|
Ukulele project |
|
Közben meg-meglátogat a jövőbeni tulajdonos. (A rendetlenség nem téma, nem a lakásban vagyunk!) |
|||||||
|
A fogólap elkészülte után megint csavartam egyet a technikán. Eszköz híján nem tudtam stabil helyzetben tartani az aprócska fadarabot, ezért ráragasztottam a nyakra, és ezután bundoztam meg. A fogólap felhelyezése után helyére került a nut is, szintén ugyanabból a bükkfából. Finom mozdulatokkal kellett csiszolni, mert igen pici darab. Mikor megragadt, kimértem és háromszög keresztmetszetű reszelővel vájatokat készítettem a húroknak. |
|||||||
|
A bundközöket igyekeztem pontosan kimérni, amennyire lehetett mikrométer híján. Nem volt nehéz kiszámolni, szerkesztettem egy excel táblázatot, ami kiszámolja. Ha kell valakinek, szívesen elküldöm, a titka egyszerű matek, meg egy csipetnyi fizika. |
|||||||
|
Nem vettem a fáradtságot a speciális bundozó fűrész megalkotásához, így egy egyszerű vékonylapos fűrészt használtam. Egy rögzített fadarab segített abban, hogy nagyjából egyenesen menjen a fűrészlap. |
|||||||
|
A bundokat kissé meghajlítottam és beillesztettem a két végüket a vájat széleibe. Gumikalapáccsal óvatosan a helyükre küldtem őket, majd a fölösleget egy harapófogóval lenyisszantottam, és reszelővel finomra dolgoztam. |
|||||||
|
És már csak egy fontos alkatrész maradt: a húrláb. Találtam hozzá egy jópofa kis fenyődarabot. A támasztó része sok fejtörést okozott, de végül találtam egy darab műanyagot (dobozfül belső pántja), ami tökéletesnek bizonyult e célra. Itt finom mérésekre és nagyon óvatos fúrásokra volt szükség. Legközelebb szélesebbre csinálnám, mert a húrvezető furatok túl közel esnek az anyag széléhez, és ez bizony gyengítheti a húrlábat. A stabilizáló csavarok helyét is nagyon meg kellett gondolni, ne hogy találkozzanak a húrvezető furatokkal. Szerszámok: fűrész, szike, fúró, ráspoly, csiszolóvászon és szivacs. Bocsika a képek minőségéért, de csak a telefon volt kéznél. |
|||||||
|
Most jön a képbe a mahagóni pác. Ezzel egyetemben felszínre került néhány probléma is. Jobb lett volna az alkoholos pác. Jobb lett volna az is, ha nem pácolok, de hát én szerettem volna némi színt vinni a dologba. Tehát: A káva szálirányú mivoltából eredően talán, vagy a túlzott vízmennyiségtől, nem tudom, de úgy beszippantotta a vizet, hogy menten elkezdett dagadni. Az egész úgy nézett ki, mintha kopoltyú nőtt volna a fadarabra. Végül aztán megszáradt és újra megcsiszoltam, meg a vastag lakkréteg is tömítette valamelyest. És ami a színét illeti, hát nem lett valami egyenletes, mivel azokon a helyeken, ahol a faragasztó elkenődött, nem fogta be a pác, vagy csak nagyon halványan. |
|||||||
| Remélem mindenkinek sikerült kedvet csinálnom egy kis fúrás-faragáshoz. Akkor hát irány a műhely!! | |||||||