rád...s talán ez volt az oka szokatlan álmodnak,na és persze a fáradtság...minden bizonnyal...

Vendég

*Felijedek álmomból és hirtelen körbenézek a szobán*
~Furcsa álom volt ez ilyen még nem volt soha.Édesanyámat láttam de mégse ö volt valahogy más volt a tekintete és más volt a viselkedése még nem volt ilyen , hogy ennyire ellenséges lett volna valaha~
*Kimegyek a fürdöszobába nyugodtan letusolok , megborotválkozok majd felöltözök és közben megpróbálok magamhoztérni*
-Úristen ennyit aludtam már 15 óra 30 és még kise mozdultam
*kimegyek a szobából , majd le a lépcsön*
~Szegény öreg már megint elbobiskolt most inkább nem zavarom~
*Kimegyek a motelból és elindulok lakástkeresni*

Vendég

a legkedvesebb mosolyomat veszem fel, amit csak tudok, majd válaszolok neki.közben sétapálcám magam mellé helyezem, és rágyújtok egy szivarkára.
-igen, új vagyok, és ne ijedjen meg kislány, nem sértett meg. szabad megtudnom a becses nevét? érdekel, hogy hívhatják a hely angyalát-mosolyog továbbra is, és bár egyre inkább nehezére esik, ez kívülről észrevehetetlen.
-szóval van pár érdekes dolog, amit érdemes tudnom erről a városról? lenne oly kedves és elbűvölő, hogy elmeséli nekem ezeket?

Helyszín:Topolya utcái
Időpont.Délutáni órák(16.30 körül)
Szereplő:Tiger

Végül úgy döntöttél,hogy rövidebb készülődés után,ha már ennyire elaludtál ideje lesz körbenézni a városban.Ígyhát neki is veselkedtél.Az utca forgalmas volt,de közel sem tolongtak az emberek az utcákon,az a tipikus túristaváros volt.Nyugodt,ám mégsem az a kihalt vagy túlságosan nyüzsgő település.Tekinteted körbejár a városon,kirakatokon,és nem győzől álmélkodni,ugyanis most teljesen más képet ad magáról minden,mint a hajnali órákban,mikor érkezésedkor láttad.De ez várható volt.Talán először jobb lesz egy irodába benézned,hátha ott tudnak neked segítnei lakásügyben.

Helyszín:topolyai kávézó és bár
Időpont:Délelőtti órák(10.30)
Szereplő:Strahd von Zarovich

A pultoslány kedvesen visszamosolyog rád.Mosolyod láttán kicsit zavarba jön,melyet halovány pír jelez az arcán,minden bizonnyal kevesebbnek néz,mint ahány éves lehetsz valójában.Mikor a nevét kérdezed,először kicsit tétovázik,majd így felel:
-Itt csak Bettynek hívnak a vendégek.-feleli,majd mikor bókokkal halmozod el,a halvány pír egyre inkább elönti az arcát,majd közben félreáll,mert egy vendéget kell kiszolgálnia.Addig volt ideje kicsit lenyugodnia.Újra visszamegy hozzád,s közben néhány üveget mos el közben,mialatt tovább beszélgettek.
-Hogy van e,lássuk csak...tulajdonképpen teljesen hétköznapi város a miénk,rengeteg turista fordul meg errefelé,mostanában egyre felkapottabbak lettünk,ám azért néha történnek itt érdekes dolgok.Előfordult már erreflé lövöldözés,és néha egy-egy bolond is besétál ide holmi sületlenségeket beszélve titkos szektákról meg ufókról,meg emberszerű szörnyetegekről,járkáló élőholtakról és efféle badarságokkal.De azért szerencsére ezek nem sűrűn fordulnak meg errefelé.a bolondokat előbb-utóbb bezárják a neki való helyre.De ha itt marad,akkor majd maga is megszokja az ilyen embereket.Ha megbocsájt,átutazóban van,vagy itt szándékszik maradni?-kérdezte,majd párpillanat múlva rádöbbent,hogy már megint túl sokat fecsegett,s kissé elnézéstkérő arcot vágott feléd.szeret sokat beszélni,ez látszik rajta.

Helyszín:Utcák,sikátorok
Időpont:Esti órák(22.00)
Szereplő:Vancha March

Leszállt az éjszaka,s így jó vámpírhoz hűen te is portyázásra indultál az éjszakába.Valójában most eszed ágában sem volt táplálkozni,ezen a korábbi éjszaka már túlestél,viszont egyre inkább érezted,hogy az erő kezd túltengeni benned,s valahogy le kellene vezetned magadból.Befordultál az geyik sikátoros utcába,majd hirtelen egy sötét ballonkabátos férfi ugrott eléd.
-Idegen,látom karizmatikus egyéniség vagy,társulj velem,és még ma éjszaka meggazdagszunk.Nem kell szinte semmit tenned érte...pusztán legyőzni az akadályokat,amiket eléd állítanak.De ahogy elnézlek idegen,számodra ez nagyon könnyű lesz.-igyekezett minél jobban meggyőzni a furcsa férfi,ám eddig semmi konkrétumról nem beszélt még neked.Ám mégis felkelti a kíváncsiságodat.S bár a férfi nem túl bizalomgerjesztően néz ki,hiszen tőled valamivel alacsonyabb,kissé görnyedt a háta,és az egyik szemét is egy fekete kalózjellegű anyagféle takarta.Ám ő most várakozásteljesen mered rád,s várja a válaszod.[/b]

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*A nap utolsó sugarai is eltűntek az égboltról és ekkor Vancha elindult éjszakai útjára.Ez a nap abban különbözött a többitől,hogy volt célja.Sok olyan nap van,hogy vaktába megy az éjszakába,de a mai este szüksége volt valami másra.
Mióta felfedezte magában az újult erőt az egyre jobban ki akar törni.Használatra vár amit eddig meg kellett tőlle tagadni,de most már nem így lesz.
Normális tempójú léptekkel halad és közben azon gondolkodik,hogy hol próbálkozzon amikor az egyik utcába befordulva egy férfi áll elé.
Alacsonyabb,mint a vámpír és kissé görnyedt hátú,de amit mond az feledteti ezeket.
A mondata elején még egy kis hízelgést vet be aztán olyat mond ami a legtöbb embernek felkelti az érdeklődését végül ismét hízeleg.Akadályokról beszél amit le kell küzdeni.Vancha pedig nem áll ellen ennek az ajánlatnak hisz akármilyen akadály is ő valószínű megbirkózik vele.*
-Pénzre nincs igazán szükségem,de nem árt.Ám egy kis kaland nem árt meg nekem.Miről is lenne szó?
*Mondja nyugodt hangon amiből a ballonkabátos férfi határozottságra gondolhat mivel még mielőtt megkérdezi,hogy miről lenne szó azelőtt beleegyezik.Feltve,hogy ezt a pasas nagy izgalmában észreveszi.*

Helyszín:Topolyai utcák,sikátorok
Időpont:Esti órák(22.00-22.30)
Szereplő:Vancha March

A férfi csendben méreget,arcán a várakozás jelei látszanak,s fél szemét rajtad tartja.Aztán miután válaszoltál neki pár percig csendbenmaradt,nem szólt.Azt gondolhatnád,hogy még a végén ő mondja vissza az ajánlatát,ám mielőtt ezt szóvá tennéd a férfi megszólal.
-Ezek szerint elvállalod...remek.-mondja már kicsit szokatlanul csengő hangon,s ekkor döbbensz csak rá,hogy igenis figyelt,s valószínűleg mégsem olyan bolond ez az alak,mint amilyennek látszik,vagy mutatja magát.-Hogy miről van szó?Csak egy kis játékról...-suttogta,s többet nem is árult el.
-Akkor gyere velem...persze csak ha nem ijedtél meg mégis...-tudatosíttatni akarja,hogy valóban nem fogsz visszalépni az utolsó pillanatban.Majd lassan elindult,egyre beljebb az utcában,majd egy sarokkal odébb elfordult,és egy vasajtóhoz érkeztetek.Az ajtón kopogott kettőt,majd elhúztak egy reteszt,amin valaki kinézett és kiszólt.
-A préde elfut...mondta egy hang.
-...de a ragadozó elől nem menekülhet.-fejezte be a ballonkabátos férfi a mondatot,s már hallottátok is,miként kattan egy nehézkes zár,és nyílik az ajtó.
-Nos,innen már nincs visszaút.-fordult feléd,fél szemében az előbb emlegetett ragadozó fény csillan,smár bent is vagytok.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Miután Vancha hangja elhalt néhány percnyi szünet következett.Csak álltak és időnként méregették egymást.Aztán egyszercsak ismét megszólalt a pasas és a hangjában valami megváltozott.Nem kellett hozzá sokáig gondolkodni és ancha rájött,hogy a férfi vagy jól álcázta magát amikor izgatott volt vagy peig felfigyelt a válaszban rejlő magabiztosságra.Egy biztos.Észrevette és vagy lenyugodott vagy nem akarta Vanchát tovább győzködni az izgatottságával.*
~Kis játék?...kezd érdekesen hangzani.~
*A férfi még egyszer megkérdezi,hogy vele tart-e biztos,de vagy költői kérdés volt vagy látta,hogy nem változott semmi a vámpír arcán,mert továbbindult.Egyre beljebb haladtak az utcában,majd egy sarkon befordulva megérkeztek egy ajtóhoz.Valami hátsó kijárat lehetett mivel senki nem volt ott,de a kopogásra mégis elhúzódott egy retesz és valaki kinézett rajta.Meg is szólalt és egy olyan kis jelenet játszódott le amit Vancha csak filmekben látott.Jelszót mondott méghozzá úgy,hogy az őr (mert valószínűleg az volt) elkezdte mondani és a ballonkabátos férfi befejezte.Azután kattant a zár és a vasajtó kitárult.
A férfi visszafordul és közli,hogy nincs visszaút már...szemében megcsillan valami és bemennek...*

Vendég

kíváncsian hallgatom, mikről is fecseg Betty, arcomon a mély figyelem jelei láthatóak, ám közben agyam gyorsan dolgozik.
~mégiscsak volt értelme ebbe a városba jönni, csak vannak itt furcsaságok. ha nem is mind valós, biztos van köztük olyan is, aminek van alapja, és még engem is érdekelhet.~
-igen Betty, szeretnék hosszabb távra itt maradni. megtetszett a hely, és az emberek-mondom, miközben mélyen a szemébe nézek, pont annyi időre, hogy megszeppenjen vagy elpiruljon megint, aztán már le is veszem tekintetem róla.
-és te Betty, mióta élsz itt? mióta dolgozol ezen a helyen?-kérdezem, hogy kissé kizökkentsem.

Helyszín:Topolya,régi épület alagsora
Időpont:Éjszakai órák(22.00-23.00)
Szereplő:Vancha March

A férfi tekintete nem sejtet semmi jót,s a filmes bejárati jelenet után beléptetek az ajtó mögé,mely zárult is mögöttetek.Egy hatalmas kopasz férfi volt az őr az ajtónál.Valahogy ezen már meg sem lepődsz.Végigmér,mint a farkas a bárányt,akiből tudják,hogy ma este vacsora lesz.A ballonos férfi már halad is előre,s a kopasz bólint,hogy mehetsz te is.Egy homályos világítású folyosón haladtok előre,majd észreveszed,hogy az út lejteni kezd lefelé,majd néhány lépcsőfok és forduló után újra egy ajtóhoz érkeztek,mely előtt ugyancsak áll egy alak.Vékonyabb és elegánsabb,mint az előző férfi volt.Öltönyös volt,s egy fekete bőrönd és mobiltelefon volt nála.A ballonos férfi odament hozzá,és intett neked,hogy várj egy percet.
-Na mi van Franky,csak nem adod fel,már megint egy újabb jelölttel állsz ki?Már megint veszíteni akarsz?-kérdezte az öltönyös a kísérődet.Tehát Frankynek hívják.
-Nem,most érzem,hogy sok pénz fogja ütni a markomat,nézd csak meg az új üdvöskémet,a éjszaka ő lesz a bajnok,meglátod.-mondja fellelkesülve a férfi.
A férfi végigmér,majd telefonál egyet,Franky pénzt ad neki,az bólint,majd nyitja nektek az ajtót.
-Sok szerencsét zöldfülü,remélem már előre megvetted a koporsód...-hallod még az öltönyös fickó utolsó szavait,amint bezárja mögöttetek az ajtót.Egy félfolyosót még haladtok,majd egy fényes terembe érkeztek.Először elvakít a fény,majd ahogy tisztul a látásod észreveszed hol is vagy:jobbra egy ring,ahol már megy egy küzdelem,de balra valahogy nagyobb csoportosulást veszel észre,s ahogy jobban megnézed egy kezdődő teremfélét látsz,ám ez valahogy más,ketrec van körülötte,mint ahol az állatokat tartják.elindultok abba az irányba.