Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Vancha a sikátorokban baktatott céltalanul.Sötét ruhája tökéletesen elrejtette őt.Egyedül csak a szájában néha-néha felizzó cigarettaszálról lehetett rájöni,hogy van ott valaki.Néha néha belehalgatott az éjszakába,de mindig csak a kihalt sikátorokba időnként befújó szél halk távoli süvítése hallatszott.A közepes erősségű cigarettából már csak egy apró csonk maradt.A vámpír szívott belőlle mégegyet és eldobta.Kicsit pattogott és széthullott rólla a maradék hamu.Aztán néhány perc múlva örökre kialudt és egy lett a összes többi szálnak ami ezekben az útvesztőkben találtak helyet.Zsebre tette a kezeit és úfy folytatta egy darabig az útját.Szeretett ezekben a kietlen helyeken sétálni éjszakánként,mert itt eléggé jól kiszellőztethette a fejét.Most pedig az Andrejjel trténtek után igazán szüksége volt rá.Fejében újra és újra lejátszott bizonyos dolgokat.A kérdéseket amik felmerültek benne,a farkas szavait amikkel távozott és az eseményeket.Egyszercsak valami fura dolog ütötte meg a fülét és innentől az elkövetkező jópár percben uralni kezte a gondolatait.Az éjszaka csendjét egy ittas férfinek a mormogása törte meg.Olyan dolgok hagyták el ajkait amelyek nem sokkal később biztosították Vanchát arról amit már eddig is selytett.Olyasmit hallott miután megpróbálta minden érzékét a másik hangjára irányítani,hogy valami betegség folytán legyengült,meg hogy kivetette a falka pedig farkasként kezdett megerősödni.És,hogy most újra halandónak érzi magát és valószínüleg az is.Nem sokkal később megpillantotta a kesergő embert.Néha-néha megbotolva tántorgott.A vámpír már tudta,hogy a szerencsétlen halandó nem fogja túlélni az éjszakát ha tényleg legyengült.Megállt és figyelt.Amiután a férfi elhaladt nem messze tőlle kilépett a sötétből,de még mindig nagyrészt homályba burkolózva követte egy darabig.Utánna megpróbált zajt csapni és ha az ember hátrafordul akkor kísérletet tesz rá,hogy megüsse amazt.Nem szándékozik gyorsan végezni vele,de nem fogja a végtelenségig húzni a dolgot.Kétségtelen volt,hogy ezután felkeresi a Herceget akárhol is van,de előbb ki kell majd szellőztetnie a fejét.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Szájához emelte az üveget és az utolsó korty is eltűnt a szájában.Egy erőteljes mozdulattal elhajította az üveget,mely hangos csörrenéssel tört szét sok darabra.Hiába volt dühös mindenkire és nagyon elkeseredett is,egy árva könnycsepp se gördült le az arcán.Mostmár pia nélkül csak a gondolataival telve lépkedett és várta a halált.Valami zörrent mögötte és egy vasrúd gurult ki a sötétből.Elősször egy macskára vagy valami másra gondolt,de ez azonnal semmivéfoszlott amikor egy alak bontakozott ki a sötétből.Magas, szőkehajú, feketébe öltözött férfi.Arca sáőadt volt és fehér.Eleget látott ahhoz,hogy rájöjjön nem emberrel van dolga.Tudta,hogy nem fog élve elmenni innen,de elhatározta,hogy harcolni fog hiába nincs esélye.Csak az ökle van nálla tehát lelőni vagy megszúrni se tudja.Alig fordult hátra a vámpír előrelendült és gyorsan ütni készült.Harkat még reagálni se tudott már az arcán csattant az ütés.Lábai nem tartották meg és hátraesett.Nagyobat ütött a férfi,mint gondolta.Ám a másik olyat tett amin meglepődött.Semmit.Megállt és várta,hogy feltápászkodjon.Nyilván kihasználta az alkalmat és lábraállt.Furcsa módon az alkoholt most háttérbeszorította az elszántsága,de azért még mindig érezhető volt.Ő is ütni próbált aztán rúgni és kifordulva megint ütni.*

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*A férfi elhajította az üveget és utánna fordult hátra.Az ütés betalált és amaz elesett.Vancha megállt és várt.A volt farkas felállt és támadni próbált.Az ütés elől egyszerűen elhajolt.Aztán jött a rúgás.Ez elől már nem tudott kitérni.Hasába talált.Vancha megtántorodott,de a rúgásban nem volt elég erő ahhoz,hogy a földre kényszerítse a vámpírt.A rúgást követően egy kéz lendült Vancha felé.Szép támadássorozat volt ez az ittas férfitől,de kockázatos is.Ezzel a lendülettel eléggé elszédülhetett és el is eshet akár.Az pedig lehet,hogy végzetes számára.De nem így történt.Vancha felkapta a kezét és megragadta a volt farkas kezét.Még annyi ideje sem volt,hogy meglepődjön a vámpír gyorsaságán.A szőke férfi erőteljesen kitekerte a másik kezét és újabb támadásba lendült.Az imént félrerántott kéz szabaddá tette a has felé vezető utat és ezt Vancha ki is használta.tését gyorsan és határozottan indította,mely ha betalál akkor elég nagy fájdalmat okozhat.Ezután elengedné a csuklót és ő is egy fordulattal megpróbálná arcon csapni ellenfelét aki az ütést követően szinte biztos,hogy elesne.Ezután Vancha várna ismét a felállásra és talán hagyna időt a támadásra.Ám ha áldozata nem tud felállni akkor itt véget is ér a küzdelem.Egy erőteljesebb széllökés futott végig a sikátoron megborzolva ezzel mindkettejük haját.*
~Valyon miért ilyen elszánt ez a férfi.Hiszen annyira látszik rajta,hogy a Végső Halált várja már ő is,de akkor miért küzd az életért.Bizonyára tisztába van azzal,hogy ilyen állapotba semmiképp nem győzhet,de megküzd a halálért.Nagyon bátor cselekedet.Látszik rajta,hogy nem az alkohol hatására nem fél a haláltól.Túl elkeseredett,de egyesek ilyenkor is megfordulnak ha tehetik és elmenekülnek a halál elől.Ő vagy nagyon elszánt vagy nagyon bolond vagy nagyon ittas.Szerintem az első,de most már mindegy.Úgy se tudja meg senki,hogy mien bátor volt.Bár ha halandó akkor gondolhatna a családjára.Pont én bajlódok ezzel?Furcsa.~

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Szinte meg se lepődött amikor látta,hogy a vámpír nem veszti el túlságosan az egyensúlyát.Mikor a második,már erősebb ütésre került a sor alig volt ideje meglepődni a másik férfi gyorsaságán máris kitekerte a kezét és hasbavágta.Ezután egy erőteljes ütés jött visszakézből ami a földre terítette Harkatot.Amaz újra megállt és várta a halandó felállását.Most több ideig volt a földön,mint legutóbb,de végül felállt szép lassan.Nem támadott rögtön csak megállt.Nagyokat szippantott a levegőből így próbálva csillapítani a fájdalmat,mely a hasába volt.Az ajka kirepedt az ütéstől és a földre ütemesen csepegett a vörös vér.Lassan felemelte a kezét,ezzel húzva az időt,mely hátra volt.Letörölte a vért.Igaz hiába,hosz újra megindult a vérzés.Végül eldöntötte magában,hogy mit szeretne csinálni.Vette egy-két nagy levegőt és amikor úgy érezte,hogy a vámpír a legkevésbé számít rá előrelendül.Széles mozdulattal próbált ütést bevinni aztán utánna úgy gondolta,hogy lesz ami lesz.A szélroham ami jött megborzolta a haját és kirázta áéltala a hideg,de nem rettent el.Nem foglalkozott a hideggel csak ment előre és támadott.Ha legyőzi a ámpírt akkor lehet,hogy visszafogadják.Futott át az agyán,de elvetette.Ami történt megtörtént és többé nem tud élni halandóként.*

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*A halandó alig tudott lábra állni.Néha meg-meg ingott a lába,de aztán végül talpon maradt.Nagyokat szippantott a friss,hideg,éjszakai levegőből.Egy apró vértócsa kezdett gyülekezni Vancha ellenfelének lába alatt amelyet a kirepedt ajkaiból csöpögő vér táplált.Vancha figyelte a piros folyadékot.Ez volt a kedvenc színe mióta az eszét tudja.Várta a támadást,mely csak nem jött.Egy kicsit lankadt a figyelme,de nagy előnybe volt az által,hogy azon hosszú időszak alatt mióta vámpír már kifejlődött benne jó reflex és gyorsaság.Nem számottevő,de egy ittas emberrel szemben nagy előnyt jelentő mérték.Még egy kicsit lankadt a figyelme amikor áldozata támadásba lendült.Széles mozdulattal próbált ütni.Az idő közben feltámadó szél belekapott a ruhájába és meglobogtatta.Vancha kihasználta a széles mozdulat lassúságát és a helyet melyet ezzel hagyott.Ő is megindult és kezével akkora erőt fejtett ki amekkorát csak tudott.Az egymás felé haladás és az ütés erőssége elég lehet ahhoz,hogy nagyobb kárt okozzon.A tüdejére próbálta mérni az ellentámadást és ezzel ha betalál akkor halálos sebet tuds okozni.Az áldozat ez által meg fog fulladni,de Vancha még azelőtt megissza vérét.*
~A legjobb védekezés a támadás.~ˇ
*Ez a gondolat ugrott be neki miközben kezét lendítette.Egy kuka tetejéről valami leesett.Ezután nyávogás hallatszott és Vanchában minden nemű kételkedés ami egy pillanat alatt felmerült eloszlódott és ugyan olyan határozottan folytatta kezével az utat.Ha nem állítja meg valami akkor ez az ütés a férfi végét fogja jelenteni.Lehet,hogy még annyi ideje sem lesz,hogy meglepődjön.Az egymás felé mozgás még gyorsabbá tette őket és valószínü,hogy a következő amit észlel a halandó,hogy a tüdejében óriási fájalom van.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*A támadása újra kudarcot vallott ám most viszont meglepődött a másik férfi határozottságán és ellentámadásán.Valami leesett a háttérben és egy pillanatra felvillant Harkatban az életösztön.*
~Hátha jön valaki és megment.~
*Ám ez nem következett be.Kiderült,hogy csak egy macska az.A vámpír támadása tökéletesen pontos volt.Hihetetlen erővel találta el a mellkast és tette tönkre a tüdőt.Harkat térdreesett az ütésl.Hörögni kezdett és szájábólk egyre több kis csíkban kezdett folyni a vér.Köhögött néha és vért köpött ki.Egyre kevésbé kapott levegőt.A hold előtűnt a felhők közül és megvilágította mindkettejük arcát.Harkat most nézte meg jobban támadóját.Szzörnyű felismerésre jött rá.Aki megtámadta őt.A vámpír.Saját mostohatestvére volt Vancha March.*
-Va...Van...Vancha
*Mondta hörgések közepette és még több vért köpött ki a próbálkozása.Tüdeje egyre jobban megtelt vérrel.Sorsa teljesen meg volt pecsételve.Már-már eldőlt,de szemét végig Vancha tekintetébe fúrta-Nem tudta,hogy történhetett,de így kellett lennie.Két ellenséges fajba kerültek és a végén ő győzött.*

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Bekövetkezett amit Vancha biztosra vett.Az ütés tökéletesen talált.A halandó a földre rogyott tőlle és elkezdődött a haláltusa,amely végén a halál tárt karokkal várta az immáron halandó farkast.A vámpír hátrébb állt és nézte a haldokló férfit.Nem sokáig tette,mert nem szerette volna ha meghal még azelőtt,hogy vérét vegye.Ekkor a hold elől elvonultak a fátyolos felhők és bevilágította a harcolókat.Illetve már nem harcoltak,de a hold még így is sokat tett.A másik férfi megszólalt és olyat mondott ami Vanchát nagyon ledöbbentette.Nevén szólította.Ekkor az éjszaka teremtménye óriási felfedezésre jutott.A halandó akit ezen az éjszakán megölt a saját mostohatestvére volt.Ebben a helyzetben szörnyű bűnbánást kellett volna éreznie,de nem érzett.Nem tudta miért.Azért nem volt teljesen rideg.Nagyon sajnálta,hogy végzett az egyik szerettével.De azért nem érzett mélyre ható fájdalmat,mert tudta,hogy ez mindenképpen bekövetkezett volna csak nem feltétlenül az ő keze által.Lenézett a földön térdelő férfire.Legugolt a térdelőhöz és megfogta amikor az eldőlt volna.Megvárta amíg kihegyesednek a szemfogai aztán belemélyesztette őket testvére nyakába.A vér lüktetésszerűen ömlött a szájába.Bőre újra emberibb színben tükrözött és ereje is megnövekedett.Épp csak annyira amennyire ilyen "fiatal" vámpírként lehet egy friss táplálkozás után.Érződött az alkohol Harkat vérén,de Vancha kizárta elmélyéből és csak ivott és ivott és ivott.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Testvére legugolt mellé és szemébe nézett.Fogai megélesedtek és közelebb hajolt.Harkat tudta mi fog következni.Kis szúrást érzett a nyakában és a vére élkezdett rohamos mennyiségben csökkenniŐ is gyengült egyre jobban.Szemei elnehezedtek és lecsukódtak.Nem bírt tovább a saját erejéből térdelni,Vanchának kellett fognia.Nem haragudott rá.Inkább úgy tekintett erre,mint megváltás.Egyébként se rossz neki.Akinek lehetséges,hogy rossz az a testvére,de tudta,hogy nem fog bűnbánatot érezni.Végül véréből már csak néhány korty maradt,de az is eltűnt.Élete egy sötét sikátorban a testvére keze által ért véget...........*

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Szépen lassan elmúlt a lüktetés,melyet a vér adott és az élet is elszállt ezzel ami Harkat Muldsba volt valamikor.Az utólsó percekben már Vancha tartotta a már majdnem halott embert.Utánna felállt és m,élyet szippantott a levegőből.Letörölte a szájáról a vért és legugolt Harkathoz.Felvette a kezében és elindult vele.Talált egy csatornát és lleeresztette a testvérét.Így ha nem mozdítják el akkor lehet ott ahol eddig is élt.A csatornákban a farkasokkal.Ha egyáltalán még mindig ott élnek.Ezután kiegyenesedett és elindult az éjszakában.Azon tűnődött,hogy hol tudná jobban kiszellőztetni a fejét.Eszébe jutott egy hely ahol rég nem volt,de alkalmas a feladatra.Elindult a folyópart felé.A belvárost kersztülszelve ment.Az utcák szinte teljesen kihaltak voltak.Előkotort egy cigarettát és meggyújtotta.Eltette a gyújtót és szívott egy nagyot.A nikotin nyújtotta érzés mindig megnyugtatta.Lévén,hogy halhatatlan és az idő és természetes halál nem vethet véget életének ez által sem veszített semmit csak ha ideges volt vagy egyszerűen hiányzott neki a cselekvés akkor régyújtott.Rendszertelenül izzott fel a cigaretta és utánna Vancha szájából füst tört elő.Lassacskán megérkezett a Topolya folyó partjához.Lassított és elindult mellette az egyik úton.Figyelte a fákat és a természetet.Szinte minden gondolatot kizárt a fejéből és nem nagyon fogta felk a környezetet.Csak baktatott és cigarettázott.*

II Ősi Lycon

A férfi Kint az utcán sem mutatott nagyobb érdeklődést a város szépségei iránt.Sokkal jobban foglalkoztatta egy távoli hegy alig látható körvonala.Oda igyekezett.Már járt ott egyszer.És tudta most eljött az idő hogy újra ellátogasson oda és talán maradjon is.Hosszú évtizedekig otthont keresett magának.Itt Topolyában volt esélye arra hogy egy falka élére állva új családot hozzon létre.
~Az a harc maga volt az életem rövid levetítése...
Gondolta visszaemlékezve a falkáért vívott dominanciaharcra ahol majdnem életét vesztette.És eszébejutott az a két alak akiknek az életét köszönhette.Shira Volden és Honover Blackpries.Ez a két név örökre az emlékezetébe vésődött.Sajnálattal értesült halálukról és ezzel együtt kételkedve jött vissza a városba hiszen a hírek szerint az első vezér visszatért.Bár most nem a falka vezetéséért jött még így is volt benne némi kétség afelől hogy szívesen fogadnák.Azonban nem volt mit vesztenie.Családot keresett és úgyérzi itt megtalálta.Ha nem fogadják el.Hát vesszen el méltósággal.Nem futamodik meg akármi történjen is.Tudta hogy honover és Shira befogadták volna.És azt is hogy mindketten igaz szívvel tisztelték azt aki most a falka élén áll.Így remélte hasonlóan megértik majd egymást a mostani vezérrel is.Lassú céltudatos léptei alig törték meg a sikátor csendjét amin éppen keresztülvágott a mihamarábbi megérkezés reményében.Remélte hogy találkozik majd egy falkataggal aki úgymond előkészíthetné a terepet számára.Nem szeretett a hivatlan vendég szerepében tetszelegni bár általában ilyen hejzetekbe került.Mindenesetre bízott saját erejében talán túlságosanis.Az utóbbi időszakban elgondolkodott hogy vajon Honover tényleg jobb volt e nála vagy csak saját egoja miatt vesztette el a harcot.A válasz minden kétséget kizáróan a kettő lehetőség arany középútján található.De nincs mit tenni tudta magáról hogy mégha egyedüllétében gondolatai közt visszatudja magát tartani társaságban úgyis előkerül az az idegtépő magabiztossága amit oly sokan gyűlölnek benne.De mindezt nyájas udvariasságával annyira egyensújba tudja hozni hogy személyisége lehengerlő hatást vált ki az emberekből.Lassan átért a sikátoron és kilépett ismét a nyílt utcára folytatva útját a hegyek felé.Aztán eszébeötlött az itteni falka régi otthona.A csatornahálózat ahol azelőtt éltek hogy a hegyi barlangokat birtokba vették volna.Úgyemlékezett a csatorna egyik alagútja elvezeti a barlangokhoz.Szinte azonnal talált is egy lejáratott és körbekémlelve megvárva a megfelelő pillanatot leugrott az alagútba...

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Vancha a sötét sikátorok rótta és a kstély oltalmazó falai közé sietett.Nem volt messze a napfelkelte,de volt ideje elérni a menedékét.Szájában egy cigaretta füstölgött és ha tekintete nem a lába elé nézett akkor a távolba révedt és megüvesedetten bámulta a sötétséget amelyből miközben haladt újabb és újabb tárgyak bukkantak elő.
Eközben visszagondolt a folyóparton lezajlott beszélgetésre.Fejében még mindig ott visszhangzott Vitruvius szvainak csengése és parancsoló ereje.Néhány nap és ráakad Ketrinre akárhol is van.Még emlékszik néhány helyre ahol régen vadászott a lány és ahol valószínüleg megtalálhatja.
Gondolatai tovább siklottak arra az időszakra amikor ketten voltak Nemzőjével.Emlékezett még szavaira amikkel kérte a tanítását és nagyjából zokra is amiket válaszként kapott.Ezek a szavak nyugodtan hangzottak el,de elutasítóak voltak.Nem tudta ire vélni a nyugodtságot,de úgy gondolta,hogy ha hangosan leszidja az jobb.Mert így csak azt érezte,hogy semmibe vette őt és ez nagyon nem esett jól Vanchának.De el kellett fogadnia.Ezen nem rágódhat túl sokat.Azt a tudást kell felhasználnia amit eddig szerzett.Meg kell győznie Ketrint,de legalábbis megpróbálni meggyőzni,hogy segítsen neki.
Már elkezdte tervezgetni magában,hogy hogyan akarja csinálni.Első sorban azt kellene felmérnie,hogy mennyire erős most.Meg kell vele küzdeni edzés címszó alatt.Emlékszik,hogy egyszer legyőzte a vadászt,de sokszor volt a döntetlen állás a végeredmény és volt veszteség is.Amikor legyőzte még nem volt ennyire vámpír gondolkodású és nem fordult meg a fejében,hogy megölje amég alél,de most már meggondolná a dolgot.
Nem akadt senki az útjába amíg ment.Ám néha hallotta egy-egy macska nyávogását és ezáltal sejetette,hogy van valami ami erre készteti.Az pedig egy kutya vagy valami ami táplálékul szolgálhat neki.Nem hallott semmit amikor fülelt,de tudta,hogy attól még lehet ott valami.Ám nem volt csak eljátszott a gondolattal.
Egy jó félórás séta az út a folyóparttól a kastélyig és Vancha már kezte észlelni az ódon épület halovány sziluettjét a távolban.Minél közelebb ért hozzá annál tisztábban ki tudta venni és végül már a kovácsoltvas kaput is megpillantotta.Itt a városnak ezen a részén alig járt valaki.Belépett a kapun és nemsokára elérte az ajtót.Benyomta a hideg kilincs segítségével és belépett rajta...*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Patkányok,és egerek futkároztak a sikátor kövezetén.A zsákok,és kjukákból már a szemét potyogott kifelé.Ketrin lassan sétált ott,kezében egy bottal.Lassan,de igencsak figyelmesen vizslantotta végig a sikátro minden egyes szegletét,és mintha keresettvolna valamit.A bűzt vaéahogy elviselte,de azt már neki is sokvólt,hogy az ut egyre keskenyedik.Ahogy haladt egyszercsak az út kiszélesedett,és egy hatalmas térhezvezetett,ahol a házak majdnem egy kört írtak le,és a téren egy háznak a régi romjai voltak csak.Azon a környéken még a éámpáksem világítottak,csak a hóld,és a csilagok fénye festette be vaahogy a helyet.Ket egyrejobben hagyatkozott fülére,és szaglására,bár a romlandó ételeknek és a szemétnek a bűzénkívül mást nemnagyon érezhetett,hisz a szag már elviselhetettlen kezdett lenni.De egyszercsak valéami halk neszt hallottmeg.Megfordúlva a sötétte kezdte kémlelni.Most igazán kiszolgáltatott volt.Se fedezék,se nűhatékony fegyver,csak egy bot lés tőr.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Vancha egy újabb éjszaka kezdetén kilépett a kastélyból.Egy kicsit körülnézett,utánna el is indult keresni egykori szerelmét aki iránt már nem érez semmit.Egy pillanatra eszébe jutott,hogy őket is Vitruvius választotta szét és fellángolt benne a düh.De eszébe ötlött,hogy ő már nem szereti Ketrint,neki ott van Karolina és nyugodtan folytatta útját.Most olyan utat jelölt ki magának amely egy térbe torkollik.Újabb lehetőséget vélt látni az úton,mint minden éjszka amikor elindult."Lelkesedése" minden egyes alvással töltött nappalon "feltöltődött",már amennyire volt ebben a "vállalkozásban" lelkesedés.Elővett egy szál cigaretát és meggyújtotta.Kisebb-nagyobb időközönként izzott fel a szál vége,hogy aztán füst hagyja el a "használója" száját.Tulajdonképpen amikor nem volt emberek között,ez volt az egyetlen olyan cselekvés amikor levegőt vett.Ha hoszabb ideig nem volt emberek között és nem szívott el egy szálat se akkor fircsa volt,mikor tüdeje megtelt levegővel.A cigaretta rá nem volt káros,lévén,hogy vámpír és természetes úton nem halhat meg.Néha az orrán is beszállingóztak a szagok,amik egyre büdösebb környékről árulkodtak.Az út végén már látta,hogy ott a tér.Mielőtt kilépett volna a sötétségből észrevette a lányt akit keresett.Egyszeriben felélénkült.Elszívta az utolsó slukkot is és leejtette a csikket.Rátaposott és kilépett a sötétségből.*
-Szia Ketrin
*Mondta nyugodt hangon.Igyekezett olyan hangnemet választani amiből a lány megérti,hogy nem akarja bántani,de kellően komolyan is beszéljen vele.Amikor a vadász hátrafordult csak egy kicsi meglepődés látszott arcán.Bizonyára megérezte,hogy Vancha van itt.Megjegyezhette már azt,hogy milyen érzés amikor ő tartózkodik a közelben.Vancha közelebb lépett és elkezdett beszélni.*
-Már napok óta téged kereslek.Szeretném ha megmérkőznénk és utánna szeretnék beszélni is veled.Fontos dologról van szó.
*Mondta és várta a lány válaszát.Oldalra nézett arra az útra ami a raktárba vezet.Nem indult el,nem tett invitáló mozdulatokat,csak a lány döntésén állott,hogy a harc részét a dolognak szeretné-e,de a vámpír belül remélte,hogy igen.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ket nézegette a térenheverőromokat,és elgondolkodottm,hogy vajon miféle háznak lehettek efféle romjai,de biztosravette,hogy egy Barokstílusú leehetett,mert az amlakereteken jól látszott,vagy a maradványokon.Kezeit összefonva állt,mikor fura érzés tőltötte el.~Ittvan!~szeme sarkából nézte,ahogy valaki eltapossa a lehulló cigit,majd fejét a fényesebb részrelépő Vanchafelé fordította.Haja ekkor kicsit eltakarta balszemét,de jobbszemével végigmérte a vámprt,aki igennyugodt volt.
~Erősebblett mint régeben.Ennek örülkök.~Majd a vámíprfeléfordúlt és tűnpdően nézett rá.
-Mitakarsz egy vadásztól?Most éppen nemrád vadászom.-egy mosoly majd Vancha baloldalára sétált,de köztük volt négyméter távolság.
-Gyaorólni?Talán,.Mi oj sürgős,hogy egyből keresel engem?-érdeklőés csillant szemeiben.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan suhant át a sikátorok szűk utcáin.Halkan,nesztelenűlközlekedett.,Bár orrát befogta,mert íróztatóbüdös volt.A bagy kabát mint a zászló úy lobogott utánna.Amióta megharapták gyorsabb,és erősebb is lett.Régebben ugyanezvolt,de mintha most a teste könyedén fogadta vólna be az új energiát.Ahogy haladt kifelé a sikátorból már tisztúlnikeezdett a levegő.Szagotkeresett,amin elindőlhat.Nemvolt annyira kifejlett a szaglása,mint Larsoné,de a férfi szagát feltudta ismerni.Ahogy kiért a csillagos égbölt alá a hold fényéáben az út fénybentáncólt.Tiszta volt a terep.Majd a levegőbeszimatólt.Sok szag terjedt még itt is.Bár egy halványfonalat megtalált.Elonúlt egyenesen,és érzékszerveit élesítette.
~Megvagy!~egy mosoly jelent arcán,majd futnikezdettiusmét.Egyenesen a raktár felé.De ahogy közeledett valami más is feltűnt neki.Két kocsi.Az egyiket ismerte,mert az Larsoné volt,de a másikat nem.Elkezdett vizsgálódni.De amikor a kocsiban egy fura kerszett,egy vámpírkeresztett látott meg,hírtelen egy rosszérzés szállta meg.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Ketrin megőrizte valamelyest a legutóbbi találkozásukkor tanusított felsőbbséget,melyet vadász léte miatt érzett Vancha felett.A vámpír is megejtett egy kis félmosolyt.Elfogadottnak tekintette a kihívást és elindult Ketrinnel együtt a raktár felé,amely nem volt messze,de volt idő közben elmondani,hogy miért is jött főképpen.Csendben mentek egy darabig.Vancha összeszedte gondolatait aztán belekezdett.*
-Arról van szó,hogy a te...illetve a vadászok segítségét szeretnénk kérni.Megtudtam,hogy a farkasok meggyengültek.Valamilyen furcsa betegségh terjengett közöttük ami miatt néhányan visszagyengültek.Körülbelül olyan erősek lettek,mint egy halandó.Tehát eléggé jó alkalom van most arra,hogy visszaszorítsuk a farkasfattyakat.A város ~volt~ Hercege megkért rá,hogy kérjek segítséget rajtad keresztül a vadászoktól.Egy vadásznő felkereste őt és szövetséget ajánlott.De jobb ha te is terjeszted.Nem tudom milyen kapcsolataid vannak a közösségeteken belül,de kérlek segíts nekünk és szorítsuk vissza őket.Nem tudom mennyire jön össze,de a társaid reakcióiból úgy is kiderül.Nagyjából ennyi az amit mondani akartam neked.Mit gondolsz rólla?
*Nyugodt hangjában nem érződött semmi ami arra utalt volna,hogy gyengének érzi a vámpírokat és ezért kér segítséget.Direkt nem mondta el,hogy új a Herceg a városban.Elég megtudniuk később.Bár most,hogy nincs Vitruvius úgy tudják összehozni a támadást ha Anon is beleegyezését adta a tervre.Ami még kétséges,mert valószínüleg van más dolga is,mint hogy az elődje terveit bváltsa.De valószínüleg ezügyben Vancha fog vele beszélni.Vagy ahogy kialakul majd.Egyre közelebb értek a raktárhoz.Már az út végén látható volt a sötét épület.
Ehhez nincs sok hozzáfűznivaló Vancha szerint.Ha elfogadja Ketrin akkor megküzdenek és mindenki megy a saját dolgára...ha nem akkor talán tovább győzködi talán nem.
A vámpír érzi magában,hogy Vitruvius parancsának ereje lassan szertefoszlik amint megteszi amit kért.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ket végigmérte Vanchát.
~Semmitsem változott amióta elváltunk.~gondólta és ment mellette egy darabon.Végighallgatva a vámpír mondandóját elgondolkodott.
-Lehetséges.Bár mostanában pár vadásztársam harapásokról tanuskodii.Lehet,hogy vissza gyengűltek a vírus miatt,de nefeledd,hogy minden csoda három napig tart.A farkasok szívósak,és a szervezetük immunisá válhat a betegségekre.Nemtudom.Bár megvallom őszintén nekem semmibajom most a farkasokkal.Bár ha belegondolok miért is egítenénk nektek?Ha erős a fajotk ti is megtudjátok tenni.Ez mind csaak taktika,és ügyeség kérdése.-és haladtak tovább a sötét utcán.Néha egy egy lámopa állta útjukat.A fényében megvlant Ket gondolkodó arca.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Vancha elgondolkodott a lány szavain.Aztán megszólalt.*
-Lehet,hogy "minden csoda három napig tart",de a farkasok lehet,hogy nem így gondolkodnak a társaikról.Akár úgy is vélekedhetnek,hogy őket nem tartja érdemesnek a farkasságra valaki,valamilyen farkas isten és ezért kivetik magukból őket.Mert gondolom nálluk is olyan lehet,mint a normális farkasoknál,hogy aki gyenge azt a falka vagy a sorsára hagyja vagy kiveti magából.Nekem sincs bajom velük csak azért ha kicsit visszaszorítjuk őket akkor lehet,hogy megtanulják,hogy ne ártsanak nekünk.És akkor úgy valószínüleg jobb lesz.
*Ketrin arca megvillan a lámpafényben és Vancha látja,hogy gondolkodik valamin.*
~Valyon azon,hogy segítsen-e vagy valami máson?~
*Gondolkodik el ő is,de visszaemlékezve megüti valami a füleit
Ketrin valami harapásokról beszélt.Vancha nem tudta mi az,de érezte,hogy jó ha megtudja.*
-Ketrin,hogy érted azt,hogy harapásokról?Mit jelent pontosan ez?
*Tette fel a kérdést nyíltan.
Lassan megérkeztek az ajtóhoz ami a raktár tág belsejébe vezetett.Vancha megállt előtte és várta a választ.Úgy gondolta,hogy ha még van valami megbeszélnivaló azt idekint tárgyalják meg és ne a harc közben beszélgessenek,mert úgy nem tudják teljes erejüket nyújtani.Márpedig a vámpír mindenképp meg akarta tudni,hogy a vadásznő mennyire erős jelenleg.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

-Tudod a farkasok szerintem,ahogy a könyekből vettem ki egy család.De akiket megmarnak azok erősek,és ha a lelkük nem roppan össze egy kis vissza eséstől akkor lehetnek még farkasok.-mondta majd megállt az ajtó előtt és mondta.
-A farkasok és a vámpírok nemnagyon értik meg egymást az igaz.De ezt a kérelmet Teresának mond.Én ebben nedönthetek.Már avval is megszegtem a szabályt,hogy veled beszélgetek.De a múlt miatt ezt eltudolom.-mondta lés sóhajtott,.
-A farkasok misztikuma régebbi mi t a ámpíroké szerintem.-felete és benyitott az ajtón.
-Lehet,hogy mégse annyira gyengék a farkasok ahogy te azt gondolod.Jobb ha jobban körbetekintesz mielőtt cselekszel.Többet nemmondhatok.-avval bementek a rajtárba.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*A belvárostól kíjebi sikátorokban patkányok,egerek éltek legtöbben.Néha egy egy koborkutya is felbukkant,de a macskák többségben voltak.A szemetesek rengetege,és a bűz igencsak elviselhetettlen volt.Főleg egy vársi számára aki nem szokott hozzá.A szűk sikátorban csend,és nyugodság volt.Semmisem zajongott,csak pár patkány,akik egy sajton vesztek össze.Majd a sötétségben egy fénysugár hozta el a fényt.Halk lépteket lehetett hallani.Egy rendőr járőrzött erefelé.Lassú,és remegőléptekkel.A területen sokan eltüntek,de nemtudni,hogy miért.Ahogy lépkedett a konténerek és zsákok között egy csatornafedőn állt meg,és fordúlt körbe.Haucinálni is ketzdett néha.Egy rablót keresett aki nemrégiben kifosztott egy házaspárt nyaralásuk közben.Itt láták utoljára.
~miért nekem kell idejönöm?Miért énkapom a legbűzösebb,legundorítóbb melót mostanság?~morgott egy picit,majd továbbhaladt.Ekkor a csatornafedő pár percere rá felemelkedett és egy halk suhogást lehetett hallani.Majd a fedő halkan illeszkedett vissza helyére.A rendprt egy kuka felborulása térítette vissza a helyszínreVisszafutva csak a feldőlt kukákat látta.Majd egy árnyat ami távolabb suhant el.Utánna futott,fegyverét előhúzva.A kergetőzés elkezdődött.Ahogy halkan lépkedett a sötétben néha kis kopogást hallott.
~Mi a fene?Talán egy női tolvaj?~szemei sunyin járkjáltak balra és jobra.Majd arr lett figyelmes,hogy nem messze tőlle állt valaki.Közeéedni kezdett.Egyre lassabban,és hangtalanabbúl,míg közelebb nem ért és négy méter volt ketejükj között.Ekkor egy kabátott látott meg és egy kínai kisnőcskét aki egy pénztárcát kutatott.
~Megvagy ki tolvaj.~gondólta és mielőtt még megszólalt vólna a nő megfordúlt.
Szemeiben a mehglepetség látszott,de nemsokáigA férfi megijedt a sebhejtől,ami a lány baloldali arcá volt.Milan kezében meglátta a pénztárcát és kimondta az elsó kigobdólt mondatát.
-Fel a kezekkel te kis tolvaj!Most elkaptalak!
Milan fejét balra bicentve egy picit értetlenűl nézett rá
-Tolvaj?Én?-hitetlenkedve nézett a férif,maj egy hírteleen mozdulattal kirugta a fegyvert és a zseblámpát a rendőt kezéből,és a sötétben eltűnt.Mire a zseblámpa ismét bevilágította a sötéséget már nyoma sem volt a nőnek.Csak egy kis sárnyomnak.
~fenébe!~dühöngött,és elindúlt futva egyenesen kifelé egy nagy térre.Ahogy elhaladt Milan előbújt egy konténer mögüll.
~Bunkó.~majd elindúlt a mnásik irányba.Kezében pénztárcája,ami kissé piszkos lett.
~Ideje valami étel után nézni,és kötszereket is kell venni.Larson mgsebesülhet még.Meg én is.Veszéjes éálet ez.Mintha egy akciós horórbea kerűóltem vólna.Kezdem kicsit azthinni,hogy nem a sors keze tette ezt vele,hanem maga az élet hozta így.~Majd befordúlt egy sarkon és kijutott az utcára.De órákig volt a városban.Sokmindent vásárólt.De ruhára nemfutotta most a fizetéséből,amit édesanyja kszokott kűldeni neki.Néha előbújt,hogy az összeget felvegye.De azonal is ment vissza,hisz sebesűltzja még komában feküdt.Ahogy vuisszatért a sikátorokban visszavitte a holmikat a vackába,de ismét felbukkant.Valamit felhozottA zsákban kis kupakok,és üvegek voltak,zacskókkal egyetemben.Kihozta a szemetett magától.Amint kint tevékenykedett eegy zsákkal,mert embrta összekötni megint a rendőr bukkant fel,és fegyverével a lány zsákjába lőtt.Milan megijedve hesett fenekére.majd a rendőr rázegete fegyverét.
-Add meg maadat!-szólította fel,de ahogy közeéedniokezdett egy vonyítást lehetett hallani ami végighasított a síroicsendbn,és a férfi füleiben böm,bőlnikezdett.Félt a kutyáktól.Összerezenve behuimta a szemeit,majd egy ütést érzet a kezeire,és kinyitva már az eget látta,ahogy a lábait kigáncsólták,és beverve a fejét eszméletét vesztette.Milan ezután kivonszólta az utcára egy padra fektetve ott is hagyta.
~Jó északaát vesztes.Gondólta és az édesdeden alvót otthagyta.Visszakart térni vackához.Majd eltűnt egy csatorna fedél alatt.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Vancha egy olyan környéket keresett ami kicsit zajosabb.
Az utcai bandák autói sokszor haladtak el az utcákon amik távol voltak onnan ahol a vámpír vadászott,de hallani lehetett őket.
Egy-egy macska nyávogása és szemetesek felborulása sem volt ritka.Cigányasszonyok rikácsolása a lerobbant házakban,bömbölő zene néhol és ordító férjek.
És hogy Vancha miért kereste fel ezt a helyet vadászathoz?
Azért,mert itt elnyomja a sok zaj a lépteinek zaját.
A vámpír le tudta halkítani lépteit vadászatokhoz,de most,hogy egyik lábára sántított,nem sokat tehetett.
Halkabban lépkedett,mint az egy halandó képes lenne ilyen zajban észlelni,de elég hangosan,hogy szokásos vadászterületein hallani lehessen.
Nem telt el negyed óra és már meg is találta áldozatát.
Egy férj volt aki felesége rimánkolása elől "menekül" a kocsmába vagy valamilyen helyre ahol sörrel és eetleg egy prostituláltal oldhatja a feszültségét.
Sajnálatos volt,hogy egyiket sem teheti meg és haza sem ér.Legalábbis a vámpírnak ez volt a véleménye.
Hamar utolérte a férfit,mert az lassan és lehorgasztott fejjel ment.
Néha felnézett amikor meghallott egy "Ho, voltál már megint te disznó? vagy Mi az a nadrágodon?" kiálltást és nyilván arra gondolt,hogy szegény emberek akik ugya olyan bajban vannak,mint néha ő ha a felesége rájön hol volt vagy mit csinált.
Ám még így sem veszi észre a vámpír.Ha észrevenné akkor sem figyelne fel rá.Sok a sántikáló ember arrafelé és túl sötét van ahhoz,hogy meglássa mennyire sáőadt ez az ember.
Amikor Vancha beérte erősen megmarkolta és nem teketóriázott.
Fogai kiélesedtek és belemélyesztette őket az áldozatába.Amaz egy idő után nem is próbált menekülni.Teljes önkívületi állapotban volt.Vancha hallgatta a szívdobbanásait.Eleinte hangosan és hevesen vert,de aztán lelassult és mélabús dobolásnak tűnt amint egyre lassult és lassult...
Már csak jó pár másodpercenként hallotta a dobbanásokat.Ekkor elszakította a magát.
Az éltető vér íze még ott volt a szájában.
Sebei kevésbé fájtak már.Lábára még teljesen nem tudott ránehezedni,de már nem nézték volna ki belőlle,hogy erőssen megzúzódott nem rég.
A hullát bevonszolta egy csatornába és tovább indult.
El a kastély felé...el a nap elől ami halálos ellensége lett.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

~Ideje lenne körülnéznem az utcákon ebben a külvárosban.A sebem nem teljesen gyógyult be,az orvos szerint még várnom kellett volna egy kicsit,de fölösleges lett volna.Kiron is kijött már,és nincs ok az aggodalomra.*Közben Kiron odatermett a semmiből.
~Emlegetett szamár.
-Kiron!Máris lábon vagy?
-Persze,hiszen a sérülésem nem volt olyan nagy mint a tied.Nagy őrültség volt az az akció tőled.
-Igen.Közben én is rájöttem-sétáltak tovább.
~Kironnak még van jövője de nekem nincs túl sok.Csak hogy ő nem ragadja meg.Nem erőlteti.Így még ő is elveszítheti mint én.De rég ismerem őt,17 éves kora óta ismerem.Én akkor 25 éves voltam szóval nem vagyunk korban közel egymáshoz.De ő mégis mintha komolyabb lenne mint én.*Karmel rágyújtott egy cigire,különleges gyorsasággal.
-Te hallod ezt a zajt?-kérdi Kiron.
-Igen,azthiszem abból a raktárból jön.
-Ez nem az elhagyatott raktár?
-Neeem.Ott már jártam.És,szerintem ezek lövések!
-Lövések?
*A két férfi szinte egyszerre vette elő pisztolyát és máris a raktár falánál voltak.Amikor beértek már javában állt a bandaháború,Karmel csendben kinyitott egy ládát és több száz fegyver volt benne.
-Ezek tuti terroristák.
-Ja,de meikek?Nem lehet mind kettő banda az.
-Nem is, akik velünk szemben vannak azok a terroristák.
*Kiron és Karmel célzott és a terroristákra és lőttek is sorban potyoktak a terroristák és a banda azt hitte hogy a két férfi velük van.
-Te kik ezek?-kérdezte valakiről egy banda tag.
-Nem tudom de örülök hogy velünk vannak.
*Amikor a terroristák elfogytak maradt 1 tárjuk azt betöltötték és máris céloztak a bandára.Karmel egy láda mögött jól elbújt de egy erős pisztollyal annak a ládának a szélét szétlőtték úgy hogy nem jukat hanem törést hagyott.Kiron meg csak járkált körülötte minden doboz jukas volt.
-Söpredékek!Segítettünk nektek de ha ezt a csomó fegyvert elakarjátok vinni akkor nincs kegyelem!
Már mindenkit leszedtek de a főnökük a dobozok között gugolva járkált.Még Karmelék is úgymentek aztán meghallottak egy csörrenést és arra indultak
~Most megvagy-gondolta Kiron a banda főnök mögött.
Karmel gyorsan észrevette mire készül a banda vezér és gyorsan a Kiron melletti ládát ráborította a bandavezérre.De megint bekövetkezett!Kiron megint sebet kapott de ezuttal lehet hogy életveszélyes!Kiron elájult.
-Kiron,Kiron!Hallassz?Jól vagy?Kiron!-és máris vette a mobilját Karmel és hívta a mentőket meg a rendőröket.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit a sikátorok felé terelgeti a fiút. Tudja, hogy arra van a legkisebb esélye, hogy bárki megláthassa a férfival, vagy könnyen rátaláljanak majd. Először a fiú a kivilágított városban szeretett volna sétálgatni, vagy haza kísérni a lányt az otthonába, hogy nála töltse az éjszakát. Nofrit mosolygott magában, mert elképzelte, hogy mit szólnának a többiek, ha a következő, illetve a legelső áldozatával térne be kastélyba.
Aztán a férfi arra gondolt, hogy egy lepukkant motelben szerzik meg a testi örömöket. Nofrit hagyta ebben a hitben ringatózni egy darabig, hiszen a motel úgyis közel van a sikátorokhoz. Viszont mielőtt bementek volna a motelba, kivenni egy szobát egy rövid időre, Nofrit a férfi nyakába csimpaszkodott.*
- Maradjunk inkább idekint – csókolta meg az orra hegyét. – Olyan izgalmas lenne.
*A végét már a fülébe suttogta, s megharapta egy picit a fülcimpáját. Vigyázott arra, hogy ne vérezze ki, mert akkor már nem tudott volna uralkodni éhségén.
Most a sikátorokban sétálnak. A fiú már alig bírja türtőztetni magát. Kezdi elveszíteni a türelmét, csak tapogatja a lányt, húzná magához, de Nofrit még mindig fél, hogy bárki megláthatja őket. Szemérmesen, de vággyal teli néz körül, és elhiteti a férfival, hasonlóképpen érez ő is.
Úgy érzi, megtalálta a legsötétebb, legelhagyatottabb sikátort. Rajtuk kívül nem volt senki, még egy kóbor macska sem. Néhány szemetes konténert helyeztek el, de az emberek nem vették még arra sem a fáradtságot, hogy beledobálják a szemetüket, inkább csak ledobják a földre, teljesen mindegy, hová. Már egy szeméthalom gyűlt össze a konténerek között. Nofrit szerint, itt senki nem venné egy hamar észre a férfi holttestét.
Hirtelen a falhoz húzza a férfit. Mivel a fiú sokkal erősebb nála, így ő kerül a fal és a srác közé. Nem tetszik neki, ketrecben érzi magát, így nem fog jól lakni. Gyorsan ki kell gondolnia valamit, mert nem tudja leállítani a partnerét. Már az úszásnál megtanulta, hogyan is lehet hirtelen helyet változtatni. Amikor úszik, nem mindig állhat meg a medence szélén, hogy megforduljon, nem is lassíthat, mert azzal is rengeteg időt elvesztegetne. Hirtelen kell cselekednie. Úgy, mint most is. Egy csók közben megragadja a férfi fejét, egyre közelebb húzza magához, de a lábával kezd kifelé táncolni. Mintha minden mozdulatát már előre kitervelte volna, a fiú oly’ könnyedén helyezkedik. Még arra sincs ideje, hogy észrevegye a történéseket. Nofrit cinikusan meg is állapítja, ő sem jobb, mint a többi férfi.
Miután már a férfit sikerült a falhoz szorítania, el kezdi puszilgatni először az ajkát, majd az arcát, a szemhéjától kezdve az álláig. A kezével meg elindul felfedezőútra a férfi testén, csak azért, hogy elterelje a szájáról a figyelmet, és egyre közelebb haladhasson a nyakszirtje felé. Már érzi az ajkaival a lüktető eret. A kezével gyorsan megragadja a férfi fejét, és egy picit hátrább húzza a fejet. A fiú felnyög, valószínűleg az elképzelt gyönyörtől, ő is szeretné a lányt simogatni, de ekkor már a hirtelen megvillanó szemfogak bele is mélyülnek a nyakába. A fiú fájdalmason, dühösen fel szeretne kiáltani, de Nofrit jobb helyzetben van: sikerül teljes erejével a falhoz nyomni áldozatát, és a kezével egy különös módon összezárni a száját.
Miután jól lakott, hátrébb lép egy kissé, és hagyja a földre zuhanni a férfi testét.
~Mit tettem?~ Csak most döbben rá a tette súlyára. Leguggol az áldozata mellé, szomorúság ül a szemében. Gyengéden megsimogatja a férfi arcát.*
- Sajnálom! *Suttogja a férfinak, aki már nem hallja. Csendben, de annál nehezebben feláll, és szép lassan elsétál a helyszínről. Nehéznek érzi magát. Nem a férfit sajnálja már, nem is azt, hogy megtette, és életben maradt, nem is a döntését, inkább azt, hogy becsapta, és nem hagyott neki választást…*

Vendég

*A pályaudvarnál taxiba ülve elgondolkodott*
~Biztosan jó ötlet volt idejönni egyedül?~
-Sofőr vigyen a legközelebbi szállóba.
-Rendben uram, a Bűnös Vágyak Motelbe viszem.
*A név hallatán meglepődött, és szabadkozni kezdett, miszerint ő nem prostikkal szeretne "ismerkedni"
A sofőr megnyugtatta:
-Ne aggódjon uram nem olyan hely, de a nevét én sem értem miért kellett ilyen bűnbarlangosra csinálni.
A beszélgetés itt félbe is maradt, legalább volt ideje gondolkozni.
~Miért kell átvennem azt a rohadt irodát?
Miért nem érti meg hogy nem érdekel az ügyvédkedés?
Ha rámbízza a vezetést eladom a francba, és felgyújtom a diplomámat!
Áhh... Most ne ilyeneken gondolkodjak mikor épp kikapcsolódok vagy mi~
*Odahajolt a sofőrhöz*
-Mikorra érünk oda?
A sofőr ekkor fékezett és megállt.
-Most-mondta széles vigyorral az arcán.
-4 euró lesz.
*Előkotortam a pénztárcámat, majd odaadtam az összeget.
Kiszáltam, majd elindultam a motel ajtaja felé, hogy kivegyek egy szobát és estig aludjak.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Bármennyire is szerettem volna találkozni Teresával, úgy éreztem, még nem jött el az ifdeje. A Kollégium igy is elég kihalt volt, valószinüleg mindenkinek volt jobb dolga, mint engem fogadni. Nem baj, nem éreztem úgy, hogy most szivesen mentem volna a kigyók közé. Jobb lesz újra összetákolni az életemet. És ehhez először egy lakás kell. Szerencsére az anyagi feltételeim most biztositva vannak, hála Istennek amig a kollégiumban laktam, nem kellett szinte semmit költenem, igy idefele úton vettem egy újságot, hogy találjak valami hajlékot azonnali beköltözéssel.
Pár órát kellett csupán sétálgatnom az utcán, amig a tulajdonos odaért, ezalatt volt elég időm átgondolni a dolgokat. Az egyik legfontosabb, hogy egy olyan ruhát szerezzek, ami nem feltünő és megfelelően elrejti a fegyvereket. Ezenkivül megfelelően be kell védeni a lakást, mégha pár hét múlva már tovbb is költözök. És ez után majd azt hiszem, ráérek beszélni Teresával.
A lakás átvétele minden gond nélkül lezajlott, a tulajdonos az Úrnak hála szimpatikusnak talált, és nem kérdezősködött sokat, megelégedett azzal, hogy kifizettem a foglalót. Pár órát eltöltöttem itt, készitettem egy éket az ajtóhoz, telefonon fendeltem egy erősitett ajtót és rácsokat az ablakra. Nem mintha ez bármelyik pokolfajzatot kint tartaná, de legalább meghallom, ha kinyitják. Összeférceltem egypár belső zsebet is a ruhámra, nem túl diszkrét, de legalább nem kézben kell cipelnem a Fogat és a KarmotLassan itt az ideje, hogy kimozduljak a városba.

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A hajnal első, rózsaszín sugarai megjelentek az éjszakai égbolt alján. Riam lassú, megfontolt léptekkel távolodik a kastély szürke tömegétől. Nem pillant vissza, nem is akar. A kocsija ugyanott áll, ahol néhány órája - vagy néhány napja? - hagyta, gyorsan beszáll, és elindítja a motort. A jól ismert, hétköznapi hang megnyugtatja háborgó lelkét. Az a lenti, dohos világ egy lidércálom, és semmi más, nem lehetett igaz, de akkor önmagát kéne megtagadnia. Ő volt az, aki vért ivott, ő volt az, aki másodikként a halandókhoz lépett. *~Még jó hogy csak másodikként! Ha arra gondolok, hogy amint a nap első arany sugarai beborítják a várost, az a vámpír halott lesz, beleborzongok. Ennél okosabbnak, és óvatosabbnak kell lennem, mert hamar befejeződhet ez a fene hosszú életem ~* gondolatait csak sóhajjal kíséri, miközben berak egy könnyed albumot, és rálép a gázra.
A város néma, szürke álmát alussza még, ám ahogy a hajnal felszakítja az éjszaka burkát, halandók árasztják el az utcákat, élettel, vidámsággal, és fájdalommal betöltve azt. Az éjjel... Az éjben pedig a hűvös, rideg és élettelen magányban megjelennek az éjszaka lényei, akik bármennyire hasonlóak az emberekhez, csak érzéketlen szörnyek hozzájuk képest.
Riam megállítja a kocsit egy éjjel-nappali előtt, és vesz néhány újságot. Már korábban elhatározta, hogy eladja a házát. Egyszerűen képtelen benne létezni. Az utcán töltött hónapok, és lényének új oldala miatt nem tudja már élvezni azt a fényűzést, ami egykor természetes volt számára.
Visszaül a kormány mögé, és a belső világítást felkapcsolja, hogy jobban lássa a hirdetéseket. A magáét már föladta korábban egy-két újságban, és szerencsére jelentkező is akadt, aki nem is keveset ajánlott a házért. *-Az előleget már megadta, ebből ki tudom fizetni az újat... Még jó, hogy bútorokkal együtt vette meg. Ah... - *eszmefuttatását egy érdekes hirdetés szakítja félbe:
"Egy emeletes, kertes ház, összkomfortos, a kertvárosban. KP-t is elfogadok" *-Ez a holnap éjszaka zenéje, azt hiszem...-*Az újságokat az anyós ülésre csúsztatja, és elindul a háza felé, közben Mike Oldfield Voyager című száma szól. Riam ismét Asarielre gondol, mint annyiszor az utóbbi időben. Fogalma sincs, hogy mi lehet Vele, és ez nyugtalanítja, jobban, mint a kastélyban történt események, jobban, mint bármi más.
Tudta, hogy a férfi bosszút áll azon, aki a családját elpusztította, de vajon az a másik nem végzett-e Asariellel is? *-Vajon mi lehet Veled, Asariel?!-*sóhajta mély fájdalommal Riam.*

Halandó

Olaf kezében a perdöntő bizonyítékokkal futva siett át a városon, amikor hirtelen elesik és a kezében lévő dokumentumok a csatornába esnek.
'A francba.. a jó büdös életbe"- ordította miközben a haját tépte dühében, ám felocsudni se volt ideje, mikor egy autó állt meg mellette, egy férfi hang szólalt ki belőle: "Olaf Silberthron?"
"Igen én volnék. Miért kérdi?"
Ekkor egy pisztoly csöve nyúlt ki az ablakon: "Ezt a cikkeidért kapod te szemét állat!"- mondta férfi hang, majd meghúzta a ravaszt, két lövés dördült el mindkettő talált, Olaf a földön terült el, s a közben a kocsi ismeretlen támadójával tovább hajtott a sötét éjszakába.

Halandó

Reggel volt, Olaf lassan ébredt fel a kábulatból. Felkelve kinyitotta a szemét, látta a Napot, érzékelte, hogy él, s hatalmasat röhögött a magában, miközben hatalmasat ordított fel: "Szánalmas! Hát ennyire telne az IRA-tól? Még egy gyilkoságot is képtelenek elintézni. Polyácák! Pitiánerek!"- mondta miközben ingére nézett két lyuk tátongott rajta, felhúzva látta, hogy a golyóálló mellénye megvédte a lövedékek becsapódásától. Azóta hordja ezt, mikor Belfastban rálőttek egyszer. Felkelt leporolta magát, majd elndult a Cafe La platába. Utána rögtön a rendőrségre.
~ Ja, rendőrségre? Azután a cikk után, inkább veszek egy automatát. ~ gondolta magában, miközben a kávéház felé sétált.

Halandó

Steve épp egy sikátor felé ment ahol épp egy férfi jött ki lehet hoy egy kicsit részegvolt de odament hozzá -Bocs tutsz adni egy szál cigit?Miközben arra gondolt ,hogy mibaja lehet mert nem tünt valami vidámnak lehet hogy csak a kezében lévő wisky hatása vagy ott hagyta a felesége és alkoholba folytja bánatát. Áá nem úgy nézki mint aki elvált volna.

VI Újszülött farkas

*David nem csalódott magában.Tényleg igaza volt és a friss levegő jót tett neki.Már úgy érezte magát,mint ha nem nagyon ivott volna whisky-t.Bár azért haza akart érni,hogy kipihenje magát ezért a sikátorokon keresett gyorsító utat.
Amint így lépkedett egyszer csak egy óriási lény ugrott elé.*
~Úr Isten..ez olyan mint egy~*lélegzetnyi szünet amíg maga sem merei kigondolni a választ,majd megteszi*~Vérfarkas~
*Megtorpant és arra gondolt,hogy ő már nem fogja olya könnyen megúszni,mint Alister aki karmolásokat kapott "csak".
Ekkor a farkas egy hatalmas ugrás után leteperte Davidet.A férfi lélegzete mind a lény súlyától mind pedig a rémülettől elakadt,de a nyakába mélyedő fogakat tisztán érezte.
Soha nem tapasztalt érzés volt,de szinte már várta,hogy a fogak visszahúzódjanak és kitépjenek egy jó nagy darabot a nyakából ezzel megpecsételve a sorsát.Ám a száj kinyílt és a lény továbbugrott.Dave hátravetette a fejét és nézte ahogy felugrik a ház tetejére és megáll egy pillanatra.Mint ha még azt is látta volna,hogy változik vissza,de ebben már akkor sem volt biztos.A nyakából kiindulva folyamatosan terjedt a fájdalom.Lezsibbadt az egész teste és rángatózni kezdett.Látása elhomályosult és a még soha nem érzett kín miatt elvesztette az eszméletét...
A seb valamelyest begyógyult és már nem patakzott a vér belőle.
amikor magához tért körülbelül fél órával később lehetett.Senki nem talált rá,de a titokzatos lény elment.Azonban benne valami megváltozott ezt érezte.Nem fájt a nyaka és tulajdon képpen semmilye se fájt.Teljesen jól volt,de ez még nem volt semmi.Érezte,hogy megváltozott benne valami.Talán a hold világított jobban,de lehet,hogy csak ő látott jobban a sötétbn.Szokatlan volt neki és mindenképp haza akart érni.
Felállt és futva indult el...ám ekkor arra gondolt,hogy már tovább bírta a futást,mint máskor és,hogy az alkoholnak se érezte annyira a hatását.
Nemsokára meglátta a házát és amilyen gyorsan csak tudott bement és egyenesen fel az emeletre be az ágyába.*