webcsontbeforr
Kicsit elkanyarodtam az eredeti témától. Ami mi is? Hát természetesen a webcsontbeforr szó körül forgó bárminemű gondolatfejtegetés. Ami egy ilyen szó létrejöttét illeti, “fontos megjegyeznem, hogy az évszádok során a lingvisztika…” - “Anyád hogy van?” 
Ugye mindenkinek ismerős ez a régi rádiókabaré? Akinek nem, az nagyon gyorsan kattintson ide, és pótolja ennek a kultúrmorzsának a hiányát. Igazán remekül sikerült darab, engem mindig megnevettet, ahányszor hallom. Aki lusta, vagy úgy gondolja, hogy csak gyorsan el szeretné olvasni, annak itt közzéteszem a párbeszédet.
Prof.: Tisztellt hallgatóság. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Dr. Szabó Tibor nyelvész professzor vagyok. Mai előadásom témája: mai magyar nyelvhasználat. Rohanó világunkban az igényes megjelenés melett a kifinomult, szellemes szellemes beszéd stílus is fontos tényező lehet az érvényesülésnél. Szemléltető példaként engedjék meg, hogy bemutassam Zoltánt. Jóestét, szeretettel üdözlöm!
Zoltán: Csá köcsög!
Prof.: Fontos megjegyeznem, hogy az évszázadok során a lingvisztika…
Zoltán: Anyád hogy van?
Prof.: Nos, gondolom tudja miért hívtam be ide?
Zoltán: Vágom!
Prof.: Jó. Akkor talán kezdjük. Hogyan mondja Ön, mondjuk, “Jó napot kívánok!”
Zoltán: Csá csumi cső!
Prof.: Viszontlátásra?
Zoltán: Cső csumi csá!
Prof.: Hogy mondja azt, hogy “Rendben van.”
Zoltán: Sirály!
Prof.: És azt, hogy “Köszönöm.”
Zoltán: Sirály!
Prof.: No de akkor mit mond arra a bizonyos vízimadárra?
Zoltán: Kacsa! Sirály! Köcsög! Gerappá! Dopeman… bumm a fejbe … Dopeman… bumm a fejbe…
Prof.: Értem. Ismerkedés: “Hölgyem, volna kedve velem ebédelni?”
Zoltán: Jó a csöcsöd! Kő whopper?
Prof.: Na jó, haladjunk tovább! Hát például azt: “Hogy van öreg barátom? Ezer éve nem láttam!”
Zoltán: Mi van baromarcú?
Prof.: Na, és ezt vajon hogy mondja: “Edward király, angol király, léptet fakó lován.”?
Zoltán: Edward? Király! English? Sirály! Léptet? Köcsög.
Prof.: Szilágyi Erzsébet levelét megírta, szerelmes könnyével azt is telesírta.
Zoltán: Szilágyi gádzsi az SMS-t megírta, bikája a bicepszépt 50-esre gyúrta.
Prof.: Na, akkor tovább! “Este van, este van, ki-ki nyugalomban, feketén bólongat az eperfa lombja.”
Zoltán: Buli van, buli van, mindenki belőve, feketén bólogat az eperfa lombja…
Prof.: Na de hát ez nem rímel!
Zoltán: Akkó várjá, izé… aszongya hogy… Party time, party time, mindenki beszívva, feketén bólogat az eperfa… Dopeman! Köcsög!
Prof.: Jó, rendben! Menjünk tovább! “Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.”
Zoltán: Sunshine. Beach. Tücsök. Köcsög.
Prof.: Nos, akkor nézzük! Vajon, hogy áll a világirodalommal? Hamlet.
Zoltán: Abból csak a 2-őt láttam. Tiszta nyócker a’ egész….
Na jó, nem fejezem be! Én meg írni vagyok lusta. 
Aki kíváncsi a végére, az kattintson a fenti linkre, és hallgassa meg! Érdemes.
Szóval megint elkanyarodtam a témától. Jócskán! Az egészből a lingvisztika lett volna az érdekes.