A számítástechnika alapjai

Színek tárolása

Mivel a számítógének egy-egy kép kapcsán sokmillió színárnyalatot kéne tárolnia, ezért, hogy ezeket az árnyalatokat könnyen el lehessen tárolni, minden színt három alapszín keverékeként tárolnak. A kevert színről csak azt kell megmondani, hogy a három alapszínből milyen erősségben tartalmaznak. A két leggyakrabban használt az RGB, és a CMYK.

RGB (Red, Green, Blue) alapszínek

Ezt a színhármast használjuk abban az esetben, ha a képet monitoron szeretnénk megjeleníteni. Ebben az esetben minden szín a piros, zöld, kék alapszínek keverékeként állítódik elő. Az RGB alapszínek használhatóak minden olyan esetben, ahol a megjelenítőnek saját fénye van (pl. monitor).

Ha egy színt szeretnénk megadni, akkor megmondjuk mekkora nagyságban tartalmaz a három alapszínből. Ennél a színhármasnál ha minden színből a maximális értéket tartalmazza a kikevert szín, akkor azt fehérnek látjuk, míg a színek hiánya feketeként jelenik meg.

RGB (Red, Green, Blue) alapszínek

RGB (Red, Green, Blue) alapszínek

CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, blacK) alapszínek

Ezt a négy színt használjuk nyomtatásra készülő képek esetén. Mivel itt a kinyomtatott dokumentumnak nincs saját fénye, azért a visszavert színekkel lehet kikeverni azt, amit látni szeretnénk. Ilyenkor a papírra eső fényből elnyelődnek bizonyos színek, és mi a többit, a visszavert színeket látjuk.

CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, blacK) alapszínek

CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, blacK) alapszínek

RGB és CMYK különbsége

Az RGB színkeverés abból alakult ki, hogy egy sötét háttérre három fénycsóvát vetítettek vörös, zöld és kék szűrőkkel ellátva, ezért nevezik additív, összeadó színkeverésnek.

Ahol a három szín egyenlő arányban fordul elő, ott fehér, ahol pedig mindhárom szín hiányzik, ott fekete színt kapunk.

A nyomdászatban viszont az a módszer terjedt el, hogy egymásra raknak négy átlátszó színes (cián, bíbor, sárga és fekete) fóliát, amiből kialakul azok keveréke. Ez a módszer a szubsztraktív, kivonó színkeverés.

Itt az egyes színcsatornákon a fekete mennyisége határozza meg a színt. A fekete színre azért van szükség, mert ha összekeverjük a három színt (cián, bíbor, sárga), akkor nem fekete színt, hanem piszkosbarna színt kapunk eredményül.

Additív és szubsztraktív színkeverés

Additív és szubsztraktív színkeverés