Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Rettenetesen örvendett,hogy van valaki,aki együtt érez vele.
Ha jobban belegondolt bizony nem is folyt köztük semmi egyéb,csak üzlet...amit Morderd próbált baráti szintre emelni..hiába. most is egy rohadt üzlet miatt volt itt...egy dugába dölt üzlet miatt. Kit is érdekelt az egész,hoszen itt volt most David,mindha az Ég küldte volna Mordrednek egy ilyen rotten nap után. Mordred ismét hivatta a pincért és felgöngyölt még egy whiskey-t..ő már csak ilyen volt...nem keverte a dolgokta,mert tudta,hogy milyen kellemetlen meglepetést képes okozni a drága ír kukoricapálesz. Megkérte Davidet is,hogy nyugodtan kérjen,amit akar.
Mo. nem volt alkoholista, legtöbbször csínján bánt az itallal,hiszen nem volt célja kárt tenni magában és másokban vele.Addig ivott,míg olyan kedvre nem derült,hogy rendesen el lehessen beszélgetni az emberekkel...itt volt az a pillanat.*
-Teljes mértékben igazad van David...egy kicsit meghánytam-vetettem a dolgomat ezzel az én jó barátommal...fütyülök rá.
-És mondcsak...Te hogy kerültél éppen ide ma este? Nem feltételezem,hogy éppen az üzleti jó barátodra vártál*kiséé elmosolyodott*vagy csak ugyanaz a Morderd szindróma,hogy űzöd az egydüllétet magadból? sokszor így is rettenetesen magányos maradhat az ember,ha a társaság közepén van...sőt..ez a legfájóbb dolog,ha nem tud bekapcsolódni. Szerencsére ezt a rémálmot nem örököltem egyik felemről sem-

VI Újszülött farkas

*Modred egy kicsit elcsendesedett,de nem is ártott egy kis csend a beszélgetésben hisz így mind a ketten végiggondolhatták ami eddig történt.
David örült,hogy megismert egy olyan embert akinek pusztán ezzel örömet okozhatott.
Most is,mint oly sokszor lehet,hogy a háttérből segítette a hivatása és ez által tudott valamilyen szinten segíteni Modrednek.
Tulajdon képpen elszakította egy barátjától,de ha jobban belegondolunk nem volt a barátja és csak tudatosította benne ezt.De kiűzte magából ezeket a gondolatokat.Nem szerette ha azt veszi észre magán amikor beszélgetéssel "segít" valakinek,hogy olyan,mint ha dolgozna.Ezért el is űzte eme gondolatokat a fejéből.
Modred ismét rendelt egy whisky-t és Dave sem tett másképp.Amikor a pincér kérdőn fordult hozzá egy bólintással és egy apró kézmozdulattal jelezte,hogy ő neki is jöhet még egy.Mire megjött a pincér már egy kicsit csendesebb volt a zene és egy "köszönömöt" oda tudott mormolni neki.
Aztán fogta az italt és felhajtotta.Újra végigfutott a borzongás rajta,majd újra visszaállt minden a "régi kerékvágásba" csak egy kicsit "jobban" érezte magát.*
-Én kérlek szépen úgy kerültem ide,hogy "pihenni" akartam.Egy igen fáraszó időszak áll mögöttem,mert a munkámon kívül a házam felújításával is sokat bajlódom,de szerencsére lezáródik lassacskán az a dolog is és minden megy majd tovább a maga útján.Kiváncsi vagyok mennyivel lesz könnyebb így majd,hogy nem kell a néha lusta néha trehány,de néha igencsak jó munkásokkal törődni.
Tehát a lábam ide hozott el és ez nem is volt baj.
*Mondja és megereszt egy mosolyt.Ez a whisky egyre jobban "ellazítja" őt és egyre szabadabban beszél.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

-Na látod,hogy elmegy mindenhol a jó őreg pajtás, a whiskey.-
*Mordred kábult agya nem teljesen volt tisztában,hogy mi is lehet a munkája Dave-nek de valamilyen pszichiátriára gondolt. A ház felújítása meg mindig merész dolog,rettenetesen sok pént emészt fel és időt...ráadásul ha közben dolgozik az ember. Morderd ismert olyan embert is sajátmagának építette tiszta egyedül a házát,mert ez volt a hobbyja...mindenből a magának megfelelőt akarta és belekerült az egész életébe,hogy felépítse...aztán egy évre rá meg is halt, a házat meg elárverezték,mert nem voltak utódai. *
-Na és mesélj...mi történik a te munkád közben? Nem lehet könnyű neked egyszerre dolgozni meg újítgatni. Más a helyzet a Közel-Keleten, ott nincs is nagyon mit újítani,vagy szétlövik vagy benne él az egész familia és azok az emberek nem olyan igényesek mind erre nyugaton.
Ez van...teljesen más kultúra, mások a szokások,mások az emberek...sőt mi több... a lekiségük is más de ezért nem kell őket elítélni,hiszen csak saját országot akarnak maguknak és ezért olyan agresszívak. Na de eevezzünk más vízekre,mert nem igazán ilyen helyekre szabták a világpolitikát.-
*Közben figylete Dave arcát is,akin azért meglátszott a whiskey...hogyisne látszott volna,elvégre ezért van...Mordred is jobb kedvre derült és már nem izgatta magát az aznapért*

VI Újszülött farkas

*Modred tett egy rövid megjegyzést a whiskyre és aztán át terelte a szót egy másik témára.Davidet a munkája felől kérdezte és,hogy hogy megy a felújítás és a dolgozás egybe.
A férfi kicsit gondolkodott a dolgon és amikor már eléggé összeszedte amit mondani szándékozott belekezdett.*
-Hát én pszihológus vagyok mint a felmenőim között férfi ágon jó néhány generációra visszavezethetően a férfiak és esetenként a nők is.Kiskoromban nem volt kétséges,hogy mit kell tanulnom,mint nagyobbik gyermeknek,de nem is bántam.
Tényleg nem volt könnyű ez a néhány hónap amit ezzel töltöttem el,de most már vége.Egyszerűen csak nem fogadtam annyi pácienst amennyi túl sok lett volna és így nagyjából jól eltöltöttem az időmet.Vannak szabad heteim és előtte utánna eljövök szórakozóhelyekre és kibulizom magamat.Illetve ha nem is kibulizom,de elengedem.
Én nem ítélek el első hallásra senkit csak ha biztos forrásból tudom,hogy az illető vagy illetők nem méltóak arra,hogy esélyt adjak rá.Bármilyen rossz is egy-egy népcsoport túlnyomó többsége azért ha jobban megnézzük akadnak köztük olyanok akik ugyan olyan jó emberek mint mások.
Igazad van...de végül is minden helyen lehet politizálni csak a beszélgetés milyensége függhet attól,hogy egy elegáns kávézóba vagy egy fergeteges bárba beszélünk rólla.
Neked milyen volt eddigi életed?Családod barátaid stb...Ha szabad ilyet kérdeznem...
*David egyből elkezdte elterelni a témát,de lehet,hogy pont rossz irányba...*

Vendég

*A motor halk dorombolásának vége szakadt. A fekete westernkalapos nő könnyedén támasztotta le a böhöm jószágot, és határozott léptekkel indult a bár felé. Hosszú combjára, kerek fenekére feszesen simult a bőrnadrág. Vasalt csizmája diszkréten kopogott az ajtóhoz vezető kockakövön. Ahogy meglátta a falat támasztó kétajtós szekrényt, cigarettát húzott elő a zsebéből, és odalépett. Nem szólt, csak elővette legcsábosabb mosolyát. Tudta minden épeszű férfi, akinek az épp esze a lába között himbálódzik, pofára esik ettől. Így is lett most is. Nyakát kicsit előre nyújtva nézett a gorillára, aki már el is kezdett tüzet kutatni a zsebében. Az öngyújtó fedele halkan kattant, a tűz fellobbant. A nő megnyalta az ajkát direkt provokálva a nagy medvét, majd az ajtóra nézett. A férfi ugrott és kitárta előtte.
~ Nyomorék~ kacsintott a lány, miközben a gorilla zavartan vigyorgott. Belépve a füst és az izzadság csapta meg az orrát. Megtorpanva nézett körül. Csinos lányok ringatták magukat, kéjesen csavarogva a rudaknál, miközben a férfiak lihegve dugdosták a bugyijuk pántja alá a kisebb- nagyobb bankjegyeket. Nomi elindult a pult felé, szemét végig hordta a közönségen. Száját megvetően húzta el, ahogy kerülgette az asztalokat.
- Óh de kis édes vagy…gyere csak ide – markolt bele a fenekébe egy részeg disznó. A nő megperdült, egy pillanatra felvillant a lámpák gyér fényében a pillangókés gyors tánca, majd nyitott lábbal a férfi ölébe ült, a kés a torkénak szegeződött, miközben csapzott hajánál fogva hátrafelé húzta a fejét.
- Ha még egy ujjal hozzám érsz, kivágom a golyóidat…- közben a kés lassan a férfi lába közé siklott jelentőségteljesen megnyomva az érzékeny pontot – és betömöm a szádba, hogy legyen valami az ocsmány képeden, ami felkeltheti egy nő érdeklődését. Megértetted? – hallani lehetett ahogy a kés hegye az anyagba szúródik és felhasítja a könnyű vásznat. A férfi levegő után kapkodva, gyöngyöző homlokkal bólogatott. Nomi is bólintott, majd leszállt a férfiről.
- És fürödj meg…bűzlesz . –mondta és a bárpult felé vette az irányt, aki tátott szájjal bámulta a halk, alig észrevehető incidenst. Leülve a pultosra mosolygott, mintha mi sem történt volna.
- Egy dupla Whiskyt jéggel. – a pultos perdült fordult, és már előtte is volt az ital.
- Hé…hol találom a górét? – a fiatal fiú nem válaszolt, csal elsietett, mint akinek kényszeres menekülési vágya támadt. Nomi meghúzta a vállát, majd belekortyolt az italba.*

Halandó

A nő nem válaszolt steve nem zaklatta tovább és inkább vissza fordult nehogy feldühitse vissza ment a sztripzízbár felé ahol éppen a rendőr autóba gyömöszölték barátját.Gyorsan felvette a sapkáját nehogy valaki felismerje.szteve nem volt még álmos ezért még nem hazafelé ment hanem valahova sétálni.

Vendég

*Mióta Carlos és Ginger elhagyni kényszerült a várost, a sok bár körül olálkodó rendőr és nyomozó miatt, minden megváltozott. A bár látogatottsága kissé megcsappant, hogy elvesztették kedvenc táncosnőjüket, a szőke tündérként emlegetett Gingert. Ugyan a legtöbb hölgy alkalmazott igyekezett a babérjaira törtni, egyikük sem volt képes olyan bravúrosan vetkőzni, olyan megmagyarázhatatlan vonzerőt gyakorolni a vendégekre. Carlos egy bizonyos Mr. Loux név alatt megvette saját bárját, a vezetést pedig átadta Johnnynak a pultossrácnak és egy másik igen sikeres táncosnak, akit csak hosszúlábú Sammynek emlegettek a vendégek...
Prudence az iróasztalnál ült, és valamit próbált összeügyködni a papírok körül, de kevés sikerrel. ~Mit várt tőlem Carlos?! Sokmindenhez értek, de a könyvelés és ez a sok szám... Képtelenség rajta eligazodni! Ha tudom, hogy az egyenesbe jövés ezzel is jár, sosem vállalom ezt el!~ Mérgelődik magában, mert mióta Carlosék itthagyták a bárt, fizetése jócskán megnőtt, igy csak néhanapján kelett áruba bocsáltania testét. Persze táncolni azért még táncolt, valahogy megszerette ezt a helyet, s talán már hiányozna számára az a sok önkivületi állapotban lévő, izzadt férfi, akik a félhomályban tapsoltak és örjöngtek miatta, ahogy kilépett a porondra. Feláll és épp indulna, hogy behívja Johnnyt, hogy segítséget kérjen tőle ~Hiszen neki mégis van végzettésge és érettségije!~, mikor a fiatal férfi belép az ajtón.*
-Egy nő? Mit akar? Hogy néz ki?
*Johnny nagyvonalakban leíra a nőt, Sammyben pedig fellobban a remény. Nem szól semmit a fiúhoz, kiront az ajtón, át a folyosón a tombolda felé. Idegesen megvakarja homlokát ~És mi van ha mégsem ő az? Nem lehet, hogy mégis eljött! De olyan jó lenne! Szükségem van rá!~ Lapockáig érő természetesszőke haja most lófarokban legyezi a vállait alig fedő, lágy tüllszerű anyagot, ami felsőként funkcionálna. Alatta egy mutatós fekete melltartó, hosszú lábaira egy sötét, latex nadrág feszül. Kilép a folyosóról, körbe se pillant, tekintetét egyből a pult felé szegezi, ahol meglátja őt. Hirtelen megáll benne az ütő, egy pillanatig csak nézi Nomit, egyszerűen nem hiszi el, hogy ott van előtte, épen, úgy, ahogy elbucsúztak egymástól. Megindul felé, arcán örömteli mosollyal...*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

-Szép dolog a "család mesterségét" tovább vinni. Ez nálunk nem jött össze sajnos. Örömmel tölt el,hogy valaki érdeklődik a multam felől,hiszen mindeddig magamba zártam és talán ezért lettem a nagy néptömeg közt magányos. A családom régi ír vér,most rákérdezhetnél a nevemre,aminek igencsak szláv hangzása van. Ez csak rajtam maradt és amolyan "ványadt" jelentése van. Már kiskoromban azt hitték,hogy koraszülött vagyok, pedig nem voltam az,csak kicsit előbb végezték el a "munkát" szüleim,mind kellett volna. Nagyapám még az Első világháborúban is harcolt,ott is hagyta a jó öreg rory a fogát,soha nem láthattam bár azt mondták,hogy igencsak életre voló fickó volt és szerette a nőket. Na látod, itt csak örörköltem valamit tőle. Apámnak kissebb framja volt Írországban,gazdálkodott,míg bele nem öregedett. Első szülött fiaként sem hagyta rám a birtokot,mert ványadt vagyok,az öcsém kapta meg,aki nem képes néhány hektárnál többen gondolkozni..meg is eszi a frász a tanyát. fogtam magam és elhúztam otthonról,mihelyt a felnőtti korhatárt elértem,azóta megszerezeme a tűzszerészi diplomámat,voltam tűzoltó és minden,ami a tűzzel kapcsolatos..a tűz már bennem van és valószínüleg itt is marad bennem. Aztán hányadtatásaim alatt idevetődtem erre a kis helyre,Topolyára és járom a környéket. Röviden ennyit mondanék elmagamról, a többi még ennél is unalamasabb. alapvetően pesszimista világszemléletem kéne mindezek után legyen de nem engedek ennek a sátáni erőnek,hiszen nem erre teremtettem. Ványadtan is jól érzem magam a világban,ha meg gondom lenne,akkor szorítom a jó öreg whiskey-s üvegemet és elekerül a baj.
*A whiskelyről eszébe jutott az isteni nedü de így is eleged ivott máma,hát abbahagyta,inkább egy kis rostos őszilevet kért,mert megint kiszáradt a torka*

Vendég

*Pillantása végigfutott a helyen. A berendezés és a bár is igényesnek volt mondható. Nomi sok helyen megfordult már, de nem gondolta volna, hogy Prud ilyen helyre hívja. Szemével az elrohanó bárpultost kereste.
~ Gyerekek…~ mosolyodott el fölényesen, majd pillantása megakadt a mereven bámuló szőke nőn, kinek arcára hirtelen mosoly fut. Letette a Whiskyt a pultra, majd felállva a lány felé fordult, aki időközben már gyors léptekkel közeledett. Rég látta Prudot, szeme végigsiklott a testén. Örült a viszontlátásnak, mikor elváltak, azt gondolta talán sosem jön el újra ez a pillanat. Kalapját a székre tette, sötét göndör haja a vállára omlott, a mindig kihívó fekete szemei a lányra szegződtek.
- Egész jó kis kócerájba tetted be a s*gg*d. – mutatott körbe, ajkán kacér mosollyal, mintha csak tegnap váltak volna el. Majd még egy pillanatot várt, és kitárva a karját átölelte a nőt. Sosem örült még neki ennyire. Mélyen szívta be a nő hajának friss illatát, ami felüdülést hozott a bár füstös levegőkébe.
- Gyönyörű vagy – suttogta fülébe, ajkaival végig simítva a nő bőrét, majd kibontakozott az ölelésből, és a bár felé invitálta.
- Na mesélj…miben lehetek a segítségedre. – ajkán megint az ismert mosoly jelent meg amit Prud már tökéletesen ismert! Belekortyolt az italba, de közben pillantása a másikat kémlelte. Nem tudta elhinni, hogy újra együtt vannak, úgy mint a régi szép időkben.*

II Ősi Lycon

*Kimért léptekkel sétált a férfi a bárhoz. Habár kivételesen letette makulátlan öltönyét, a fekete szövetnadrág, és a hozzá vett fekete, a nyakánál lezserül kigombolt ing elárulta, hogy nem egy minden nap efféle helyekre járó alkoholista nyálcsorgató. A pultos kérdő tekintettel nézett Christerre.
- Long Island Ice Tea-t kérek…- a fiatal pultos meglepetten bólintott, és alapból a legjobb italok felé nyúlt. Ritka volt az igényes vendégkör, a fiú örült a változatosságnak. Tiszta vodkát vagy sört nem volt nagy kunszt kitölteni. De egy jól elkészített koktél, a mennyországgal is felért. Christer nem véletlenül volt itt. Habár pillantása végig futott a csípőjüket izgatóan riszáló lányokon, - nem tagadhatta meg, férfi volt – de perpillanat nem foglalkoztatta annyira, hogy szem elől veszítse azt, akiért idejött. Napok óta követte a férfit. Mikor először látta, már akkor tudta, a sorsa megpecsételődött. Volt benne valami, ami vonzotta Christert, ami arra ösztönözte, hogy elragadja, hogy értelmet adjon az életének, hogy olyan kapukat nyisson meg előtte, amiről álmodni sem mert. Christer azon kevesek közé tartozott, aki a kezdetektől élvezte a farkassá válásának minden mozzanatát. Most hogy a hosszú vándorlás után igazi falkára lelt, minden érzékével és tudásával szolgálta azt, beleértve az újoncok toborzását is. Ritka volt hogy valakit megajándékozott a kárhozattal, de ha így tett, akkor sem pusztán pillanatnyi felindulásból.
~ David Ohma… - nézett végig a beszélgető férfin – Megtiszteltetésnek veheted hogy Rád esett a választásom~ gondolta majd elvéve a koktált a pultról a lányokra emelte a tekintetét. Még mindig nem mozgatta a dolog, de nem akarta hogy a férfi észrevegye, figyelik. Túlzottan öreg, és profi volt már ahhoz, hogy a bámulás kezdő hibáját elkövesse. Így csak várt…ideje végtelen volt, a koktél is jól sikerült, és az épp a földön vonagló kis szőke lány sem volt utolsó. Békésen kortyolgatva várta a pillanatot, hogy David felálljon, és hazainduljon.*

VI Újszülött farkas

*David szeme a whisky hatására néha-néha hosszabb időre is lecsukódott,egy-egy nagy levegővételnek álcázva a bágyadtságot ami lasan rátört.Tudta,hogy a friss levegő igen csak segítene rajta,de nem akrta itt hagyn csak így Modredet ezért a csinos lányok figyelésével töltötte az idejét néha miközben épp nem a férfi szavait hallgatta.
Amikor Modred kezdett beszélni a családjáról a felvezetésen megeresztett egy mosolyt,mert már ismét őt "dicsérte" vagy inkább köszönte neki azt,hogy itt van.
Végighallgatta,majd kis csend következett ahol mind a ketten rendeltek.Dave egy pohár narancs levet rendelt,hogy ne üsse ki magát még jobban és ezzel az itallal zárta az estét.Legalábbis elhatározta,hogy nem iszik többet,mert úgy látta,hogy aznap igencsak hat rá az alkohol és nem szeretett volna másnapos lenni.*
-Hát,elég édekes kis történet.Nem tudom miért volt ilyen az apád veled.Hiába vagy ványadt ha egyszer ki lehet hozni belőled valamit.Most este is eléggé jót beszélgettem veled eddig és gy vélem,hogy nem lett volna szükség arra,hogy így "elüldözzenek" otthonról.
*Itt egy kis újabb csend következett ami alatt Daveid meggondolta,hogy mit is csináljon most.Nem akarta befejezni a beszélgetést de ennek megvan a megoldása.Tehát arra jutott,hogy ideje távozni e gyyönyörű,profi nők és Modred társaságából.*
-Én úgy érzem,hogy a távozás mezejére kell lépnem.Holnapig ki kell pihennem magam még akkor is ha nem lesz olyan rossz napom.
*Amikor Dave felállt előkotort az egyik zsebéből egy kis kártyát.*
-Itt a névjegykártyám.Itt megtalálhatsz engem és a telefonszámom is rajta van.
Örülök,hogy megismerhettelek és köszönöm ezt a kellemes estét.
*Mondta és a kezét nyújtotta.Miután kezet fogtak elindult kifelé és a néhol kivilágított,de néhol sötét utcákon ment hazafelé.*

II Ősi Lycon

*Christer jókora borravalót tett a pultra, majd David nyomába indult. A férfi a sötétségbe burkolózó utcák irányába indult. Christer az első mellékutcán lefordult, majd körülpillantva egyetlen íves mozdulattal a tetőre ugrott. Lassú léptekkel követte a komótosan alatta lépkedő férfit, miközben kimérten kezdte el kigombolni a fekete inget, ami pár pillanat elteltével a földre hullott. Időközben szemét le sem vette a sötétben lépkedő, kissé illuminált állapotban lévő Davideről.
~ Itt a vége…de elfutni már nincs időd ~ gondolta cinikus mosollyal az ajkán, ahogy teste gyors és hangtalan változásba kezdett. Szeretett farkas alakban lenni. Tökéletes harmóniában élt a benne lévő vaddal. Immáron hangtalan farkasléptekkel követte a férfit a tetőkön keresztül. Ahogy az befordult a következő sötét utcasarkon, a farkas kissé megelőzte, majd egy íves ugrással pár méterrel előtte ért földet. Talán David fel sem fogta mi áll előtte. A fekete farkas fülei koponyájához lapultak, izmai megfeszültek a támadás előtt. Christer feszült ereje kézzelfogható volt a levegőben. A patkányok halk rágcsálása elcsendesült, a bogarak motoszkálására is a mély hallgatás fátyla hullott. Egy pillanat volt csupán ez az érzés, mielőtt a farkas elrugaszkodott, és egyetlen villámgyors ugrással a férfit ledöntve a lábáról a mellkasán landolt. A másiknak nemhogy ellenkezni nem volt ideje, de talán felfogni az eseményeket sem. Éles fogak téptek bele a nyakába, és ezzel egy időben az életét megpecsételő méreg elvegyült a véráramban. Christer ösztönösen szorított egyet a nyakán, majd lendületesen tovább ugorva amilyen gyorsan jött, úgy el is tűnt a sikátorok útvesztőjében. A tetőre ugorva visszaalakult, és felvette sorban leszórt ruháit. A tető szélén állva nézte a még mindig földön fekvő alakot, miközben ingjének utolsó gombjai engedelmesen csúsztak vissza a helyükre.
- Idővel rájössz ki lettél…akkor majd megtalálsz. – hangja halk fölénnyel csengett, és akárcsak gazdája, beleveszett a sötétségbe.*

IV Vadász

*Kintről egy chopper hély brummogása hallatszik egyre hangosabban, ahogy közeledik a bár felé. Hirtelen elhal a motorzaj, s kisvártatva belép a szórakozóhelyre. Külsőleg ugyanúgy fest, mint mindig; kopott farmer, szegecselt bőrdzseki, póló, mely a fáma szerint fehér volt hajdan, most azonban ott virít rajta az út mocska, Deesert eagle .50 a szív fölött, kés az övben, amire még Krokodil Dundey is elismerően csettintene, bororsta az arcon, amivel szét lehetne kapni egy nem túl alaposan megépített épületet. Persze ez csak a mítoszi túlzás, mindenféle eposzi jelzővel, mint "országúti" "halálthozó" és még sok egyébbel körítve. A lényeg az, hogy belép a bárba, ahol rögtön az ajtónálló forgadja, és nagy érdeklődést mutat fegyverei iránt, felajánlja, hogy "vigyáz rá" és "megtisztítja", míg ő odabenn mulatozik. hát lehet három kétajtós szekrénynek nemet mondani? persze ő megtette már korábban nem is egyszer, de ez sajna azzal járna együtt, hogy kitiltják a kultúre eme bölcsőjáből, s azt semmiképp sem akarná, így inkább ő lesz az okos, aki enged, s otthagyja Drágaságát és a Fogpiszkálóját a kedves uraknak, azzal beljebb halad. Elsőként a bárpultot veszi célba, s rendel egy tequilát. meg sem várva, hogy kiszolgálják, a színpad közelébe megy, s leül egy asztalnál. kisvártatva megkapja italát, melyet gyorsan legurít, majd komótosan rágyújtva burkolja magát olcsó cigi füstfelhőjébe, s közben merengve nézi, ahogy a színpadon fel felvillannak a csodás idomok.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Egy fiatal, csinos lány lépett be a bárba. Odament a pultoshoz:
-Carlost keresem.
-Milyen ügyben?
-Láttam egy hirdetést az újságban. Az állásra jelentkeznék.
A pultos hátra ment.

Lara rágyújtott. Körülnézett. Tetszett neki a hely.
~Remélem nem bánom meg, ha otthagyom a másik melót...~

-Sajnos Carlos már nincs itt.
-Köszönöm, majd még visszanézek. Viszlát.
-Viszlát

Halandó Tartózkodási hely: Tard City

*Halkan robog be a Striptíz bár elé, amennyire egy Simson halk lehet.Nemrég költözöttide kedves kis falujából és kétkerekű kedvencét semmi kincsért sem hagyta volna ott. Leszáll a motorrólmagabiztosan indul el az ajtó fele, ám amikor meglátja a biztonsági őrt kicsit megrémül,de ez hamar elmúlik...Többször meggyűlt már a baja a rendőréggel heroin szálítás miatt, de mindig megmenekült, ám ezt a rossz szokását nem tudta elmulasztani...Néha még mindig el-elszív egy-egy füvescigit hogy jobban érezze magát.Pár szál cigit mindig magánál tart amibe jó minőségű anyag van.odalép a biztonági őr elé kivesz egy szál cigit a zsebéből és az őr alá dugja mivel látja hogy az se épp tiszta mindig.Az őr megérzi a kokain szagát...Ad neki még egy szálat Sorong és ezután már simán besétál az ajtón...Látja a sok szemetgyönyörködtető lányt a csöveken csúszkálni. Körülnéz...Sehol egy üres asztal, ezért aztán a pultnál foglal helyet. *
-Egy pohár bort...A legjobból!
*Látja hogy egy részeget elnyomott az álom és fejét a pultra hajtotta pont oda ahova usly ült....*
-Khm..Khm...*Próbálja ébresztgetni a részeg alakot,de az meg se mozdul...Megunta az unszolgatást és olyan erővel rúg bele abba székbe ahol a részeg ült hogy az kirepült alóla és ezáltal a részeg a földön kötött ki...*
<Remélem nem kezd el kötekedni>