A kulisszák mögött
Tények
A forgatásról
Érdekességek
Nyilatkozatok
A stáb bemutatása
Bakik

A megjelenésekrõl
Nyilatkozatok
A film elkészítésének nyilvánosságra jötte után a film producere, Don Warrener egy interjújából

2004. április 30. (Péntek)

A "Blitz" értesülései szerint, Jean-Claude Van Damme elvállalta egy "jó film" elkészítését.

A Brüsszeli Muszkli aláírt egy szerződést egy új film elkészítésére az amerikai harcművész kiadó és producer, Don Warrener-el. A producer hiszi, hogy ez vissza teszi a sínre a korábbi akcióhőst.

A "Kumite" tervezett forgatása a nyáron lesz és a Hannibal Pictures fogja készíteni. "Ezzel Van Damme visszatér a Véres Játék és a Kickboxer korábbi dicső napjaiba" - mondja a producer.

Warrener azt mondja, hogy Van Damme annyira fókuszált és határozott, hogy elkészítse a legjobbját már, ami teljesen inspiráló. Hozzátette: "éppen hallottam a teljes tartalmat ma reggel, és nagyon jó volt. Ez teszi a harcművész filmeket vissza a csúcsra, mint ahogyan a Véres Játék tette 1988-ban."

A "Kung Fu Cinema" riportja szerint, a Véres Játék másik főszereplője, Bolo Yeung is szerepel majd ebben a filmben.

Az oldal megemlítette a "Kumite"-t, mint a Véres Játék lehetséges folytatása. De sajnos, ez nem lehetséges. Ellenőriztettük ezt egy belső forrással, mire elmondták, hogy ez lett volna az eredeti terv (Frank Dux - a karakter, akit Van Damme játszott a Véres Játékban). De gyorsan leállították ezt. Ez most egy teljesen új sztori lesz. 

Jean-Claude interjúja az Impact magazinnak

Az Impact Magazin 2004. júniusi számából:

Az Impact magazin ebben a hónapban ünnepli 150. lapszámát, így nagy öröm, hogy bemutathatunk egy exkluzív interjút az Impact magazin leges legelső számának címlap sztárjával, Jean-Claude Van Damme-al. Az Impact magazin szerkesztője, Mike Leeder Hong Kongban csípte el Jean-Claude-ot egy nagyon nyitott és lelkes exkluzív interjúra, miközben éppen előkészítette epikus filmjét, amely nem csak, hogy nagyon közel áll a szívéhez, de a közönség szerte a világon nagyon várja tőle, hogy bemutassa.

Jean-Claude Van Damme: The Kumite! Ez egy film, amelyet már hosszú ideje el akarok készíteni, és úgy gondolom, hogy ez az, amire a közönség vár. Ez nem csak egy szokásos harcművészeti tornás film lesz. Megpróbálunk valami olyat vinni a filmbe, amely még soha nem volt látható ezelőtt. Ujjá akarjuk alkotni az igazi harcművészeti verseny izgalmát és szenvedélyét.

Sok időt töltöttem azzal, hogy megfigyeltem az valódi harcosokat mielőtt beléptek a ringbe. Az igazi harcos egy nagyon nemes fajta. Harcolhatnak a becsületükért, az országukért, bebizonyítva, hogy ők a legjobbak, vagy csak saját maguknak, de mindenesetre van egy igazi ok, amiért küzdenek. Meg akarjuk mutatni a becsület szintjét, továbbá a harcosok szívében lapuló elkötelezettséget, a módszert ahogy küzdenek, és az okokat, hogy miért. A filmben sok különböző nemzetiségű harcos lesz. Olyan technikákat és a stílusokat fognak használni, amelyek a származásukra nagyon jellemzőek.

Csakúgy, mint a való életben, ezeknek a harcosoknak is lesznek szponzoraik. Gazdag, intelligens emberek. Némelyikük megérti a becsületet, a hagyományt és az elkötelezettséget a harci művészetek iránt. Némelyikük csak részese akar lenni, és igen, némelyikük csak látni akarja az embereket küzdeni. A Kumite ebben a filmben majdnem olyan lesz, mint a gladiátor tornák a római időkben. Minden hatodik évben kerül megrendezésre, és milliomosok és billiomosok jönnek, hogy lássák kedvenc harcosaikat küzdeni. Ez olyan, mint Spartacus 2004-ben! A legjobb harcosok versengenek, hogy bebizonyítsák: ki a legjobbak legjobbja.

Nekünk ismét egy férfi sztorija van: egy Karatés fickónak, aki olyan, mint én, volt sok csúcspont és mélypont a szakmabéli és magánéletében. Úgy gondolom, az emberek elfelejtik, hogy nekünk mind voltak jó és rossz élményeink. Ha veszel egy fickót, aki füvet nyír, vagy egy jégkrém árust, vagy egy harcművészt, mindegy kit, nekünk mind voltak csúcspontjaink és mélypontjaink. A filmben ez a férfi elér egy igazi mélypontot, talán a legmélyebb pontot az életében, amikor valami eljön, ami jóra tudná változtatni az életét. Ennek ellenére majdnem hogy fél, fél, hogy vállalja a felelősséget önmagáért, és, hogy megcsinálja azt.

Ezután egy fiatal fiú lép az életébe, aki még majdnem gyerek, és ő készteti, hogy megmutasson egy fejlettségi szintet, mint egy apa figura. Ez a kölyök felébreszti és elindítja őt egy új irányban, habár hiszi, hogy az irány amit megfog, az nem az igazi jövő a számára. Ez egy szánakozó és bátor típus egy időben. Ez a fickó elvesztett mindent az életében: a családját, a becsületét és önmagát…

Ennek a filmnek egy igazi sztorija lesz ehhez. A fő karakternek túl kell lépnie sok problémán és a saját démonjain, csakúgy, mint a többi harcosnak. Nehéz erről igazán beszélni. A beszéd olcsó! Sokat beszéltem már az életemben, de ezúttal igazán hiszek ebben a filmben. Igazán hiszem, hogy elő tudunk adni mindent. Ezt a forgatókönyv ígéri.

Úgy tűnik, hogy ez a sztori nagyon közel áll a szívedhez. Mondhatni, hogy némileg önéletrajzi, hiszen megegyezik elemekkel a filmjeidből és a magánéletedből. Nyilvánvalóan igazi szenvedélyed van ez iránt a film iránt. Gondolod, hogy ez hatással lesz a készülő filmjeidre?

JCVD: Igen. Ha nincs szenvedélyed az iránt amit csinálsz, akkor az mindig üres lesz a szívedben. Ez egy film, de amikor hozzáadsz valódi elemeket a sztorihoz, akkor sokkal erősebbé és élővé válik. Sok emberrel találkoztam életemben. Amikor 'Film sztár' életet éltem, találkoztam olyan emberekkel, akik multi-multi milliomosok voltak, és egy tucat nemzetközi céggel rendelkeztek. Rengeteg pénzük volt a világban, de ez nem elég. Lehet, hogy látják az arcomat az Impact Magazin borítóján, és ők is részesei akarnak lenni ennek. Csodálják a címlapon lévő harcosokat és a sportembereket a hírnevükért, és azért, amit meg tudnak csinálni. Bele akarnak keveredni valahogyan. Találkoztam ilyen emberekkel, és lehet, hogy némelyikük nem volt kedves ember, de többségben vannak a rendes emberek, ők csak részesei akarnak lenni a shownak, és én ujjá akarom őket alkotni egy bizonyos értelemben ebben a filmben. Nem valóságos emberek lesznek, mert összekevertem és összeillesztettem ezen emberek elemeit, és a múltamból származó ezen események némelyikét fogom ujjá alkotni, amely egy igazi valóság jelentést hoz a filmbe. Olyannyira, hogy minden ütés és minden rúgás valódinak érezhető lesz, mert összeáll azáltal, hogy a dráma és a karakterek egymásba fonódnak az akcióval.

Már nagyon korán megmutathattad, hogy mit tudsz, amikor egy Hong Kongi koreográfussal dolgoztál együtt a Karate Tigris című filmedben. Napjainkban már megszokott, hogy Hong Kongi akció rendezőket látunk amerikai filmben dolgozni, mint a Charlie Angyalaiban, vagy a Daredevil című filmben, stb. Fogsz használni Hong Kongi stílusú akciót ebben a filmben?

JCVD: Van egy megfelelő, és van egy nem megfelelő időpont a nagyon stilizált Hong Kongi akció stílus használatára. Nem akarom, hogy ebben a filmben mindenki drótokon függeszkedve csináljon sokszoros rúgást és ütést. Az csodálatos, ha ezt a fajta akciót látod, ha azt a sztori megkívánja, de ebben a filmben a sztori egy élethűbb stílusú akciót fog igényelni, ami fokozza a filmet, igen, de nem fantasy lesz. Sok valódi harcost akarok a filmben használni, és át akarom adni egy valódi harc érzését. Amikor a kamerák majd peregnek, akkor sok közelítést és lassított felvételt fogunk használni, így látni fogod a becsapódást, ahogy az izom és a test elnyeli az ütést, és ahogy az izzadság lerepül.

Nem csak valódi bajnokokat fogunk harcosokként használni, de egy nagyon erős csapatot is össze fogok gyűjteni a kamerák mögé ehhez a filmhez. Körbeutazom a világot a produceremmel, találkozunk sok emberrel, és együtt szállítjuk a megfelelő csapatot ehhez a filmhez. Egy hihetetlen stábunk és díszletünk lesz. A díszlettervezőm jelölve volt már számos díjra a munkájáért, és még egy nagyon erős jelmeztervezőt is hozni fogok. Ezeket az embereket nem lehet megvásárolni. Hitüknek kell lennie a filmben, hogy megcsinálják. Ez mind együtt jön.

Meg fogom próbálni a legjobbammal elkészíteni ezt a filmet, a leges legjobbammal, amit csak tudok. Azzal töltöttem az elmúlt néhány évet, hogy megfigyeltem, és többet és többet tanultam a filmkészítés művészetéről. Ha megkérsz, hogy rendezzek egy szerelmes történetet Hong Kongban vagy Párizsban, akkor megpróbálnám a legjobbammal elkészíteni, de lehet, hogy megbuknék. Ezzel a filmmel, ezzel a sztorival, az akcióval és az elemekkel igazán érzem, hogy elő tudom adni a megfelelő kombinációt.

Ez az, amit igazán csinálni akarok, egy másféleképpen, amikor ez az akcióhoz jön. Csináltunk néhány nagyszerű küzdelmi jelenetet a Véres Játékban és a Dupla Dinamitban, de ezúttal még tovább fogunk menni: gyorsabb, erőteljesebb, hatásosabb, veszélyesebb és több érzés lesz az akcióban.

A filmben legyőzöm és megértem a három legendát. Lesz egy férfi, aki edzeni fog engem, és újraépíti a karakterem hitét önmagában és tudatosságában, amit csinálnia kell az életben, hogy nyerjen. Az élet nagyon arról szól, hogy tájékozottnak kell lenni. Amikor fogalmad van az életedről és a környezetedről, akkor az segít neked. Szükséged van arra, hogy tudjál a jó és a rossz dolgokról az életben… még ha a dolgok, amelyek a számodra jók, rosszak is tudnak lenni, ha túlzásba viszed őket. Bele akarom vinni ezt az élethű érzést ebbe a filmbe.

Többszörös terhet fogsz viselni, hiszen te leszel ennek a filmnek a főszereplője, a forgatókönyvírója, a producere és a rendezője is.

JCVD: Nehéz lesz a kamera előtt is és mögött is lenni. Ez az, amiért összegyűjtök egy csapat embert. Szükségem van egy erős családra, akikkel dolgozhatok, és akik segítenek nekem. Így igazságosan tudjuk csinálni ezt a filmet. Soha nem készítesz egy filmet egyedül. Természetesen szükséged van valakire, hogy a vezető vagy a kapitány legyen, de mi mind vezetők vagyunk a saját szerepkörünkben.

Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon megalapozott pont. Ha megnézed Jackie Chan vagy Sammo Hung folyamatos sikereit, akkor láthatod, hogy az a megfelelő stáb összegyűjtésének köszönhető. Jackie Chan kaszkadőrcsapatát "Sing Gaban" vagy "Chan Gaban"-nak hívják Kínában, amely úgy fordítható, hogy "Jackie Chan Család". Isaac Florentine valami nagyon hasonlót mondott: egy filmet csinálni olyan, mintha háborúznál, és a barátaid és családod mellett akarnál a háborúba vonulni.

JCVD: Pontosan! Szükség van egy kapcsolatra, egy egyetértési szintre és egy kölcsönös tiszteletre a filmen dolgozók között. Ellenkező esetben nem lényeges, hogy mennyire nagy a költségvetésed, vagy, hogy mennyire tehetséges a stáb és a szereplőgárda. De ezekek a dolgok még nem feltétlen jelentik azt, hogy képes leszel elkészíteni a filmet a megfelelő módon.

Úgy gondolom, sok ember várja, hogy a rendezői székben lásson téged újra, miután elkészítetted a rendezői debütálásodat A Kalandorral.

JCVD: Véleményem szerint A Kalandort nem rendeztem nagyon jól. Amikor elkészítettem azt a filmet, akkor még mindig csak egy harminc valamennyi éves kölyök voltam, most pedig, negyven három. Érzem, hogy sokkal többet tanultam a filmkészítésről és az életről, tudom, hogy hogyan fejezzem ki magamat, és, hogy hogyan mutassam be az elképzelésemet a filmben egy jobb módon. Könnyű nekem ezt mondani, de nézd meg a filmet, és hagyd, hogy a munkám válaszoljon. Érzem, hogy egy élmény volt elkészíteni A Kalandort, de nem gondolom igazán, hogy elég érett voltam akkoriban az életemben, ahhoz, hogy teljes mértékben megértsem vagy tudjam, hogy hogyan kell felkutatni a tökéletességet. Nem voltam elég egy katonának. Nem egy könnyű dolog elkészíteni egy jó filmet. Nagyon határozottnak kell lenned ahhoz, hogy létrehozz valami nagyon különlegeset. Képesnek kell lenned figyelmet fordítani mindenre, minden részletre. Átmész egy nagyon intenzív forgatás három hónapján, különösen, ha a kamera előtt is és mögött is lenned kell. Igazán a talpaidon kell lenned mentálisan is és fizikálisan is. Úgy gondolom, sok ember nem tudja, hogy mennyire kimerítő tud lenni a filmkészítés a számodra.

Úgy gondolom, hogy ez nagyon igaz. Emlékszem, amikor a Rajtaütés című filmedet forgattad '97-ben, akkor a film menetrendje nagyon szervezetlennek tűnt. Közel öt hónapot forgattatok itt, de egy nagyon …

JCVD: Rosszul volt előkészítve és én szenvedtem ettől a fajta filmkészítéstől. A menetrend rosszul volt szervezve, a forgatás nem volt szakszerűen irányítva, így a dolgok rosszul mentek. Volt néhány nagyon rossz időszakom a filmben, amikor a dolgok nem voltak megfelelően irányítva. Nagyon tehetséges szereplőgárdánk és stábunk volt a Rajtaütéshez, de a dolgok éppen nem voltak megfelelően szervezve, így a film eredménye szenvedte azt el. Sokkal több akciót forgattunk, sok jelenetet, amelyek nem kerültek be a végső vágásba, pedig sokuk ki tudta volna egészíteni a filmet. Ebben az évben értettem meg, hogy hogyan adtam el magam. Sok producer megkörnyékezett, mondva, hogy szerződést kötnek velem filmekre, amelyekről nem is hallottam. Túl sok filmet készítettem el, ahol jó fizetést kaptam, viszont a film produkciós értékei szenvedtek. A film helyszíne olyannak tűnt, mint Kelet-Európa, de a film valójában Amerikában volt forgatva. A közönség nem buta. Ők felfedezik ezeket a dolgokat. Ha látnak egy különös külföldi kinézetű autót, akkor tudják, hogy az nem amerikai, és ők egyből megjegyzik. Ezt a színészi alakításod szenvedi el, mert beleegyezel, mint egy hazug ember, megpróbálva becsapni a közönséget egy rossz módon. A The Kumite-ben a jelenetek Amerikában fognak játszódi és Amerikában is fogjuk forgatni. Ez drágább, de valódi. A közönség tudni fogja, hogy ez valóban Amerika. Ez esetben nem csak a szokásos pénzkorlátozás lesz, hogy ezután hozzám vágd, hogy lesétálok egy külföldinek látszó utcán. Ráteszem a fizetésemet a film számára a produkcióba, így az összes pénz a képernyőn lesz ezúttal. Nincs túl sok producerünk nagyon nagy fizetésekkel, akik elvennék a pénzt a produkciótól. (Nevet). Nem próbálom meg azt mondani, hogy ez egy rossz irányban van, mi mind szeretjük a pénzt, de tudod, mire célzok. A filozófia ezúttal más lesz: feláldozunk néhány luxust, hogy egy jobb filmet készítsünk.

Sok Hong Kongi kiválósággal volt alkalmad dolgozni. John Woo a Tökéletes Célpont című filmeddel csinálta amerikai debütálását rendezőként. Tsui Hark két filmedet rendezte, a Nyerő Páros-t és Rajtaütést, és három alkalommal dolgoztál együtt Ringo Lam-el, a három legerősebb filmeden, a Mindhaláligon, a Replikánson és a legújabb filmeden, a Maga a Pokol-on. Gondolod, hogy sok ajtót megnyitottál előttük?

JCVD: Nem. Én vagyok nagyon szerencsés, hogy találkoztam velük. Megtiszteltetés volt, hogy találkoztam velük, és, hogy alkalmam volt dolgozni velük a karrierjük azon pontját. Nem én fedeztem fel őket, a tehetségük az, amelyből az emberek felfedezték őket. Én csak nagyon szerencsés voltam akkoriban, hogy képes voltam dolgozni velük a nemzetközi filmjeiken. Most itt vagyok Hong Kongban és álmom találni egy utat, hogy megbecsült legyek Ázsiában. Mindig szerettem Ázsiát, különösen Hong Kongot, és azt szeretném, hogy ez több legyen számomra egy bázisnál a jövőben. Itt úgy látszik, hogy tovább tudsz lépni a ragyogó fényből, és nem kell játszanod a "reflektorfényben lenni" játékot. Nem tudom többé ezt a játékot játszani. Kinőttem ebből. Túl könnyű abban a társaságban lenni, és körülvesznek a rossz emberek. Neked a jó emberekre van szükséged, igazi emberekre körülötted, nem csak olyan emberekre, akik akarnak tőled valamit. Az emberek ezt gondolják rólad, és amit gondolnak, te az leszel. Nagyon könnyű felkapottnak lenni abban a körben. Csak fenn kell tartanod ezt a fajta imidzst, és körbe-körbe járkálva mondogatnod, hogy "Egy nagy filmsztár vagyok…". Ez kizsigerel, és idő kell, hogy megmutasd az embereknek, hogy többet tudsz, mint ahogy azt ők eredetileg elképzelik rólad. Ha keményen dolgozol ezen, vagy ha szerencsés vagy és egy rendező ad neked egy lehetőséget, akkor meg tudod mutatni az embereknek, hogy sokkal többet tudsz, mint ahogy azt elképzelték. Ringo annyi mindent tesz nekem az életben, hogy úgy gondolom, ő az, aki összeillik velünk bizonyos dolgokban: szeretet, barátság, és Ringo összeillett velem abban a tekintetben, hogy tökéletesítse a színészi munkámat. Megtanította nekem, hogy a színészet valójában miről szól: amikor egy nap felfedezed, hogy a színészet nem létezik, akkor azon a napon válsz igazán színésszé. Amikor elhagyod saját magadat és igazán a karaktereddé válsz, akkor te nem vagy tovább Mike az író, hanem éppen Mike a gengszter vagy (nevet).

Mi következik a The Kumite után?

JCVD: Néhány film tervbe van véve, beleértve egy lehetséges televízió sorozatot, ami nagyon más lenne, mint amit az emberek várnának tőlem. Egy egy másfajta karakter lenne a számomra.

Úgy gondolom, hogy még nem kaptál igazán lehetőséget, hogy megmutasd minden tudásodat. Az emberek hősként ismernek téged, de legújjabb alakításod a Maga a Pokol című filmedben, egy nyugodtabb és belsőbb oldaladat mutatta meg, a Replikáns című filmed pedig azt erősítette meg, hogy egy rosszfiú poklát formálod meg…

JCVD: Én egy jó rosszfiú vagyok! A The Kumite-ben a karakteremnek bizonyos rosszfiú jellemvonásai lesznek, különösen amikor harcol. Nem volt soha igazán lehetőségem, hogy a képernyőn abban a stílusban küzdjek, ahogyan valójában tudok a kamerákon kívül. Sokat edzem mostanában valódi harcosokkal és bajnokokkal. Az edzéseken előfordul néhány nagyon kemény öklözés. Ha ezt felvennénk, akkor láthatnád a valódi intenzitást, a tüzet a szemekben, és a sebességet. Ezt fogjuk felvenni lassított felvételben, így igazán látni fogod a bonyolultságokat egy igazi küzdelemben. A küzdelmekhez megbeszéljük a kamerák beállításait, hogy lássuk mit tudunk felvenni, hogy igazán megfogjuk a valószerűség érzését. Lesznek ismétlések, de nem lesznek megtörve, egy, két, vagy három vágásban. Folyamatosak lesznek. Gyakran jobb, ha keményen ütsz egyszer vagy kétszer és elkapsz egy jó felvételt, minthogy eltölts harminc felvételt csak egy kis erővel, megpróbálva elérni egy hasonló hatást. A Rajtaütés című filmem forgatásán arcon kellett rúgnom egy kaszkadőrt, és én nagyon óvatos voltam. Sok embernek egy bizonyos elképzelése van arról a módszerről, hogy hogyan küzdök, és kérdés van bennük, hogy vajon igazából meg tudom e csináni azt. De miután kaptak egy lehetőséget, hogy dolgozzanak velem, megváltoztatják a véleményüket. Sammo azt akarta, hogy rúgjam meg ezt a fickót, aki egyébként a testvére volt. A testvére, és ő azt kérte tőlem, hogy üssem meg őt, ne teljes erővel, de elég keményen. Így hát egy kis púdert tettünk oda. Én rúgtam és csattanás. Az arca elkezdett dagadni, ők pedig egy másik felvételt akartak. A kaszkadőr azt mondta: ok, csináljuk újra. Én túl akartam lenni a felvételen, a tiszteletemet és csodálatomat adva ennek a statisztának. Kapott két nagyon szolid ütést tőlem, de nem panaszkodott, nem hátrált meg. A jelenet befejezése után megköszönte nekem, pedig a feje sérült volt és fel volt dagadva. Ez egy igazi harcos, egy igazi profi.

Úgy gondolom a Kumite meg fogja mutatni az embereknek, hogy többet tudok annál az imidzsnél, ahogyan ismernek. Igen, néhány új filmem nem olyan erős vagy olyan csiszolt, amennyire lehetnének. Ez az, amiért egyenesen VHS-n adják ki. De ezzel a filmmel az előkészületekre koncentrálunk. Kérdezed tőlem, hogy mit fogok csinálni legközelebb, de én nem tudok túl sok részletet adni neked, mert olyannyira fókuszálok a Kumite-re. Miután befejezném ezt a filmet, és mielőtt elkészíteném a felsorakozó következő három vagy négy filmemet, én beszámolnék neked arról. Most ezt az egy filmet fogom elkezdeni, azután három hónappal később megcsinálom a következőt, és így tovább. A Kumite a következő filmem, és ki tudja, lehet, hogy ez lesz a legjobb filmem is. Minden energiámmal ezen film elkészítésére koncentrálok, hogy pontosan olyan legyen, amilyennek akarom. Azt akarom, hogy valós legyek magamhoz és a filmhez. (nevet). Lehet, hogy minden kreatív ötletemet fel fogom használni ehhez a filmhez, és lehet, hogy semmi sem fog maradni a készülő filmjeimhez. Azért remélem nem, de most egyszerre csak egy filmre akarok igazán koncentrálni.

Köszönjük Jean-Claude, hogy időt szántál, hogy beszélgess velünk. Szeretnénk neked sok sikert kívánni a Kumite-hez, és reméljük, hogy informálni fogsz minket, ahogy a film halad. Most ünnepeljük a 150. számunkat. Szeretnél valamit mondani nekünk?

JCVD: Örömömre szolgált. Köszönet neked Mike és mindenkinek az Impact-ban az évek alatti minden őszinte segítségért. Itt vagy a kezdetektől, és remélem, hogy megtartod a stílusod. És valószínűleg én is. 150. szám, Impact - Double Impact (Dupla Dinamit)! (Nevet).

Köszönjük Don Warrener-nek és Nigel Wooll-nak a segítségüket az interjú elkészítésében. Ha el akarod olvasni a legfrissebb híreket Jean-Claude-ról, akkor olvassd tovább az Impact magazint, vagy látogass el Jean-Claude hivatalos weblapjára, a www.jean-claudevandamme.net Internet címre.

vissza