Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése - Szőlőkirálynő

Ahogy kinyitottam a szemem, hirtelen azt sem tudtam, merre vagyok. Aztán egy csapásra rossz kedvem lett, mert megvilágosodott az agyamban minden. Apáméknál vagyok, és ma szüretelni megyünk az unokahúgomékhoz, és a nagyiékhoz. A hátam közepére nem kívántam, főleg, merthogy buliba mehetnék Petiékhez, és ott talán-talán végre összejöhetnék Ildivel. Ildit nemrég ismerem, de mégis olyan, mintha már sok sok éve együtt lennénk. Aranyos lány, és a fantáziája... nos, akárcsak az enyém, csapongó, és imádja a sikamlós témákat...

Már reggelinél kezdett beigazolódni számomra, hogy a nap el van veszve. (A macska meg fel van mászva, de a kutya sem törődik ilyenkor a nyelvtannal...) Jó rossz kedvvel vetettem be magam a kocsiba, még csak nem is én vezethettem... Ráadásul pont ráültem a telefonomra... ahogy nyúltam érte, hogy megigazítsam, megcsörrent.
- Szevaaa, Petikém!
- Szia! Merre is kell menni a hegyre? Az első vagy a második felhajtó?
- Mi van?
- Ne izgulj, haver, tudom, mire megy nálad a buli... szóval itt van mindenki, amég a Kornél is, lekapjuk azt a szőlőt, azt irány a buli!
-...a.... a.... harmadik.... majd...
- OK, onnan már tudom, voltunk elégszer nálatok cseresznyézni!

Na, viszlát a hegyen!
- Sziasztok!!! Hééé, nem azt mondtad, hogy itt lesz mindenki? - alig vannak öten... és Ildi nincs is itt... kezdek parázni...
- A másik kocsi még majd most jön! - és mintha vezényszó történt volna, jön Sasi, meg a Micu Pick-Up, még a platón is ülnek... A nagyiék nagy szemekkel nézik a társaságot, amint lepattannak a kocsiról, és beállnak a szüretelők mellé a sorba. Persze a hangulat pillanatok alatt a plafonon van, repkednek a régi és az újkeltű beszólások, ugratások, bődületes, ahogy a két nemzedék megérti egymást... Én csak magamban hordom a szőlőt, mikor már majdnem az összeset leszedtük, figyeltek fel, hogy Ildi alig szól. Sőt, mintha engem figyelne. Mondjuk, most lát először félmeztelenül, a pólómat kint hagytam a présháznál, nehogy megfogja a szőlőlé. A puttony, ha tele igencsak tudja húzni az ember vállát, és mégha nem is vagyok egy izomkolosszus, azért van, mi feszüljön.

Ahogy haladunk előre, hirtelen meleg lesz. Az öreglányok a fejükbe húzzák a kendőt, a fiatalok meg nekivetkőznek. Ildit figyelem, ahogy kecsesen áthúzza a pólóját a fején, először nem akarok hinni a szememnek... mintha nem maradna rajta semmi... aztán veszem csak észre, szinte a bőre színével megegyező a kis bikini felső színe... mire magamhoz térek a kábulatból, a shortomban levő merevséget kell igazgatnom, nehogy valakinek feltűnjön... Kész vagyunk a hugiékkal, pont ebéd előtt fejeztük be. Jó a hangulat, a szüretelés végére kicsit megfáradt emberek új erőre kapnak, a tréfák egyre vaskosabbak... El-elhangzik egy kuki-punci is, meglepődve veszem tudomásul, nem a fiatalok, hanem biza az öregek szájából... Hát, igen, akkor is hevesek voltak a vágyak... A beszélgetés könyörtelenül a szex köré fonódik, ki, mikor, kivel, hol, milyen körülmények közt volt, mi lett a következménye, ilyesmit. A fiatalok hallgatnak, megbűvölten figyelem, hogy Ildikó mellbimbói mintha megnőttek volna az elmúlt negyed órában, és a lábát is mintha takarólag tenné keresztbe... Zavartan kapom el a tekintetem, mikor rám néz, huh, nem ismerjük még annyira egymást, hogy ilyen nyíltan bámuljam...